Vörös Zászló, 1979. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1979-09-01 / 205. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXI. évfolyam 205 (8612) szám | 1979. szeptember 1. szombat | Ara 30 báni Minden nap késlekedés nagy károkat okozhat a terménybetakarításban, a vetés előkészítésében ■ Mozgósítsuk a termények begyűjtéséhez a falvak összes lakóit ■ A takarmányokkal való rossz gazdálkodás, a pazarlás alaposan megbosszulhatja magát a tej- és hústermelésben ■ A jó gazda már nemcsak az árpának, hanem a búzának is készíti a területet . Sürgetni az olaszperje vetését. A mezőgazdaságban talán ez az időszak a legzsúfoltabb, hiszen a nyári teendők egybeesnek az ősziek előkészítésével. Tehát jobban, mint bármikor szükség van a kedvező idő alapos kihasználására, mert egyetlen nap, egyetlen óra elvesztegetése is nagy károkat okozhat. Egyetlen nap alatt elnőhet az uborka, veszít minőségéből, tönkremegy a sarja (ha beleesik az eső), zavart okozhatnak a szállításban az összegyűlt termények, s a terület előkészítésénél is, amit egy nap alatt veszítünk, azt már bajos lesz behozni, mert mindennap újabb és újabb teendőket hoz. Íme miért van szükség arra, hogy a gazdaságok vezetői, a pártszervek és -szervezetek, az agráripari tanácsok vezetői jó szervezéssel és mozgósítással nap mint nap nagyobb lendületet adjanak a munkának, s ne engedjenek meg semmilyen lazítást. 80 KASZÁL — JÓ NAGY RENDEK A mezőzáhiak már a tervkészítésnél hiánnyal számoltak a takarmányalapnál, hisz a 30 hektár természetes kaszálóról nehéz biztosítani a szükséges szálas takarmányokat. Éppen ezért igyekeztek egész évben minden takarmányforrást felkutatni. És ez sikerrel is járt. A tervezett 750 tonna szálas takarmányból már közel 500 tonnát tároltak. Amint a termelőszövetkezet elnöke elmondotta, egyetlen szalmabála sincs kint a mezőn. Közel 800 tonnát tároltak belőle. Befejezéshez közeledik a sarjúkészítés. Jól eltalálták. Kiváló eledel lett belőle. Most javában folyik a tarlóhere betakarítása. 80 kaszást állítottak munkába. Bőséges a termés, jó vastag rend esik. Úgy tervezik, hogy a maghere szalmáját is mind felpréselik, ezenkívül a silóba tesznek minden fellelhető takarmányféleséget, növényi hulladékot. Arra törekednek, hogy ne kelljen a pénztárba nyúljanak takarmányvásárlás céljából. BEFEJEZÉS ELŐTT AZ OLASZPERJE VETÉSE Az idei év újra bebizonyította: aki siet, az nem késik el. Vagyis, aki idejében földbe teszi a magot, az jó termésre számíthat. S talál e megállapítás az olaszperjére is. A radnóti ámy csapói takarmány termesztő farmján már az ötödik kaszálásnál tartanak e kiváló takarmányféleségnél. Igaz, meg is adják a módját a termesztésének. Csütörtökön estig a tervezett 100 hektárnak közel felén földbe került a mag, és napi 16 hektáros ütemmel haladnak. S milyen földbe? Amelyből 60 hektár istállótrágyát, az egész pedig 400 kiló komplex műtrágyát kapott hektáronként. S a talajelőkészítésnek is megadták a módját, szántás után tárcsáztak, műtrágyáztak, majd vető előtt boronáltak. NEM AKARNAK A TAVALYI HIBÁKBA ESNI— JOBBAN KELL TEHÁT VIGYÁZNI Úgy is mondhatnánk hogy a mikefalvi termelőszövetkezet főmérnökét nem érte váratlanul az idei alacsony búzatermés (1 540 kiló hektáronként). Szinte számított rá. — Az elmúlt évben nagyon megkéstünk a vetéssel — ismeri be. — Novemberben is vetettünk. Nagyon rossz körülmények között. Ez meg is bosszulta magát. De