Vörös Zászló, 1977. július (29. évfolyam, 154-180. szám)
1977-07-01 / 154. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXIX. évfolyam 154 (7941) szám |977. július 1. péntek | óra 30 irámi | A NAGY NEMZEEGYÜLÉS ÜLÉSSZAKA Csütörtök délelőtt plenáris ülésen folytatta munkáját a Nagy Nemzetgyűlés VII. törvényhozási ciklusának V. ülésszaka. A képviselők és a meghívottak hosszas, erős tapssal üdvözölték a terembe érkező és a hivatalos páholyokban helyet foglaló Nicolae Ceausescu elvtársat, Manea Manescu elvtársat, Elena Ceausescu elvtársnőt és a következő elvtársakat: Emil Bobu, Cornel Burtica, Gheorghe Cioara, Lina Ciobanu, Ion Dinca, Emil Draganescu, Fazekas János, Ion Ionita, Petre Lupu, Paul Niculescu, Gheorghe Oprea, Gheorghe Panu, Ion Patan, Dumitru Popescu, Gheorghe Radulescu, Leonte Rautu, Virgil Trofin, Iosif Uglar, Ilie Verdet, Stefan Voitec. Úgyszintén a teremben voltak az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjai, a KB titkárai. Az ülésszak munkálatain meghívottként részt vesz az RKP KB több tagja, miniszterek, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, dolgozók képviselő , tudományos, kulturális és művészeti személyiségek, román újságírók és külföldi sajtótudósítók. Ott voltak Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Román a Szocialista Köztársaság maga is törvényhozási fórumának illését Nicolae Giosan elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyitta meg. A Nagy Nemzetgyűlés Bürójának javaslatára a képviselők egyhangilag elfogadták az alábbi napirendet: 1. — Elena Nae elvtársnő, a giurgiui 1. számú választókerület képviselője megválasztásának igazolása és a Románia Szocialista Köztársaság iránti hűségeskü letétele. 2. — Törvénytervezet az állami szocalista egységek összjavadalmazási alapjának adójáról. 3. — Törvénytervezet a mezőgazdasági adóról. 4. — Törvénytervezet az állami társadalombiztosítási nyugdíjakról és a szociális gondoskodásról. 5. — Törvénytervezet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak nyugdíjairól és más társadalombiztosítási járandóságairól. 6. — Törvénytervezet a nem szövetkezetesített övezetek egyéni gazdasággal rendelkező parasztjainak nyugdíjairól és más társadalombiztosítási járandóságairól. 7. — Törvénytervezet a mester szerepéről és feladatköréről a termelésben. 8. — Törvénytervezet a termékek és a szolgáltatások minőségéről. 9. — Törvénytervezet az építmények tartósságának, használati biztonságának, funkcionalitásának és minőségének biztosításáról. 10. — Törvénytervezetek az Államtanács által kibocsátott törvényerejű rendeletek jóváhagyásáról. 11. — A Nagy Nemzetgyűlés egyes titkárainak felmentése, illetve megválasztása. 12. — Egyes nagy nemzetgyűlési állandó bizottságok összetételének módosítása. Az első napirendi pont keretében a képviselők megszavazták Elena Nae elvtársnő megválasztásának igazolását a giurgiui (Ilfov megye) 1. számú választókerület képviselőjeként. Ezt követően a képviselőnő letette a Románia Szocialista Köztársaság iránti hűségesküt. A továbbiakban a képviselők elfogadták a Nagy Nemzetgyűlés Bürójának azt a javaslatát ,hogy az állami szocialista egységek összjavadalmazási alapjának adójára vonatkozó törvénytervezetet és a mezőgazdasági adóra vonatkozó törvénytervezetet közösen ismertessék, majd az állandó bizottságok egyetlen közös jelentést terjesszenek elő róluk, s az általános vitában is közösen tárgyalják meg, a továbbiakban pedig külön-külön vitassák meg szakaszonként a tervezeteket és szavazzák