Vörös Zászló, 1978. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1978-02-01 / 26. szám

2. OLDAL VÖRÖS ZÁSZLÓ FEBRUÁR 1 SZERDA A Nap kel 7 óra 35 perckor, lenyugszik 17 óra 25 perckor. emt Éreztető — 1868-ban született Stefan Lu­­chian neves festő (mh 1910) — 1898-ban született Imre Ala­dár, a munkásmozgalom har­cosa (mh 1937) — 1848-ban született Sava Han­­tia festő (mh 1904) — 1949-ben hunyt el N. D. Co­­cea író és közíró — 1942-ben jelent meg illegali­tásban a Szabad nép első száma, amely 1956. novem­berétől Népszabadságra vál­toztatta címét és az MSZMP Központi Bizottságának a sajtószerve lett — 1789-ben választották meg az Amerikai Egyesült Államok első elnökét, George Was­hingtont — Genfben ma kezdi meg mun­kálatait az OPEC rendkívüli összejövetele MŰSOROK —■ színház ■— Az Állami Színházban este 7.30 ó­­rakor: Légy jó mindhalálig. ~m bábszínház ■— Délelőtt 11 és és hu 4 órakor: A kecske és a három gidó (A ro­mán tagozat előadása) —■ MOZI ■ — ARTA: Szökevények a jövőből. PROGRESUL: Lövések holdfényben. SELECT: Gyűlölet. IFJÚSÁGI: E­züstkócsagok szigete. FLACARA­: Lehetetlen szerelmi történet. .TÖR­PE­ MOZI: Veronica II rész. SE­GESVÁRI LUMINA: 1573. a lázadás éve. TIRNAVA: Várakozók. REGE­­NI PATRIA: Özönvíz I­n rész TIRNAVENI MELÓDIA: Régi puska. LUDASI FLACARA: Kisváros Te­xasban. SZOVÁTAI DÓIN­A: Fenye­getés. MUNKÁS MOZI: 1573. a lá­zadás éve. ERDOSZENTGYÖRGYI POPULAR: Harapjál és fuss. GYU­­LAKUTAI PATRIA: Az utolsó ál­dozat. NYÁRÁDSZERF.DAM­ITRAN JUL: McQ hadnagy közbelép. SÁR­­MÁSI POPULAR: Rocky. RADNÓ­TI LUMINA: Megkezdődik az elő­adás. —■ radio ■­­A MAROSVASÁRHELYI RÁDIÓSTÚDIÓ ROMÁN NYELVŰ MŰSORA 16,30—18,00-ig: Hírek, tudósítások. Ember, munka társadalom — ri- Dort-összeállítás zenés nihenőkkel. CSÜTÖRTÖK. 6,00—7,00-rg: Reeseli zenés beszélgetés: Népdalénekesek műsorából: Falvaink életéből. Zene: Élet és iskola MAGYAR NYELVŰ MŰSORA 18,00—19,30-ig: Hírek tudósítások. Szimfonikus hangverseny: Irodalmi és művészeti napló: A könyv min­denkié — írói gondolatok a Falusi könyvhónap küszöbén: Sepsiszent­­gyölgyi színházkrónika: Riport a kovásznai állandó képtárról Vidám melódiák. CSÜTÖRTÖK. 7,00—8,00-ig: Reggeli híradó: Könnyűzene: A mun­ka dicsérete — riportműsor: Zene: Műsorajánlás —■ TELEVÍZIÓ ■— 9.00 Tévéiskola 10.00 A haza sólym­­jai 10 10 Kérdések és válaszok 10.30 Színház (ismétlés) n 50 Telex 16.00 Telex 16 05 Tévéiskola 16 35 Német nyelvtanfolyam 17.05 Folklórműsor 17.15 Pronoexpressz-húzás 17.25 Pio­­­nírhíradó 17.45 Férfi kosárlabda* Bukaresti Steaua — Soedertak­e (Svédország) — visszavágó mérkő­zés a Kupagyőztesek Kupája kere­tében 10.15 Hirdetések 10.20 1001 este 19.30 Híradó 19 50 Az Országos Kon­ferencia határozatai 20­05 Könnyű­zene 20 25 Mi nők 20.50 Filmarchi­­vum: Giordano Bruno — olasz já­tékfilm 22 35 Híradó IDŐJÁRÁS Tegnap délben 12 órakor Ma­rosvásárhelyen a levegő hőmér­séklete minusz 1 fok volt Előrejelzés: enyhe lehűlés vár­ható, változékony, időnként fel­hős égbolt, helyi esővel havas­esővel havazással Gvenge dél­nyugati nyugati szél a legala­csonyabb hőmérsékleti értékek minusz 5 és minusz 2, a legma­gasabbak 2—6 fok között válta­koznak Reggel helyenként köd Becsületes megtaláló... Az újság apróhirdetési rovatában sokszor olvasni ilyes­mit: „elveszett... becsületes megtalálóját jutalomban része­sítem.