Vörös Zászló, 1979. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1979-04-01 / 77. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam 77 (8484) szám 1979. április 1. vasárnap­­____________Ara 30 iráni ! Régen dolgozói az 1979. évi építkezési terv sikeréért ALEXANDRU BUGNARU, a Régen városi pártbizottság első titkára, polgármester Az előirányzat szerint Régen város ipari termelése az ötéves terv végére több, mint 60 száza­lékkal lesz nagyobb az 1975-ik évinél. A megvalósítása jórészt attól függ, hogy az 1976—1980 közötti időszak több mint 1,2 milliárd lejes beruházási tervét milyen ütemben és hogyan tel­jesítjük. A városi pártbizottság konkrét irányításával az idei év első két hónapjának a beruhá­zási terve 105,9 százalékra, az építési-szerelési terv pedig 174,6 százalékra valósult meg. A feb­ruári jó eredményeket a munka jobb megszervezése, az építőte­lepek megfelelőbb anyagellátása , a munkafeltételek javítása ré­vén értük el. Jelentősek a meg­valósítások a nagy ipari épít­kezéseknél, így pl. a „Republica“ fémipari vállalatnál, ahol a ter­vet 10,7 százalékkal s az építés­­szerelésnél 5,2 százalékkal túl­teljesítették. így az építő, a kolozsvár-napocai Vegyipari É­­pítkezési Tröszt jelentős előnyre tett szert, ami lehetővé teszi, hogy még ebben az évben mű­ködésbe lépjen a szerszámmű­­hely, a gépi feldolgozó részleg és részben az acélöntőde. Az új ipartelep építése 1981-ben feje­­ződik be, ekkor annak részlegein 4 700—5 000 ember fog dolgozni. A jó eredmények elérését ennél a nagy objektumnál az is elő­segíti, hogy a megrendelő állan­dó jelleggel szakmunkásokat bocsát az építővállalat rendel­kezésére, akik a vízszerelést és a központi fűtés szerelését vég­zik. A Fafeldolgozó Vállalatnál a több mint 34 millió lejre rúgó beruházási munkálatok szintén előrehaladott szakaszba jutottak. Az itt szerzett előny következ­tében az új hangszergyárat má­jus-júniusban átadják a szere­lőknek, az októberre tervezett indulás helyett pedig már au­gusztusban megkezdődhet a ter­melés. A bútorgyártó részleg bővítési munkálatait ez év no­vemberére, a kitűzött határidőre fejezik be. Az építőknek a meg­rendelő itt is segítséget nyújt. Amíg az ipari objektumok é­­pítésével jelentősen előrehalad­tunk, nem mondhatjuk el u­­gyanezt a lakásépítkezésről, a­­mely szintén a figyelmünk kö­zéppontjában áll. Az előregyár­­tott elemek (belső falak) kése­delmes és nem ütemes érkezése 1978-ban bizonyos lemaradáshoz vezetett, amit minél sürgőseb­ben be akarunk hozni. Ebben az évben befejezzük a Mihai Eminescu lakónegyed é­­pítkezéseit, az építők onnan a Zerm­­eni II. építőtelepre men­nek át, ahol meg is kezdték a munkatelep szervezését és az a­­lapozási műveleteket. 1979-ben 799 lakást kell építenünk, ami­ből 438 állami, 361 pedig szemé­lyi tulajdonú lakás. A munka jobb megszervezésével lehetsé­gessé válik, hogy 217 lakást május 1-ig átadjunk, majd fo­kozzuk az építés és átadás üte­mét. Ehhez lényegesen hozzájá­rul majd a 4-es számú munka­telep kezdeményezésére létesülő betonelem-részleg, amely évente 5 000 köbméter előregyártott ele­met fog készíteni, valamint egy 75 000 köbméteres kapacitású betonkeverő állomás létrehozá­sa. Az eddigi eredmények eléré­séhez a dolgozók kollektívái és az új lakások igénylői is hozzá­járultak, akik a pártszervek és szervezetek felhívására tevéke­nyen bekapcsolódtak az építő­telepen végzett munkálatokba. A lakásépítkezéseknél ebben az évben is 28 000 óra