Vörös Zászló, 1979. július (31. évfolyam, 154-179. szám)

1979-07-31 / 179. szám

I OLDATVÖRÖS ZÁSZLÓ JÚLIUS 31 KEDD A Nap kel 6 órakor, lenyugszik 20 óra 43 perckor. EMLÉKEZTETŐ — 130 éve, 1849-ben esett el a Segesvár melletti fehéregyházi csatatéren Petőfi Sándor köl­tő, a magyar líra világvi­szonylatban is jelentős kép­viselője, az 1840-es évek for­radalmi értelmiségének vezé­re (sz. 1823. január 1-én Kiskörösön) — 1914-ben gyilkolták meg Jean Jaures szocialista harcost (sz. 1859-ben) — 1784-ben halt meg Denis Di­derot francia író — 1920-ban alakult meg a Nagy- Britanniai Kommunista Párt MOSOLY Az óvónéni panaszkodik az a­­pának, hogy a fia rosszalkodik, amikor pedig a sarokba állítja, elfut. Otthon az apa szigorúan előveszi a fiút. Másnap a gyerek boldogan újságolja otthon: — Ma nagyon jó voltam. Egész nap ki sem mozdultam a sa­rokból! " MŰSOROK — MOZI — AKTA: A bátorság iskolája. PRO­GRESUL: Severino, az indián. SE­LECT: Román filmsorozat: Népünk évszázados harca a szabadságért, a függetlenségért és szuverenitásért: A dákok. IFJÚSÁGI: Gyermekkori kenyerem. FLACARA: Járj utánam, s megfoglak. „TÖRPE“ MOZI: A tyúk vakáción s más rajzfilmek. „GYERMEKEK ÖRÖME“ (Cuk­rászda mozi): Kokó, Kokó és a prob­léma s más rajzfilmek. SEGESVÁRI LUMINA: Történet a szerelemről és a tiszteletről. TlRNAVA: Amikor forró a tavasz. RÉGENI PATRIA: Eltérés zéró fokon. SZOVATAI DOI­­NA: Furcsa kirándulás. TlRNAVENI MELÓDIA: Nikolas Nickleby. Nápoly fellázad. LUDASI CUKORGYÁR KLUBJA: Veszélyes erkélyajtó. Kob­ra. SÁRMASI POPULAR: Halálos repülés. RADNÓTI LUMINA: Az elmaradt pihenőszabadság. ERDŐ­­SZENTGYÖRGYI POPULAR: Rocky. GYULAKUTAI PATRIA: Az emberek majd csak túlélik valahogy. NYÁ­­RADSZEREDAI NIRAJUS: Vakáció­zás Tamás bátyánál. — RÁDIÓ — A MAROSVÁSÁRHELY! RÁDIÓSTÚDIÓ ROMÁN NYELVŰ MŰSORA 16,30—18,00-ig: Hírek, tudósítások. Könnyűzene. Rádiószínház: Titus Popovici: Passacaglia. SZERDA. 6,00 —7,00-ig: Reggeli zenés beszélgetés. Híradó. Könnyűzene. Pionírhíradó. Indulók. MAGYAR NYELVŰ MŰSORA 18,00—19,30-ig. Hírek, tudósítások. Akiket szívesen hallgatunk. Dolgos hétköznapok. Hazánk történelmének legtermékenyebb időszaka. Szováta fejlődése. „Itt, a marosvásárhelyi Metalotehnica vállalatban már meg­szokottá váltak a világújdonságok“ — riport. Nótakedvelők műsora. SZERDA. 7:00—8,30-ig. Reggeli hír­adó. Szórakoztató zene. Sport. A me­zőgazdaságból. Beszédes számok a munka és a megvalósítások tükré­ben. Ütemes szántási munkák a mi­nőségi követelmények szintjén. Nép­dalok. Olvastuk, hallottuk. . — TELEVÍZIÓ — 9:00 Tévéiskola 9:30 Népzene 10,00 Golgota (a 6. rész ismétlése) 10,50 Telex 16,00 Telex 16,05 Vakációs ké­peslapok 16,25 ADAS amortizációs húzás 16,35 Pionír-almanach 17,00 A szocialista országokból — Kínai NK 17,15 Zenei gyöngyszemek 17,45 Sport 18,05 Megéneklünk, Románia 18,25 Társadalompolitikai szemle 18,50 1001 este 19,00 Híradó 19,15 Holnap kez­dődik a jelenlegi ötéves tervi java­dalmazásemelés második szakasza 19,30 Az antifasiszta harc Romániá­ban (V.) 19,55 Műsorismertetés 20,00 Színházi est: Unii­­-ar numi destin 21,35 Híradó. IDŐJÁRÁS A Maros-Bánát Vízügyi Igazga­tóság diszpécserszolgálata közli: Marosvásárhelyen tegnap reggel a levegő­­ hőmérséklete 9, délben 12 órakor 21 fok volt. Előrejelzés: az évszaknak meg­felelően meleg idő, nyugat felől a felhőzet megnövekszik, csak­nem