Vörös Zászló, 1979. december (31. évfolyam, 283-309. szám)
1979-12-25 / 303. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI KÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXI. évfolyam 303 (8710) szám | 1979. december^5^iredt^^^J^^^^^jVraJM^»ani^^ A XII. pártkongresszus dokumentumainak szellemében Gazdasági egységekből jelentik KÉSZEN AZ ÉVI TERVVEL A régeni Progresul kisipari szövetkezet munkakollektívája, mint ismeretes, december elsején teljesítette az ötéves terv első négy évére szóló előirányzatait. Most újabb fontos sikerükről adhatunk hírt: főbb mutatóiknál elérték az erre az évre megszabott szinteket. Az év hátralevő időszakában még 400 ezer lej értékű össztermelést, negyedmillió lejre menő árutermelést és 350.000 lej nettó termelést valósítanak meg. 1,5 MILLIÓ TERVEN FELÜL Jó munkát végeztek az idén a sármássága dolgozói. Amellett, hogy tevékenységük révén hozzájárultak a körzet termelőszövetkezetei terméshozamainak növeléséhez, több mint 1,5 millió lejjel szárnyalták túl bevételi tervüket. Jó eredménynek számít az is, hogy idejében végeztek a több mint 7 000 hektár őszi mélyszántással. Jelenleg a talajtáperő kiegészítését szorgalmazzák. Tervük, hogy még ebben a hónapban 12 000 tonna istállótrágyát hordanak ki a mezőre. Javában folyik az erdőkitermelés megyénk vágterein. Felvételünkön a Régeni Gép- és Alkatrészgyárban készült speciális erdei traktor (vezetője Gliga Octavian) vontat két hatalmas rönköt, a dédabisztrai Donca vágtéren. JELENTŐS ÜZEMANYAGMEGTAKARÍTÁS Megyénk ipari egységeinek munkaközösségei felelősségteljes tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy maradéktalanul gyakorlatba ültessék a XII. pártkongreszszusnak az üzemanyag takarékos felhasználására vonatkozó programját. E tekintetben jó eredményeket értek el a marosvásárhelyi IMATEX vállalat dolgozói is, akik a „Metalica“ típusú kazán és a kémény közt egy hővisszanőverőt szereltek fel s az így visszanyert hővel melegítik elő a kazánt tápláló vizet. Ezzel óránként 30 000 kilokalória hőt takarítanak meg s 8 százalékkal csökkentik az ennél a kazánnál felhasznált fűtőanyagot. Átfogó korszerűsítési munkálatok A termelés, a kapacitás, a termelékenység növelésének egyik alapvető módja a korszerűsítés, az állattenyésztői munka hozzáigazítása a mai, egyre növekvő követelményekhez. Ez a szempont vezérelte a gernyeszegi sertés tenyészkiválogató és fajtafeljavító komplexum munkaközösségét is, amikor már 1977-ben megkezdte az összes istállók, a tenyésztés minden szakaszának korszerűsítését. Elöljáróban annyit meg kell említenünk, hogy a komplexum munkaközössége a nagy korszerűsítési munkálat közepette is kiváló termelés: eredményekkel zárt minden évet, így az ideit is. Ebben az évben terven felül több mint 8.500 malacot értek el, s az összlétszámot is 5.540- nel túlszárnyalták. Ezenkívül az 1.000 lej árutermelésre jutó költségeket négy lejjel csökkentették. GONDOS SZERVEZÉS Érdeme a komplexum munkaközösségének, hogy a több mint 18 millió lejes munkálatot saját rezsiben, igen jó minőségben végezte és végzi. Borbély János technikus, a munkálatok irányítója elmondotta, hogy a vállalat és a Tröszt vezetősége minden támogatást megadott,ahhoz, hogy minden egyes objektumot határidőre adjanak át. Amint említettük, a munkálatokat még 1977-ben megkezdték a gernyeszegi üzemközpontban, ahol elsősorban a korszerű ketreces és egyéni rekeszes tartási módhoz szükséges feltételeket teremtették meg a kocák számára. Az elválasztott malacok számára is korszerűsítették az istállókat. Rácspadozatot alkalmaztak, amely alá vízpárnát biztosítanak. Ezzel a kocáknál a befogadó kapacitás mintegy 20 százalékkal, a malacoknál pedig 15—20 százalékkal növekszik. Egy másik fontos célkitűzés a korszerűsítés révén gépesíteni a takarmányozást. Eddig folyékony táplálékot kaptak az állatok, ami számos nehézséget okozott, sok munkaerőt igényelt. Most bevezetik a száraz takarmány feletetését, amit szalag visz el minden ketrechez, rekeszhez. Ezzel