Vörös Zászló, 1978. szeptember (30. évfolyam, 206-229. szám)
1978-09-01 / 206. szám
Jó minőségű zöldség (Folytatás az 1. oldalról) A csávási farmról a tervezett zöldpaszuly-mennyiség jelentős részét már leszállították. — Hála a kitűnő betakarító kombájnnak — szögezi le mindjárt Olaru Iosif mérnök, a farm vezetője. — A 15 hektáron termesztett zöldpaszulyból mintegy 10 hektárt ezzel takarítottunk be, aránylag rövid idő alatt, hisz a gép naponta nem kevesebb, mint száz ember munkáját helyettesíti. Az uborkánál is, amelynek szedése javában folyik, még 20 tonna az „adósság“. De a többi zöldségfélével sincs probléma. A borsóból teljesítették a tervet. A gyökeresek jól mutatkoznak. Kérdőjelt itt is csak a paprika mögé tehetünk. Tervük 220 tonnát ír elő, eddig 25 tonnát szállítottak le, s bent a szigeten újabb mennyiségeket készítettek elő. A helyzet itt is furcsa: folyik a paprika szedése, de nem szünetel az ápolása sem. Ottjártunkkor egy hatalmas területet éppen másodszor öntöztek. A termés nagyon szépnek ígérkezik, így tehát, ha a korai fagyok nem szólnak közbe, tervüket teljesíteni tudják. A csávási farmon a betakarítási munkák egybefolynak az ápolási munkákkal, a kártevők elleni védekezéssel, sőt még a jövőre való felkészüléssel is, hisz bizonyos területeken már az 1979-es termelési évet készítik elő. Műtrágyával javítják a talaj táperejét. Nemcsak arra gondolnak, hogy az idei évet jól zárják, hanem, hogy ajövőben is bőséges terméseket érjenek el. A csütörtöki hetipiacról Bár az utóbbi hónapokban az őstermelők száma valamelyest csökkent a marosvásárhelyi hetipiacon, örvendetes módon augusztus utolsó csütörtökén valamelyest nagyobb számban, több mint 400-an jelentek meg terményeikkel. Vineta kisebb mennyiségben volt, mint az előző napokban s a zöldpaprika minősége is alatta maradt a tavalyiénak, viszont paradicsompaprikából jóval nagyobb mennyiséget hoztak forgalomba, mint a korábbi napokban. Ezen a napon jelentek meg a helyi őstermelők számottevőbb mennyiségű paradicsommal is. Dinnyéből 4 vagonnyi szállítmány érkezett a piacra. Kielégítőnek tekinthető a gyümölcsfelhozatal is. Bőségesen árusítottak almát, körtét, szilvát. A csütörtöki hetipiacon is bizonyos áruféleségek esetében a szocialista kereskedelmi egységek kedvezően befolyásolták az árak alakulását. ,Megéneklünk, Románia** országos fesztivál A Szakszervezetek Művelődési Háza várja a tanulni, művelődni akaró dolgozókat A marosvásárhelyi Szakszervezetek Művelődési Házának vezetősége javában készül az új kulturális évad megnyitására. A nyáron a legtöbb figyelmet arra fordították, hogy felméréseket végezzenek a dolgozók, szakemberek, kulturális aktivisták soraiban azzal a céllal, hogy az új kulturális évadban a művelődési ház még hatékonyabban szolgálja a dolgozók nevelését. A művelődési ház nemcsak nevelési és szórakoztatási központ, de egyben módszertani szakirányító szerepet is betölt. Rendezvényei gyakorlati példaként szolgálnak az üzemi, intézményi szakszervezeteknek a politikai-ideológiai, szakmai ismeretek terjesztésében. Épp ezért az új kulturális évadban is arra törekednek, hogy e szerepét maradéktalanul betöltse. Az előkészületek közt elsősorban meg kell említeni a különböző szakkörök , felnőttek és ifjak számára összesen 28 kört szerveztek, mint zeneóvoda, ritmika, balett, harmonika, zongora, gitár, hegedű, mandolin, judo, rádió és televízió, gépírás, gyorsírás, szabás, varrás, filmklub, szobrászat, festészet, társasági táncok, stb. — működéséhez szükséges