mindenhol várható zápor, zivatar. Gyenge délnyugati szél. A kora délutáni hőmérséklet 21— 27, hajnalban 13—15 fok várható. Mákoskalács Kitesszük a frissen vásárolt mákos kalácsot az asztalra. Vágunk belőle, megkóstoljuk s rájövünk: csak a vásárlás volt friss, a kalács már kevésbé. Sebaj. Megszoktuk. Párolog az illatos tea. Komótosan kavargatjuk. Közben a citromsárga abroszon mozgó fekete micsodák jelennek meg. Mi ez? Mászkálnak a mákszemek? Nem. A hangyák. Ugyanis a kalács mákos része fölött olyan kétcentis üres tér képződött a sütésnél, s valahol (a rak­tárban? az üzletben?) a kellemes lakásba beköltöztek a han­gyák. Most már tizesével járkálnak az abroszon.­­ Sebaj. Kezdjük megszokni őket. A kalácsot a kövesdombi kettyérüzletben vásároltuk. Per­sze, egy mesterdetektív, Agatha Christie okos öregasszonya sem tudná kideríteni, hol és hogy kerültek a hangyák a pék­süteménybe. Az esetből (mint mindenből) több tanulságot is le lehet vonni :1. a hangyák hasonlítanak a mákszemekhez, 2. jobb türelmesen enni, mint sietve, 3. mindig vágjuk fel azt, amit veszünk, s nézzük meg, mi van belül (ez nem vonatkozik pl. a villanykörtére, rókamiéra stb.), 4. ne higgyük azt, vannak meg nem eshető dolgok. Még talán a kenyeret, kalácsot stb. raktározóknak és for­galmazóknak is lehet ebből megjegyezni valójuk. (vs) a ÚJ ÉPÜLETSZÁRNNYAL BŐVÍTETTÉK a paniti iskolát. A mintegy millió lej értéket megközelítő munkálat lényegé­ben már elkészült a lakosság pénzbeli hozzájárulásával és ha­zafias munkájával. Az építke­zéshez az állam 250 000 lej köl­csönt folyósított. A 8 tanterem berendezéséhez érkeznek már a bútorok is.­­ Augusztus 4-én délelőtt 9 órakor­ a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarno­kában nyílik meg a pionírok országos bélyegkiállítása, a­­melyre több mint 350-en küldték el bélyegösszeállítá­sukat. Maros megyéből 42 kiállító jelentkezett. • A motorkerékpártulajdo­NOSOK közül mind többen és töb­ben érdeklődnek, hogy rájuk vonat­kozik-e a törvényerejű rendeletnek az az előírása, miszerint egyik va­sárnap csak a páros, míg a másikon a páratlan rendszámú gépjárművek közlekedhetnek. A közlekedésrendé­szeti szervektől kapott tájékoztatás­ból kitűnik, hogy ez a forgalomkor­látozás csak a személygépkocsikra vonatkozik. ■ KÉTNAPOS tanácskozásra ültek össze tegnap Marosvásár­helyen a megye kisipari szövet­kezeteinek elnökei, hogy az azo­nos helységben működő szövet­kezetek tevékenységi profiljának tökéletesebb elhatárolása végett megvizsgálják, mi módon szako­síthatnák jobban az egyes szö­vetkezeteket. VASÁRNAP, mint ismeretes, csak a páros számú személygép­kocsik közlekedhettek. A közle­kedésrendészeti szervek a megye területén 68 páratlan számú autót találtak forgalomban. Kö­zülük 27-nek a sofőre a megye területén lakik. Egyikük eseté­ben sem maradt el a törvényes számonkérés. • Érettségi vizsgaszessziót tar­tanak augusztus 16—25 között azok számára, akik a nyári szesszióban nem tették le a vizs­gákat, valamint az 1975—1978-as években végzettek részére, akik kétszer próbálkoztak sikertele­nül az érettségi vizsga letételé­vel és a júniusi szesszióban nem vizsgáztak. A TÁRGYALÓTEREMBŐL TEXTIL ANY­AGOT LOPTAK Borka István Bodoni út 66 szám alatti lakos, a Textila Maros kisipa­ri szövetkezet dolgozója, rávette a Maros Készruhagyár két dolgozóját,­­Csákány István Hidvég utcai és