“ Nos, örvendetes tény ennek az ellenkezője, vagyis ami­kor a becsületes megtaláló jelentkezik minden felszólítás nél­kül, pedig talán senki sem látta és a táskában levő tárgyak sem árulkodnak tulajdonosáról. De azért nem sajnálja a fá­radságot, hogy a talált tárgyat visszajuttassa ahhoz, aki el­veszítette. Főleg az üzletekben fordul elő elég gyakran, hogy a pénztárca ott marad a pulton, vagy kifele menet kicsúszik a bevásárlóhálóból. A Tudor negyedben levő Super és Dacia élelmiszerüzletek vezetői nem egyszer beszéltek hasonló ese­tekről. Legutóbb a Dacia üzlet vezetői fáradoztak azon, hogy egy kis kézitáska valamilyen úton visszajusson jogos tulaj­donosához, pedig közel 200 lejen, egy töltőtollon és ceruzán kívül semmi sem volt benne. S a kis kézitáska vissza is ke­rült gazdájához Természetes kellő ellenőrzés után, mert ilyen­kor aztán jelentkeznek a hiszékenység vámszedői. Nem egy­szer megtörtént, hogy többen is jelentkeztek a talált tárgyért, de már az első rákérdezésnél elbuktak, örvendetes tény a­­zonban, hogy ezek szám­a egyre csökken s növekszik a becsü­letes megtalálóké. Sokszor gondolkoztam azon, mi ösztönzi ezeket az embe­reket, hogy egy köszönömért, meleg kézszorításért fáradozza­nak. Nos, talán a becsületesség s mások megbecsülése, ami a ma emberének egyik legszeb­b jellemzője. (Nagy) Az eredeti színművek fesztiváljának­­ kitüntetettjei • A Megéneklünk, Románia második országos fesztivál je­gyében rendezték meg Bras­sóban az eredeti színművek (ősbemutatók) országos sereg­szemléjét. A Marosvásárhelyi Állami Színház román tago­zata, Romulus Guga Noaptea cabotinilor, a magyar tagd­­­íj­­zat pedig Sütő András Vadám­­­ sirató egy bolyongó porsze­mért című darabjával vett részt. A vásárhelyiek szerep­lését négy díjjal jutalmazták. A román tagozat Romulus Guga művével elnyerte A legjobb eredeti darab kivá­lasztásáért járó díjat, Romu­lus Penes díszlettervező e da­rab előadásának díszleteiért nyert díjat. A legjobb férfi­­alakításért járó díjat Tarr László színművész kapta a Vidám sirató egy bolyongó porszemért című darab elő­adásában nyújtott alakításá­ért. A színház elnyerte a Teatrul folyóirat diplomáját a két eredeti színmű (ősbe­mutató) bemutatásáért. ■ BÁRDOSON vasárnap zsúfolásig megtelt a művelődési otthon a „Büszkék vagyunk új életünkre“ című irodalmi-művé­szi műsor bemutatása alkalmá­ból, amire a Megéneklünk, Ro­mánia országos fesztivál kereté­ben került sor. Dobogóra léptek itt a várhegyi műkedvelők is. Vasárnap, február 5-én a feszti­vál tömegszakasza keretében az udvarfalvi művelődési otthon­ban a Marosszentanna községet alkotó falvak műkedvelő mű­vészegyüttesei tartanak előadást. Ez lesz a község idei legrango­sabb kulturális eseménye. ■ FEBRUÁR 15-IG TART NYITVA a vásárhelyi Cristal