Vörös Zászló, 1979. július (31. évfolyam, 154-179. szám)

1979-07-01 / 154. szám

JÚLIUS 1 VASÁRNAP A Nap kel 5 óra 35 perckor, lenyugszik 21 óra 4 perckor. EMLÉKEZTETŐ — Ma ünnepeljük a Gépgyártók Napját — 1962-ben kiáltották ki Bu­rundi Köztársaság független­ségét. Nemzeti ünnep — Ma ünnepük Kanadában a Konföderáció Napját — 1921-ben alakult meg a Kí­nai Kommunista Párt — 1804-ben született George Sand francia írónő — 1909-ben született Gyulafe­hérváron Szenczei László író, tanulmányíró, publicista HÉTFŐ, július 2. — 475 évvel ezelőtt, 1504-ben halt meg Stefan cel Mare moldovai uralkodó — 1925-ben született Patrice Lu­mumba kongói (ma Zair) po­litikus, az afrikai népek nem­zeti felszabadítási mozgalmá­nak kimagasló egyénisége, nemzeti hős (mh. 1961) — 1849-ben az uzoni csatatéren halt hősi halált Gábor Áron tüzérőrnagy, az önálló szé­kely tüzérség megteremtője és főparancsnoka. Amikor a sepsiszentgyörgyi székely nép­gyűlés megbízta a lőszergyár­tás és a hadfelszerelés meg­szervezésével, néhány hónap alatt 70 ágyút öntetett Állatvilág A hód farka Akárcsak a többi tudo­mányágnak, az állatföldrajz­­nak is megvannak a szabá­lyai és törvényei. Ilyen pél­dául, hogy a hideg éghajla­ton élő állat testesebb, mint a forró égöv alatt élő fivé­rei , a tundra­farkas hatal­mas, az erdőkben kisebbek a farkasok, a sztyeppéken még kisebbek; a Norvégiá­ban élő hollók kétszer akko­rák, mint a Sinai-félszigeten élők stb. Ennek a jelenségnek egyszerű a magyarázata: a nagyobb test aránylag keve­sebb hőt ad le. Egy másik állatföldrajzi szabály szerint például minél közelebb él az állat a trópusokhoz, annál hosszabbak a végtagjai, füle, csőre, farka, annál több kü­lönféle kinövése van: üstö­­kök, szarvak, gallérok­­és más ékességek. Ez nem pa­zarlás: a hosszú farok és fül segít megküzdeni a felhevü­­léssel, megnöveli a hőle­adást, íme, egy bizonyíték. A hódokat a teljes kiirtás­tól a védett területek, és a Szovjetunióban különösen a voronyezsi védett terület mentette meg. Amikor ott kellően elszaporodtak, elha­tározták, hogy más területre is áttelepítik őket, mégpedig olyan területre, amelyen ko­rábban éltek. És különös do­log történt: az erős, látszat­ra szívós állatok nehezen vi­selték el az átszállítást, so­kan pusztultak el. Részben saját anyagcseretermékeik mérgezték meg őket, részben a hőguta végzett velük. Ha a szakemberek eltűnődtek volna azon, hogy mi célt szolgál a hód farka, sok száz értékes állatot megmenthet­tek volna. Ehhez nem kellett volna mást tennie, mint szor­galmasan locsolgatni hideg vízzel a napsugárzástól izzó vagonokban a hódok farkát. Mindenki látott kánikulában kutyát, amint lógatja a nyel­vét. Izzadni nem képes, így hűti magát. A hód esetében a farok játssza ugyanazt a hűtő szerepet, mint a kutyáé­ban a nyelv. ■>- — i Nem árt, ha tudjuk A moll zenei hangnem (a-moll, fisz-moll stb.), de mi a mól? — A nemzetközi mértékegy­ség-rendszerben, az SI-ben az anyagmennyiség­­mérték­­egysége. Egy mól anyagban hatszázezertrillió részecske van. E szám irdatlanul nagy voltának érzékeltetésére kép­zeljük el, hogy egy sport­­csarnokban ennyi ember né­zett végig egy mérkőzést. Ennek befejezése után a sportbarátok igyekeznek el­hagyni a stadiont. Tegyük fel, hogy a kapukon másod­percenként tízmillió ember tódul kifelé. Ha a tömeg e­­gyenletesen áramlik kifelé, hozzávetőleg hatszázmillió év kell a sportcsarnok kiürülé­séhez. Tehát minden mós a­­nyagban — vagy másképpen: minden anyagnak 1 mól mennyiségében — ilyen rop­pant nagyszámú részecske van. Hány percig főzi a teát: két percig, háromig, vagy ennél to­vább? — Semeddig. Alapszabály, hogy a teát forrázni és nem főzni kell, mert főzéssel a tea