Var-­­gyas István Moldovei utca 9/D szám alatti lakost, hogy munkahelyéről textilanyagot lopjon. Amikor az e­­gyezség megszületett, aligha gondol­tak a következményekre. Csákány Istvánt másfél évi, Vargyas Istvánt szintén másfél évi fogházbüntetésre ítélték, míg Borka István különböző időtartamú börtönbüntetéseket kapott, amelyekből 1 év 8 hónapot kell le­­töltsön. A törvényszék elfogadta Csákány fellebbezését s úgy döntött, hogy büntetését szabadlábon, javító­nevelő munkával törleszti. MAI KÖZMONDÁSUNK: Nem örülnek a nyulak, ami­kor az agarak fiadzanak. Hírszerkesztő: Markó Béla A PECO üzemanyag-árusító állomásokon bevezették a megürült műanyag palackok összegyűjtését. Marosvásárhelyen a Dózsa György utcában levő állomáson gyűlnek csak ezek a palackok, pedig mindenütt elhelyezték az erre alkalmas kuká­kat. Ne sajnáljuk a fáradságot, s a legközelebbi benzinvásár­láskor adjuk le a megürült palackokat. (KONCZ JÁNOS felv.) AZ IPARI TERMÉKEK ÁLLAMI KERESKEDELMI VÁLLALATA. marosvásárhely a vásárlóközönség tudomására hozza: az építőanyag-lerakat a Podeni utca 1 szám alól elköltö­zött a Belkereskedelmi Minisztérium Drumul Median utcai raktárkomplexumába. A lerakat új telefonszáma: 33-233. A MAROS MEGYEI TURISZTIKAI HIVATAL a szakszervezeti szervekkel, valamint a vállalati és intézményi turisztikai komissziókkal közösen kirándulást szervez 1979. augusztus 18—20 között különvonattal BUKARESTBE a közfogyasztási cikkek mintavásárának megtekintésére. Az: 205 lej. . . Biztosítják a szállítást, egyszeri étkezést, a szállítást az állomástól a kiállítási pavilonig és a belépőjegyet a minta­vásárra. — • - • -,/r. Feliratkozás augusztus 11-ig a marosvásárhelyi,­ segesvári, tírnáveni, régeni és ludasi turisztikai egységekben., szabadság évei­­ beteljesülés­évei­­ „Szentgyörgyi István“ Színmű­vészeti Intézet - anyanyelvi művelődésünk vívmánya ■ TISZTA ESZMEISÉGGEL ■ EDDIG 246 SZÍNÉSZ, 16 REN­DEZŐ... ■ „A HETEDIK MAGYAR SZÍNHÁZ“ — Beszélgetés TOMPA MIKLÓSSAL — A marosvásárhelyi „Szentgyör­­gyi István“ Színművészeti Inté­zet majdnem egyidős felszaba­dulásunkkal. Harmincegy esz­tendős munkássága döntően be­folyásolta a romániai magyar színjátszás fejlődését. Az itt végzett 246 színész és 16 ren­dező a hat magyar színház, il­letve tagozat művészgárdájának döntő többségét alkotja. A párt és az állam nemzetiségi kultúr­politikájának eredményeként megszületett színészképző fő­iskola nélkül elképzelhetetlen lenne olyan szocialista eszmeisé­­gű, magas színvonalú romániai magyar színjátszás, mint ami­lyennel ma rendelkezünk. A té­nyek, számok nem mondanak el mindent a több, mint háromév­tizedes munkáról, a színészkép­zés eredményeiről. Ezért kértük fel TOMPA MIKLÓS rendezőt, a főiskola rektorát és egyik ala­pítóját, a színészképzés nagy mesterét, emlékeztesse olvasóin­kat: — Milyen körülmények között született meg a színművészeti főiskola? — Köztudomású, hogy a fel­­szabaduláskor egyetlen állandó magyar színházat örököltünk, a kolozsvárit. Annak is művészeit nagyrészt szétszórta a háború. S hogy ma hat magyar nyelvű e­­gyüttes évenként kb egymillió néző előtt anyanyelvén ismerteti meg a közönséggel a hazai és világirodalom kiváló alkotásait, ez köszönhető a párt nemzeti­,­ségi politikájának, amely eddig soha nem tapasztalt mértékben terjesztette ki a színjátszás ható­sugarát. 