hazafias munkát végeznek. Különösen a Republica fémipari üzem dol­gozói kell nagyobb segítséget adjanak, mivel az 1979. évben épülő lakásokra feléig ők tarta­nak igényt. Tekintettel arra, hogy nagy jelentőségű ipari és szociális­kulturális rendeltetésű létesít­ményeket és sok lakást kell épí­tenünk s ugyanakkor csatorná­zási és vízvezetékhálózat-bőví­­tési munkálatokat végeznünk. Régen lakói elhatározták, hogy minden erejüket latba vetik az 1979. évi tervfeladatok példás teljesítéséért. Nagy hangsúlyt helyezünk a munkálatok gépe­sítési fokának emelésére, az é­­pítőtelepi felszerelések teljes kihasználására, a hosszabbított váltások bevezetésére, a rend és fegyelem megerősítésére. Elhatá­rozásunk, hogy az ez évi nagy események — a haza felszaba­dulásának 35. évfordulója és az RKP XII. kongresszusa — tisz­teletére a termelési és beruhá­zási tervfeladatokat megvalósít­juk és túl is szárnyaljuk. TÖBB VASBETON ELEM Állandóan nő a kereslet a ma­rosvásárhelyi Téglagyárban elő­állított, ipari csarnokok befedé­sére alkalmas vasbeton elemek iránt. 1978-ban az első évben 1 200 darab hagyta el az üzemet, az idén már 4 500 darabot kér­nek tőlük a megrendelők. A 6 méter hosszú és 1,5 méter széles födémlapokat, országos rendelet alapján, granulit betonból ké­szítik, így mintegy 20 százalékos súlycsökkentést érnek el a klasz­­szikus vasbetonhoz viszonyítva, minek következtében arányosan kisebb terhelés esik a tartóosz­lopokra, a gerendákra, az ala­pokra — tehát olcsóbbá válik az építkezés. A könnyűbeton fedél ugyanakkor jól szigetel, követ­kezésképpen a csarnokok átadá­sa után idővel visszatérül az a hőenergia, amit a granulit gyár­tására fordítottak. MÉG NEM TUDVA, hogy egyszerűbben, simábban is megközelíthető, az építőtelep fe­löl próbálom megtalálni a Mun­ka utcát. Itt adnak át ma 14 lak­részt. A jegyzetfüzetembe pil­lantok, odaírtam, hogy a P 1043-as háztömböt kell keres­nem. Nem emlékszem, találkoz­tam-e még ilyen nagy számú je­löléssel. .. A hepe-hupás, sáros úttest két házsor közé torkollik, a jobb oldalon seprett gyalog­járó, függönyözött ablakok, teli szemeteskukák jelzik hogy itt laknak már. A bejárati ajtók üvegére­­ csakugyan négyjegyű számokat látok festve. Itt-ott egy-egy munkáscsoport dolgozik, középen gép egyengeti az utat, a túloldalon befejezettnek látszó házak, ezek valamelyikében le­hetnek az átadásra kész laká­sok. .. Néhány várakozó „civil“, meg az egyik lépcsőházban folyó serény tisztogatás meggyőz afe­lől, hogy jó helyen járok. Oda­benn építőket, szerelőket és a Megyei Lakásépíttető­ és Eladó Hivatal képviselőit találom. — Lássuk hát a tízezrediket! Wolff mérnökkel és Naphegyi Istvánnal belépünk a 12. számú ajtón. Két szoba, összkomfort. A tízezredik személyi tulajdonú lakrész Marosvásárhelyen. A megyében 1967-ben adták át az állami kölcsönnel épült első blokklakásokat. Az akkor elkészült 615-ről mostanáig A tízezredik 12 538-ra nőtt a számuk. Az 1976-ban kiadott 447-es Rende­let nyomán javult a személyi tulajdonú tömbház-lakások kom­fortja, az adott összalapterületen belül nagyobbak lettek a kony­hák, a fürdőszobák, néhol a kamrák, igényesebbek a befeje­zőmunkák, a lakfelülettől függő­en plusz WC-vel és kézmosóval látják el az appartmenteket, a 4 szobás lakásokat egy második fürdőszobával (tusolexxil). Az é­­pítkezések iparosítása, az elő­gyártott elemek használata az u­­tóbbi esztendőkben látványosan felgyorsította a lakásépítkezés ütemét. Marosvásárhelyen az idén a Tudor III. negyed 1., 2., és 3. fejlesztési szakaszában, valamint az 1918. dec. 1 sugárút első sza­kaszában, 1980-ban, a Tudor III. negyedik szakaszában (Tulipán utca két oldala) és a Tudor IV.