az idén nem fog előfordulni! És hogy a szó és a tett találjon, a takarmánybetakarítás és más munkálatok mellett nagy gondot fordítanak a talaj előkészítésére. Ottjártunkig nemcsak az olaszperje, hanem az árpaterület nagy részét is megszántották. Sőt a búzának is mintegy 80 hektáron megforgatták a földet. Még mintegy 60 hektár területük szabad, a búzának mindössze 87 hektáron kukorica az előveteménye. Törekvésük, hogy optimális időben végezzenek a vetéssel, dicséretre méltó. Egy dolog azonban érthetetlen. Habár ottjártunkig az olaszperje területének fele elő volt készítve, a vetést még mind halogatták. Pedig el kellett volna indítani a vetőgépet, még akkor is, ha emiatt egy traktort elvesznek a szántástól. A HANYAGSÁG NAGY VESZTESÉGET OKOZ Mint egy sakktábla, olyan a csergedi út jobboldala. Lekaszált és kaszálatlan területek váltják egymást. Néhol frissen zöldell a gyep, máshol azonban csíkok „díszítik“. Nem nagyon vághatott a kaszája az illetőnek. Fent a hegyoldalban szénaboglyák. Már messziről látni, hogy felnőtte a sarjú. Ahogy megmozdítjuk füstöl, s orrcsavaró tenészszag száll fel belőle. Egykettő, tíz, ötven, százig számolunk, aztán abbahagyjuk. A boglyából nehéz következtetni a takarmány eredetére, de a sarjú rosszul sikerült herevetésre enged következtetni. A hanyagság felháborít. Említjük is a csergedi termelőszövetkezet főmérnökének. Elhárítja a bírálatot. „Nem a miénk, a vidrátszegi szövetkezetközitársulásé“. A hanyagság annál inkább elítélendő, hisz egy magasabb gazdálkodási formáról van szó, amely valljuk be őszintén, előnyöket is élvez, főleg a gépelosztásnál. S akkor hagyják kárbaveszni a takarmányt, amibe már annyi pénzt, energiát belefektettek. — S a csergedieknek rendben van a szénájuk? — A szükséges 654 tonna szálas takarmányból az első kaszálás alkalmával 420 tonnát biztosítottunk, s ha a sarjút és más takarmányféleségeket is mind be tudjuk takarítani, nem lesz probléma. Viszont a kérdőjel továbbra is marad. Takarmányforrás van bőven. Sajnos néha a rossz gazdálkodás kínálja. A gyengén sikerült kukoricát, amit teljesen felnőtt a gyom, le kell kaszálni, besilózni. Ugyanez a helyzet NAGY F. (Folytatás a 2. oldalon) Veliche Emil, a radnóti áry mezőgépésze nemcsak gyors, hanem jó minőségű munkát is végez a vetésnél. S ezt Zborovszky József mérnök, a csapót farm vezetője, többször ellenőrzi A Megyei Pártbizottság plenáris ülése Pénteken, augusztus 31-én, Marosvásárhelyen plenáris ülést tartott a Megyei Pártbizottság. Részt vettek a Megyei Pártbizottság tagjai, a municípiumi, városi és községi pártbizottságok, egyes vállalatok pártbizottságainak titkárai, igazgatói, meghívottak. A plenáris ülés első napirendi pontjaként jelentés hangzott el a pártszerveknek és szervezeteknek, az állami szerveknek, az ipari egységek vezetőségeinek a környezetvédelmi párt- és állami határozatok megvalósításáért kifejtett tevékenységéről. Második napirendi pontként jóváhagyták a megyei pártszervezet konferenciájának összehívását. A XI. kongresszuson környezetünk minőségének megőrzéséért kijelölt feladatok szellemében a plenáris ülés igényesen, kritikai és önkritikai szellemben elemezte, hogy a pártszervek és szervezetek, a tömeg- és társadalmi szervezetek, a gazdasági-társadalmi egységek kollektív vezetőségei miként munkálkodtak a víz, a levegő, a talaj, egész környezetünk tisztaságának megőrzéséért hozott határozatok teljesítéséért. Az