csersav­ízű lesz. Tegyük a tealevelet a teáskannába — egy csészéhez 1 kávéska­nálnyit — majd forrásban le­vő vízzel öntsük le. 4—5 per­cig hagyjuk állni (lefedve) és ezután szűrjük le. Jó, aro­más teát főzhetünk a követ­kezőképpen is: a forrásban levő vizet levesszük az égő­ről, beledobjuk a teafüvet, s azonnal leöntjük hideg víz­zel. Fedő alatt hagyjuk né­hány percig, utána szűrjük, édesítjük. A maradék teát ne főzzük fel, inkább hidegen fogyasszuk. Kinek köszönhetjük a mozgó­lépcsőt? — Jesser W. Renonak, aki 1892. március 15-én nyújtotta be találmányát New York­ban. A találmányt Coney Is­landban alkalmazták, 1896 őszén. Újabb kutatások azt igazolják, hogy a Föld átmérője, évről év­re növekszik, a szárazföldek pedig lassan eltávolodnak egy­mástól. Ki volt az, aki elsőként fedezte fel ezt a jelenséget? — Alfred Wegener (1880— 1930), akinek nagy feltűnést keltő bejelentése szerint a Föld Valaha egyetlen őskon­tinens volt, amely darabok­ra szakadt és ezek a részek egymástól eltávolodtak. We­gener elmélete: egy-egy kon­tinens viszonylag könnyebb anyagból álló tábla, amely a Föld nagyobb fajsúlyú, sűrű belső magján úszik. Egy­­ ú­­jabb tudomány, a paleomág­­nesség kutatói most igazol­ják Wegener elméletét, aki egyébként Grönland jégtáb­láin pusztult el. Fördeinkben már gyűjthető a gomba. Melyik két gombafajta a legkelendőbb?: - -— A vargánya és a róka­gomba. Mi a tobogyan? — Alacsony indián-szán, tu­lajdonképpen egyetlen széles, az elején felhajtható deszka­lap. És a sombrero? — A dél-amerikai indiánok széles karimájú kalapja Kitől származik ez a szállóige. Mielőtt kérdésre válaszolnál, gyújts rá a pipádra. — Albert Einsteintől, a vi­lághírű fizikustól. Mi a szentisztika? — A jelek tudománya, amely a múlt század végén szüle­tett. Alapjait D. S. Peirce vetette meg. A jeleket há­rom osztályba sorolta: szim­bólumokba (piros forgalmi lámpa), ikonokba (például egy haladó gyalogos képe) és indexekbe (ilyen a nyíl). Morris 1938-ban megjelent, A jelelmélet alapjai című könyve végleg helyet bizto­sított a jelek tudományának a korszerű életben. Az utóbbi időben sokat hallunk a Sahel-övezetről. Hol van ez? — A Szahara-sivatagtól dél­re, az északi szélesség 14. és 18. foka között húzódik az Atlanti-óceántól a Vörös-ten­gerig, keresztbe Afrikán. Eb­ben az övezetben Mauritáni­át, Szenegált, Malit, Felső- Voltát, Nigert és Csádot sújtja leginkább a szárazság. A tőkehal szinte elképzelhetet­lenül szapora állat. Mit gondol, mennyi petét rak egy nőstény? — 2,5—10 milliót. Ebből a­­zonban csak minden millio­modik éri meg a „felnőtt“ halkort azért, mert bizonyos tengeri lények ezekkel táp­lálkoznak. A tőkehal, ha ki nem fogják, 17—20 évig is el­él, a legnagyobb példányok pedig elénk az 1,5 méter hosszúságot és a 40 kilót. A legszörnyűbb és legpusztítóbb műkincsrablás „Sacco di Roma“ néven szerepel a történelemben. Melyik esemény elnevezése ez? — A pápaság ellen hadat vi­selő német, spanyol és olasz zsoldoshadak mintegy 30 000 zsákmányra éhes, már rég zsold nélkül tengődő kato­nája 1527.­­ május 27-én el­foglalta Rómát. Feldúlták a palotákat, a templomokat, a polgárok házait, elvittek min­dent, ami kezük ügyébe ke­rült, és tízezreket öltek meg. Amit cipelni nem tudtak, azt felégették, lerombolták. Har­mincezer részeg, erőszakos, fegyelmezetlen és kegyetlen rabló romhalmazzá, temetővé­­ változtatta „az örök várost“. Elrabolták Raffael flandriai tapétáit, számtalan szobrot, a templomok műkincseit. A finn irodalmi nyelv egyik megalkotója Elias Lönnrot. Mi munkásságának legnagyobb ér­deme? — Töredékekből, a nép szá­ján élő hagyományokból ösz­­szeállította a Kalevala című finn nemzeti eposzt. Mivel foglalkozott