246 színész, 16 rendező... mint szám nem sok. De a szá­mok mögött szocialista társa­dalmunk új világot formáló, embernevelő munkája rejlik. Hi­szen intézetünk végzettjei a hat magyar együttesnél estéről esté­re magas eszmei-művészi szín­vonalon igyekeznek betölteni hi­vatásukat. És ha a közönség emlékezetében felidézi az utóbbi­­ évtizedek felejthetetlen színházi élményeit, akkor lehetetlen nem arra gondolni, hogy ez szorosan összefügg azzal a háromévtizedes művész-nevelő tevékenységgel, a­­melyet a színművészeti főiskola tanári kara végzett azért, hogy biztosítsa a romániai magyar színjátszás állandó fejlesztését, felfrissítését, művészutánpótlá­­sát.. A főiskolán rendkívül ked­vező feltételek között dolgozunk. 1962-ben jól felszerelt, modern, 200 férőhelyes Stúdió színház létesült az intézet épületkomple­xumában, egyrészt a nyilvános előadások számára — amikor a növendékek először lépnek kap­csolatba a közönséggel, ismer­kednek a siker örömeivel, az e­­setleges kudarcokkal —, más­részt a gyakorlati képzés céljá­ra. A heti 4—5 nyilvános elő­adás népszerűvé tette a Stúdió munkáját — a közönség a „he­tedik magyar színháznak“ is nevezi. — Bizonyításként említenék két számadatot. Megtudtam, hogy a három évtized folyamán „ Lejegyezte: KOCH MÁRIA (Folytatás a 4. oldalon) Tisztelgés Petőfi Sándor emléke előtt — BENSŐSÉGES ÜNNEPSÉG FEHÉREGYHÁZÁN — A fúvószenekar zöld egyen­sapkás zenészei indulásra ké­szen helyezkedtek el­­az úton. Felemelték hangszereiket — az előbukkanó, majd eltűnő napsugár végigszikrázott a sárgaréz trombitákon —, rá­zendítettek, s indult a menet. Utánuk román, magyar és német népviseletbe öltözött párok haladtak, majd a szé­kelyruhás lányok-fiúk csa­pata következett. Az emlék­ház felé vezető úton a község pártbizottságának titkára és a kultúrotthon igazgatója mö­gött a faluból meg a legkü­lönfélébb helyekről összese­­reglett Petőfi-tisztelők, ra­jongók lépdeltek. A múzeumi emlékműnél a dús lombú fenyők alatt fél­körben álltak fel az ünnep­lők. A község koszorúját népviseletbe öltözött fiatalok helyezték el az emlék­oszlopon. Ezután szavalatok következtek. A jól ismert versek csodák-csodája, úgy hatottak (és meghatottak), mintha először hallottuk vol­na őket. Petőfi Sándor ver­seit József Júlia, Máthé Ana (román nyelven),­ Hrisztu Bá­lint, Gábos Dezső, a község kultúrotthonának igazgatója, (akit külön dicséret illet a lelkes szervezésért), valamint Banner Zoltán előadóművész és szerkesztő mondta el. A helyi rádióstúdiók munkatár­sai és a tv magyar adásának operatőrei serényen forgo­lódtak az ünneplők között. A fúvószenekar Petőfi-dalo­­kat játszott. Ezt követően kocsiba szállt a szavalók és Petőfi-tisztelők egy része s kiment az Ispán-kúti emlék­műhöz. Mások gyalog indul­tak el. Az eddig rejtőzködő Nap előbújt, bátran lehetett kattogtatni a fényképezőgé­peket. A gyér forgalom elle­nére mindegyre duzzadt, sza­porodott az emlékmű körüli tisztelgők száma , s újból felhangzottak a szavalok aj­káról a költő halhatatlan verssorai. Este a kultúrotthonban folytatódott az emlékezés Petőfi Sándor halálának 130. évfordulójára. Köszönet a fehéregyházi községi pártbizottságnak, a­­mely minden külső segítség és buzdítás nélkül tudja, mi a teendője közös forradalmi hagyományaink — így nagy költőnk, Petőfi Sándor örök­­szép emléke — ápolásáért. fábri Sándor­ ­ " Szaval: BANNER ZOLTÁN

Next