anyagi feltételek megteremtését. Ezenkívül a művelődési ház keretében 12 műkedvelő művészcsoport fejt ki hasznos tevékenységet. A művelődési ház új igazgatója, Kontek Nicolae Robert elmondotta, hogy a régi jó hagyományokat folytatva a körök vezetését képzett szakemberekre bízták, széles körű társadalmi aktívát sikerült mozgósítani a politikai, ideológiai, műszaki ismeretek népszerűsítésére. Új körök kezdik meg működésüket, például a francia, angol, német nyelvtanfolyam, a klasszikus zenét népszerűsítő kör, vagy a korszerű és civilizált háztartás megszervezése elnevezésű kör lányok számára stb. Szeptember 2-tól megkezdi tevékenységét a diszkotéka, javított és gazdagított programmal. Tervükben szerepel, hogy a municípiumi KISZ-bizottsággal közösen minden összejövetelen nevelő jellegű rendezvényt , filmvetítést, aki tud, az nyer versenyt stb. szerveznek. Az új kulturális évadban is lesznek közös rendezvényeik az üzemi szakszervezeti bizottságokkal. A műkedvelő csoportok — folklóregyüttes, színjátszó csoportok, művészbrigád, modern tánc, szólisták, zenekar — részt vesznek a Megéneklünk, Románia országos fesztivál tömegszakaszán azzal az elhatározással, hogy hírnevükhöz méltóan szerepelnek. A Szakszervezetek Művelődési Háza egyik központi feladatának tekinti a műszaki ismeretek terjesztését. A tapasztalatok bizonyítják, hogy egyes üzemekben, vállalatokban a szakszervezeti bizottságok, műszaki könyvtárak nem foglalkoznak a lehetőségek és igények színvonalán a műszaki ismeretek terjesztésével, a dolgozók ösztönzésével, hogy azok jobban bekapcsolódjanak a legújabb ismeretek elsajátítását célzó rendezvényekbe. Már az új kulturális évad kezdetén több olyan akciót, rendezvényt irányoztak elő, amelyek minden bizonnyal elősegítik, hogy az üzemi szakszervezetek jobban felkarolják, tartalmasabbá tegyék a műszaki ismeretterjesztést, az újítási, alkotási versenyeket. Szeptemberben például a Műszaki Házban tapasztalatcserét tárta id) (Folytatás a 4. oldalon) A marosvásárhelyi új egészségügyi iskolaközpont a marosvásárhelyi Állami színház STATISZTÁKAT VESZ FEL (nőket és férfiakat) \ \ Az érdekelteket kérjük, hogy jelentkezzenek a színház \ A „MAROS“ ROKKANTAK SZÖVETKEZETE Marosvásárhely, Livezeni út 6 sz. s \ VERSENYVIZSGÁT HIRDET A KÖVETKEZŐ ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE: KÖZGAZDÁSZ a szállítási és beszerzési osztályon. ^ Feltétel: gazdasági főiskolai végzettség. ^ A versenyvizsgát 1978. szeptember 6-án, reggel 9 órai kezdettel tartják a szövetkezet központjában. I Bővebb felvilágosítás a 32-374-es sz. telefonon, épületében, 1978. szeptember 5-én, du. 4 órakor. Emberek a Maros mentén /f felszegi pásztor Mezítlábas kisfiú futott felbőszült állat után, a folyópart fái nem segítették, hiába sírt, hiába félt, hiába kiáltotta, hí ki a tisztásra, az állatot valami megmarta, megijedt, törtetett, rohant veszettül, már vér folyt a fiúcska talpából, hiába kiáltotta, hí ki a tisztásra, mi lesz most, mi lesz most, mit mond a gazda, istenem, kisántátt a rétre, talpát törölte tenyérbe, felnézett akkor, s hát né, a tinó ott volt, ott feküdt a fűben, hozzáment a fiú csendesen, nyakát simogatta boldogan, mozdult az állat akaratlan, szarvát a pásztorka arcába csapta, nem akarta, nem akarta, vér folyt el, folt maradt, ki volt a fiúcska, nem tudom, én vajdaszentiványi vagyok. Darabont János, harminchét éves, a felszegi tehenek pásztora, kertészeti munkás ugyancsak itthon az asszony, akkordban dolgozik, én sem ülhetek ölbe tett