Vörös Zászló, 1978. április (30. évfolyam, 77-102. szám)
1978-04-01 / 77. szám
Befejezte munkáját a néptanácsok elnökeinek országos konferenciája Bukarestben március 31-én befejeződött a néptanácsi elnökök országos konferenciája, amelynek munkálatai Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke jelenlétében folytak le. Az átfogó fórum széles körű és gyümölcsöző vita után elsődleges fontosságú határozatokat fogadott el az állanahatalom és a közigazgatás helyi szerveinek a haza gazdasági haladásáért, az összes megyék, városok és községek felemelkedéséért, társadalmi és szellemi életünk felvirágoztatásáért a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom grandiózus művének felépítéséért kifejtett tevékenységéről. Pénteken, a konferencia utolsó napján a munkálatok ugyanazon munkalégkörben a plénumban folytatódtak, az átfogó elemzésnek és igényességnek ugyanabban a légkörében, amelyet a helységek jó vezetése és gazdálkodása, valamennyi városi és falusi település, gyors ütemű, tervszerű gazdasági, társadalmi-kulturális fejlesztése, az élet minőségének javítása, a dolgozók civilizációs fokának emelése vet fel. A néptanácsi elnökök fórumának részvevői, lényegében a haza egész lakosságát képviselve, ezen a reggelen — akárcsak a konferencia előző napjain — nagy melegséggel és lelkesedéssel fogadták a terembe lépő Nicolae Ceausescu elvtársat, a többi párt- és államvezetőt. Perceken át erőteljesen visszhangzott az éljenzés, a jelenlevők hosszasan ismételték: Ceausescu — RKP! A teremben meghívottként jelen volt az RKP KB az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények, társadalmi- és törmsegszervezetek vezetői, párt- és állami aktivisták, a tudományos és művelődési élet személyiségei. Az első ülést Dumitru Sandu elvtárs, a Teleorman megyei Zimnicea város néptanácsának elnöke vezette A vitában felszólaltak a következő elvtársak: Pogea Brâncoveanu, a Vajdahunyad municípiumi néptanács elnöke, Elisabeta Leonte, a Buzau megyei Gura Teghii községi néptanács elnöke, Petre Dobrescu, a Ialomba megyei Slobozia város néptanácsának elnöke, Ilie Mátéi, az RKP KB propagandaosztályának helyettes vezetője, Dan Trifoiu, a Temes megyei Facsád község néptanácsának elnöke, Ion Vlad, a Román municipiumi néptanács elnöke, Constantin Panu, az Arad megyei Pécska községi néptanács elnöke, Suzana Gâdea, nevelés- és oktatásügyi miniszter, Fodor András, a Kolozs megyei Moldovenesti községi néptanács elnöke, Vasile Petrache, a Bacau megyei Sascut községi néptanács elnöke. A továbbiakban a konferencia munkáját Constantin Dascalescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezette Bejelentették, hogy a konferencia plénumán 125 elvtárs iratkozott fel szólásra az ország összes megyéiből, közülük 77-en szólaltak fel. Átfogóan kitértek a párt XI. kongresszusa által elfogadott programból és az Országos Konferencia határozataiból a néptanácsokra háruló feladatokra. A felszólalók egyben számos javaslatot tettek az ipari és a mezőgazdasági terv teljesítésével, a helységrendezéssel és gazdálkodással a szocialista demokrácia fejlesztésével, a tömegek társadalmi életbe való bevonásával, a pártszervek és -szervezetek munkamódszereinek és stílusának tökéletesítésével, a gazdasági tevékenység, a politikai nevelő tömegmunka javításával kapcsolatban. Az elnökség javaslatára a konferencia elfogadta a vita felfüggesztését, olyan értelemben, hogy azok a részvevők, akik nem szólaltak fel, de javaslataik vagy megjegyzéseik vannak, terjeszszék be azokat írásban a konferencia titkárságához. Ezután a részvevők egyöntetű szavazattal elfogadták a néptanácsi elnökök országos konferenciájának határozatát és felhívását. E dokumentumokat Nicolae Ceausescu elvtársnak ezen a fórumon elhangzott beszédében