Vörös Zászló, 1979. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1979-06-01 / 128. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉP­TANÁCS NAPILAPJA """"1979!" június 1, péntek 1 óra 30 iáni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS munkalátogatása néhány fővárosi ipari egységben és szociális létesítményben Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke május 31-én, csütörtökön délelőtt munkaláto­gatást tett néhány nagy főváro­si ipari egységben és szociális létesítményben. Nicolae Ceausescu elvtársat elkísérték a következő elvtársak: Ilie Verdet, Gheorghe Oprea, Gheorghe Pana és Nicolae Con­stantin. A látogatás alkalmával elmé­lyült és eredményes elemzésre került sor, áttekintették, hogyan valósulnak meg az RKP XI. kon­gresszusának és Országos Konfe­renciájának határozatai az ipar s különösen a csúcságazatok mi­nőségileg magasabb szintű fej­lesztéséről. Nicolae Ceausescu elvtárs, mint ismeretes, állandó dialógust foly­tat az anyagi javak termelőivel a gazdasági-társadalmi tevékeny­ség, a népjólét gyarapítása lé­nyeges kérdéseiről, s ennek ú­­jabb jelentőségteljes mozzanata­ként került sor a csütörtöki munkatalálkozóra újabb fővárosi munkaközösségekkel. Megtanács­kozták, gyakorlatilag hogyan le­het jobban összpontosítani az e­­rőfeszítéseket, az anyagi és em­beri erőket a mennyiségi és mi­nőségi tervmutatók teljesítésére, illetve túlszárnyalására az idei esztendőben — az ötéves terv döntő évében —, a műszaki ha­ladást hordozó, a román gazda­ság határozott előrehaladását és szüntelen korszerűsítését biztosí­tani képes szektorok bővítésével kapcsolatos távlati tervek sike­res megvalósítására. A pártfő­­titkár megbeszélést folytatott központi intézmények és válla­latok felelős tényezőivel, a dol­gozókkal, elsősorban a minőségi célkitűzések elérésének­ lénye­ges kérdéseiről, így a beruházási alapok leghatékonyabb felhasz­nálásáról, a gyártmányszerkezet felújításáról és korszerűsítésé­ről, a gyártástechnológiák és a káderképzés szüntelen tökéletesí­téséről, a tudományos és műsza­ki alkotómozgalom ösztönzéséről. Nicolae Ceausescu elvtársat az egész látogatás folyamán megha­tó szeretettel és nagyrabecsülés­sel vették körül. A bukaresti dolgozók ezrei juttatták kifeje­zésre ez alkalommal is egész né­pünk mély háláját a pártfőtitkár iránt a haza javára és haladásá­ra kifejtett egész munkásságáért, azt a szilárd elhatározásukat, hogy töretlenül megvalósítják a párt bel- és külpolitikáját, min­denben előmozdítják az ország gyors haladását a szocializmus és a kommunizmus útján. A látogatás a repülőgépgyár­ban, a bukaresti ipar rangos egy­ségében kezdődött. A párt fő­titkárát Ion Dinca elvtárs, a kormány első miniszterének he­lyettese, iparépítkezési miniszter és Ion Avram elvtárs,­­ gépipari miniszter fogadta. Az egység munkásai megkü­lönböztetett melegséggel, lelke­sen üdvözölték, virággal fogad­ták Nicolae Ceausescu elvtársat, a párt főtitkárát. Lelkes, szűnni nem akaró taps közepette hosz­­szasan visszhangzott: Ceausescu- RKP! Nicolae Gugui, a vállalat igaz­gatója ismertette a munkaközös­ség néhány eredményét. A ven­déglátók elmondották, hogy a vállalat hozzálátott nagy befo­gadóképességű, a román légi­­vonalakon használt személyszál­lító repülőgépek teljes javításá­hoz. E célból meghonosították fedélzeti készülékek, felszerelé­sek, nagy komplexitású pótalkat­részek gyártását. Nicolae Ceausescu elvtársnak bemutatták a termelés megszer­vezésének módját, hangsúlyoz­ták, hogy igyekeznek ebben a tevékenységben is lehető leg­nagyobb hatékonyságot elérni. Ezután átfogó dialógus követ­kezett a tervezett új termelőka­pacitásokról, amelyek közül né­hány már épül is. Nicolae Ceausescu elvtárs részletesen megvizsgálta a maketteket és a tervrajzokat. A pártfőtitkár távozóban elis­meréssel