Vörös Zászló, 1978. október (30. évfolyam, 240-257. szám)

1978-10-11 / 240. szám

I. OLDAL - VÖRÖS ZÁSZLÓ OKTÓBER 11 SZERDA A Nap kel 6 óra 25 perckor, lenyugszik 17 óra 39 perckor. EMLÉKEZTETŐ □ 1875-ben született St. O. Iosif költő (mh. 1913) □ 1908-ban született Alexandru Sahia író és közíró, a mun­kásosztály ügyének harcosa (mh. 1937) □ 1885-ben született Francois Mauriac Nobel-díjas francia író (mh. 1970) □ Panamában ma elnökválasz­tást tartanak □ A dél-afrikai politikai fog­lyokkal való szolidaritás nap­ja, amelyet az ENSZ apart­heid-kérdésekkel foglalkozó bizottságának kezdeményezé­sére 1973 óta ülnek meg MŰSOROK — bábszínház — Szerdán 11 és 12.30 órakor: Tip és Top. (A román tagozat előadásai). — MOZI — ARTA: Vándorzenekar. PROGRE­SUL: Visszavágás. SELECT: Félre­billent Hold alatt. IFJÚSÁGI: Robin Hood kalandjai. FLACARA: A peches ember. „TÖRPE“ MOZI: Hans Röckle és az ördög I. rész. SEGESVÁRI LUMINA: New York, New York I—II. rész. TIRNAVA: Két férfi — egy halál RÉGENS PA­TRIA: Veri az ördög a feleségét DI­CSŐI MELÓDIA: A Broadway dalai LUDASI FLACARA: Rendőr a ver­senyautóban. SZOVATAI DOINA: Az én férjem I—II. rész. MUNKÁS MO­ZI: Két anya. SARMASI POPULAR: A szarajevói merénylet RADNÓTI LUMINA: Hattyúdal. ERDŐSZENT­GYÖRGYI POPULAR: Mark rendőr­­felügyelő. GYULAKUTAI PATRIA: Kiegészítés az állambiztonsági tör­vényhez I—II. rész. NYARADSZERE­­DAI NIRAJUL: Járvány. — RÁDIÓ — A MAROS­VÁSÁRHELYI RÁDIÓSTÚDIÓ ROMÁN NYELVŰ MŰSORA 16,30—18, 60-ig: Hírek, tudósítások. Ember, munka, társadalom — riport­­összeállítás — zenés pihenőkkel. CSÜTÖRTÖK. 6,00—1,00-ig: Reggeli zenés beszélgetés. Híradó. Falvaink életéből. Népi muzsika. Iskola és élet. Rádiószolgálat. Tánczene. MAGYAR NYELVŰ MŰSORA 18,00—19,30-ig. Hírek, tudósítások. A marosvásárhelyi Filharmónia ka­marazenekara játszik. Irodalmi és művészeti napló: Találkozások — Sombori Sándor fordításai a román Irodalom klasszikusainak műveiből. A színpadi realizmus Barta Lajos műveiben — az író születésének 100. évfordulóján. Adorjáni Ernő és Sá­­rossy Endre könnyűdalaiból. CSÜ­TÖRTÖK. 7.00—8.30-ig. Reggeli hír­adó Pergő ritmusok. Mikroenciklopé­­dia. A munka dicsérete — riportok. Könnyűzene-újdonságok. Lírai gyöngyszemek. — televízió — 8.00 Tévéiskola 10­00 Az antenna Fe­hér megyében 11.05 A haza sólymai 11.15 Az ismeretlen Bukarest 11,40 Telex 14.50 Labdarúgás: Románia — Lengyelország — egyenes adás a Steaua-stadionból. Szünetben telex: Pronoexpressz-húzás 16,50 A szocia­lista országokból 17,00 Kórusműsor 17.15 A modern román nyelv 17,40 Pionírhíradó 18 00 Megéneklünk. Ro­mánia 18,45 Hirdetések 18,50 Fórum 19,20 1001 este 19,30 Híradó 19,50 Mi nők 20,20 Napirenden a gazdaságban 20,30 Hirdetések 20,35 Filmmúzeum:­­ Üldözés Londonban — angol játék­film 22,20 Híradó. IDŐJÁRÁS A Maros-Bánát Vízügyi Igazga­tóság diszpécserszolgálata közli: Tegnap délben 12 órakor Maros­­vásárhelyen a levegő hőmérsékle­te 10 fok volt. Előrejelzés: tovább tart a szá­raz, napos, az­ évszakhoz képest meleg idő. Az éjszakai és a reg­geli órákban, főleg a völgyek­ben, sokfelé képződik köd. Gyen­ge délnyugati szél. A hőmérsék­leti értékek napközben 20—22 fok, éjszaka­­2—1 fok között vál­takoznak. ■ KIÁLLÍTÁST nyitott a se­gesvári történelmi múzeum a központi posta csarnokában. A magyarázó szöveggel ellátott fényképek, reprodukciók a géza­­dák kultúrából, az i. e. I.