foglalt útmutatások, és orientációk, a vitában tett észrevételek és javaslatok alapján véglegesítik. A határozatot és a felhívást közzéteszik. Kifejezve az összes részvevők óhaját, Constantin Dascalescu elvtárs felkérte Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy mondjon beszédet a néptanácsi elnökök országos konferenciájának befejeztével. A részvevők lelkes éljenzésének általános légkörében szólásra emelkedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke. A párt főtitkárának átfogó beszédét a hallgatóság különleges figyelemmel, nagy érdeklődéssel és teljes egyetértéssel kísérte és több ízben hosszan tartó tapssal, éljenzéssel és ovációval fogadta. A beszéd befejeztével olyan légkör uralkodott, amely hűen kifejezte nemzetiségi különbség nélkül a haza összes honpolgárainak forró szeretetét és mélységes bizalmát dicsőséges kommunista pártunk iránt, amely biztos kézzel vezeti a népet a szocializmus és a kommunizmus napfényes útján, a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, akinek példamutató élete és forradalmi tevékenysége elválaszthatatlanul kapcsolódik mindahhoz, ami a mai Romániában az ország dicsőségére és nagyságára megvalósul. Hangot adva ezeknek az érzelmeknek, a részvevők megszakítás nélkül ütemesen ismételték: Ceausescu —• RKP!, Ceausescu és a nép! E felemelő megnyilatkozásban közvetlenül kifejeződött a haza valamennyi fiának szoros összeforrottsága a párt és főtitkára körül, szocialista nemzetünk egysége és ereje, a nép törekvéseinek és a párt politikájának teljes összhangja A haza honpolgárai millióinak nevében akiket e nagy fórumon képviseltek, a részvevők kifejezték határozott fogadalmukat, hogy valóra váltják a Nicolae Ceausescu elvtárs beszédében és a néptanácsi elnökök konferenciájának határozataiban foglalt jelentős feladatokat és útmutatásokat, mozgósítják a megyék, városok és községek összes anyagi és emberi erőforrásait, hogy példamutatóan megvalósítsák a jelenlegi ötéves terv, az RKP XI. kongresszusa által elfogadott pártprogram célkitűzéseit, amelyek biztosítják az egész ország további felvirágoztatását, népünk szabad, méltó és mind bőségesebb életét, azt, hogy Románia a haladás és a civilizáció egyre magasabb csúcsait hódítsa meg. A cukorrépa vetésével párhuzamosan megyénk burgonyatermesztő övezeteiben napirendre került e növény és főleg a koraiak ültetése Terméshozama rendkívül nagy mértékben függ attól, milyen talajba kerül a gumó, hogyan gondozzuk, óvjuk a gyomoktól, betegségektől. Márpedig minderre nagy figyelmet kell fordítani, mert az idén valamennyi termelőszövetkezet vállalásában ott található: „terven felül 2000, 3000...“ kilót érünk el hektáronként. Mit tettek és tesznek ennek érdekében? — tettük fel a kérdést három burgonyatermesztő termelőszövetkezet szakemberének, vezetőjének. Csengeri Antal főmérnök, Ákosfalva: Kezdjük talán a szaporítóanyaggal. Az ősszel kiváló minőségű vetőgumót szereztünk be Kovászna, illetve Suceava megyéből. Mi tároltuk, gondoztuk. A veszteség elenyésző. Az 50 hektárból 30 hektár nyári és 20 őszi burgonya. Az előbbinek Ostara, az őszinek Desire fajtát használunk vetőmagként. Ami a talajtáperőt illeti, a területnek több mint a felét istállótrágyáztuk. Műtrágyából összesen 400 kiló foszfor, 300 kiló nitrogén és 200 kiló káliumtartalmat kap hektárja. A talajelőkészítés tárcsázásból, egyengetésből és kombinátorozásból áll, utána pedig géppel tesszük földbe a burgonyát. Azt is közbe kell szúrjam, hogy mindezeket a munkálatokat s az ápolás nagy részét is Georgic- ban mezőgépészre bíztuk, aki rendkívül nagy szakértelemmel rendelkezik ezen a téren. Az ültetés után a töltögetés következik, majd mielőtt kibújna a burgonya, vegyszerezünk. Utána még két gépi kapálást, s ha szükséges, egy