előterjesztett jelentés, a felszólalók, Nicolae Veres elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkárának összegező beszéde kiemelte azokat a komplex intézkedéseket és akciókat, amelyeket a Megyei Pártbizottság közvetlen irányításával az utóbbi években kezdeményeztek a gazdasági-társadalmi fejlesztés jó körülmények közötti kibontakozásához szükséges környezeti feltételek biztosításáért, megyénk gazdag természeti kincseinek megóvása, az ökológiai egyensúly megőrzése , az összes helységek kedvező környezetének megteremtése révén. Megyénk gyors fejlesztésének szükségességével összhangban, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága — a Megyei Pártbizottság irányításával — szakszervei révén állandóan figyelemmel kísérte a beruházások menetét, gondoskodva arról, hogy az új ipari létesítmények, amennyire csak lehetne szennyező technológiákat alkalmazzanak, építsenek és szereljenek fel por- és gázszűrőket, légtisztító berendezéseket, létesítsenek vízülepítő és tisztító berendezéseket s ezzel, akadályozzák meg patakjaink és folyóink nagy szakaszokon való szenyezését. A plenáris ülésen rámutattak arra a kivételes figyelemre, amelyet az utóbbi években a termőtalaj védelmére fordítottak. Ilyen céllal tömegmozgalom bontakozott ki az erózió káros hatásainak leküzdéséért s a fölös talajvíz elvezetéséért. Fontos és nagyarányú lecsapolási munkálatokat végeztek a Komlódon, a rárai, csergedi, szénaverési, gegesi, lackódi, váleni patakok mentén, amelyekkel 7500 hektár területet sikerült visszaadni a mezőgazdasági termelésnek. A megyei talajjavítási program előírásainak megvalósítása révén növelték 1920 hektár terület hasznossági fokát. Az állampolgárok ezreinek szorgos munkája révén számos lakónegyedünk jól gondozott, szép parkokkal és zöldövezetekekkel rendelkezik. Ez a tevékenység — hangsúlyozta a plenáris ülés — a továbbiakban még nagyobb lendületet kell hogy kapjon, s minden állampolgár tudatában kell legyen annak, hogy a rend és tisztaság megőrzése, munka- és lakóhelye higiéniájának óvása döntő tényező városaink és falvaink kedvező természeti környezete megóvásában, a parkok és pihenőhelyek szépítésében. Ezen az emberi lét szempontjából oly fontos területen elért eredmények értékelése mellett a Megyei Pártbizottság plenáris ülése több olyan fogyatékosságot bírált, amelyek egyes egységekben a levegő, a víz, a talaj és általában a környezetvédelem terén megnyilvánulnak. A plenáris ülés feladatul adta a pártszerveknek és -szervezeteknek, a néptanácsoknak, az összes gazdasági-társadalmi egységek vezetőségeinek, a képviselőknek, az egészségügyi dolgozók, az összes állampolgároknak, hogy őrizzék meg a környezet tisztaságát, mindenütt teljes erővel és állampolgári felelősséggel cselekedjenek a levegő, a víz és a talaj szenynyeződésének megelőzéséért. A plenáris ülésen hangsúlyozták: itt az ideje, hogy a marosvásárhelyi Vegyipari Kombinátban lépjenek túl a tanulmányozás időszakán —, amely már több éve tart —, s a szakemberek, a kombinát vezetősége térjen rá sürgősen azokra a gyakorlati intézkedésekre, amelyek végleg megszüntetik a levegő nitrogénoxiddal való szennyezését. Ugyancsak hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a drrnaveni Vegyikombinát vezetősége a legrövidebb időn belül intézkedjen a karbidkemencéknél keletkező por befogásáról s a nátriumbikromát gyártó részleg nyersanyag-örlő berendezésétől