üvegáru üzletben a vegyipari cikkeket bemutató, elárusítással egybekötött kiállítás. Itt többek között a hazai vegyipar leg­újabb háztartási, autóápolási cik­keit mutatják be. Az Ipari Termékek Helyi Ke­reskedelmi Vállalatától kapott tájékoztatás szerint a Lenin ut­cai Minitechnicus üzletet gazda­sági megfontolások alapján fel­számolják. Ez viszont nem je­lenti azt, hogy a barkácsoláshoz szükséges cikkek árusításáról le­mondtak. Tanulmányozzák azt, hogy e cikkek forgalmazására a Színház-téri Luxor junior áru­házban külön részleget létesít­senek. Bemutató előadás A Marosvásárhelyi Állami Színház román tagozata febru­ár 2-án, csütörtök este mutatja be Paul Everac Piatra la ri­­nichi című darabját. Rendező: Anatol Constantin, díszletterve­ző: Diana Popov és Vladimir Po­pov. A főbb szerepeket Cornel Popescu, S­tefan Moisescu, Con­stantin Sasareanu, Mihai Gingu­­lescu, Constantin Doljan, Ale­­xandru Fagarasat­, Cristian Ioan, Vasile Vasiliu, Aurel Ste­­fanescu, Valentina Iancu, Iolan­­da Dani, Melania Ursu, Lívia Gingulescu, Marinela Popescu, Livia Doljan, Maria Cecilia Hoppe, Lidia Rosea Marinescu, Alexandru Perghe, Dan Cioba­­nu és Adriana Godáb­an alakít­ják. A színház magyar tagozata február 4-én szombaton este a kisteremben tart­­ bemutató elő­adást Gogol Az őrült naplójá­val. Játssza Ferenczy Csongor. FILM Szökevények a jövőből Szeretjük és szívesen elolvas­­suk-m­egnézzük a jövőt közelebb hozó műveket, egy kicsit saját jövőnket, vagy ha túl vagyunk bizonyos koron­a gyermekeink s unokáink, utódaink jövőjét véljük felismerni bennük. Az utópia-szerzők erre a dicséretes gyengénkre alapozzák ténykedé­süket: Platóntól Moruson és Campanellán át Huxleyig azt csinálják, hogy a jelen, adottsá­gaiból kiindulva elképzelik s le­írják, milyen is lesz a boldog jövendő. A tudományos-fantasz­tikus irodalommal azonban ezen a téren is lényeges változás állt be: művelői nemcsak „jobbik“ e­­szüket és képzelőerejüket vetik latba, hanem a legújabb felfede­zésekből, olykor hihetetlen vív­mányokból is következtetéseket szűrnek le — következtetéseket, melyek aztán beépülnek a jövő­ről alkotott képükbe. Ez a jövő azonban már nem utópikus, az­az eszményinek elképzelt világ, hanem olyan, amilyennek a fenti művek szerzői szerint szükség­szerűen lennie kell. .. Maya Simon és George Schenck, a Futureworld forgatókönyvírói jellegzetes amerikai komponen­sekből rakják össze óriási tech­nikai apparátussal azt a világot, amely 1985 ben Delos képzelt tá­jain testet ölt. Átlendítik oda az űrhajózást, robotembert, elektro­nikát, összes következményeik­kel, ami nagyon is természetes, s átmentik, hasonlóképpen, meg­rögzött hiedelmeiket is fejlődés­ről, művészetről, életről és szó­rakozásról: hőseik tehát (válság ide, válság oda) fogyasztó társa­dalom riporterei, egy férfi meg egy nő, az általuk átvészelt meg­próbáltatások hallatlanul krimi szagúak, ízűek, az pedig, aho­gyan beszámolnak nekünk is a tapasztaltakról, kimeríti a szen­zációhajhászás kritériumait. Mit jelent ez az elénk pergő színes képsorok