még Albert Schweitzer Nobel-díjas orvos az orvosi gyakorlaton kívül? — Schweitzer zenetudós, kitűnő orgonaművész és teo­lógus is volt. Számos hang­versenye, sok előadókörútja jövedelméből fedezte az af­rikai Lambarénéban levő kórházának költségeit. EGY Kis fejtörő Két közmondás Ritka fémek című rejtvényünk helyes megfej­tése. Vízszintes: vanadium, titánt, europium. Fog VÍZSZINTES: 2. Akkor mondják, ha valaki ev,eees, molibdent, lítium, esztelenséget csinál, 10. Eltulajdonítok, 12. Füst­köd, 13. Felázott, talaj, 14. Színesít, 16. Ásványi­­ fűszer, 17. ülőalkalmatossága, 19. Rágós kérdő­névmás, 20. Az­ anyagmennyiség mértékegysége, 21. Nyugat-európai városrész, 22. Aradi labda­rúgó­csapat, 23. Keresztül, 24. Idegen szóösszetéte­lekben a széllel kapcsolatos, 26. Csonka kanna, 28. Az egyik Kőrös, 31. A következő nap, 33. Szám­szerű ténye, 35. Apai vegyesen, 36. Rajzkellék, 38. Alávaló, 40. Északi nép, 41. Erős vihar, 43. Terű egynemű betűi, 45. Vegyesen írni, 47. A dal. FÜGGŐLEGES:­­1­.Hanyag, felelőtlen munkára mondják, 2. Nyelőcsőjének része, 3. Kerget, 4. Ilyen szó is van, 5. Földművelő eszközökre, 6. Elhalkuló, 7. Szita egyik fajta betűi, 8. Ember — románul, 9. Ilyen medve is van, 11. Volt ideje rá? 15. Kér­dőnévmás, 18. Fogyasztottad, 20. Égből hullt bib­liai táplálék, 25. Akar, 27. Ilyen a legtöbb lap, 29. Szovjetunióbeli nép, 30. Nyereg és év, mindkettő románul, 32. ...Vegas, 34. Hangtalan ital,­­37. Va­laminek női gazdája, 39. Tó a Szovjetunióban, 42. ÁIT,­­44. Óriáskígyó,­ 46. Véredény, 48. NG, 49. Egyforma betűk. VÖRÖS ZÁSZLÓ — 3. OLDAL — Ember - környezet — társadalom — Kapcsolatok az életközösségben Az ökoszisztémát alkotó élő­lények sajátos feltételekkel ren­delkező életteret népesítenek be, amelyet biotópnak nevezünk. Egy adott biotópon belül a nö­vények és az állatok jellegzetes életközösségeket, biocönózisokat alkotnak Egy biocönózison be­lül az azonos táplálékot fogyasz­tó állatok egymásnak konkur­­rensei, de sok esetben az élet­tér elfoglalásáért is küzdelem folyik. A táplálékért való ver­sengés tehát egy faj egyedei kö­zött és a különböző fajok egye­dei között is megtalálható. A tölgyilonca (Tortrix viridana) hernyói a tölgyfa koronáját el­lepve a fiatal levelekkel táplál­koznak. Táplálkozásuknak azon­ban határt szab a levelek meny­­nyisége, ami viszont befolyásol­ja a hernyók számának növeke­dését. A tölgyfa leveleit elfo­gyasztva a hernyók egy része éhezni kénytelen (elpusztulnak), azok viszont, amelyek kevesebb táplálékkal is beérik, be tudják fejezni fejlődésüket (bebábozód­­nak). Ha tölgyilonca hernyóinak fejlődése egybeesik a lombpusz­tító cserebogarak rajzásával, a két faj között megkeződik a harc a táplálékért. Mivel nem minden tölgyfának pusztítják el a teljes levélzetét, a tölgyilonca megmaradt egyedei (részpopulá­ciói) biztosítják a faj fennmara­dását. A biocönózison belül az álla­tok kapcsolatai nagyon bonyo­lultak lehetnek, ezek közül is a trofikus kölcsönhatások a leg­fontosabbak. E kapcsolatok egy része rövi­­debb időre jön létre. Ilyen pél­dául az afrikai növényevő álla­toknál az a jelenség, hogy kis és nagy testű állatok egy cso­portban legelnek. A kisebb és gyengébb testű állatok mintegy védelmet élveznek a nagyobb testű növényevő állatok társasá­gában. Hasonlóan egyes halfa­jok a tengeri rózsák közelében találnak menedéket a ragadozók támadásai elől. Gyakori az is, hogy valamilyen növény vagy állatfaj a másik faj egyedére telepszik, mint a zöldalgák, a zuzmók vagy a mohák, melyek a fákon telepedhetnek meg. Az élőlények közötti kapcsola­toknak a másik nagyon is vál­tozatos formája az élősködés. Nem kimondottan élősködő az a kékmoszat, amely a