—i. u. I. századból származó leleteket mutatják be. Kinek a barna, kinek a fekete Van egyes kereskedőknek valami egészen kivételes ér­zékük, hogy pillanatnyilag éppen az az apróság hiányozzék, ami nekem akkor kell. Pedig hát sohasem kértem, mint az egyszeri székely, teszem azt használt koporsót vagy torony­órát láncostul. Hanem, gondolom, másnak is van például barna vagy drapp cipője. Ellenben ugyancsak például az Olimp önki­­szolgáló boltban, pillanatnyilag nem lehet barna cipőkenő­­csöt kapni, hanem csak feketét. Kérdem a főnököt — ho­gyan van ez? — Egy hónappal ezelőtt csak barna volt, — azt mondja. Mit tehetek én? — kérdi. Kérdezhetném én is. Egyelőre, mivel csak fekete cipő­krém, azaz box van — a kereskedelmi szellemre gondolván —, gyászba borítom barna cipőimet, s ahogy megérkezik a tél, amikor bizonyosan csak barna vagy éppen piros cipő­­kenőcsöt árulnak pulykavörösre festem a hócipőmet, mert állítólag nagyon talál az egyéniségemhez. KOVÁCS ISTVÁN ■ FOLYTATÓDIK a haza­fias munkával végzett helység­fejlesztés és -szépítés. Az össze­sített jelentések szerint csupán szeptemberben megyénk lakosai közel 11 millió lej értékű ilyen jellegű munkát végeztek, s így az egész évre szóló vállalás már­is 100,4 százalékra teljesült. ■ A bukaresti „Optimisták“ esztrád-együttese október 14-én Marosvásárhelyen vendégszere­pel a Művelődési Palota nagyter­mében, 17 és 20 órakor. A vi­dám­ zenés műsorban fellépnek Ion Ladaru, Margareta Barabas, Lina Doroftei, Mihai Petcu, Eu­gen Machedon, Ana Florescu és Lucica Banciu énekesek. Vidám jeleneteket adnak elő Anatol Coca és Constantin Ciocirlan. ■ TOMBOLÁT SZERVEZETT az Electromuveș szakszervezeti bizottsága. Az október 29-én nyilvánosan lezajló sorsolás al­kalmával Sport típusú tévéké­szülék, táskarádió, óra, fényké­pezőgép és irattáska lel gazdá­ra. A tombolából befolyó össze­get a télifa-ünnepségre fordít­ják. SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT ELHOZTÁK A BIHARI KUPÁT MOTOROSAINK A marosvásárhelyi Autójaví­tó Vállalat sportközösségének motorkerékpáros csapata nyer­te el vasárnap a nagyváradi ver­seny díjaként kitűzött Bihari Kupát. A viadalon sportolóink szinte kivétel nélkül jól szere­peltek. A mobrásoknál Dávid István negyedikként futott be, a 175-ös kategóriában a 3—4—5. helyet a mieink foglalták el, név szerint Kovács Mihály, Dá­vid István és Kovács Gyula. Birtalan Kálmán a negyedlite­res géposztályban lett második, míg Festő Péter az ötszázasok­nál­ öt is árnyékként követték (3—4. helyen végeztek) Tóth Kálmán Csaba, meg Kovács Mi­hály. Az oldal kocsisok futamá­ban sem született különösebb meglepetés, azaz megtartottuk a már-már hagyományos 3. he­lyünket. Ezért bizony megérdem­lik a dicséretet Tóth Attila és Drócsa Csaba. KÉZILABDA ASA — Utilajul Iativnta Petro­­zsény 17—13 (9—5). A B divíziós férfi kézilabda-bajnokság kere­tében lebonyolított