Vörös Zászló, 1977. augusztus (29. évfolyam, 181-205. szám)

1977-08-02 / 181. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA [ XXIX. évfolyam 181 (7968) szám | 1977. augusztus 2. kedd | Ara 30 iám] Hatékonyabb külkereskedelmet dicséretes, de azt halljuk, a bú­tor és a láda gyártó részleg éppen csak hogy megvalósította az exporttervét. A sportcikkek­nél azonkívül, hogy egy nyugati cégnek elküldötték a kért subá­kat (202 000 valutalej értékű já­ték), nincs semmi, a részleg teljesítő képességével aránya említésre méltó eredmény. Persze minden okozatnak ere­dője is létezik. Van, aki fel­színesen a kikötői berakodás megszervezésével okolja a láda­szállítás akadozását. Ám ha job­ban utána nézünk, kiderül, más okok is fékezték a hajóra rakást. Le is vonták a tanulságokat a régensek. A Fafeldolgozó Vállalatban bíznak abban, hogy miként a hangszereknél (augusztus köze­pe fele), úgy a bútoroknál is (a cég képviselője a pihenőszabad­­sága idejére felfüggesztette az áru átvételét) rövidesen újból megindulnak a szállítások. Álta­lában derűlátóan nyilatkoznak az év hátralevő időszakáról ilyen vonatkozásban. Nincs semmi a­­kadálya, mondották, hogy öve­zetenként is teljesítsék az 1977-es exportfeladatot. Már a cikk elején érzékeltet­tük, nem lelkesedünk amiatt. Tegyünk meg mindent a kivi­tel szerkezetének javításáért, nö­veljük a magas feldolgozottságú termékek részarányát, az összes termékek műszaki és minőségi színvonalát, s ezúton javítsuk a megtérülési árfolyamot, mon­dotta többek között a dolgozók tanácsainak kongresszusán pár­tunk főtitkára. A magas fóru­mon tett ajánlások nyilván egye­temes érvényűek, következés­képpen a Régeni Fafeldolgozó Vállalatban is ezek szellemében kell a termelést és a gyártmá­nyok értékesítését megszervezni. Vizsgáljuk meg az eddigi gya­korlati eredmények mennyire felelnek meg az országos törek­vésnek. A félévi megvalósításokkal e­­légedett­­az egység munkaközös­sége, hiszen az össz-exporttervet 3,1 százalékkal túlteljesítette. A globális számok mögötti adatok azonban nem éppen eszményiek. Kétségtelen, a gátőrcsarnok és a PAL-részleg dolgozói keményen dolgoztak, a tervezettnél mint­egy 400 köbméterrel több fenyő­deszkát és 111 négyzetméterrel több préselt farostlemezt adtak igényes külföldi megrendelők­nek. Az idén sem Angliából, sem Jugoszláviából, Ausztriából, Algériából, vagy Libanonból nem kaptak reklamációt. Ezidáig hogy az árukiviteli tervet a sok anyagot, de kevesebb élőmunkát magában hordozó termékeknél szárnyalták túl. Amikor ezt el­mondjuk, a vállalatnál vigasz­talnak, legfőbb törekvésük az egyszerűbb termékek rovására fokozni a magas technicitást feltételező gyártmányok rész­arányát. Jellemző, példáznak, hogy a bükkdeszka export elő­irányzat három év alatt az egy­­hatodára, a fenyőé egynyolcadá­­ra csökkent. A ládatermelés egy­előre stabilizálódott, a bútornál viszont további növekedéssel lehet számolni. Bizonygatják, nagyon jól tudják, hogy a tönk­ből a legkisebb értéket a fűrész­áruval hozhatják ki. Ha viszont egy köbméter műfából sportcik­ket készítenek, már közel 10 000 lejt, ha bútort gyártanak, úgy több mint 11 000 lejt, hangszer­ként pedig 41 000 lejen felüli értéket produkálnak. Meggyőződésünk, hogy ha a gyártás mennyiségi növekedésé­vel a termékek versenyképessé­gének fokozása társul, s a ter­melők a külföldi piac még be­hatóbb megismerésére töreksze­nek, a régeni faipari vállalat e­­redményesen hozzájárul az ex­port hatékonyságának növelésé­hez úgy, amint azt a párt leg­felsőbb vezetősége elvárja tőle. AJTAY LÁSZLÓ A­z öreg őr nagyot ásítva, nyújtózkodik a ház előtti kis­padon. Csendes volt az