Vörös Zászló, 1977. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1977-09-01 / 206. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA­­^sütörtök^­^^^^^Ara30banl JÓVAL A VÁRAKOZÁSOK FÖLÖTT! Az érdemekről beszélgetünk, a szocialista verseny pontozá­sáról, meg arról, hogy nem mindegy, gumilabdát vagy ex­port-bútort gyárt-e valamely vállalat. S a termelékenységet sem értékelhetjük pusztán a tervtúlteljesítés százalékaival. Az Augusztus 23 Fafeldolgozó Vállalat hét, valamint nyolchó­napos, kevéssel százszázalék fö­lötti teljesítménye a munkater­melékenységi mutatónál koránt­sem lebecsülendő. Méltányolan­dó erőfeszítések állnak mögötte, hiszen a korábbi évekre jellem­ző 3,6 százalékos növekedési ü­­temmel szemben az idén több mint 17 százalékos feladatot rót­tak rájuk. Ez az arány a pótló­lagos növelésre tett vállalásukat is tartalmazza. A részletek isme­rete sem szükséges ahhoz, hogy magasnak — azaz­ miként ma­guk jellemezték — mozgósítónak tartsuk. Miben bíztak a teljesí­tés lehetőségének mérlegelésé­nél? — A vártnál több igénylés fu­tott be megrendelőinktől, — mondják a tervosztályon — s ez a bútortermelés előirányzatának konkrét lehetőségével­ kecsegte­tett. A dolgozók is vállalták a többleterőfeszítést. A fölöttébb magas feladat megvalósításának két alapténye­zője ily módon szerencsésen ta­lálkozott s hozzáláthattak a ki­vitelezés eszközeinek felkutatá­sához. Alapos munkát végeztek, mert a termelékenység emelésé­re vonatkozó intézkedési prog­ram csaknem 70 előirányzatot tartalmaz. Elképzeléseik reális voltát immár igazoltnak tekint­hetjük az év eltelt időszakában felmutatott teljesítmények alap­ján. Két fő csapáson haladtak, a termelékenységnövelés felada­tának 54 százalékát a műszaki színvonal emelése, 45 százalékát pedig szervezési, technológiamó­dosítási intézkedések, valamint a gép- és munkaidő-kihasználás mutatóinak javítása révén va­lósítják meg. A fennmaradó 1 százalékot a szakmai hozzáértés javára írhatják. Precíz munka. Az idézett arányoktól némileg , elvonatkoztatva mindenekelőtt a dolgozók öntudatos munkáját, a többleterőfeszítést is vállaló hozzáállását érdemes kiemel­nünk. Enélkül aligha vehetnénk most­ számba a termelékenység előirányzatának maradéktalan megvalósítását. Ehhez pedig tár­sulhatnak a műszaki fejlesztés és egyéb intézkedések. Kovács Gergely mérnökkel, a termelés­­szervezési osztály helyettes ve­zetőjével tallózunk a több olda­las intézkedési programból. Je­lentőségük okán az új gépek és berendezések üzembe állításánál időzünk el elsősorban. Felület­csiszológép: két elődjeiknél ter­melékenyebb marógép, két 5 tonnás autódaru, meg négy u­­tánfutó, 130 különböző méretű kézi fényezőgép és nagyszámú, ugyancsak kézi használatra al­kalmas fúró- és csavarhúzó ké­szülék gyarapította az idén a műszaki eszköztárat. Most van szerelés alatt egy, a bútorlapok (makkal) (Folytatás a 3. oldalon) készülnek a vetésre .