Vörös Zászló, 1978. július (30. évfolyam, 154-179. szám)

1978-07-01 / 154. szám

Szabad szombat egyre több dolgozónak Fokozatosan terjed a munka­hét csökkentésére tavaly elfoga­dott pártprogram alkalmazása. Egyre több ipari egységben ve­zetik be részlegesen vagy telje­sen a havi egy szabad szomba­tot. Az idén, mint azt már kö­zöltük, megyénk 16 vállalatának közel 34 000 dolgozója tér át az új munkarendre. Az elmúlt hó­napok során kilenc termelőegy­ségben vezették be a csökken­tett munkahetet, így az Áram­­szolgáltató Vállalat, a régeni Republica, a Tirnaveni Vegyi­kombinát, a régeni Gép- és Al­katrészgyár, a segesvári Selyem­­szövőde összes dolgozói, vala­mint a Metalotehnica, Electro­­mures, IMATEX, egyes munka­­kollektívái dolgoznak már ha­vonta egy szombattal keveseb­bet. Aki utána számos megálla­píthatja, hogy a felsorolásban csak nyolc ipari egység szere­pel. Nem elírás, a segesvári Készruhagyár májusban, az elő­ző hónapoktól eltérően, nem nyújthatott szabad szombatot dolgozóinak, mert az áttérés nem minden feltételét tudták telje­síteni. S ez a szóban forgó prog­ram előírásai szerint továbbra is érvényben van, valamely vál­lalat csak akkor térhet át a csökkentett munkahétre, ha ma­radéktalanul és hónapról-hónap­­ra eleget tesz a jól meghatáro­zott követelményeknek. Júliustól vagy a harmadik év­negyed folyamán — a fővállala­­ti jóváhagyástól függően — to­vábbi vállalatokra terjed ki a csökkentett munkahét program­ja, így eggyel több pihenőnapot élvezhet a segesvári Üveg- és Fa­janszipari Vállalat, valamint a mezőzáhi Halgazdaság munka­­közössége. Az Electromures, IMATEX, Metalotehnica és a segesvári Nicovala vállalatokban is bővül azoknak a részlegeknek a köre, ahol a termelés követel­ményeinek figyelembevételével megteremtették a csökkentett munkahét kiterjesztésének felté­teleit. Az Electron Suresben és az IMATEX-ben például még 720, illetve 1050 dolgozó részesülhet havi egy szabad szombatban. (makkai) Világ proletárjai, egyesüljetek * AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA­­ XXX. évfolyam 154 (8251) szám 1978. július^jizontt­at^^J^^^^A^^ Mint hírül adtuk, június 29-én újabb ipari egységgel gaz­dagodott megyénk: beindult a marosvásárhelyi Gyapotszövö­­de. A Bőr és Kesztyűgyár szomszédságában létesült fiatal üzemről első ízben közlünk belső felvételt. Készítette Koncz János. A Gépgyártók Napja tiszteletére Ma délben az első váltás után az Electromures, a Metalo­­termica és az IMATEX vállalat­ban díszgyűlést tartanak a Gép­gyártók Napja alkalmából. Az esemény jelentőségének mélta­tását, a dinamikusan fejlődő gazdasági ágban elért eredmé­nyek számbavételét követően, mindenütt rövid kultúrműsorral zárulnak a rendezvények. Holnap, vasárnap a víkendte­­lepen az említett vállalatok hét­végi pihenőházainál és a pályá­kon előreláthatólag reggel 9-től 13 óráig tart majd a kulturális és sportműsor. Tánccsoportok, népi zenekarok, énekszólisták gondoskodnak a jó hangulatról, szórakozásról, de ott lesz az E­­lectromures Vállalat fúvószene­kara is. Ezzel egyidejűleg zajla­nak le a sportvetélkedők. A Me­talotehnica, az IMATEX és az Electromures röplabdázói, teni­­­szezői és labdarúgói körmérkő­zést játszanak a városi szakta­nács által külön erre az alka­lomra felajánlott kupáért. A megyeszékhely gépgyártó­ipari vállalatai a bajnoksági mérkőzések mellett külön-külön is szerepeltetik sportolóikat. Az Electromures birkózói és ököl­vívói bemutató jellegű viadalra vállalkoztak. Ugyanakkor aszta­litenisz- és sakk-bajnokságot, csó­nakversenyt is szerveznek saját dolgozóik között, meg szórakoz­tató játékokra is sor kerül, mint récevadászat, kötélre mászás stb. A Metalotehnica-sok ugyan­csak vállalati