éj­szaka, a reggeli álom megkör­nyékezte. Várja a váltást. De addig még van egy-két óra. Va­sárnap általában mély csend szokott itt megülni. De lám­­csak, ma vasárnap a szoká­sostól eltérően már a kora reg­geli órákban érkeznek a kirán­dulók. Ejnye, mondja az öreg őr, ott ma nagy nap lesz. És még­­ jóformán meg sem fordult a­­ kapu előtt, amikor teherkocsik­kal megérkeznek a „hivatásos“ málnászok. Negyven-ötven em­ber, gyermek egy-egy kocsin. Alig telik el egy óra és a he­gyeket sűrűn benépesítik a szü­­retelők. Úgy, mint a szőlőhegye­ket szokták októberben leni a Küküllő völgyében. Vedrekkel, kannákkal felszerelve kapasz­kodnak fel a hegyre. Ki köny­­nyebben, ki nehezebben. A sűrű bokrok között eltűnnek, csak a Zöld erdőben hangjuk, daluk jelzi milyen i­­rányban szorgoskodnak. A ki­sebb gyerekek szinte percen­ként szólítják anyjukat, barát­jukat és úgy cseng ez a csendes völgy, mint máskor talán soha. Sok száz málnaszüretelő jött ma ide, Gödemesterházától balra, fel a Nyírmezőbe. Jöttek kirándulók is gyalog, autóval. Vonzotta ő­­ket a szép táj, az egyre nagyobb hírnévre szert tevő borvízfor­­rás, no meg a málnászási lehe­tőség. Ilyen sok szüretelő rég nem fordult itt meg. Talán sen­ki sem tudná megmondani há­nyan is népesítették be az olda­lakat. De ki is gondol most szá­molgatásra, amikor itt lehet az erdő szívében, az illatos málna­bokrok tövében, ízlelheti, kedve szerint kóstolhatja a természet adta csodálatos termést. Nem is kell az embereket kínálásra hí­vogatni, ösztönözni. Azok, akik teherkocsikkal érkeztek sietnek a szedéssel, kezük úgy mozog mint a motolla, minden szemért pénzt kapnak. Számukra nem közömbös mennyit sikerül szü­retelniük. És telnek a vedrek, e­­dények. A kirándulók is kós­tolgatják, egy kis málnaszörpöt is készítenek. A borvízforrás itt a közelben, összekaparják és kész az üdítő, friss ital. Mi is beállunk a kóstolgatok (d) (Folytatás a 3. oldalon) Sokrétűbbé válik a szolgáltatás A közelmúltban megyei szintű tanácskozás zajlott le a maros­vásárhelyi Művelődési Palotá­ban. A párt- és állami szervek útmutatásai alapján a kisipari szövetkezetek vezetői, szakem­berei megvitatták a lakosságnak végzendő szolgáltatás kiterjesz­tésére, tökéletesítésére vonatko­zó pártdokumentumokból rájuk háruló feladatokat. Ezt követően a legtöbb helyen a kisipari szövetkezeteknél ope­ratívan számbavették azokat a lehetőségeket, tartalékokat, ame­lyeket a lakosság jobb kiszolgá­lása végett hasznosíthatnak. így történt ez a nyárádszeredai Nyá­­rád Kisipari Szövetkezetnél is. Számukra különösen jól jött ez a serkentő megbeszélés, mert a bevételük növelését, fokozását is elősegíti talán valamelyest. A pénzre pedig szükségük van, hi­szen immár néhány hónapja a­­dósok a tervteljesítéssel. Farkas János, a Nyárád Kis­ipari Szövetkezet alelnöke is úgy véli, hogy az értekezlet szel­lemében sikerül valamelyest a terv teljesítésében támadt­­ne­hézségeket leküzdeni. " Új egységek létesítésére nincs alkalmunk, ezzel szemben a meglévőkben levő berendezés, felszerelés­­ jobb kihasználásával próbálkozunk, hogy hatékonyab­ban hozzájáruljunk a lakosság igényeinek kielégítéséhez. A szö­vetkezet vezetősége az egységve­zetőkkel tartott megbeszélésen jutott erre az elhatározásra. Megkértük a szövetkezet alel­nökét, ismertesse kissé részlete­sebben is, mire telik még e te­kintetben erejükből.