szólt a bukaresti re­pülőgépgyár szorgos munkakö­zösségéről, az utóbbi esztendők gyártás- és gyártmány­fejlesztési eredményeiről. Nicolae Ceausescu elvtárs e­­zután felkereste a Herástráu negyedet, és a városvezetőkkel együtt megvizsgálta a rendezési tervrajzokat. A munkalátogatás következő állomása az Automatica vállalat volt, amely az automatizálási be­rendezések és felszerelések fő szállítója. A munkadialógus a villamoskészülékeket gyártó 6. részlegen, a házi kiállításon kez­dődött, ahol ismertették a jelen­legi profilt és a fejlesztési ten­denciákat, amelyek szerint ho­vatovább elektronikus felszerelé­sek gyártása felé orientálódnak. Liviu Beghegeanu, a vállalat igazgatója jelentette Nicolae Ceausescu elvtársnak, hogy a gyár munkásai, technikusai, mér­nökei és kutatói, egész munka­­közössége felelősségteljesen meg­valósítja az előbbi látogatás al­kalmával kapott útmutatást, mi­szerint egymilliárd lejre kell növelni az automatizálási esz­közök gyártását, meg kell gyor­sítani az elektronikus automata szabályozó és vezérlő berende­zések gyártásba vételét, ami lehe­tővé teszi a felszerelések mére­teinek és súlyának csökkentését. A vállalat igazgatója elmondotta, hogy jelenleg sikeresen megvaló­sul a pártfőtitkár két másik a­­jánlása is: a berendezések tipi­zálása és miniatürizálása. Ez­zel kapcsolatosan bemutatták a kohóipari és építőanyagipari rendeltetésű adagoló automata három egymást követő típusát, kézzel foghatóan érzékeltetve a miniatürizálás eredményeit. Nicolae Ceausescu elvtárs el­ismeréssel nyugtázta az erőfeszí­téseket és az eredményeket, me­legen gratulált és további sok sikert kívánt az egész munka­­közösségnek. Az Automatica munkásai, szakemberei mindenütt határta­lan szeretettel vették körül a párt főtitkárát, virággal kedves­kedtek neki. A látogató minden munkahelyen egy-egy virágot kapott, mintegy jelképként az iránta való szeretet és tisztelet megkülönböztetett érzéseinek. A látogatás a főváros központ­jában több építőtelep felkeresé­sével folytatódott. A pártfőtitkár megtekintette az 1977 márciusi földrengés során összeomlott é­­pületek helyén emelt új épülete­ket, újabb korszerű létesítmé­nyeket, közöttük a Gradinita tömbházat, különböző épületeket a Calea Victoriei-en. A párt főtitkára élénk munka­dialógust folytatott a szakembe­rekkel, a városvezetőkkel, hang­súlyozta, hogy megkülönbözte­tett figyelmet kell fordítani a kereskedelmi létesítmények funk­cionalitására, az új épületek esz­tétikájára. A látogatás a Militari ipartele­pen folytatódott. A párt főtitkárát az övezetben levő betonelemgyárban Fazekas Lajos elvtárs, erdőgazdálkodási és építőanyagipari miniszter, Mircea Georgescu helyettes mi­niszter, valamint az ipari fővál­lalat és a vállalat több vezető kádere üdvözölte. Az itt lezajlott dialógus során megvizsgálták azokat az intéz­kedéseket, amelyeket a párt­vezetőség útmutatásai alapján az illetékes tényezők, a szakembe­rek tettek a lakásépítési terv teljesítése érdekében a hatékony­ság növeléséért, a munkálatok iparosítási fokának emeléséért, az anyag- és energiafogyasztás csökkentéséért, a lakások funk­cionalitásának és kényelmi foká­nak javításáért. A házigazdák tájékoztatták Nicolae Ceausescu elvtársat, mi­ként valósul meg az elemes ház­építés kiterjesztésére vonatkozó program, amely korszerű meg­oldást kínál a munkálatok ipa­rosítására, a lakásépítés ütemé­nek­ meggyorsítására. Mint el­mondották, országszerte 53 olyan egység épül, amely lakáseleme­ket fog előállítani, s ezek közül néhány részben már termel is. Ugyanakkor ismertették azokat az akciókat is, amelyek arra hi­vatottak, hogy több előregyár­ (Folytatás a 4 oldalon) Tanácskozás a minőségről A Munkásellenőrző Megyei Tanács, valamint a Termék­­minőségellenőrző Megyei Fel­ügyelőség szervezésében szom­baton