Vörös Zászló, 1979. október (31. évfolyam, 231-256. szám)

1979-10-02 / 231. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXI. évfolyam 231 (8638) szám | 1979. október 2. kedd | Ara 30 báni A XII. kongresszus köszöntésére Ésszerűbb gépelhelyezés — okosabb munkaszervezés Az új segesvári Zománcedény­gyárban, amelynek a grafikon szerint idén novemberben kell elérnie a tervezett üzemmutató­kat, máris tökéletesítettek a tech­nológiai folyamaton. Ugyanis ki­derült, hogy bár a tervező szabad kezet kapott az anyagmozgatás magas fokú gépesítésének meg­oldásához, ez csak részben sike­rült. Üzembe helyeztek ugyan több függőpályás szállító beren­dezést és gumi szállítószalagokat, ezek között azonban kézben hor­dozták elég sok jövés-menéssel a félgyártmányokat. Ugyanakkor a gépsorok rossz elhelyezése miatt a hegesztőmunkások háttal álltak a feléjük tartó futószalag­nak s így ahhoz, hogy megtudják, a következő pillanatban milyen edényt és edényrészt kell kézbe venniük, kénytelenek voltak mindegyre visszafordulni. Mindezeket a hátrányokat sike­rült kiküszöbölni azáltal, hogy 90 fokkal elfordították a három hegesztő gépsort és a hozzájuk tartozó szalagokat. Ennek követ­keztében minimálisra csökkent az átrakási távolság a kétféle szállítóeszköz között, ami (három váltásban) 12 munkaerő viszony­lagos megtakarítását eredményez­te. Azáltal pedig, hogy a dolgo­zók szembe fordultak a futó­szalaggal, tehát most már jobban fel tudnak készülni a műveletek elvégzésére, javult a munkájuk minősége, ritmusa és kevésbé fáradnak el munka közben. Úgy véljük, hogy a fenti példá­ból általánosabb következtetések is levonhatók. Az egyik: az új létesítmények kivitelezési terve­it (beleértve a technológiai folya­matok tervét) a beruházások is a legnagyobb figyelemmel át kell ta­nulmányoznia, mert a tervező tévedéseinek utólagos kiigazításá­ért nagyobb árat kell fizetni. A másik tanulság: vállalatainkban a rendelkezésre álló termelőesz­közökkel, tehát újabb beruházá­sok igénylése nélkül is növelhető a munka eredményessége mind mennyiségi, mind minőségi vo­natkozásban. Amint a segesvári Zománcedénygyár esete tanúsítja, a termelékenység a munkainten­zitás növelése nélkül is fokozha­tó, csupán hozzáértő, jó megfigye­lők okos ötleteire van szükség a termelés ésszerűbb, gazdaságo­sabb megszervezéséhez. Fényképünk (fotó: Koncz János) a megfordított edényhegesztő gépsorok egyikéről készült. (A) Megnyílt a Román Könyv Tíz Napja Október 1-én ünnepélyes ke­retek között nyitották meg a „Román Könyv Tíz Napja“ rendezvény­sorozatát. Maros­­vásárhelyen a Nemzeti Szín­ház előcsarnokában ennek je­gyében rendezték meg az im­már hagyományos­ sorrendben az ötödik „Román Könyvsza­lont“. A megnyitó ünnepségen részt vettek párt- és állami aktivisták, írók, kulturális éle­tünk képviselői, meghívottak. Az eseménnyel kapcsolatosan beszédet mondott Iulius Mol­dovan, a Megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizott­ság elnöke. Ezt követően a „Szentgyörgyi István­ Színmű­vészeti Intézet növendékei ha­zafias verseket szavaltak. A könyvkiállításon megtekint­hetők a román könyvkiadás legreprezentatívabb termékei. Jelentős helyet kaptak a ki­állításon a politikai-társada­lomtudományi témájú köny­vek, valamint pártunk főtit­kára, Nicolae