meg a törvényeket. Ezután Florea Dumitrescu elvtárs, pénzügyminiszter ismertette a két törvénytervezetet. Ilie Kralapa képviselő, az iparügyi és gazdasági-pénzügyi bizottság elnöke pedig előterjesztette a vitára bocsátott törvénytervezeteket véleményező állandó bizottságok jelentését. (Folytatás a 4. oldalon) Elena Galea elvtársnő felszólalása Egész népünkhöz hasonlóan nagy megelégedéssel szereztem tudomást az állami szocialista egységek javadalmazási összalapjának adójára vonatkozó törvénytervezetről és a segesvári (Maros megye) 3. számú választókerület választói nevében kifejezem teljes csatlakozásunkat az új szabályozó rendelkezés előírásaihoz — mondotta Elena Galea képviselő. A képviselőnő hangsúlyozta a törvénytervezet egyes előírásai-■ nak fontosságát, majd kijelentette, hogy meggyőződése szerint a törvény gyakorlatba ültetése széles körűen mozgósítani fogja az összes dolgozókat minden gazdasági egységben az anyagi, a műszaki és az emberi erőforrások magasabb szintű hasznosítására és ezen az alapon a nemzeti jövedelem szüntelen gyarapítására, ami biztosítja a tartós alapot és a szükséges eszközöket a dolgozók közvetlen jövedelmeinek növeléséhez, ahhoz, hogy a lakosság egyre nagyobb mennyiségű javakban és egyre jobb minőségű szolgáltatásokban részesüljön. Befejezésül a képviselőnő rámutatott : Éppen ezért az általam képviselt lakosok, miután nagy megelégedéssel és örömmel tudomást szereztek az új intézkedésekről, felhatalmaztak, hogy e magas fórumon fejezzem ki ragaszkodásukat a párthoz és mély hálájukat a szülői gondoskodásért, amelyet a párt és személy szerint ön tanúsít, igen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, egész népünk egyre jobb munka- és életkörülményeinek megteremtése iránt. A Nagy-Küküllő mentén élő dolgozók, akárcsak munkatársaim a segesvári Szövetgyárban, a pártszervezetektől mozgósítva teljes erővel és odaadással dolgoznak, hogy töretlenül valóra váltsák pártunk és államunk határozatait, az értékes útmutatásokat amelyeket öntől kaptak a Maros megyei munkalátogatások során, tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy példásan teljesítsék az idei és az egész 6 éves tervidőszak feladatait és szocialista verseny vállalásait. ljabb jelentős lépés az életszínvonal növelésének útján Egész dolgozó népünk mély megelégedéssel vette tudomásul a javadalmazás növeléséről szóló törvényerejű rendelet megjelenését, és ismételten kifejezésre juttatta őszinte háláját azért a gondoskodásért, mellyel pártunk és államunk vezetősége a nép életszínvonalának állandó javítása iránt viseltetik. Mint ismeretes, a párt vezetősége május elején programot fogadott el, amely előirányozza a dolgozók reáljavadái igazásának az eredeti ötéves tervben előirányzott ütemnél gyorsabb emelését. Ennek a programnak része a most megjelent törvényerejű rendelet. A program előirányzatainak és a XV. kongresszuson leszögezett orientációnak megfelelően a jelenlegi ötéves terv végéig az ország egész dolgozó személyzetének átlagos tarifáris javadalmazása 30 százalékkal növekszik és hozzátehetjük, hogy a növekedés lényegében nagyobb lesz azáltal, hogy a tervidőszak folyamán a dolgozók nagyobb javadalmazási fokozatokba, osztályokba lépnek. A javadalmazások növelésének jelentőségéről, sajátosságairól szólva mindenekelőtt hangsúlyozni kell annak átfogó jellegét, azt, hogy az életszínvonal emelést célzó intézkedéseknek gyakorlatilag élvezője az ország egész okossága. A törvényerejű rendelet előírásai beszédesen tükrözik a