szempontjából? — Azt, hogy a filmcsinálók jó­voltából jó pár érdekes dolgot s nem egy humoros epizódot lát­hatunk. Hús-vér ember kártyá­zik a drót-csavar robottal, s ez utóbbiról kisül, hogy már csalni is megtanult — bizony! Alvó nő álmait nézheti végig külső szem­lélő, nyomon követve gyors vál­takozást, izgalmat, vágyak és riadalmak belső logikáját, képi vetületét. Gombnyomásra mo­zognak a sakkfigurák, a „ló“ például fura­ eredeti kocogással foglalja el a kijelölt helyét. Tö­kéletes hasonmások, alteregók készülnek eleven emberekről: ro­botok, melyekbe az ősminta e­­gész múltját-jelenét, érzelem- és gondolatvilágát beprogramálták — egyedül az irányításuk tarto­zik holmi titokzatos delosi agy­trösztre, és a hasonlóság oly messzemenő azonosulás, hogy a tévériporternől adott pillanatban csak egy csók nyugtatja meg: Chuck vette karjaiba — nem a robot-Chuck... Mindez érdekes, helyenként máris, Richard T. Heffron pazar rendezésében kellőképpen érvé­nyesül. Többet-jobbat azonban ne várjunk, mert a filmcsinálók elképzeléseiből egyébre nemigen futja: látványos ötletgazdagságuk sajnos koldustarisznyának bizo­nyul, mihelyt emberi eszmék, jö­vendőbeli humánum reményében kotorászunk benne. Vége-hossza nincs a csupa cső és csupa gép labirintusoknak, melyekkel Man­­nix izgalmas leszámolásait sze­rencséltettek nem is olyan régen. Rengeteg a rejtélyes szerkezet, elektronikus berendezés, vezér­lőmű és hangzatos művelet, a­­melyet egyetlen alkotói szándék indokol: elkápráztatni és ülőhe­lyéhez szögezni a nézőt, ezt a szegény tudatlant, aki képtelen eligazodni ebben a „szép új vi­lágban“ . .. Chuck és szerelmese vissza­szökik a jövőből Amerikába, mi­után Delosban kis híján megöl­ték őket saját hasonmásaik. Sze­rencsére magukkal vitték a... revolvert, és ők nyírták ki a ro­botférfit, robotnőt. o. t. MIKOR FEDEZIK FEL A TRANSZPLUTÓT ? Naprendszerünkben 9 nagy­bolygót ismerünk. A Plútó a legtávolabbi. Feltételezik, hogy létezik egy „Transzplutó“, vagy­is egy Plútón túli bolygó is. Ezt már régen keresik, de eddig még nem sikerült felfedezni. Hogyan fedeznek fel egy boly­gót? A szabad szemmel­­ már alig látható Uránuszt Herschel táv­csővel pillantotta meg 1781-ben Kezdetben üstökösnek vélte, de néhány hónap elteltével meg­győződött arról, hogy egy addig ismeretlen bolygót fedezett fel. Az Uránusz pályáját pontosan kiszámították, de kiderült, hogy a valódi pálya eltér ettől. Fellé- TUDOMÁNY jelezték, hogy az eltérést egy másik, távolabbi bolygó okozza. Adams, a fiatal angol csillagász elvégezte a megfelelő számítá­sokat és meghatározta a bolygó helyét, de számításait nem vet­ték komolyan. Egy évvel később elkészültek a francia Le Verrier számításai is. Eredményeit el­küldte a berlini csillagvizsgáló­ba Gallénak, akiről tudta, hogy a legjobb csillagtérképekkel rendelkezik. Galle egy órai ke­resés után a kijelölt hely köze­lében meg is találta a csillagtér­­képen nem szereplő Neptunuszt egy nyolcadrendű csillagocska formájában. (Ez már nem lát­ható szabad szem­mel!) A Neptunusz felfedezése után továbbra is