páfrányok levélszövetében él, vagy a ké­rődzők bendőjében élő csillós egysejtűek. A szivárványos ökle nősténye az élő kagyló köpeny­üregébe juttatja ikráit, melyek ott indulnak fejlődésnek. A ki­mondottan parazita életmódot folytató élőlények kisebbek a gazdaszervezetnél s alkalmaz­kodtak az élősködés feltételei­hez oly módon is, hogy a gazda­­szervezet az élősködés során sú­lyos károkat ne szenvedjen (a gazdaszervezettel együtt az é­­lősködő is elpusztulna). Az élősködő és a gazdaszerve­zet kapcsolata szerint ismerünk­­ külső és belső élősködőket. Kül­ső élősködő a szőlő lisztharmat gombája vagy az állatok vérszí­vó tétvei. Belső élősködők­ a szőlő peronoszpóra gombája, a gubacsatka, az állatoknál pedig a bélélösködök (orsóférgek, ga­­landférgek). Szélsőséges esete az élősködésnek az, amikor a gaz­da szervezete elpusztulva továb­bi életlehetőséget ad a parazita szervezet számára. A bakterio­fágok, melyek a baktériumsejt­ben telepednek meg, felhasznál­ják annak anyagait s a bakté­riumsejt szétesik. Ennek a vi­zek öntisztulási folyamatában van jelentősége. Az élőlények közötti társulá­sok lehetnek hasznosak is, így a nagy testű patások (elefánt, zsiráf, víziló) bőréből az élős­ködőket is a rovarevő madarak szedik ki, ezekkel táplálkoznak. Érdekes kapcsolat alakult ki a sárga fahangya és a bunkós­­csápú hangyabogár között. A hangya eteti és védelmezi a bo­garat. A hangya csápjainak ütö­­getésére a bogár váladékot bo­csát ki magából, melyet a han­gya elfogyaszt. A levéltetvek é­­deskés ürüléke („mézharmat“) a hangyák egyik tápláléka. Ismeretesek olyan hasznos kapcsolatok is, amelyeknek dön­tő jelentősége van valamelyik fél számára. A virágokat a lep­kék, a hártyásszárnyúak vagy a kétszárnyúak porozzák be, a trópusokon egyes madarak, sőt a denevérek is részt vesznek a virágok megporzásában. A legjellegzetesebb alkalmaz­kodást és egymásrautaltságot jelentő kapcsolat a szimbiózis. A zuzmókban fonalas gombák élnek kék vagy zöldalgákkal szimbiózisban. A fák gyökerei­vel szimbiózisban élő gombák elősegítik a vízben oldott ás­ványi sók felvételét, cserében a fa által szintetizált szerves anyagot kapják. A tengeri ál­latok világítószerveinek a fé­nyét is a velük szimbiózisban élő baktériumok anyagcsere-ter­mékei okozzák. A termeszek bélcsatornájában élő ostoros egysejtűek a cellulóz lebontását segítik elő. Csupán néhány példát emlí­tettünk a bioconózist alkotó élő­lények közötti bonyolult kap­csolatok szemléltetésére. A fe­lületes szemlélő nem veszi ész­re a természet élővilágának te­vékenységét, akinek viszont tü­relme van alaposabban körül­nézni, annak kitárul az élőlé­nyek csodálatos világa. SCHMIDT SÁNDOR ★ Mosoly A férj panaszkodik a felesé­gének, hogy rosszul érzi magát. Felesége azt javasolja neki, hogy menjen el orvoshoz. Mire a férfi dühösen: — Micsoda? Szombaton men­jek orvoshoz? No nem, annyira azért nem vagyok beteg. ★ — Drágám, szóval elveszel fe­leségül? — El, de hol fogunk lakni? — Hát amíg nem kapunk la­kást, a te szüleidnél. — Az lehetetlen, mert az én szüleim az ők szüleiknél lak­nak. .. . Az egyik vendéglőben konyha­lányt keresnek. Egy lány jelent­kezik a személyzeti osztályon. Megkérdi a vezető: — Maga hol dolgozott eddig? — Egy másik vendéglőben mostam el a tányérokat és a poharakat. — És miért nem maradt ott? — Mert ott már nincs több tányér és pohár... ★ Két horgász versengve het­­venkedik. — Tavaly akkora halat fog­tam, amelynek csak a fényképe 3 kilót nyomott! — mondja vé­gül a vetélkedés győztese. ★ Két tolvajt hallgatnak ki a milícián. — Hol ismerkedtek meg és milyen körülmények között? — Kérem, a helyi buszon. Én az óráját akartam ellopni, ő pe­dig a pénztárcámat!

Next