gyomlálást kap a föld A betegségek és a kolorádóbogár ellen hat permetezést irányoztunk elő. Sha mindezt sikerül is betartani, jöhet a két, két és félvagonos termés, mert el is felejtettem mondani, nyári burgonyából a tervezett 13 000 kiló helyett 20 000 kilót, az ősziből pedig 15 000 kiló helyett 26 000 kiló elérését vállaltuk hektáronként. Csizmadia György elnök, Nyárádszereda: A burgonya az első kapásnövény, amelynél az idén teljes egészében ki akarjuk iktatni a kézi munkát. És ez sokat jelent számunkra, hisz kézi munkaerőben nem bővelkedünk. Tóth Sándor mezőgépész szaktudásában megbízunk, éppen ezért majdnem teljes egészében rá bíztuk e fontos növény termesztését, ami közel félmillió lej bevételt biztosít gazdaságunknak. A burgonya mindenütt jó táperőben levő talajba kerül. A földet most készítjük elő. Utána géppel ültetjük el a gumókat. A növényápolási munkákat nem sorolom el, hisz azok jól ismertek. Egy dolgot szeretnék leszögezni: annyiszor kapálunk, permetezünk a betegségek és kártevők ellen, ahányszor a szükség megkívánja. És természetesen a kapálást vegyszeres gyomirtás előzi meg. Községünkben az elmúlt években mindig jó burgonyatermést értünk el, csupán az elmúlt év vetett viszsza egy kicsit. Nos kétvagonos hektáronkénti termésünkkel újra akarunk bizonyítani. Ágoston Béla főmérnök, Nyárádgálfalva: Nemrég kerültem a gazdaságba, de azért a helybeliekkel már ezen a téren is számba vettük a teendőket, s idejében hozzáfogtunk a burgonyaföldek előkészítéséhez. A burgonya itt nálunk is nagy figyelmet érdemel, hisz közel egymillió lejjel gazdagítja bevételünket. A terv szerint, mert vállalásunkban a hektárhozamot még megtoldottuk jó pár ezer kilóval, tehát pénzjövedelemre is nagyobbra számíthatunk, ha ... Nos, ez a ha már tőlünk és főleg a mezőgépészektől függ, hisz itt már évek óta nagyrészt az ő dolguk a burgonyatermelés. A gazdaság vezetősége megteremtette a szükséges feltételeket. A vetőgumónk — Desire és Eba fajták — minősége nagyon jó. A területnek több mint felét istállótrágyáztuk, ezt a talaj táperejének megfelelően műtrágyázás egészíti ki. Ültetésre tárcsázással, simítózással és karabinátorozással készítjük elő a földet. A növényápolásnál az idén is ragaszkodunk a nyárádgálfalvi mezőgépészek jó szokásához: ahogy a föld egyik végén befejezik a kapálást, a másikon kezdik újra. És természetesen megfelelő intézkedéseket foganatosítunk a kártevők ellen, öt-hat, ha szükséges, ennél több permetezést végzünk, s amennyiben az időjárás is segít,véleményem szerint bőséges termést takaríthatunk be. (háromszéki) Napirenden a burgonyafüzetés Mit tesznek a hektárhozam növeléséért ? Világ proletárjai egyesüljetek ( !" AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXX. évfolyam 77 (8174) szám | 1978. április. szombat | A*« »0 báni | NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS fogadta Charles A. Vanik amerikai kongresszusi képviselőt Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke péntek délben fogadta Charles A. Vanik amerikai kongresszusi képviselőt, az amerikai Képviselőház Ohio állambeli tagját. A sorra került megbeszélésen a felek megelégedéssel könyvelték el a román-amerikai kapcsolatok pozitív fejlődését hangsúlyozták, hogy széles körű lehetőségek kínálkoznak a kereskedelmi cserék, a gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködés és kooperáció bővítésére és változatossá tételére s hogy gyümölcsöztetni kell ezeket a lehetőségeket mindkét ország és nép javára, a béke és a nemzetközi egyetértés ügye érdekében. A vendég ilyen összefüggésben kiemelte, hogy az amerikai politikai és gazdasági körök, a közvélemény nagy érdeklődéssel várja Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő amerikai látogatását, s hangsúlyozta, hogy