pártnak arra irányuló gondoskodását, hogy a dolgozók közvetlen javadalmazása és jövedelme növekedjék nagyobb arányban. A szociális-kulturális juttatások állandó növekedése mellett a közvetlen jövedelem fokozottabb méretű növelésének az az előnye, hogy a javadalmazás öszszegét szorosabban és közvetlenebbül kapcsolja minden egyes dolgozó egyéni teljesítményéhez, szakképzettségének fokához, munkájának társadalmi jelentőségéhez stb., s ugyanakkor nagyobb lehetőséget nyújt mindenkinek arra, hogy igényeinek, óhajainak megfelelően gazdálkodjon megnövekedett jövedelmével. A törvényerejű rendelet intézkedéseit áthatja a társadalmunkra jellemző méltányosság szelleme. Ebben a vonatkozásban figyelemre méltó, ahogyan az intézkedések megállapítják a javadalmazás növelésének sorrendjét, az iparág, a munkaterületek gazdasági-társadalmi fontosságának megfelelően. A legkisebb és a legnagyobb javadalmazás közötti arány továbbra is megmarad a jelenlegi 1:5,53. A mai naptól megkezdődik tehát a javadalmazások növelésének első szakasza, amely a jövő esztendő végén fejeződik be. Már ebben az esztendőben nagyszámú dolgozó — munkás, mester, mérnök, közgazdász stb. — emelt javadalmazást kap s az emelések összege az év végéig több milliárd lejt tesz ki. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnünk kell arra, hogy a javadalmazó (Folytatás a 4. oldalon) Nagyobb termelékenységgel Nevek és számok. Illetékesre várva böngészem a palotailvai Fűrészüzem bejáratánál levő faliújságot. Április folyamán 50 dolgozójuk 88 papot hiányzott igazolatlanul — olvasom és meglep ez a kitárulkozás. Hozzászoktam, hogy többnyire diszkréten kezelik az iméntihez hasonló kellemetlen tényeket. De ha már tálcán kínálják, induljak innen becserkészni a munkatermelékenység emelésének mikéntjét. — Hatásosnak érezzük a bírálatnak ezt a formáját — fűz magyarázatot a kifüggesztett névsorhoz Bizgan Joan főgépész. — Az okok ettől még nem biztos, hogy megszűnnek. A legtöbben arra hivatkoznak, hogy élelemért utaztak s azért a hiányzás. Nincs például tejtermék-üzlet a helységben. De nem is hoznak, holott a fogyasztási szövetkezetnek hűtőkocsija van. Kevés a zöldség, ha érkezik, csak sorbaállással lehet hozzájutni. Helyben termesztve, későn érnek be. Más okok nem kerülnek szóba. Csupán az, hogy szakszervezeti csoportgyűléseken gyakran tűzik napirendre az igazolatlan hiányzások és általában a hiányzások kérdését. Jól látják, valóban javítható ezzel is a munka termelékenysége. S most már közvetlenebbül a témáról. Nyugtázok egy pozitív arányt, öt hónapra szóló munkatermelékenységi előirányzatukat 104 százalékra teljesítették. Utánaszámolunk, mit jelent ez például a deszkagyártásnál: mintegy 50 százalékos növekedés a múlt évhez képest. Soknak tűnik, de újraszámolva sem lesz kevesebb. Milyen forrásból fakadt a növekedés? — A terv megalapozása során minden munkahelyen felmértük a lehetőségeket. Nem túl terjedelmes az intézkedési program. Elsőként a már korábbi alkalommal bemutatott, úgynevezett északi vágási módszer bevezetésére térnek ki. Előnye a munkaerő, gépi energia, fűrész- és fenőanyagmegtakarítás. Ugyancsak értékesebb munkára foghatták azt a munkaerőt, amely a fenyőfűrészáru csomagolásának és gépesített mozgatásának bevezetése nyomán szabadult fel. Egy traktorral több a fűrészáru szállításánál. S ezzel zárul is az újdonságok sora. Néhány szokásos metódus, mint a munkaerő szakmai hozzáértésének gyarapítása vagy a gépek és berendezések folyamatos üzemképességének biztosítása, többé-kevésbé