találkozón az ASA jobb teljesítményt nyúj­tott, mint az előző mérkőzésein és megérdemelten győzött. A csapat góljait Mai (4), Furnea (3), Strec, Poppenmeier, Buka­resti és Masca, egyenként 2. Vi­orel Suteu és Ioan Panazan dob­ták. A női B divíziós bajnokság­ban a segesvári Vointa Szeben­­ben 16—12 arányú vereséget szenvedett a helybeli MSK-tól. Az őszi serleg keretében Mu­­resul — Universitatea Bukarest 15—20 (9—11). ÍJÁSZAT A fővárosban rendezték meg az országos íjász-bajnokságot. A marosvásárhelyi­ íjászok közül a serdülőkorúak csoportjában mind a fiúknál, mind a lányok­nál vásárhelyi győzelem szüle­tett. A fiúknál a Voinfa, a lá­nyoknál a Posta csapata lett az első. Az utánpótlás csoportban a Voinfa csapata (Mátéi Edit, Kiss Mária és Gergely Anna) orszá­gos bajnokságot nyert, és 6642 pontos teljesítményével új orszá­gos csúcsot állított fel. Ebben a korcsoportban Préda Terézia or­szágos bajnok lett és egyúttal 7 csúcsot is felállított. Chin Auro­ra (Sánátatea) aranyérmet nyert az egyéni felnőtt korcsoportban. Ezüstérmet nyert Gálfi Gyöngyi (Posta) a serdülőkorúaknál, Ber­ki András (Vointa) az utánpót­lásnál, Aurelia Fanfarét (Voin­ta) a felnőtteknél és a Vointa fiúcsapata az utánpótlásnál. Har­madik helyen végeztek korcso­portjukban László Sándor (Vo­­infa) és Kászoni Ildikó (Posta) a Serdülőkorúaknál, Mátéi Edit az utánpótlásnál és Simon Sán­dor (Voinfa) a felnőtteknél.. színház Szmirnai komédiások Nagyváradi színészek adták városunkban tegnap s tegnap­előtt Goldoninak ezt a kevésbé ismert, s ráadásul „meghonosí­tott" darabját. Székhelyükön a közönség állandóan igényli az operettet, zenés vígjátékot, s az idevágó műfajoknak hagyomá­nyuk van. A mi színészképzé­sünk viszont még alig érinti ezt a­­ területet, az igények kielégíté­se tehát nehézségekbe ütközik. Színészvendégeinknek érdeme, hogy igyekeznek kedvében jár­ni a „drága publikumnak", a­­zoknak, akik a belépti díjat le­pengetik. Érdem, nem különben, a da­rabválasztás, mert régi-új szín­nel gazdagítja Goldoni-képün­­ket. A vígjáték olasz mestere nemcsak remekműveket (Két úr szolgája, Bugrisok, Chioggiai cse­tepaté stb.) hagyott hátra. írt 15 könnyebb fajsúlyú darabocskát is — nem egyet. Az először kar­neválon, 1760-ban bemutatott IMPRESARIO DELLE SMIRNE jeleneteiből azonban kitetszik: signor Carlo emberközelből is­meri a komédiások lélektanát, világát, s nevettető formában ábrázolja bohém életüket. Hi­szen a darabban alig történik valami, eszmei üzenete meg ép­penséggel sovány, de a mű fel­építésében egymást érik a félre­értések és vígjátéki helyzetek, a bemutatott alakok a karikatúra határát súrolják, s ami talán en­nél is fontosabb: szabad tere nyí­lik az ötletes, fantáziadús komé­­diázásnak. Ezt a nyitottságot ragadta üs­tökön Farkas István, a nagyvá­radi színház magyar tagozatának vezetője, amint Goldoni művét zenés színpadra átdolgozta, szín­re vitte. Először is megfejelte Karinthy Ferenc fordítását: töb­­bé-kevésbé szellemes lokalizáló utalások, félreérthetetlen célzá­sok, szándékos anakronizmusok és vicces kiszólások csúsztak a szövegbe, amelyek nem sértik u­­gyan a jó ízlést, de