Ceaușjescu elv­társ művei, pártdokumentu­mok és más kiadványok. A közönség nagy érdeklődéssel tekintette meg a kiállított könyveket. Az őszi mezőaaztfaságl munkák kiélni A gépesítés a betakarításban is nagy előnyt jelent A gernyeszegieket a cukorré­pa-betakarítás gépesítésének út­törőiként tartják nyilván a me­gyében. Évek óta géppel takarít­ják be a termés legnagyobb ré­szét. Az idén is a 125 hektárból már 102 hektárról kiszedték a répát (amiből 85-ről géppel) és a hátralevő 23 hektárról szintén géppel takarítják be. Előnye? Szabó István, a termelőszövetke­zet főmérnöke nem is tudja, hol kezdje. — Mivel termelőszövetkeze­tünkben egybeesik a burgonya és a cukorrépa betakarítása, leg­nagyobb nyereségként az időt említeném. Közel egy hónapot nyertünk a gépesítéssel, hisz a 85 hektár betakarítása mindösz­­sze 12 napot vett igénybe, és a­­mi még nagyon fontos, ahol el­haladt a kombájn, tiszta maradt a föld. Nagy részét már be is vetettük búzával. S ehhez a munkához a mezőgépészeken kí­vül mindössze öt emberre volt szükség. — De azért a pénz sem elha­nyagolható. — Valóban nem, hisz egy hek­tár cukorrépa betakarítása, be­leértve a szállítást is, mindösz­­sze 1600 lejbe kerül, klasszikus eszközökkel pedig meghaladja a 2300 lejt is. Nagy előny, hogy a répa szedésével párhuzamosan a fejet és levelet is besilóztuk. — A gépesítés azonban külön­leges technológiát igényel. — Az igaz, alaposan meg kell tanulni a cukorrépa-termesztés ábc-jét. A területet már ősszel úgy előkészíteni, hogy tavasszal csak kombinátorozzunk és ves­sünk, hogy a talaj minél egyen­letesebb maradjon. — És természetesen, hogy a mezőgépészek is ismerjék az ábc-t. — Ők a legjobban. De nincs is probléma, a két kombájnnál dolgozók: Gagyi János, Borbély Árpád, Mező András és Mező Gyula I. alaposan megtanulták a leckét. A termelőszövetkezetben egy másik igen jelentős, sok munka­erőt igénylő növény a burgonya. — De ez csak a betakarítására vonatkozik—újít rá a főmérnök. — Ültetése, kapálása nem ad munkát a termelőszövetkezeti tagoknak. Azt teljes egészében a mezőgépészek végzik el. Ők készítik elő a talajt, teszik a gu­mókat a földbe, védik a burgo­nyát a gyomok, kártevők ellen. — S a betakarítás? — E munkálat gépesítésének még az elején tartunk. Pedig nagy munkát jelent a betakarí­tás, hisz nem kevesebb mint 120 hektáron termesztjük e növény­­féleséget. Az eddigi gépesítés a­­zonban csak amolyan helyi meg­oldás. A rendes eke kormányle­mezét megrövidítettük és he­gesztővel 5—6 részre hasítottuk, így alaposan összedarabolja a földet. Az ekét úgy állítjuk be, hogy az a burgonyafészek alatt 2—3 centivel haladjon, így nem hagy gumót a földben. Prodán Péter és Demeter János mező­gépészek jó munkát végeznek a kiszedésénél. A többi azonban az idén még kézi munkaerővel tör­ténik. — Az idén? — Igen, mert megérkezett az új burgonyakiszedő kombájn s a székházunk háta mögött a me­­zőgépészeti állomás építi is az új osztályozó állomást, így a jö­vőben a burgonyabetakarításhoz is mindössze 32 termelőszövetke­zeti tagra lesz szükség az eddi­ (háromszéki) Októbertől Újabb iparágak dolgozói részesülnek javított fizetésben A dolgozók általános jólé­tének emelésére kidolgozott program értelmében október 1-től javított fizetést kapnak a gépgyártó ágazat, vagy más