Vörös Zászló, 1979. december (31. évfolyam, 283-309. szám)

1979-12-23 / 302. szám

DECEMBER 23 VASÁRNAP A Nap kel 7 óra 49 perckor, lenyugszik 16 óra 39 perckor. EMLÉKEZTETŐ — 1823-ban született Alexandru Flechtenmacher román zene­szerző (mh. 1898) — 1955-ben ezen a napon kezd­te meg munkálatait az RKP VII-ik kongresszusa (az RMP II. kongresszusa) — 1866-ban született Tömörkény István író, hírlapíró, régész és etnográfus — 1918-ban született Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja. DECEMBER 24. hétfő — 1931-ben ezen a napon ért véget az RKP V. kongresszu­sa, amely december 3-á­n kezdte meg munkálatait — 1877-ben született Andrei Io­­nescu, a szocialista és kom­munista mozgalom harcosa (mh. 1943) — 1854-ben született Aristizza Romanescu neves román szí­nésznő (mh. 1918) — 1944-ben halt meg Bajcsi- Zsilinszky Endre haladó ma­gyar polgári politikus és pub­licista. Az antifasiszta népi egység híve volt. 1944-ben halálra ítélték és kivégezték — 1928-ban hunyt el Nicolae Leonard neves tenorénekes, akit a román operett herce­geként emlegetnek . 1936-ban hunyt el Constantin Burcu munkásmozgalmi har­cos, a spanyolországi anti­fasiszta harcok hőse MIHU CONS­TANTIN ma­­rosvásárhelyi fényképész munkáiból a Nemzetközi Gyermekévnek szentelt fotó­művészeti ki­állítás nyílik december 24-én reggel 9 óra­kor a Divatház előcsarnoká­ban. „Ha hamisat szólottam, tegyetek bizonyságot ellenem../­ Ebben az évben, december 19-én volt a Bolyai Farkas kö­zépiskola egykori híres, tudós ta­nára, Mentovich Ferenc születé­sének 160. és halálának 100. év­fordulója. Emlékezzünk meg Ró­la, a csalódó szellemű tudós­­filozófusról. 1856-ban nevezték ki az ak­kori református főiskola meny­­nyiségtan és természettan pro­fesszorává, Bolyai Farkas világ­híres tudós utódjává a tanszé­ken. Előzőleg Nagykőrösön volt tanár, ahol menedéket talált az 1848—49-es szabadságharc után. Itt irodalmat és matematikát tanított, de költészettel is fog­lalkozott. Tevékeny részt vál­lalt a materialista felfogás ter­jesztésében. 1870-ben Mentovich Ferenc „ÚJ VILÁGNÉZET“ cím­mel könyvet adott ki, melynek első kiadását a cenzúra elko­bozta. (1953-ban és 1974-ben új­ból megjelentették). Materialista felfogása és an­nak terjesztése miatt támadták, de meggyőződését semmiféle te­kintélynek nem volt hajlandó alávetni. Álláspontja védelmére több hírlapban és folyóiratban vitázott ellenfeleivel. Váltig hangoztatta: „ha hamisat szó­lottára, tegyetek bizonyságot el­lenem, ha igazat, miért üldöz­tök engem“. Tanári működése mellett ma­tematikai tankönyveket adott ki, tudományterjesztő cikkeket írt különböző korabeli folyóira­tokba. Kiadta a ,,Marosvásár­helyi füzetek“ című szépirodal­mi és ismeretterjesztő folyóira­tot. Mint hírlapíró könnyen, el­mésen írt a marosvásárhelyi Székely Naplónak és a Székely Hírlapnak, melynek főmunka­társa volt. Csaknem lehetetlen felsorolni, mi mindennel foglal­kozott ez a nagy tudású, sok­oldalú professzor, irodalmár. Tanártársa, legjobb barátja, Horváth Gáspár emlékbeszédé­ben többek között így szól Men­tovich Ferencről: „Tartsuk élénk emlékezetünkben azt, ki meg­testesülése volt a jóságnak, em­berségnek, haladásnak, mind­addig, míglen az a kis patak, mely a szívet hajtja, végképpen ki nem száradt“. Mentovich Ferenc mentes volt kora túlzásaitól, olyan ember, akit legfeljebb a tudós köny­vek, lexikonok tartanak számon, de nem a történelem. Olykor ilyen emberektől is érdemes ta­nulni, őrizni alakjukat emléke­zetünkben. Ezt tette közel 100 évig az általa alapított önképző­kör, mely halálakor felvette a „Mentovich Kör“ nevet. Váro­sunkban egy utcát Róla nevez­tek el. Jelenleg fényképe lát­ható a Bolyai Líceum egyik termében. HORVÁTH LÁSZLÓ Nem árt, ha tudjuk Hallotta ezt a szót, bagasz. Mi ez? — A cukornádból, miután a cukorlevet kipréselték, nagy cellulóztartalmú rostos anyag marad vissza. Ez a ba­gasz, amely igen alkalmas például papírgyártásra. Mennyi hőnek felel meg egy gigakalória? — Összetett mértékegységek nevében a „giga“ Előtag az utótag egymilliárdszorosát je­lenti. Az év utolsó napja Szilveszter. Honnan