nagyszabású tanácsko­zásra kerül sor a Szakszerve­zetek Művelődési Házának 23- as számú termében. A mun­kaülésen részt vesznek üzemi minőségi főellenőrök, vállalat­igazgatók, metrológusok, va­lamint a Felügyelőség munka­társai. A tanácskozáson, mely reggel 9 órakor kezdődik, meg­vizsgálják a termékminőség, illetve a minőségellenőrzés i­­dőszerű kérdéseit az RKP KB- nál május 16—17-én megtar­tott munkatanácskozáson el­hangzott főtitkári útmutatá­sok szellemében. J­ajcsa Jenő vajai tanár bol­dog lehet. És úgy látom, boldog is. Irodalmi összeállítást bemutató csoportja a Megének­­lünk. Románia országos fesztivál megyeközi szakaszáig jutott el. Ilyen sikert a falu műkedvelői sohasem értek el. Bár a műked­velő mozgalom nagy népszerű­ségnek örvend a faluban, az or­szágos siker mindig elmaradt. Működik művészbrigád, színját­szó csoport, dalcsoport is, sze­repeltek többször fesztiválokon, versenyeken, a szomszéd falvak­ban, de a vetélkedők tömegsza­kaszán nem jutottak túl. Nyilván ez nem keserítette el őket, in­kább ösztönözte, munkára ser­kentette, mert azt tartották, a műkedvelés nemcsak a csúcsok­ban teljesedik ki, hanem a nagy tömegeket átfogó nevelőtevé­kenységben. Jelenlegi, sikerük beszédes példája annak, hogy milyen ösztönzőleg hatott rájuk a fesztivál, mennyire lelkesítette, mozgósította őket az alkotó, mű­vészi tevékenységre. A sikerről, a készülődésről, az eredmény jelentőségéről Karcsa Jenő így beszél. .. A fesztiválra készülőd­ve mi is sokat gondolkoztunk, milyen műfajjal jelentkezzünk. Azt akartuk ,hogy lehetőleg o­­lyan műsort állítsunk össze és olyan csoportot szervezzünk, a­­milyen falunkban és a környé­ken sem volt. További szándé­kunk volt, hogy műsorunkban a falu dolgozóinak a hazaszerete­tét versben, dalban minél köz­vetlenebbül fejezzük ki. Így szü­letett meg A szülőföldünk című irodalmi összeállítás gondolata. Hat hazai magyar költő legszebb hazafias, illetve szülőföldről szó­ló versét választottuk ki. A ver­sek közé dalokat iktattunk be. De nem akármilyeneket. A helyi, kimondottan vajai, illetve Nyárád menti dallamokra a szü­lőföldet dicsérő szöveget írtunk. A műsor gerincét a versek ké­pezték, az új szövegű dalok ki­egészítették, kidomborították a vajaiak őszinte ragaszkodását a szocialista haza iránt. Mindenki ismeri a Bekecs alatt Nyárád tere című dalt. Nyilván a fesz­tiválra e dal szövegével nem mehettünk. Én négy versszakban többek között ilyen szöveget ír­tam: „Bekecs alatt Nyárád tere/ Nincs ott kunyhó zsúppal fedve/ De szép házak, emeletek/ Sora­koznak, mint gyöngyszemek/ .. .Köztársaság édes hazánk/ Ér­ted lobog szívünkben láng/ Szeb­bé teszünk, ha kell megvédünk/ Legdrágább kincs vagy te né­(Folytatás a 4 oldalon) Szülőföldünk---------------------------------------------------------------------------­ — DÉZSI ÖDÖN riportja — A bőséges zöldségtermést a mindennapi gondos, hozzáértő munka biztosíthatja Tagadhatatlan, hogy a nagyfo­kú csapadékhiány igencsak pró­bára teszi megyénk zöldségter­mesztőinek hozzáértését, lelemé­nyességét. A bőséges termés biz­tosításának alapfeltétele ezekben a napokban az öntözés, a gondos növényápolás. Szerencsés hely­­ben vannak azok a farmok, zöldségtermesztő brigádok, ame­lyek rendelkeznek legalább a minimális öntözési lehetőségek­kel. Mert valljuk be őszintén, sajnos nem mindenhol biztosítot­tak az öntözési feltételek. Nem egy zöldségtermesztő egységben láttuk, hogy hatalmas ciszternák­ban hordják ki a vizet s azok­ból vederrel, csészével, befőttes­­üveggel juttatnak az éltető nedv­ből a tikkadó növényekre. A szárazság ellensúlyozásáért min­denhol nagyon gondosan végzik és kell hogy végezzék továbbra is a kapálást, a talaj fellazítá­sát, a gyommentesítést. Ugyan­csak fontos teendő ezekben, a napokban a betegségek, kártevők elleni védekezés jó