* A mezősályi termelőszövetke­zet tagsága a tőle megszokott szorgalommal készül a nagy őszi betakarításra. Addig is, amíg a kukorica és a cukorrépa sorra kerül, a dohány és a kender be­gyűjtését szorgalmazzák, hogy minél nagyobb területet adhas­sanak át a mezőgépészeknek elő­készítésre. A nyár folyamán, az utóbbi napokig több mint 600 hektáron forgatták át a talajt s mint mondják, már csak a táp­­erőpótlásra, egy tárcsázásra vagy szántásra van szükség, és utána indulhatnak a vetőgépek. A magágyelőkészítést elsősorban az árpa vetésére kijelölt 100 hektáron szorgalmazzák. A bú­za vetéséhez szükséges magot teljes egészében biztosították, e­­lőkészítették, főleg a Libelula, Dacia és Bezosztája fajtákból. Az idén gyenge terméseredmé­­nyű Aurorát kivonják a termesz­tésből és helyette a Potassa faj­tával próbálkoznak. A zöldség- és gyümölcs­ellátásról — Régenben így, az ősz elején, amikor legtöbb a zöldség és gyümölcs a piacokon, zöldségüzletekben, amikor a háziasszonyok bevá­sárló­körútra indulnak, vagy be­főtt-recepteket cserélgetnek egy­más között s közben arról érte­keznek, hogy miként kell be­­főttesüvegbe eltenni a vinetát anélkül, hogy megvagdalnák, nos ilyenkor mindenkinek állan­dó beszédtémájává válik a zöld­ség- és gyümölcsellátás. Elláto­gattunk Régenbe a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Központhoz, hogy erről tájékoztassuk ol­vasóinkat. A Központ beszer­zési osztályának vezetőjétől a következőket tudtuk meg: .Jelen periódusban a város zöldségekkel való ellátása ki­mondottan jónak mondható A­­zok a zöldségfélék, amelyek a mindennapi étkezésnél haszná­latosak, állandóan és nagy meny­­nyiségben találhatók az üzle­tekben. Naponta 3 tonna krump­lit 2 tonna zöldpaprikát, 2 ton­na uborkát, 1 tonna hagymát 18 tonna paradicsomot és 5 ton­na káposztát küldenek ki az üz­letekbe. Ez a mennyiség bősé­gesen fedezi a lakosság na­pi szükségleteit. Ezenkívül márkát, petrezselymet és gyümölcsfélé­ket is kapnak naponta az üzle­tek. Szerződések és az egységek­kel történő megegyezés alapján a megyén kívül eső területek­ről hozunk dinnyét, szőlőt, fok­hagymát, vinetát és más egyebe­ket. Az üzletek napi ellátása a sa­ját gépkocsikkal történik Azért, hogy a friss áru minél előbb a vásárló rendelkezésére álljon, bevezettük azt a módszert, hogy a termelőszövetkezeteinkből vagy az ország más vidékeiről érkező teherautókat egyenesen a kiáru­sító egységekhez irányítjuk s ott rakják le az áruból a szükséges mennyiséget. Annak érdekében, hogy az üzletekben csökkentsük a tömörülést, a város különböző pontjain — a központban és a lakónegyedekben — utcai árusí­tó asztalokat helyeztünk el. Természetesen, mint minden­hol, a zöldségellátásban is tör­ténnek időnként fennakadások objektív nehézségek miatt. Né­ha előfordul, hogy az Autószál­lítási Vállalat nem tesz eleget (objektív nehézségek miatt) a szerződésben foglalt kötelezett­ségeinek, nem bocsát rendelke­zésünkre legkevesebb 8 tonnás teherautókat, hogy időben el­szállíthassuk­ a leszerződött gyü­mölcs- vagy zöldségmennyisé­get. Természetesen ilyen esetek ritkán fordulnak elő, olyannyi­ra hogy nem befolyásolják a város és a környező (fentebb már említett) vidék ütemes zöldségellátását. (hatházy) Naponta 2-3 vagon termény A palánták kiültetése óta iga­zán nem volt idejük pihenésre a Konzervgyár radnóti zöldség­­termesztő farmja dolgozóinak.­­ De mint mondják, ami eddig volt, szinte pihenés számba ment ahhoz képest, hogy mi munka vár rájuk. Ugyanis az uborka mellett rohamosan élő paradicsomot is kell szedni. Mivel mintegy 7 hektáron olyan bőségesen termő paradi­csomot termesztenek, ahonnan valósággal ömlik a termés. Er-­­­szényi Pál mérnök, a farm ve­zetője elmondotta, hogy naponta csak a paradicsom szedéséhez 140—150 embert osztanak be, akik 2—3 vagonnyi termést gyűjtenek össze. Eddig már 100 tonnányit küldtek a feldolgozó egységnek. — Nagy előnye ennek