megmaradt az a meggyőződés, hogy a legkülső bolygót még nem találták meg. Megkezdődött ennek a keresése. De itt már sokkal nehezebb volt a kutatók helyzete. A Neptu­­nuszról még csak keveset tud­tak, így a pályájában mutatko­zó zavaró hatások, „pályahábor­­gások“ alapján nem lehetett meghatározni az újabb bolygó helyét. Igaz ugyan, hogy az ak­kor már jobban ismert Uránusz pályájában mutatkozó rendel­lenességeket nem lehetett teljes egészében a Neptunusznak tu­lajdonítani, de ennek alapján sem lehetett meghatározni egy távolabbi bolygó helyét. P. Lo­well vezetésével az általa létesí­tett Obszervatóriumban egy e­­gész csoport dolgozott, megvizs­gálva a feltételezett pálya min­­den szakaszát. A szerencse az akkor még fiatal Tombaughnak kedvezett:­­ az 1930. januárjában készült felvételeken megtalálta a keresett bolygót. Az ellenőr­zések hosszú sora következett, végül március 13-án, Lowell születésnapján nyilvánosságra hozták a felfedezést, így ismer­tük meg a Plútót. A Plútó nagyon apró kis boly­gó. Tömege mai ismereteink sze­rint a Föld tömegének egy tize­­­de körüli. Keringési ideje 247,7 év. Mindössze 48 éve követik pályáját, így annak háborgásá­ból még nem lehet egy másik, még távolabbi bolygó létezésére következtetni. Az Uránusz pályaháborgását nem lehet teljes egészében a Neptunusz és a Plútó hatásával magyarázni. Az utóbbi időben a Neptunusz pályájában is kimu­tattak valami kis háborgást. Mindebből legalább egy Transz­plutó létezésére következtetnek. A feltételezett Transzplutó helyének meghatározásával már többen is próbálkoztak, így pél­dául 1972-ben Brady, 1977-ben Pena. De a bolygót eddig nem sikerült megtalálni. Tombaugh, aki ma is él, a Plútó felfedezé­se után még 14 évig kereste a Transzplutót is, de belefáradt. Szerinte nem érdemes foglalkoz­ni a kérdéssel ... A technika fejlődése és a csillagászok kitartó munkája nyomán valószínű, hogy felfede­zik e sokat keresett Transzplu­tót is Nem lehetetlen az sem, hogy a bolygó már ott van a csillagos égről készült fényképek valamelyikén egy halvány pon­tocska formájában, csak éppen azt nem vették még észre, hogy ez a pontocska a helyét változ­tatja. MÜLLER MIHÁLY A Vegyipari Berendezéseket Szerelő­­ Bukaresti Tröszt marosvásárhelyi munkatelepcsoportja­­ versenyvizsgával felvesz­i a 12/1971 és az 57/19­74-es f sz. Törvény előírásainak meg-­­ felelően:­­ — a hegesztésben szakképesített mérnököt, a minőségellenőrző­­ iroda főnökének­­ — gépészmérnököt gépesítési irodafőnöknek­­ — javadalmazási kérdésekkel foglalkozó közgazdászt­­ — közgazdászt beszerzési irodafőnöknek — javító és karbantartó villanyszerelőket Marosvásárhelyre.­­ Ezenkívül felvesz a Constanta-i, Ploiesti-i, Pitesti-i,­­ Bacau-i, Craiova-i és aradi munkatelep-csoportokhoz:­­ — villamos hegesztőket­­ — szerelőlakatosokat vagy csőszerelőket ! A versenyvizsgát 1978. február 13-án 8 órakor tartják a­­ marosvásárhelyi munkatelep-csoport Meggyesfalvi út 50 szám­­ alatti székhelyén (6-os autóbusz).­­ Bővebb felvilágosítás a 15-111, belső 96-os telefonszámon. ^

Next