számszerűleg is kimutathatóan járul hozzá az idén a munkatermelékenység emeléséhez. Rákérdezés nélkül mondják az előbbiek után, hogy a gépkihasználás mutatója egy tized híján a 94 százalékon áll. S itt némileg visszakanyarodunk a cikk bevezetőjéhez. Az idézett mutató 1 százalékos növelését vállalták az idén. Teljesítése éppen a hiányzások miatt egyelőre bizonytalan. Ezúttal a betegszabadságok merülnek fel. Fájlalják, hogy megszűnt az üzemi rendelő. De ha már így esett, elvárják, hogy dolgozóikhoz legalább egyszer hetente kiszálljon a körorvos, megkímélve őket a rendelőben való hosszas várakozástól. Jogos. A kevés is lehet sok, gondolom, újraolvasva az eddigieket. Néhány hatásos intézkedésük a munkatermelékenységen túl, más mutatók alakulásának is kedvezett. Várhatóan kétmillió lejt meghaladó többlettel zárják a félévi össztermelési előirányzatot, megtakarításra számítanak az 1000 lej árutermelésre eső költségek terén — fordítok az utolsó jegyzetlapon is, hogy újra előbukkanjon a 88 nap igazolatlan hiányzás. Azért azon érdemes lenne alaposabban eltöprengeni. Mindenhol szorgalmazni kell az árpa aratását — MEGYEI HELYZETKÉP — Aravar egy-egy záporese néhanéha megálljt parancsol a szántóföldi dolgozóknak, azért megyeszerte lendületesen végzik a soron levő munkálatokat. A növényápolás, növényvédelem, takarmánybetakarítás mellett, most már elsőrendű teendőként beszélhetünk az árpa aratásáról. A múlt hét végén, e hét elején még csak néhány helyen állították munkába a kombájnokat, az utóbbi napokban azonban egyre több mezőgazdasági egységből kaptunk értesítést arról, hogy hozzáláttak a gabona begyűjtéséhez. Egyébként ezt tanúsítja a Megyei Mezőgazdasági Vezérigazgatóság legfrissebb helyzetjelentése is, miszerint a mezőgazdasági egységek az árpával bevetett területek 17 százalékáról helyezték biztonságba a termést. Az állami mezőgazdasági vállalatok teljesítménye 32 százalék, szinte kétszerese a megyei átlagnak. Tegnapig 12 szövetkezetközi tanács körzetében (Bács, Sármás, Erdőszentgyörgy, Marosvásárhely, Mezőzáh, Radnót, Ludas, Tírnaveni stb.) 46 termelőszövetkezet határában indultak el a begyűjtő gépek. Ákosfalván, Erdőszentgyörgyön, Bándon, Finalen, Mezőmadarason, Cucerdean, Bogáton, Sármáson, Méhesen értek el eddig jobb teljesítményeket. Most már a megye minden övezetében megkezdődött az aratás, ami azt jelenti, hogy a feltételek minden egységben adottak a gyors begyűjtésre, tehát késedelem nélkül állítsák munkába a kombájnokat ott, ahol eddig ezt nem tették, hogy a jövő hét első napjaiban végezzenek ezzel a feladattal, hiszen rohamosan érik a kenyérgabona, azt is vágni kell. Az aratással párhuzamosan mindenhol szorgalmazni kell a szalma összegyűjtését, a szántást és a másodvetést. Szorgalmazni kell, hangsúlyozzuk, mert a helyzetjelentés szerint az mtszek határában 325 hektáron préselték fel a szalmát, 309 hektárt takarítottak ki, de csupán 254 hektárt szántottak és 89 hektárt vetettek be másodnövényekkel. Jobb eredményt értek el e tekintetben az ákosfalvi, ráesi, ludasi és sármási szövetkezetközi tanácsokhoz tartozó egységek. Bárhogy is számolunk, ez a teljesítmény nagyon alacsony, hiszen a learatott területeknek alig 5 százalékán került földbe a mag. A szakemberekre, vezetőkre hárul az a feladat, hogy a mezőgépészek munkájának jobb összehangolásával biztosítsák e munka folyamatosságát a másodvetésre vonatkozó feladatok példás teljesítését mindezt egységben. A désfalvi mtsz határában is ütemesen dolgoznak a kombajnok.