jelentős mértékben növekszik a munka termelékenysége, javulnak a tartási feltételek is. Miután az üzemközpontban végeztek az alapvető munkálatokkal, az idén megkezdték a korszerűsítést a radnóti 8-as és 9- es farmokon is MEGKÉTSZEREZŐDIK A KAPACITÁS Legnagyobb szükség a korszerűsítésre a radnóti 8-as szaporító farmon volt, ahol a fából készült elévült istállókban nem volt lehetőség a legújabb technológiák alkalmazására. Itt öt istállónál kezdték meg a munkálatokat, s a régi, visszanyert anyagok felhasználásával is sikerült az ehetőket rendbe tenni úgy, hogy valamennyiben rácspadozatot szereltek fel, a mikroklíma javítása érdekében vízpárnát alkalmaztak, ketreceket, illetve rekeszeket szereltek fel, öt fiaztató istállót alakítottak át ily módon. A következőkben elkészítették 4 növendék istállóban a ketreceket, mindenik istállóban 140 ketrecet szereltek fel, biztosították a vízpárnát. Két nagy, 1000 férőhelyes tenyészállat-istállót teljesen újjáépítettek, s jelenleg a takarmányszállító szalagokat szerelik. Minden feltétel megvan tehát ahhoz, hogy ezen a farmon a jövő év folyamán teljes egészében végezzenek a munkálatokkal. A 9 farmon 10 régi istállót — egyenként 850 férőhellyel — építettek, illetve építenek át. Az átalakítási munkálatok után a farmon, ahol csak hizlalással foglalkoznak, a férőhelyek száma 1300-ra növekszik, tehát istállónként megkétszereződik a hizlalási kapacitás. Itt is alkalmazzák a vízpárnát, valamint a gépesített takarmányozást. Eddig már kilenc istálló elkészült s rövidesen átadják a használatnak az utolsót is. !Körbepedálozni a földgolyót nem gyermekjáték, hát még ráhúzni erre az irdatlan távolságra húszezer kilométert. Fárasztó mindennapi munka előtt és után! „Csak úgy fejből számoltam ki“ — mondja KULCSÁR ISTVÁN, hogy hozzávetőlegesen mennyit is futhatott be két keréken a Siretului utcai lakásától a gyárig. Vagy ha úgy tetszik, a nyugdíjazásáig. Bizony megesett, hogy 24 óra leforgása alatt háromszor is be kellett szaladnia az üzembe s ugyanannyiszor v vissza, amíg elérte a korhatárt. Fehér asztal mellett, a bankettre gyülekező volt munkatársakra várva beszélgetek a rokonszenves, őszülő hajú ünnepelttel. Arra kérem, mondja el önmagáról, hogy kicsoda. Beszédes szempár villan reám az üveglencsék mögül. — Ezerkilencszáznegyvenkilenc óta dolgozom a gyárban, a fenntartóknál. Én vittem le azon a nyáron az új üzembe az első gépet, egy áteresztőt. Nem sokkal később azt írta az újság, hogy külföldi mérnökök segítségével Marosvásárhelyen beindult Délkelet-Európa legnagyobb bútorgyára. Hát tudja kik voltak azok a „mérnökök“? Mi, akik itt vagyunk most a vendéglőben. A karbantartó részleg dolgozói, a főgépészeti osztály munkatársai. Milyen mesterségben és beosztásban dolgozott az elmúlt három évtized alatt? — faggatom tovább. — Én kérem univerzális ember voltam. Marós, esztergályos, lakatos, műszerész... minden. Mikor mire volt szükség. De a legtöbbet esztergáltam. Műhelyt is vezettem. A lakatosműhelyben én voltam az egyedüli speciális kategóriás munkás. Negyvenkilenc óta egyfolytában élmunkás. Van húsz könyvem, tíz csillagom, hat rozettám — ez is élmunkás jelvény — két ,„ötéves" élmunkás jelvényem és egy Munkaérdemrendem. — Mégis, szeretném tudni, mi az, amire a legbüszkébb. — Arra, hogy jó szakmunkásokat hagyok magam után. Akik most itt vannak és nálam fiatalabbak — lehet az mérnök, mester, akárki — azokat harminc éven át valami módon mind tanítottam... — Azt mondják Pista bácsiról, hogy amilyen kedves, kedélyes tud lenni a gyár kapuján kívül, olyan komoly és szigorú a munkahelyén. Elmosolyodik. — Igaz, hogy néhányszor elzavartam a géptől egyik-másik legényt. Őt Kulcsár István portrévázlatához fűzik hozzá volt munkatársai: — Valóban néha megfogta a fülünket, vagy... bebillentett... Állj ide, nézd meg, hogy kell csinálni! — szokta mondani. De megmaradt minden körülmények között emberséges embernek. — Ha látta volna a műhelyszekrényét. Mi minden volt abban!... Mert Pista bácsi