nem is ke­rülik el mindig az olcsó élcelő­dés veszélyét. Azután, Kisfalus­sy Bálinttal verseket és zenét komponáltatott, sajnos, felemás eredménnyel: a kínrímek és szó­játékok telibe találnak, ,ám a zene távol áll attól, hogy ritmus­­dallamosság mérlegén olaszos­nak mondhassuk. És végül: a legjobb helyi erők bevetésével játszatja Goldoni darabját. Cél­kitűzései között főhelyen szere­pel a színészi beképzeltség kifi­gurázása, az operett-énekesek kenyérharca, versengése, a locus comicusok kiaknázása, a váradi operett-stílus parodizálása. Ezen a ponton — meg kell mondani! — vitatható a kedves vendégek játéka. Együttesükben igazán csak Berényi Ferenc (Carluccio) és Csíki Ibolya (Tog­­nina) adottságai felelnek meg a műfaj követelményeinek: hang­erő és bonviván jártasság talál­kozik a Urai hangvétellel, női bájjal. Hozzájuk csatlakozik­­— könnyed színpadi mozgás, külső megjelenés erényeivel — Gábor Kati. A többiek nem zenés-víg­játéki, hanem létező vagy felté­telezett vígjátéki rátermettségü­ket vetik latba. Mint ilyen fi­gyelemre méltó Hajdú Géza já­tékkedve, Varga Vilmos tirizáló ágálása, Mogyoróssy István (Ali) szövegmondása, Halasi Erzsébet és Miske László „olasz módra" kiépített duója. A színjáték e­­gészében jóformán sehol sem látni a koreográfus Molnár Gusz­táv keze nyomát, s Nagyváradtól sok-sok kilométerre bizony nem érvényesül a parodizáló szándék. Vagyis igaz, amit Farkas Ist­ván ír a műsorfüzetben: „Szín­házunk egyik művészi feladata a zenés műfaj továbbéltetésének a hogyanja. Operettet már nem tudunk játszani, musicalt még nem.. o. t. VADRÓZSÁK VARÁZSA — Beszélgetés AdAM ERZSÉBET művésznővel — Nemrégen tért vissza hosszabb észak-amerikai és nyugat-euró­pai turnéjáról. Most, hogy a Kri­za János Vadrózsák című, szé­kely népköltési gyűjteményéből összeállított előadó­ estjét, ame­lyet a tavasszal mutatott be nagy sikerrel, a napokban felújítja a színház stúdió­termében, felke­restük lakásán a művésznőt és mindenekelőtt a Vadrózsák kül­földi fogadtatása iránt érdeklő­dünk? — Hol és milyen közönség e­­lőtt mutatta be Kriza­ műsorát? — Több mint négy hónapon át turnéztam új műsorommal. Uta­zásom három szakaszra osztha­tó: miközben Torontóban egy is­mert stúdió meghívására részt vettem a város növekedését be­mutató dokumentumfilm elké­szítésében, a Vadrózsákat alkal­mam volt Washingtonban, New Yorkban, később pedig Kanada több városában is bemutatni. A második szakaszban, április vé­gétől a Maros Művészegyüttes Észak-Amerikában turnézó cso­portjához csatlakoztam; a folk­lórműsor keretében a következő városok közönsége előtt mutat­tam be a Vadrózsákból néhány részletet, illetve adtam elő ha­zai magyar költők verseit: Ka­nadában — Torontó, Hamilton, Delhi, Kitchener, New-London, Windsor; az Amerikai Egyesült Államokban — Detroit, Cleve­land, Garfield, New-York, New- Brunswick, Bridgeport, Washing­ton, Chicago. Külföldi turném harmadik szakaszában pedig egy hónapon át ismét a Vadró­zsákkal léptem fel de már ha­zafelé jövet Nyugat-Európába, Amsterdamba, Bruxellesbe, Pá­rizsba és Svájc három nagy vá­rosába, Bernbe, Zürichbe és Lu­­zernbe kaptam