származó por felfogásához szükséges berendezés sürgős elkészítéséről. A környezet minőségének, vizeink tisztaságának megőrzéséért a plenáris feladatul adta a segesvári Szövetgyár, a marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát, a segesvári gyapot, illetve selyemszövödék vezetőségeinek, hogy sürgősen tegyenek meg mindent a berendezések jó körülmények közötti kihasználásáért, a víztisztító állomások megfelelő működtetéséért. A városi vízhálózatba kapcsolt vállalatok, — főleg a marosvásárhelyi Húsipari Vállalat — sürgősen intézkedjenek az előtisztító állomások beindításáért, vessenek véget a városok csatornahálózata, végső soron a Maros és a Küküllő szennyezésének. Ugyanakkor szükséges, hogy a megrendelők együtt az építőkkel — a Különleges Hidrotechnikai Munkálatokat Végző Tröszt, a Megyei Építkezési és Szerelési Tröszt, a Vízügyi Igazgatóság — határidőre helyezzék üzembe az összes vízalepítő létesítményeket, valamint az építés alatt levő víztisztító állomás Folytatás a 4. oldalon) Teljesül az életszínvonal emelésére kijelölt program Újabb ágazatokban növelik a javadalmazást A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésére irányuló pártpolitika elsődleges célja a dolgozók életszínvonalának állandó emelése, az emberi személyiség kialakítása és fejlesztése, az egész társadalom civilizációs szintjének növelése. Eme következetes szándék megvalósításának legfőbb garanciája a dolgozók cselekvő egyetértése és támogatása, az az alkotó szellem, mellyel igyekeznek végrehajtani a gazdaságépítés és társadalomfejlesztés terén kitűzött feladatokat, megteremtve előrehaladásunk feltételeit. Egyben létrehozzák azokat az anyagi eszközöket, melyek lehetővé teszik pártunk életszínvonal-politikájának maradéktalan valóra váltását, sőt az előirányzott szintek meghaladását. Ez utóbbit jól jellemezheti a javadalmazásemelés első szakasza, mely az előirányzott határidőnél három hónappal hamarabb fejeződött be, s így a dolgozók több mint kétmilliárd lejnyi többletjövedelemben részesültek. Az első szakaszban a munkások tarifális javadalmazását 17,3 a többi személyzetét 15,7 százalékkal emelték. Az átlagos névleges nettó javadalmazás 1978-ban 2011 lej volt, magasabb a programban előirányzott szinténél. Tegyük még hozzá, hogy 1975—1978 között 21,4 százalékkal nőtt a tényleges javadalmazás, s így alig három év alatt teljesült az egész ötéves időszakra megszabott feladat (18—22 százalékos növekedés). Augusztus elsejétől — a javadalmazásemelés második szakasza keretében — 600 000 dolgozónak növelték a jövedelmét. Szeptember elsejétől pedig további 630 000 dolgozó javadalmazása emelkedik 13,6—15,7 százalékig terjedően. Az intézkedés öt iparágat érint, a színesfém-feldolgozó ipart, a szén- és grafit alapanyagú csiszolóanyag-termékeket előállító iparágat, az elektronikai és elektrotechnikai Főosztály, valamint a szerszámgép-, finommechanikai és szerszámipari iparközpont alárendeltségébe tartozó gépipari egységeket, a villamosenergia- és a textilipar dolgozóit. Időszerű újra elmondani, hogy a magunk teremtette javakból részesülünk. Könnyű belátni, ahhoz, hogy pártunknak az életszínvonal emelésére vonatkozó politikája töretlenül megvalósulhasson, kitartó munkára van szükség, a rend, a fegyelem, minden dolgozó felelősségérzetének további erősítésére az összes munkaterületeken, a gazdaságosság, minőség és hatékonyság állandó javítására.