soha egy csavart el nem dobott. Bármelyikünk ment hozzá, hogy errearra volna szüksége, benyúlt a (Folytatás a 4. oldalon) Ne járj a sétabottal... — AJTAY LÁSZLÓ riportja — A Hidasi Cukorgyárban még teljében az üzem A művelődési létesítmények a téli hónapokban tegyenek meg mindent a dolgozók sokoldalú neveléséért ! A téli hónapok beköszöntésével újból benépesednek a művelődés hajlékai. A dolgozók ezrei látogatják a könyvtárakat, művelődési otthonokat, művelődési házakat, klubokat, tanulni, művelődni, szórakozni akarnak. A XII. pártkongresszus dokumentumainak fényében ezekre a művelődési létesítményekre rendkívül nagy feladat hárul a dolgozók nevelésében, ismereteik gazdagításában. A pártdokumentumok iránt rendkívül nagy az érdeklődés, az emberek ismerni akarják országunk közeli és távolabbi jövőjét, amelyről a kongresszuson határozatot hoztak. Nem lehet nemesebb feladata ma egyetlen művelődési létesítménynek sem, mint az, hogy a legváltozatosabb formában népszerűsítse e dokumentumokat, kielégítse a dolgozók tudásszomját. És ezek a hónapok kiválóan alkalmasak a nevelés elmélyítésére, fokozására. Csendes a határ, a föld most nem igényel sok munkáskezet, több lehetőség van arra, hogy az emberek benépesítsék a klubokat, művelődési otthonokat, könyvtárakat. A pártszervek és -szervezetek feladata, hogy mindenben segítsék a művelődési létesítmények vezetőségeit nevelőtevékenységükben. Tévedés lenne a politikai-kulturális munkát csupán egy-két emberre bízni, hárítani, a pártdokumentumok fényében e munkáért valamennyi szerv felel. Épp ezért kell most a téli időszakban tökéletesen összehangolni a munkát, bevonni a legjobb erőket, megteremteni az anyagi feltételeket az átfogó, hatékony, minden igényt és követelményt kielégítő nevelő munkára. A tapasztalat azt igazolja, hogy megyénkben nagyon sok művelődési létesítményben még nem is kezdtek munkához, külső segítségre várnak, vagy utasítások után kutatnak, hogy valahogy elindulhassanak. Nagyon sok művelődési otthonban, klubban hiányoznak a legszükségesebb anyagi feltételek a munkához, például nincs tüzelőanyag. És a hiányosságokat tovább sorolhatnánk. Azonnal munkához kell látni és mindent megtenni azért, hogy a művelődési létesítmények a nevelés, az ismeretterjesztés központjaivá váljanak. A pártszervek és -szervezetek közvetlen irányításával első lépésként el kell készíteni az első évharmadi tevékenységi tervet. Figyelembe kell venni, hogy ebben az időszakban jelentős politikai események mozgósítják egész né (Folytatás a 4. oldalon) Plenáris ülést tartott a KISZ megyei Bizottsága Tegnap Marosvásárhelyen plenáris ülést tartott a KISZ Maros megyei Bizottsága. Részt vettek a bizottság tagjai és póttagjai, valamint a KISZ községi bizottságainak titkárai. A plenáris ülés munkálatain jelen volt Doina Dragusin elvtársnő, a Megyei Pártbizottság titkára és Ion Jecan elvtárs, a KISZ KB osztályvezetője. A gyűlés résztvevői intézkedési tervet fogadtak el azokra a feladatokra vonatkozóan, melyek a KISZ és a Diákszövetsé szervezeteire hárulnak az RKP XII. kongresszusának határozataiból és NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a párt főtitkára által adott orientációktól és útmutatásokból, valamint a KISZ XI. kongresszusát és a Romániai Kommunista Diákegyesületek Szövetsége XII. konferenciáját köszöntő hazafias munka és politikai-szervezési akciókkal kapcsolatosan. Elhatározták, hogy a KISZ megyei szervezetének konferenciáját 1980 áprilisának második felében tartják meg. Ezután a plenáris ülés szervezési kérdésekben döntött. Gheorghe Suteiia elvtársat, a megyei KISZ- bizottság szervezési kérdésekkel foglalkozó titkárává választották, a propaganda és kulturális kérdésekkel megbízott titkár Majláth Jolán lett. Veres Andrást a munkásfiatalok megyei tanácsának elnökévé, Elena Gurghiant a tanulók megyei tanácsának elnökévé, Sipos Istvánt pedig a megyei bizottságnak az ifjúság honvédelmi felkészítésével és a sportkérdésekkel foglalkozó titkárává választották.