meghívást. Nyu­­gat-Európában is, akárcsak É­­szak-Amerikában, mindenütt nagy érdeklődést keltett a ma­gyar származásúak körében a Kriza-műsor. — Látom rengeteg fényképet,­­sajtó­ kivágást hozott haza hosz­­szú külföldi útjáról. Kérem en­gedje meg, hogy az egyik ameri­kai lapban megjelent beszámoló­ból idézzek. íme, miként méltat­ta a művésznő teljesítményét a színházi krónikás Clevelandon: „Ádám Erzsébet székely balla­dákat adott elő. Lenyűgöző e­­gyéniségével szinte percről­­percre hódította meg a közönsé­get. Bámulatba ejtette azokat, a­­kik még nem hallották és újra felkeltette csodálatát azoknak, akik már ismerték. Horváth Ist­ván, Farkas Árpád, Kányádi Sándor, Magyari Lajos verseit adta elő. A Kádár Kata és a Kőműves Kelemen előadása a­­latt szem nem maradt szárazon, így előadni balladát még nem hallottunk. Egy tűnő pillanatban itt járt nálunk Clevelandon, még mindig előadásának hatása alatt vagyok Köszönöm ezt a felejt­hetetlen estet, Ádám Erzsébet művésznő“. — Melyik világvároshoz, illet­ve melyik város közönségéhez fűződik legszebb élménye? — Harmadszor turnéztam elő­adó-esttel Észak-Amerikában és Nyugat-Európa egyes országai­ban. Számtalan élmény él ben­nem, rendkívül elevenen. Ezért erre a kérdésre nehezen vála­szolhatok. Talán annyit mégis elmondok: különös erőfeszítést s éppen ezért maradandó él­ményt jelentett számomra az, hogy Washingtonban két előadó­estem műsorát (Rejtelmek ha zengenek, Vadrózsák) egymás után, csupán tíz perc szünet be­iktatásával vittem színpadra.­ Szívesen gondolok vissza Észak- Amerika egyik legnagyobb és legelőkelőbb vendéglőjének a New­ York-i The Four Seasons­­nak az előadótermében megren­dezett Vadrózsák előadásomra. És nem utolsósorban — a min­dennél érdekesebb és izgalma­sabb — szereplésre a Csendes­óceán partján fekvő, csodaszép tájba épült Vancouverben. — Készül-e új előadó-estre? — Egyik országszerte ismert és népszerű fővárosi színész kol­legámmal együtt szerkesztjük­­formáljuk új műsorunkat, közö­sen szeretnénk fellépni. De er­ről, egyelőre, csak ennyit. — Új szerepet? — Dan Pita rendezőtől nagyon szép és érdekes filmszerepet kaptam, a Calinescu Fekete ko­mód című regénye alapján írt filmben Cary Zanoaga szerepét játszom; a nagyszabásúnak ígér­kező, kétrészes film utolsó jele­neteit forgatjuk. — És a színpadon? — Várom a komoly művészi­ erőpróbát jelentő, igazi nagy fel­­r­adatot. Megszoktam, de nem tö­rődtem még bele a várakozásba. Addig, amíg jelentős szerepben reám is gondolnak, van mit csi­nálnom. Első lemezem, a Rejtel­mek ha zengenek után jövő év első felében megjelenik a máso­dik,­ a Vadrózsák is, ennek fel­vételére készülök. Emellett, ter­mészetesen, a Vadrózsákat sze­retném minél többször és minél több városban, faluban itthon bemutatni. Még előző előadó­es­temmel, a József Attila-műsor­­ral sem küldött el a színház or­szágos turnéra. — Mikor láthatjuk a Vadró­zsákat a stúdióban? — Októberben a három első előadás időpontja, 12-e, csütör­tök, 14-e, szombat és 19-e, csü­törtök, este 7 órai kezdettel. — További jó munkát, sok s­­­i­­kert kívánok, köszönöm a be­szélgetést. KOCH MÁRIA

Next