minisztériumhoz tartozó, de gépgyártásra profitált egységek munkaközösségei. Mint isme­retes, az elmúlt két hónapban már számos ütemben rátértek az általános fizetésemelés má­sodik szakaszára előírt java­dalmazási szintek alkalmazá­sára, s így a dolgozó sze­mélyzet egyhatoda, mintegy 1 230 000 ember javított fize­tést kap. A pártfőtitkár kezdeménye­zésére kidolgozott program szerint a gépgyártó iparban dolgozók 14,3 százalékos java­dalmazásemelésben részesül­nek. Konkrétebben, egy 6/2- es besorolású vasesztergályos alapfizetése (10 éves munka­helyi régiséggel számolva) 2 693 lejről 3 142 lejre, a 28-as osztályba sorolt mesteré (régi­­ségi pótlék 10«/«) 3 487 lejről 3 850 lejre, egy mérnöké (31 osztály + 10«/«) 4 004 lejről 4422 lejre emelkedik. E hónaptól javított fizetést kapnak megyénk több ipari egységének (pl. IMATEX, METALOTEHNICA, NICOVA­­LA stb.) dolgozói is. Tekintettel arra, hogy a ja­vadalmazásemelés a munka­termelékenység növelésének gyümölcse, s hogy ez nem ve­zethet a termékek önköltségé­nek, végső soron eladási árá­nak növekedéséhez, az érintett vállalatok dolgozói a követke­zőkben még okosabban és szorgalmasabban kell mun­kálkodjanak a termelési fela­datok példás teljesítéséért. A PROPAGANDISTÁK 0 . . ............................. segítségére Szeptemberi eseménykrónika Politikai és gazdasági életün­ket szeptember folyamán erő­teljes munkalendület jellemez­te, amellyel egész népünk a XII. pártkongresszus köszöntésére ké­szül. Megyénk várs-a­i­ak nagy többsége jelentette, hogy ki­­lenchavi tervét túlteljesítette és így tovább növelte az ötéves terv határidő előtti teljesítésében szer­zett előnyt. Hatékony intézke­déseket tettek a beruházások, fő­leg a lakásépítés ütemének meg­gyorsítására. Ebben az időszak­ban csaknem valamennyi gazda­sági egységben tovább csökken­tették az üzemanyag- és a villa­­mosenergia-fogy­asz-tást. A szántóföldeken meggyorsult a betakarítás üteme, nagy terüle­teken elkészült a magágy, és több tízezer hektáron elvetették az őszi árpát, búzát. Belpolitikai életünk legkiemel­kedőbb eseménye kétségtelen az RKP KB-nél szeptember 5—7 kö­zött megtartott munkatanácskozás volt A Nicolae Ceausescu elvtárs elnökletével lezajlott ta­nácskozáson megvitatták a m­e­gyei pártbizottságoknak a párt­os állami határozatok teljesítésé­ért kifejtett tevékenységét, a párt­szervek és -szervezetek munka­stílusát és munkamódszereit, a kádermunka egyes kérdéseit. Részletesen elemezték, miként ve­zetik a megyei pártbizottságok a politikai-ideológiai tevékenységet, a politikai tömegnevelő munkát és a sajtó tevékenységét. Ha­sonlóképpen megbeszélték a pártválasztások és a XII. kon­gresszus előkészítésével és le­bonyolításával kapcsolatos teen­dőket. Összhangban a XII. pártkon­gresszus dokumentum-terveze­teiben foglalt irányvonalakkal, pártunk gazdag tevékenységet fejtett ki gazdasági életünk to­vábbi tökéletesítése érdekében. Ezt a célt szolgálták pártunk főtitkárának Temes, Bihar és Máramaros megyékben tett munkalátogatásai, amelyek so­rán országos építőtelepeket, gaz­dasági egységeket, bányákat, kí­sérleti állomásokat, agráripari komplexumokat tekintett meg, és a helyi párt- és állami szer­vek képviselőivel, a munkakö­zösségekkel együtt megvizsgálta a gazdasági-társadalmi tevé­é­kenység