megszerve­zése és lebonyolítása, mert ha ezeket a munkálatokat elhanya­golják, a szárazság mellett ezek is nagyon megvámolhatják a várt terméseket. Nagy mennyiségű zöldkáposzta A zöldség- és gyümölcsforgal­mazó vállalat nyárádtói farmján a korábbi nehézségek dacára is jónak mondható az indulás. A 10 hektárnyi fóliaház alá idejé­ben földbe kerültek a palánták, öt hektáron korai káposztát ter­mesztenek és a másik öt hektá­ron paradicsomot. Jelenleg tel­jében a korai káposzta szürete­lése. Eddig már több mint 30 tonnányit adtak át az üzletek­nek. A munka megszakítás nél­kül folyik, hiszen több mint 175 tonna káposztát kell értékesíte­niük. Terzi Sava, a farm felelő­se elmondotta, hogy az előirány­zatot túl is szárgalják s június 20-ig mindennap szállítanak az üzleteknek. A paradicsom is erő­teljesen fejlődik, sok már az ap­ró zöld gyümölcs. Ha minden jól megy, június 15. után már az első tétel érett paradicsomot is leszállítják. A farmon ezen­kívül 5 hektáron szabadföldben is van­­paradicsom, amit rend­szeresen öntöznek. Egyszer már megkapálták géppel az egész te­rületet s most készülnek a tá­masztórendszer kialakítására. Jó termést ígér a 7 hektáron ülte­tett korai krumpli. A gondos ápolás, öntözés eredményeként két hét múlva már ebből is kap­nak az üzletek. A farmon általában napiren­den vannak az ápolási munkála­tokkal s minden kultúra meg­kapta, az öntözőrendszer révén, a szükséges vizet. Vederrel öntöznek Nem valami könnyű a helyze­te a Konzervgyár szentpáli farm­ja dolgozóinak. Nem, mert a nagyméretű csapadékhiány miatt olyan száraz a föld, hogy a gé­pek sem tudnak dolgozni. Szőcs Éva, a farm könyvelője elmon­dotta, hogy a vízhiány miatt nagyon nehezen ment az ültetés. Van ugyan egy öntözőrendszer, de az nem működik, s ezért szükségből vedrekkel öntöznek. Ott jártunkkor éppen az utolsó öt hektáron ültették ki a para­dicsompalántákat. Próbálkoztak géppel ültetni, de nagyon ke­mény a föld s az a víz, amit a gép juttat a földbe, kevés. Ezért lemondtak a gépről és a kihú­zott barázdákba kézzel ültetik el a palántákat. Előzőleg azon­ban szinte egy veder vizet ön­töttek minden szál palánta he­lyére. Ugyancsak vedrekből kel­lett öntözniük az egy hektárnyi nyári káposztát is. Minden di­cséretet megérdemelnek a szor­galmas szentpáli asszonyok, a­­kik fáradságot nem ismerve dol­goznak azért, hogy bőséges le­gyen a termés. Beruházás ’79 Szerelnek a fényérzékeny­anyag gyárban... „Ami tőlünk telik, mindent megteszünk“. Ezekkel a szavak­kal zárta február végi nyilat­kozatát Chirila Pavel mérnök, a Kolozsvár-Napoca-i Vegyipari Építkezési Tröszt marosvásárhe­lyi építőtelep-csoportjának igaz­gatója. Most visszatérünk a télután, tavaszelőn feltett kérdésre: el­készül-e júniusig a fényérzékeny anyagok gyára? A helyszínen Fali Csaba építőtelepvezető mér­nök kalauzol és tájékoztat, bi­zonyítani igyekezvén, hogy áll­ják szavukat. Olyan információt kapunk, ami önmagában is so­­­kat mond arról, hogy különle­ges jelentőséget tulajdonítanak a tervezett és vállalt kivitele­zési határidő tiszteletben tartá­sának: pillanatnyilag, az épít­tető munkaerejét is beleszámít­va, mintegy 1000 ember dolgo­zik a milliárdos nagyságrendű beruházáson. A látottak szintén arról ta­núskodnak, hogy végső, döntő szakaszában fölfokozott ütemben halad a munka úgyszólván min­den elképzelhető ponton. A ki­sebb falunyi barakktáboron át­vezető végleges út betonozásá­tól a tizennégy szintes épület homlokzatának nemesvakolattal való behúzásáig. Azaz a tervraj­zokon 0-val jelölt szinttől az 55 méteres magassági pontig. Amint bejárjuk az épület-labirintust, megértjük, hol lehet annyi mun­káskéznek elfoglaltságot adni. Csak a késztermék-csomagoló részleg beépített területe 12 000 négyzetméter, s ezt olyan gon- AJTAY LÁSZLÓ (Folytatás a 4. oldalon)

Next