az idén termesztett paradicsomnak — mondotta a farm vezetője —, hogy a bő termés mellett az érése is aránylag rövid időszak­ra korlátozódik, tehát egy jó nekirugaszkodással a termés zö­mét össze tudjuk gyűjteni, nem kell hónapokig pepecselni vele, mint az eddig termesztett faj­tákkal. Ezenkívül gyümölcse is nagyra nő, szapora. Most pilla­natnyilag még azzal is foglal­kozunk, hogy a kísérleti állomás részére magot is vegyünk, mert úgy néz ki, hogy a jövőben ezt a fajtát elterjesztik. Véleményem szerint ez nagyon jó, mert a mi vidékünk adottságait teljes mér­tékben hasznosítja, s legkésőbb szeptember közepéig az egész termést be lehet gyűjteni. — Más betakarítani való? — Uborka. Eddig mintegy 22 vagonnyit gyűjtöttünk be a 17 hektárról, s úgy számítjuk, hogy még hozzávetőlegesen 30—40 000 ,kg lesz. Jól fogott ez az utóbbi napokban lehullott csapadék. — De azért az öntözőgépek csak működnek. — Igen, mert van 5 hektár eprünk, a napokban pótoltuk itt a hiányokat, most muszáj meg­öntözni, hogy a fogamzás biztos legyen. Visszatérve a betakarí­tásra, rövidesen szedni kell a paszulyt is a 15 hektár másod­vetésből s szinte betakarításra érett már az 5 hektár káposzta, ami ugyancsak másodvetés, illet­ve ültetés.­­ Még egy kérdés: a termés bőséges, a betakarítás ütemes, tehát mondhatjuk azt is, hogy a tervezett hozamokat is megvaló­sítják? — Feltétlenül. Zöldborsóból 181 százalékra teljesítettük a tervet. Uborkából a 206 száza­léknál tartunk, s a paradicsom is többet ígér a tervezettnél. Az egész évre szóló tervelőirányza­tunkat már eddig 20 százalékkal túlszárnyaltuk. Ahogy számít­­gatjuk, idei tervünket mintegy 140 százalékra teljesíthetjük, a tavalyi 106 százalékos teljesít­ménnyel szemben. Iparosított építkezés (KONCZ J. felv.) Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke Brassó me­gyei munkalátogatása alkalmával rádió- és televízióállomá­saink ma 16.00 óra körül egyenes adásban közvetítik a Bras­só municípiumi népgyűlést. A Megyei Pártbizottság Bürójának ülése Tegnap, augusztus 31-én ülést tartott a Megyei Pártbizottság Bürója. Elemezve a pártszervek és -szervezetek, a dolgozók ta­nácsainak az 1977-es exportfel­adatok teljesítéséért, valamint az 1978-as évi szerződéskötések előkészítéséért kifejtett tevé­kenységét, kiemelték, hogy a legtöbb gazdasági egységben az illetékesek állandó jelleggel nagy figyelmet fordítottak és fordítanak az exportterv telje­sítésére. Hangsúlyozták a válla­latok munkásainak, technikusai­nak és mérnökeinek ama törek­vését, hogy a tervezett időben megfelelő műszaki szinten és mi­nőségben teljesítsék exportfel­adataikat, szigorúan tiszteletben tartva a külkereskedelmi válla­latokkal és a külföldi megren­delőkkel kötött szerződéses elő­irányzatokat. Az elemzésből kitűnt, hogy az év első hat hónapjában 30 válla­lat egészében teljesítette vagy túlszárnyalta tervét, az alábbi termékeknél: karbid, bükkfűrész­­áru, bőrkesztyű, üveg és finom­kerámia, kötöttáru, friss és tar­tósított gyümölcs, csirkehús, kéz­zel szőtt keleti típusú szőnyeg stb... Az exportterv teljesítésé­ben jobb eredményeket értek el a Fagazdálkodási és Építőanyag­ipari Minisztérium egységei, az Üveggyár, az Üveg- és Fajansz­ipari Vállalat, az ámo­k, az Avicola, a Tejfeldolgozó ipar, a helyiipari és kisipari szövetke­zeti egységek. A Megyei Pártbizottság Büró­ja bírálta az egyes üzemekben az exportterv teljesítése terén