asztalitenisz-, sakk-bajnokságot és csónakver­senyt tűztek napirendre, ezenfe­lül pedig kulturizmus bemuta­tót. Az IMATEX dolgozóinak házi sakkversenyén és asztalite­nisz-mérkőzésén kívül, igazi te­niszezésre is sor kerül, szintén bemutató jelleggel. Reméljük, nem szól bele az eső a színes, változatos program­ba, bár biztosították, hogy még rossz idő esetén is ünnep, vi­dámság lesz a tóparti víkendhá­­zakban. A Tanítók Napjának megünneplése Az egyik legszebb hivatást gyakorló dolgozók ,az oktatás, a nevelés szolgálatában álló ó­vónők, tanítók, tanárok, mérnök-oktatók és mesterek országszerte megünnepelték június 30-át, a hagyományos „Tanítók Napját“. Maros megyében is a municípiu­mokban, városokban és közsé­gekben megtartott ünnepségeken az egybegyűlt tanügyi dolgozók e napon felmérték tevékenységük eredményeit, ismételten kifejez­ték hálájukat kommunista pár­tunk iránt a számukra biztosí­tott kitűnő munkafeltételekért, amelyek között az új típusú em­bert, a jövő nemzedékeit for­málják. Marosvásárhely municípium­­ban a Művelődési Palota meg­szépített nagytermében zajlott le a Tanítók Napja hagyományos megünneplése. Részt vettek: Nicolae Veres elvtárs,­ a Megyei Pártbizottság első titkára, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnö­ke, Simion Cotoi elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság titkára, Iró­niai Buda elvtárs, Marosvásár­hely municípium Pártbizottsá­gának első titkára, a Municí­­piumi Néptanács Végrehajtó Bi­zottságának elnöke, meghívot­tak, tanügyi káderek. Ioan Stoica elvtárs, a Megyei Tanfelügyelőség vezértanfelügye­­lője az ünnepi gyűlést megnyit­va, méltatta a tanügyi dolgozók­nak szentelt nap jelentőségét. a Maros megyében tevékenykedő óvónők, tanítók, tanárok, az ész­(Folytatás a 4. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÉS ELENA CEAU$ESCU ELVTÁRSNŐ fogadta Emilio Eduardo Massera tengernagyot és feleségét Június 30-án, pénteken Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő Sna­­govon fogadta Emilio Eduardo Massera tengernagyot, a tenge­részet főparancsnokát, Argentina Köztársaság kormányzói katonai juntájának tagját és feleségét. A felek folytatták megbeszélé­süket a Románia és Argentina közti sokoldalú együttműködés fejlesztéséről, és kifejezték el­határozásukat, hogy elmélyítik a kölcsönösen előnyös együtt­működést és újabb közös érdekű akciókat kezdeményeznek. A találkozón úgyszintén meg­vizsgálták a nemzetközi élet több kérdését. A vendég nagyra érté­­kelte Románia külpolitikáját, azt a rendkívüli tevékenységet, ame­lyet Nicolae Ceausescu elnök fejt ki a jelenkort foglalkoztató nagy problémáknak a népek érdekében történő megoldásáért, egy jobb és igazságosabb vilá­gért. A felek kidomborították a két ország óhaját, hogy fokozza e­­gyüttműködését külpolitikai té­ren, hozzájárulva ezzel az em­beriséget foglalkoztató problé­mák pozitív megoldásához, a nemzetek közti béke, egyetértés és együttműködés erősítéséh­­ez, az egyenlőségen és méltányossá­gon alapuló, valamennyi nép szabad és független fejlődését biztosító új államközi kapcsola­tok előmozdításához. Mindkét fél hangsúlyozta: az összes békeszerető erőknek fo­kozniuk kell erőfeszítéseiket a­­zért, hogy a Közép-Keleten, Af­rikában és más övezetekben fennálló konfliktusokat politikai, tárgyalásos úton, a közvetlenül érdekelt felek részvételével, min­den külső beavatkozástól mente­sen rendezzék, tiszteletben tart­va a népek alapvető érdekeit, szabad és független élethez, tö­rekvéseiknek és óhajuknak meg­felelő fejlődéshez való jogát. Egyszersmind megerősítették Románia és Argentína elhatáro­zását, hogy mind a 77-ek cso­portjában, mind pedig más nem­zetközi szervezetekben síkraszáll a gyengén fejlettség