a látogatás hozzá fog járulni a két ország és nép közötti baráti kapcsolatok fejlődéséhez és elmélyüléséhez, a kölcsönösen jobb megismeréshez. Az USA-val fenntartott kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozva. Nicolae Ceausescu elvtárs kiemelte, hogy megkülönböztetett érdeklődéssel várja a Jimmy Carter elnökkel sorra kerülő megbeszéléseket, s rámutatott, hogy az Egyesült Államokban teendő újabb látogatása elő fogja mozdítani mind kétoldalú téren, mind pedig nemzetközi téren a román-amerikai együttműködési kapcsolatokat, az egyetemes békét és haladást szolgálva. A nemzetközi helyzet több kérdését taglalva, a felek hangsúlyozták annak szükségét, hogy világszerte megszilárduljon a béke és az együttműködés, politikai úton rendeződjenek az államok közötti viszályok, megszűnjenek a feszültségi gócok, s valamennyi nép alapvető törekvéseivel és érdekeivel összhangban új és méltányos kapcsolatok honosodjanak meg az államok között. Munkafegyelmet az építőtelepeken! Hogyan lehet objektíven elbírálni az építőtelepi munkafegyelmét? Ha a látványból indulunk ki, sokszor bizony nem kedvünkre való, ami helyenként fogad. De felszínesség lenne csupán a téblábolást, állingálást, avagy a sűrű üzletbejárást észrevenni. Ezek mellett mögött látnunk kell a tetemes munkát, azt az erőfeszítést, melyet az évről évre növekvő feladatok várnak el az építőktől. Nem ámítás Kollektív szerződésben, intézkedési tervben olvasom, illetékesek szájából hallom, mi mindennel próbálkoznak, hogy a munkatelepi rend és fegyelem a legjobban szolgálhassa a munkafeladatok teljesítését. És nem ámítás! Mert érezni, hogy ezúttal nincs szó egyes valóban időszerű igények demagóg ismétléséről. Kényszerhelyzetben vannak, nem érhetik be látszatintézkedésekkel. Szükségszerű, hogy tegyék is, amit mondanak, hiszen az Építkezési és Szerelési Tröszt idei terve csaknem 35 százalékkal nagyobb építőszerelő munkát irányoz elő a tavalyinál. És hol van ettől a létszámemelkedés? Nem titok, hogy állandó munkaerőhiánnyal küszködve kénytelenek dolgozni. Szólamokkal aligha pótolható a hiány. Csak a reális hatékonyságú műszaki-szervezési intézkedések segíthetik a megfelelő munkaütem elérését. Kemény munkát, mindenre kiterjedő figyelmet igényel ez. Egyik nagy tartalék még mindig a fegyelem erősítése. Maguk is érezték ezt már az év elején. A Tröszt igazgatójának aláírásával január közepén kézhez vett körlevél kötelezett minden építőtelep és munkatelep vezetőt arra, hogy napi fegyelmi nyilvántartást vezessen. Szerepelniük kell ebben azoknak, akik késnek, akik engedéllyel vagy engedély nélkül eltávoznak, az igazolatlan hiányzóknak, a termelési kieséseknek és természetesen mindezek okainak, valamint a helyben hozott intézkedéseknek. Hatékonynak tűnő módszer. Sajnos, mint a szakszervezeti bizottság elnökétől megtudtam, nem minden munkatelepvezető értette meg hasznát, jelentőségét, március utolsó harmadában egyes helyeken még nyoma sem volt a szóban forgó nyilvántartásoknak. Ez nem éppen jó példája a fegyelmezettségnek, s valahogy úgy „illene“, hogy maguk a vezetők teljesítsék elsősorban a munkaköri kötelezettségeiket! Jelzi a nagyobb munkafegyelem meghonosítására irányuló törekvést a pártalapszervezetek és szakszervezeti csoportok gyűléseinek hangulata. Ezeken a személyre szóló bírálaton, a fegyelmezetlenek megrovásán túl nem mulasztják el szóvá tenni a szervezési rendellenességeket. Májusban a dolgozók tanácsa és a szakszervezeti bizottság együttes ülésen elemzi a munkafegyelem kérdését. Ezekben a hetekben tröszt meg vállalati szintű komissziók mérik fel a helyzetet és készítik elő a májusi tanácskozás munkadokumentumait. Sakkban? Nem mellékes kérdés, hogy a munkaerőhiány közepette, med(makkai) (Folytatás a 4. oldalon)