fokozásának leghatéko­nyabb útjait és módszereit. A temesvári látogatás egybe­esett az új tanév megnyitásával, mely alkalomból pártunk főtit­kára nagyszabású beszédet mondott a temesvári népgyűlé­sen. Nicolae Ceaușescu elvtárs lá­togatást tett Scornicești­en, a te­lepülés írásos dokumentummal bizonyított fennállása 400. év­fordulójának megünneplésekor. Szülőföldjének lakosai pártunk főtitkárát határtalan örömmel és mélységes tisztelettel fogad­ták. Folytatódtak, Nicolae Ceausescu elvtárs vezetésével, a gazdasági élet összetett problémáit elemző munkaülések. Az erdőgazdálko­dási és építőanyagipari tevé­kenység tökéletesítésére szerve­zett megbeszélésen pártunk fő­titkára bírálta a minisztérium, az iparközpontok, az egyes ter­melő és kutató egységek vezeté­sében mutatkozó hiányossá­gokat, a fizikai terv teljesíté­sében, az egyes beruházások­nál, az exportnál jelentkező le­maradásokat, és intézkedéseket dolgoztak ki azok gyors felszá­molására. Nicolae Ceaușescu elvtárs és Elena Ceaușescu elvtársnő je­lenlétében szeptember első felé­ben kezdődtek meg hazánk fő­városában a X. Kőolaj Világ­­kongresszus munkálatai. A kon­gresszuson hat napon át mint­egy 150 tudományos dolgozatot és közlést olvastak fel a kő­­olajkitermelés és -feldolgozás legidőszerűbb kérdéseiről. Az életszínvonal emelésére ki­­dolgozott programnak megfele­ (Folytatás a 4. oldalon) (Folytatás a 4. oldalon) A mezőgazdaságban dolgozó tanulók eredményei Szeptember 17—30 között közel harmincezer iskolás, főiskolás vett részt a mezőgazdasági mun­kálatokban. Az ámv-kben, misz­­ekben, a konzervgyárban, zöld­­ségátvevő központokban dolgozó diákok lelkiismeretes munkát vé­geztek Nem végleges adatok sze­rint két hét alatt a diákok által végzett munka értéke megközelíti a kétmillió lejt. Az ámv-kben például 4574 tonna gyümölcsöt, 22753 tonna gyökerest szedtek, illetve gyűjtöttek be. A diákok mezőgazdasági tevékenységét irá­nyító megyei parancsnokság az elmúlt napokban elemezte e munkát. Megállapította, hogy a diákok komolyan dolgoztak, szép eredményeket értek el. Kitűnt viszont az, hogy néhol a diákok elszállásolása nem megfelelő. Bá­­toson az árnv II-es és IV-es farm­ján például. Többször előfordult, hogy a tanulókat nem szállítot­ták idejében a mezőre és vissza. Tirnaveniben például volt rá eset, hogy a 2-es számú Líceum tanulóit csak 11 órakor vitték ki, a Vegyipari Iskolaközpont tanu­lói is két-három órát várakoztak autókra az iskola előtt. Ehhez hasonló rendellenességek. Maros­­vásárhelyen is előfordultak. Az elemző ülésen kidomborították, hogy a mezőgazdasági egységek vezetői még nagyobb figyelmet kell fordítsanak a tanulók elszál­lásolására, étkezésére, szállításá­ra, a munka megszervezésére, nyilvántartására, elszámolására. Mindent meg kell tenni azért, hogy a mezőgazdasági gyakorlat valóban erősítse a tanulók mun­kaszeretetét. Vigyázni kell arra, hogy a tanulókat képességeiknek, koruknak megfelelő munkára osszák be. Október elsején újabb iskolák, líceumok tanulói kezdték meg a mezőgazdasági munkát, mintegy 15 ezren. Az első széria tapasz­talataiból tanulva iskolák, mező­gazdasági egységek együttes erő­vel gondoskodjanak arról, hogy az észlelt hiányosságokat, rendel­lenességeket felszámolják és még szebb eredményeket érjenek el.

Next