kézzel, nyolcéves kislányom, négyéves kisfiam, ők segítenek és az édesanyám, ha kell, a tavaly kellett, jaj, milyenek az emberek, bajból lettem pásztor négy évvel ezelőtt, sor alá se hívtak, s már állatot neveltem, fogatos is voltam itt a gazdaságban, itt lettem szívbeteg, csak könnyű munka lehet részem, minden májusban hát eljönnek hozzám, megkeresnek, megfogadnak, egy véka gabona s százhúsz lej minden szarvasállat, nincs kivétel, hogy kicsi vagy nagy, írott szerződést köt a néptanács, hogy behajthassa, ha kell, a fizetséget, s nekem ideadja, eddig még nem kellett, mindenki rendesen fizetett, dolgom, hogy mint két szememre, úgy ügyeljek az állatokra, ügyelek is, szeretnek az emberek, tavasszal úgy volt, hogy a gazdasághoz megyek, nem hagyták az emberek, azt kérdezték, mit akarok, elégedett mivel nem vagyok, maradjak a marhák mellett, amennyit kérek, anynyit adnak, de én inkább mentem volna a gazdasághoz, mert ha ott dolgozom, nyugdíjba számít, normát is iratunk a nevedre, csak maradj, fogtak az emberek, maradtam, jobb így a fizetés, akik megfogadtak, normát is adtak volna, hogy majd nyugdíjam legyen, a könyvelő ezt nem akarta, hallani se akart róla, ha nem dolgozom náluk, normám se legyen egy se, ezt mondta, szavamat adtam a gazdáknak, szent pedig az én szavam, megváltoztathatatlan, nem mint voltak társaim, kik addig kiálltak, míg pénz nyomta markukat, aztán itthagyták az állatokat, hogy a dolgot véghezvinni édesanyám s két kicsi gyermekem segített, reggel hatkor jön ki a csorda, száztíz állatra ügyelek az idén, dehogyis számolom mindennap őket, ma sem tudom pontosan hány van kint, csak azt, hogy kié hiányzik, mindenkiét különkülön ismerem, tanító se jobban a gyermekeket, színről, alakról, különösebb jegyekről ismerem őket, tudom, ez a piros ezé, ez a tarka ezé, az a sárga azé, az a csonka kié, az a klimba azé, ez a bogos kié, gazdája nevéről nem nevezem az állatot, előttem a gazda gúnyneve járta, kalantas vagy, mint a gazdád, ez nekem nem tetszik, sértő, haragudtak az emberek. nahát reggel hattól napnyugtáig vagyok kint, május elétől november közepéig, terelgetni nem kell, jár az állat magára, tíz órakor itatás, délben pihentetés, hogyha nagy a meleg, délután is itatás, mindig ahányszor az állat kéri, közel a folyó, szerencse, így telik el egy nap, minden nap, de ha azt gondolja, legelnek az állatok, aluhat a pásztor, csinálhat, amit akar, nagyon roszszul gondolja, figyelni figyelni, figyelni kell, magas martok vannak, becsúszhat az állat, lába törhet könnyen, szarva törhet könnyen, s akkor megvan a baj, ami nem kell, mint volt néhányszor, amíg én nem jöttem, még csak nem is szóltak a gazdának, hogy nő, baj van, érheti fojatás valamelyik tehenet, s ha engedem, sérülés, sebesülés lehet a vége, vemhes állat is legel itt, figyelni kell nagyon, mikor éri utol a fájdalom, mert akkor meg kell fogni, ■külön kell vinni, ha engedi a helyzet, haza kell hajtani, nem egyszer történhet, hogy nincs otthon senki, a határban vannak, akkor ott kell maradni, segíteni kell, hogy jól jöjjön a borjú, szeretem ezt a mesterséget, szeretem az állatokat, négy marhám van otthon nekem is, kell a tej, jó a gyermekeknek, az én szívemnek pedig kell a szabad levegő, azt mondják, használt is. jobban érzem magam, mikor volt, ki volt a fiúcska, felnőtt-e, látszik-e a döfés az arcán ? RÉTHY ISTVÁN Augusztusi eseménykrónika (Folytatás az 1. oldalról) nek, a román nép legnemesebb törekvéseinek van alárendelve. Az ön beszédében a szocialista Románia ismételten