­­ Többek között e hónaptól kezdve bizonyos háztartási, s o­­lyan lakásberendezési cikkeket fogunk előállítani a korábbinál nagyobb mennyiségben, ami i­­ránt érdeklődés, illetve kereslet mutatkozik. Ezek közé tartoznak például a konyhabútorok, a Beszterce típusú szobaberende­zés, továbbá bizonyos gyermek­bútorok, iskolásoknak készült egyszerű, de kis helyen jól el­helyezhető íróasztal. Megjegyezzük, hogy a gyerek­bútorok egy részét rendkívül olcsón állítják elő. A tájékoztatásból azt is meg­tudtuk, hogy a falusi házak fel­újítására, szebbé tételére irá­nyuló kezdeményezéseket is fel­karolják. Berendezkedtek üveges teraszok készítésére. Bár a tör­vények eddig is lehetővé tették, de ők kissé mellőzték a bútor, ruhanemű készítését, eladását részletre. Most erre is nagyobb gondot fordítanak. Új jelenség a szövetkezetnél, hogy a megren­delő anyagából is előállítanak bútorféleséget. Reméljük, ez a kezdeményezés nemcsak a szö­vetkezetnek, hanem a megren­delőnek is előnyére válik. A mind inkább gépesedő ház­tartások fenntartásához is igye­keznek hozzájárulni. Jó mosógép m. b. (Folytatás a 4. oldalon) Jobb szervezéssel és gépkihasználással Gyorsítani kell az aratás ütemét A sürgető cím még mindig in­dokolt, nem né­hány, hanem né­hányszor tíz szá­zalék választja el megyénk termelő­­szövetkezeteit a búzaaratás befe­jezésétől. Sok, mert jó hetet hagytak maguk mögött, a gyakran emlegetett idő­járás alig-alig a­­kadályozta a be­takarítást. Vasárnap estig 59 százalékra e­­melkedett a me­gyei átlag. Ter­mészetesen nem jelentheti ez azt, hogy a félidőn jutottak volna túl. Az össz­hek­­tárok fele nem lehet egyenlő a félidővel, a ko­rábbinál jóval magasabb ütemet várhatunk el termelőszövetkezeteinktől. Az é­­rés már nem akadály és az ap­róbb esők sem állhatják útját tartósan az aratásnak. Persze minden igyekezet kevés haszon­nal járó sürgölődéssé válik, ha nem párosul igényes szervezés­sel. Mindenekelőtt a saját és „vendég“ kombájnok teljesebb kihasználására kell töreked­je­nek. Éppen egy hete írtuk le, hogy „döntő hét a búza betakarításá­ban — használjuk ki alaposan“. A perspektívák miatt sem hasz­talan most részleteiben is szom­nács áll a negyven és ötven szá­zalék között, legközelebb a felső határhoz, Nyárádtő. Tovább számolva egy prognó­­zisfélét is felállíthatunk. Az em­lített legjobban álló szövetkezet­közi tanácsok, tartva a korábbi ütemet a hét közepéig elkészül­hetnek a búza aratásával. U­­gyancsak az előző heti dinami­kával, körzeteink zömében szom­bat, legkésőbb vasárnap befe­jezhetik a kenyérgabona betaka­rítását. Jogos persze a fenntar­tás, kiindulhatunk-e előrejelzé­sünkben a múlt heti teljesít­ményekből? A magasabb ütem a BúMeemMRiTfcmimn­a *1*99* utin­ei&w niwctke&tíhötW tafutcuHíRútt IKí­*) Bálázzák és szállítják a szalmát a kezelői mtsz búzaföldjén A legeredményesebb nap így ítél a bándi termelőszö­vetkezet elnöke a vasárnapi munka eredményessége alapján. Nyolc kombájnnal, tizenkétórás műszakban több mint kétszáz tonna gabonát takarítottak be. Ezzel a teljesítménnyel a 415-ik hektárról is lekerült a búza.­­ Kifogástalanul dolgoztak a gépkezelők. Vasárnap például e­­gyetlen gépük sem állt meghibá­sodás miatt. — Van azért még jócskán munka — jegyezzük meg, gon­dolva a 605 hektáros összbúza­­területre. — Valóban nem kevés, de most már jó az ütem. Naponta 45—50 hektárral haladhatunk, a­­mi ugye azt jelenti, hogy négy nap múlva az utolsó fordulókat tehetjük. Megalapozott ígéret! Nem mulaszthatjuk el megje­gyezni, hogy a jól üzemelő gé­pek mellett a tagság sem tétlen­kedik. Vasárnap több mint 400-an foglalatoskodtak a szal­ma begyűjtésével. Ezt a munkát eddig 260 hektár búzaterületen végezték el. Sajnos a gépi be­gyűjtés akadozik, mert hiányt szenvednek a bálázáshoz szül­­­séges drótban. Segíteni kellene ezen a gondon, hiszen költséges és lassú kézzel elvégeztetni a gépesíthető munkát. Teljes ütemben dolgoznak Kecén

Next