felszámolá­sáért, egy olyan új gazdasági világrend meghonosításáért,­­a­­mely biztosítja a fejlődő orszá­gok gyorsabb haladását, ezek létérdekeinek előmozdítását, minden nép jólétre és haladásra irányuló törekvéseinek megvaló­sulását. Jó munkaszervezéssel, erőelosztással sikeresen végzik a növényápolást, a takarmányok begyűjtését Ezekben a szinte októberiesen hűvös napokban bizony akadozik a munka a szántóföldeken. Ka­pálni nem lehet, a takarmányok begyűjtését is abba kellett hagy­ni, s habár helyenként aratásra érett az őszi árpa, a kombájno­kat nem tudják indítani. Torlód­nak tehát a tennivalók, jóllehet azokban eddig sem volt hiány. Sok, főleg mezőségi gazdaságban mondják, hogy jól fog ez az eső, mert már repedezett a föld, sé­rült össze a kukorica levele. Igaz ugyan, hogy a kultúrák fejlődését elősegítő esőzés a gyomok szaporodásának is ked­vez, ezért minden lehetségest el kell követni a növényápolási munkák mielőbbi elvégzéséért. A mezőgazdasági egységekben úgy kell megszervezni a mun­kát, hogy az aratási előkészüle­tekkel párhuzamosan még egy­szer számba vegyék a növény­ápolási tennivalókat, osszák el úgy az erőket, hogy mindenhol a­­laposan kihasználhassák az esők közti órákat, fél napokat, s így az aratás megkezdéséig minden­hol legalább nagyvonalakban vé­gezhessenek a cukorrépa, kuko­rica, krumpli, dohány kapálásá­val, a takarmánynövények be­gyűjtésével. HA SEGÍT AZ EGÉSZ FALU A mezőszabadi termelőszövet­­­kezet elnöke mondotta el, hogy talán még egyetlen esztendőben sem álltak olyan jól a növény­­ápolással, mint az idén. S en­nek magyarázata, hogy szinte az egész falu egy emberként kap­csolódik be a munkába. Nem­csak a tagság, hanem az ingá­zók is becsülettel helytálltak a cukorrépa, kukorica kapálásá­ban. A feladat pedig nem kicsi, hiszen egy tagra mintegy 0,40 hektár kukorica és 0,30 hektár cukorrépa kapálása jut. De min­denki becsülettel dolgozott, s így a kukorica ápolásával na­pirenden vannak. Igaz, ebben a munkában a tagság számottevő segítséget kapott a mezőgépé­szektől, akik teljes egészében végeztek a második gépi kapálás­sal. Hasonló szorgalomról, oda­adásról tettek tanúbizonyságot a cukorrépa ápolásánál is. A több mint 180 ingázó, aki részt vál­lalt a munkából, becsülettel helyt is állt, s így már rég múlt időben beszélnek e fontos ipari növény harmadik kézi kapálá­sáról, sőt mintegy 35 hektáron negyedszer is fellazították a ta­lajt. A mezőszabadiak erős el­határozása, hogy az idén is leg­alább olyan cukorrépa-termést takarítanak be, mint a tavaly. Éppen ezért a második kapálás­sal egyidőben minden hektár cukorrépa-földre 300 kiló kom­plex műtrágyát szórtak ki, kie­gészítő trágyázásként. Ugyancsak ilyen céllal 200 kiló komplex műtrágyát juttattak a kukorica­földek minden hektárjára. Egy­szóval a mezőszabadiaknak sike­rült úgy megszervezniük a mun­kát, hogy a szalmásgabonák a­­ratásáig lényegében végezhesse­nek a növényápolással. A ta­karmányok begyűjtése már nem okoz gondot, hiszen a kaszálás­sal végeztek, a széna a tárolók­ba került s gödrökben a nem kevesebb, mint 1400 tonna siló­takarmány is. Ugyancsak emlí­tésre méltó, hogy a takarmányok begyűjtését mondhatni teljes e­­gészében gépesítették. Tehát az összefogás, a közös akciók ré­vén a szabadiak alaposan felké­szülhettek a küszöbön álló be­takarítási munkákra. KÉSZEN A BETAKARÍTÁSRA Nyugodtan, a jól végzett mun­ka nyújtotta elégtétellel vár­ják az aratás kezdetét a rücsiek. Elégtételükre­­ magyarázatként hadd említsük meg, hogy elké­szültek a cukorrépa harmadik kézi kapálásával, negyedszer is elvégezték e munkát azokon a területeken, ahol a vegetáció azt lehetővé és egyben szükségessé is tette. A kukorica második­ké­(Folytatás a 4. oldalon)

Next