hallatta szavát napjaink alapvető kérdéseiben s kifejezésre jutott az a szilárd akarata, hogy mindig az első sorokban legyen a békéért és a népek közötti együttműködés megszilárdításáért, egy új gazdasági és politikai világrend felépítéséért, egy jobb és igazabb világ megteremtéséért vívott harcban“. A széles néptömegnek a párt körüli egységét juttatták kifejezésre azok az újabb munkalátogatások is, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs tett a hónap folyamán Constanta megyében és a fogyasztási cikkek mintavásárán. A pártfőtitkár látogatása, a dolgozókkal folytatott beszélgetés, a helyszíni munkaelemzések, mint minden alkalommal, most is jelentősen hozzájárultak a termelőmunka fellendítéséhez, az emberi és műszaki erők mozgósításához, az alkotókészség ösztönzéséhez, a XI. pártkongresszus és az Országos Pártkonferencia által kitűzött célok elérésének biztosításához. A fogyasztási cikkek mintavásárán tett látogatása alkalmával Nicolae Ceausescu elvtárs rámutatott arra, hogy továbbra is a legmesszebbmenő figyelmet kell fordítani a lakosság rendelkezésére bocsátott áruválaszték bővítésére, az árucikkek funkcionális és esztétikai színvonalának emelésére, és egyben kérte, hogy a mintavásáron bemutatott új termékeket az áruforgalmazó egységek útján megfelelő mennyiségben bocsássák a vásárlóközönség rendelkezésére. Pártunk és államunk külpolitikai tevékenységének jelentős eseménye volt az a baráti találkozó, amely Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének elnöke között Krímben zajlott le. Az őszinteség és a barátság légkörében lezajlott találkozón véleménycserét folytattak a két párt, a román nép és a szovjet nép közötti kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének irányairól és távlatairól. A két párt- és államvezető megállapította, hogy nagy lehetőségek vannak a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére különböző területeken. A megbeszélések során különösen nagy figyelmet fordítottak a külpolitikai kérdésekre. Kiemelték, hogy a jelenlegi feltételek között elsőrendű fontosságúak a leszerelésre és főleg a nukleáris leszerelésre irányuló erőfeszítések. Hangsúlyozták, hogy mindkét ország fő politikai célkitűzése volt és marad a nemzetközi enyhülés folyamatának továbbfejlesztése. A hónap eseményei között jelentős helyet foglal el az a hivatalos baráti látogatás, amelyet Hua Kuo-fen elvtárs, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke tett hazánkban Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke meghívására. A hivatalos megbeszélések, a magasszintű román-kínai tárgyalások a szívélyesség, a barátság és kölcsönös megértés légkörében folytak le. Nicolae Ceausescu elvtárs és Hua Kuo-fen elvtárs újabb véleménycserét folytatott a román-kínai kapcsolatok sokrétű fejlesztéséről, valamint időszerű nemzetközi politikai kérdésekről. A látogatás során újabb kétoldalú együttműködői megállapodásokat dolgoztak ki és írtak alá. Valamennyi megállapodás bővíteni és gazdagítani fogja a román-kínai együttműködést, hozzájárulva a két országban folyó szocialista építés meggyorsításához, bizonyítva az új társadalmi rendet építő népek közötti új típusú kapcsolatok felsőbbrendűségét. A látogatás erőteljes megnyilvánulása volt a román és a kínai népet átható kölcsönös tiszteletnek és barátságnak. Az egész román nép megelégedéssel és örömmel köszöntötte a kínai párt- és államvezetőség első legmagasabb szintű , romániai látogatásának gyümölcsöző eredményeit. VOROS ZÁSZLÓ — 3. OLDAL