­­ben (Jeddi út, Számológépgyár környéke), valamint az 1918. dec. 1 sugárút második szakaszában épülnek tömbházak. — Végre a sajátunkban! Gállék sugárzó arccal veszik birtokukba a lakás minden zu­gát. Hiába közhely, csak így fogalmazhatok: új lakásuk bol­dog tulajdonosai, így igaz, Gáli Kálmán és Rozália nem egészen kétéves házasok. A férj a „Cons­­tructorul“ szövetkezet, a feleség a közüzemek dolgozója. Eddigi közös életük albérletben és a szülői házhoz való szüntelen ingázásban telt­ek ilyen körül­mények között utódról még nem lehetett szó. — Most jó darabig sehová se megyünk munka után. Rendez­getünk. — Mikor lesz a bútorvásárlás? — Rég megvolt. Minden szük­ségeset beszereztünk, kerülhet is a helyére, csak festeni, taka­rítani kell. Kellemesen lepte meg őket a hír, hogy a csupán családinak vélt esemény sokkal több annál, lakásuk elkészülése nemcsak számukra , városszinten is nagy jelentőségű. Az átadási ceremó­niánál jól jött az asszonyka é­­desapjának a jelenléte, mert a nagy izgalomban-örömben a fia­talok, nemigen figyeltek a rész­letekre. De nem is volt ok pa­naszra. Akárcsak a többi lak­részben, a szerelők itt is min­denhová feltették a csapokat, megmagyarázták, miként kell bekötni a villanytűzhelyet, ellen­őrizték a fűtést, a világítást. A jegyzőkönyvre rákerül a házi­gazda aláírása, s ezzel a 12. szá­mú lakrész március 21-én vég­érvényesen Gállék tulajdonába került. Az eseményt, annál in­kább, hogy jelentőségében túl­nőtte a családiasság kereteit, áldomással pecsételték meg. — NEMES GERALDINA riportja — Előrejelzés a negyedévi terv teljesítéséről A PRODCOMPLEX tudasi egysége előreláthatólag több mint félmillió lejjel szárnyalja túl első negyedévi nettó terme­lési tervét. A munkaszervezés tökéletesítése révén az ezer lej árutermelésre tervezett élőmun­ka-ráfordítást 20 lejjel csökken­tik. MINTEGY 2,5 millió lejes össztermelési többletre számíta­nak a hónap végéig a Régeni Erdőkitermelő- és Szállítási Vál­lalat dolgozói. A terven felüli termékek között szerepel 500 köbméter hámozásra alkalmas bükkrönk, 1 500 köbméter bükk­­rönk, 2 000 köbméter préselt fa­rostlemez gyártásához szükséges anyag. Élenjáró gazdasági egység A brassói Erdészeti-építkezési és Építőanyagipari Tröszt szo­­vátai egységét tavalyi eredmé­nyei alapján vállalati élegység­gé nyilvánították. Az élegység­nek kijáró dicsérő oklevelet és zászlót pénteken a tröszt vezető­sége, a szovátai városi pártbi­zottság bárójának tagjai és az egység dolgozói jelenlétében, ün­nepélyes keretek között nyújtot­ták át. Az egység vezetője, Pe­­trescu Stefan mérnök a dolgo­zók nevében vállalta, hogy az idén is az összes tervmutatók­nál a tavalyiakhoz hasonló mun­kasikereket érnek el. * 4 Kevesebb energiával A Tirnaveni Vegyipari Kombinátban jól halad az 5-ös karbidkemence korsze­rűsítésének előkészítése. A nagyjavítással egybekötött felújítási munkálatok során javítják az óriáskemence műszaki-gazdasági tulajdon­ságait. Fő cél az olvasztáshoz szükséges villamos energia fajlagos fogyasztásának csök­kentése, hogy ilyen szem­pontból is megközelítsék a világszínvonalat. Tervek sze­rint az utolsó negyedév első napjaiban — amikor ismét üzembe állítják a kemencét — egy tonna karbidot az ed­diginél 150 