tapasztalt fogyatékosságokat, u­­gyanakkor intézkedéseket irá­nyozott elő azok mielőbbi fel­számolására, az exportterv ha­táridőben és maradéktalan telje­sítésére minden egységben. A jövő évi exportszerződések m­egkötésének előkészítése érde­kében a büró azt a feladatot je­lölte ki, hogy minden vállalat idejében kezdje meg a szerző­déskötéseket, biztosítva ezáltal a tervfeladatok maradéktalan teljesítését A továbbiakban a Megyei Pártbizottság Büróját tájékoztat­ták azokról az intézkedésekről, amelyeket a jövő évi politikai­ideológiai oktatás jó megszer­vezése és lefolyása érdekében foganatosítottak. A Büró elfogad­ta a Megyei Pártbizottságnak az 1978-as évi politikai-ideoló­giai oktatás megszervezésére és lefolyására vonatkozó program­ját. Ugyanakkor tájékoztatták a bürót a gazdasági egységek dol­gozói közgyűléseinek lefolyásá­ról, az 1977-es évre tett válla­lások megvalósításáról s azokról az intézkedésekről, amelyeket az 1978-as évi terv előkészítése érdekében foganatosítottak. A büróülésen ezután tájékoz­tatókat terjesztettek elő az er­­nyei és a makfalvi községi párt­­bizottságok és néptanácsok ál­tal az 1977-es évi helyi profilú gazdasági terveik teljesítéséér­t kifejtett tevékenységről. Befejezésül a Megyei Pártbi­zottság Bürója a párt és állami tevékenység egyes időszerű kér­déseit oldotta meg. A Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap, augusztus 31-én, ülést tartott a Megyei Néptanács Vég­rehajtó Bizottsága. A Végrehajtó Bizottság ele­nezte, hogy a Me­gyei Tanfelügyelőség, valamint a municípiumi, városi és köz­ségi néptanácsok végrehajtó bi­zottságai, illetve bürói milyen intézkedéseket foganatosítottak az iskolai tanév jó körülmények közötti megnyitásáért. Az elemzett időszakban a fi­gyelem középpontjában az okta­tási hálózat ésszerű megszerve­zése, az összes iskoláskori és iskoláskor előtti gyermekek meg­felelő oktatási intézményekbe való bevonása, a líceumi és szakmai oktatásnak az RKP KB 1976 novemberi és 1977 június 28—29-i plenáris ülései útmuta­tásai szerinti átszervezése, az­ iskolák megfelelő felkészültségű káderekkel való ellátása, a kor­szerű oktatáshoz szükséges a­­nyagi alap biztosítása és a tanu­lók gyakorlati-termelési felké­szítéséhez szükséges feltételek megteremtése állt. Az ülés során a Végrehajtó Bizottság intézkedéseket jelölt ki az iskolák főjavításánál ész­lelhető lemaradások behozásáért, azért, hogy minden iskolaépüle­tet megfelelően készítsenek elő. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy szükséges jól ellátni a labora­tóriumokat, iskolaműhelyeket és kabineteket s idejében biztosí­tani kell a jól felkészült tansze­mélyzetet az egész oktatási há­lózat számára. Az iskolai tanév jó körülmények közötti megnyi­tásának biztosításáért szükséges, hogy a Megyei Tanfelügyelőség, az iskolavezetőségek és a tan­­sze­­élyzet, a municípiumi, vá­rosi és községi néptanácsok vég­rehajtó bizottságai, illetve bürói tegyenek meg idejében minden szükséges intézkedést. A továbbiakban a Végrehajtó Bizottság elfogadta a Megyei Építési és Szerelési Tröszt, a Megyei Közmű és Lakásgazdál­kodási Vállalat, az Út- és Híd­­ügyi Igazgatóság, a kereskedel­mi és az egészségügyi egységek téli felkészülésére vonatkozó programot, valamint a lakosság 1977—1978. évi­­ őszi-téli ellátá­sával kapcsolatos programot. Ez­­után a Végrehajtó Bizottság megoldotta a folyó tevékenység egyes kérdéseit.

Next