kilowattórával kevesebb energiával állíta­nak elő. Elnök: NICOLAE VERES 101-es számú VÉGZÉS A Maros megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága, a néptanácsok megszervezésére és működésére vonatkozó 57/1968-as sz. Törvény 21. szakaszának megfelelően elhatározza* EGYETLEN SZAKASZ. — összehívja ülésszakra a Ma­ros megyei Néptanácsot 1979. április 3-án 9 órára a Megyei Néptanács gyűléstermébe, a következő napirenddel: 1. Az Építkezési­ és Szerelési Tröszt által az 1979. évi tervfeladatok teljesítéséért hozott intézkedések elemzése. — Tájékoztatás a tavaszi kampány előkészítésére fogana­tosított intézkedésekről. Titkár CORNEL HARSÁN Ütemes munka a szántóföldeken Használjunk ki minden gépet ás vetésre alkalmas órát! A most záruló héten nem so­kat dolgozhattak a határban. A­­mint azt egy mezőgépész mon­dotta, egész héten csak kerül­gették a parcellákat, mint macs­ka a forró kását, de a felázott talajra még gyalogosan is nehe­zen lehetett rámenni. Most, hogy az utóbbi két napban a nap­sütés, a szél csak megszikkasz­totta a talajt, sok helyen adódik lehetőség arra, hogy folytassák a koraiak, elsősorban a takar­mánynövények, cukorrépa,­ zöld­ségfélék vetését. Hogy milyen eredményes lesz a mai munka, az elsősorban attól függ, hogy az egységes agráripari tanácsok vezetői, az egységek szakembe­rei, a mezőgépészek miként szer­vezik azt meg, kutatják fel azo­kat a parcellákat, ahol a maxi­mumot nyújthatja mindenik munkába állított gép. Mert, hogy sok múlik a szervezésen, bizo­nyítja ezt az is, hogy sok gazda­ságban végeztek az aprómagvak védőnövény alá való vetésével, s hogy az állami mezőgazdasági vállalatokban a tervezett 1200 hektárból több mint 800 hektá­ron már elvetették a takar­mánykaralábé magját. Jobb e­­redményekkel rukkoltak ki a szentkirályi, szőkefalvi és rad­­nóti vállalatok mezőgépészei. Hasonló ütemben kell végezni ezt a munkát a termelőszövet­kezetek és a szövetkezetközi tár­sulások területein is. HA LETT VOLNA GÉP A petelei termelőszövetkezet elnöke mondotta el, hogy ha idejében kaptak volna trágya­szóró gépet, legalább 10 hektá­ron el tudták volna ültetni a krumplit. Az történt ugyanis, hogy még a tél folyamán kihord­­tak mintegy 1800 tonna istálló­­trágyát a krumpli-vetésterületek szélére, minden héten ígéretet kaptak a gépre, de csak azzal maradtak. Azt is elmondották, hogy ha nem hitegetik őket, ne­hezen ugyan, de már eltereget­ték volna a trágyát s a derű­sebb napokon egyéb munkát is végeztek volna. Egyébként a gazdaságban a zöldséget kivéve még az elején tartanak a mun­káknak. Cukorrépát 90 hektá­ron kell vessenek. A területeket még az ősszel felszántották, hek­táronként 600 kiló szuperfoszfá­tot vagy komplex műtrágyát szórtak ki, 10 hektárt le is vegy­­szereztek, de a sok eső miatt vetni nem tudtak. A két vető­­gép készenlétben áll s ahogy rá lehet menni a földekre, még egy könnyű talajmunkát végeznek s utána indítják a vetőgépeket. Hacsak nem lesz eső, remélik ma már meg is valósíthatják tervüket. Az elmúlt hetekben a gazda­ság tagsága jelentős munkát (Folytatás a 4. oldalon) Gondos kezek ápolják az ubor­kát a marosvásárhelyi üvegház­­komplexumban Későbbi időpontra halasztották a ghanai államfő látogatását hazánkban Azt a látogatást, amelyet F. W. K. Akuffo tábornok, ghanai ál­lamfő, Ghana Köztársaság Kato­nai Főtanácsának elnöke április első felében tett volna Romániá­ban, a felek közmegegyezéssel későbbi időpontra halasztották.

Next