ered ez a név? — Eredetije a latin Silves­ter, melynek jelentése erdei, erdő mellett lakó férfi. Még egy szilveszteri, illetve új­évi kérdés: mióta ismerik a pezs­gőt? — Viszonylag nem is olyan régóta. A parafadugó ismerete előtt pezsgőt gyártani nem lehetett, az első ilyen dugót pedig egy francia kolostor pincemestere alkalmazta, aki állítólag 1670 és 1717 között élt. A pezsgő első írásbeli emléke 1718-ból származik. Beállt a „csúcsforgalom“ a ma­dáretetőkön. Hogy gondolja, mennyi egy széncinke napi táp­lálékmennyi­ség-szükséglete? — Körülbelül 20 gramm, ami megegyezik a madár test­súlyával és fontos az, hogy folyamatosan hozzájusson. Van egy púpos állat, amelyre előszeretettel ráfogják, hogy Af­rikában honos, holott Közép- Ázsia a hazája. Melyik ez az állat? — A kétpúpú teve. Az egy­­púpú teve Nyugat-Ázsiában, Indiában és Észak-Afrikában él, a kétpúpú — saját jószán­tából — csak Közép-Ázsiá­­ban. Afrikába csak akkor megy, ha viszik. Néhol, így Svédországban a szarvaskár ellen is kell véde­kezni. Mivel? — Emberszaggal. Olyan vegyszerekkel permetezik be, főleg a fiatal erdőket — e­­zekben nagy károkat tesznek a szarvasok —, amelyeknek szaga az emberéhez hasonló. Emiatt a szarvasok nem me­rik megközelíteni. Hogy gondolja, hány telehold tudná pótolni a Nap fényét? — Félmillió. Ennyi tele­­holddal kellene „kirakni“ éj­szakára az égboltot, hogy nap­pali világítást kapjunk. Mennyi vízgőz keletkezik 1 liter víz elpárolgásakor? — 1 700 liter. A légnemű halmazállapotban lévő testek molekuláinak lényegesen na­gyobb térköze van, mint a fo­lyadékoknak. Ebből követke­zik, hogy a folyadékok gya­korlatilag összenyomhatatla­­nok, míg a légnemű testek könnyen összenyomhatók. Hallott már a tobzoskáról? Mi az? — Feje tetejétől a farka hegyéig roppant erős, éles, igen mozgékony pikkelyek­kel borított, gyík formájú em­lősállat. .. Foga nincs, han­gyákkal, termeszekkel táplál­kozik. Védekezésül összegöm­bölyödik. Fiai „teljes fegyver­zetben“, tökéletes pikkelye­­zettséggel jönnek napvilágra. Hazája Afrika és Dél-Ázsia. Több faja van. Honnan származik a platina el­nevezése? — A platinát a spanyol gyarmatokon, az arannyal e­­gyütt egyes folyók homokjá­ban fedezték fel. Scheffer 1752-ben közelebbről tanul­mányozta ezt az ismeretlen fémet, és a spanyol „platina de Pinto“ elnevezés után, a­­mely „Pinto folyami ezüs­­töcské“-t jelent, platinának nevezte el. EGY Kis fejtörő Bundát veszünk VÍZSZINTES: 1. Tömött, fi­nom feketésbarna prémet ad, 5. Az amerikai párduc sárgás, vör­­henyes alapszerű, feketefoltos bundája, 10. Száraz fa, 12. Szob­rot tartó építmény, 14. Becézett férfinév, 15. Gépkocsi, 17. Zala­­regény, 18. Fallal elkülönített rész, 20. A szűcsök biber néven emlegetik, 22. Dátumrag, 23. A 20-as rendszámú elem, 24. Téli közlekedési eszköz, 26. Krónika kezdődik, 27. Határozórag, 28. Gyalogjáró (gaj), 31. Gyilkolja, 33. Nem felül, 35. Sorokat róni, 37. Ilyen előadás is van, 39. Női név, 41. OIX, 42. A szőrmeipar igen keresett félnemes szőrméje, 43. Kedvelt és igen elterjedt prém (névelő). FÜGGŐLEGES: 1. Világhírű tornászlányunk, 2. Idegen férfi­név, 3. Helyhatározórag, 4. Cse­megeszőlő, ahogyan kiejtik, 5. Azon a helyen, 6. Latin kötőszó, 7. Közigazgatási terület, néme­tül, 8. Állatszállása, 9. Nevelő, 10. Szép, de mégis a félnemes szőrmék közé tartozik, 11. Tőré, 13. Így nevezik a nemesített bá­rányszőrmét, 16. Indulatszó, 19. Csapadék, 21. Vissza, spanyol folyó, 25. Háziállat, prémje leg­újabban igen kelendő, 26. Vég­tagok, 27. Kendertörő, 29. Arcá­nak része, 30. Idegen szóössze­tételekben kettősséget jelent, 32. Nicsak, 34. Titkon figyel, 36. Harmónia­ vége, 38. aaa, 40. Hi­bás szerszám. Nagy nevek című rejtvényünk he­lyes megfejtése. Vízszintes: Ga­­ be Isberger; Vascp da Gama. Függő­leges: Rubens, Smetana, Coandá. Vilii Os ZAS'/T G — 3 >1 DAL * *0 TUDOMÁNY Vírusok a világűrből? Fred Hoyle angol és Chandra Wikramasinghe cardiffi csilla­gászok érdekes elméletet dolgoz­tak ki, mely szerint az influen­za járványok­ kórokozói a világ­űrből ereszkednek alá. Feltevé­süket a járványok történetéből vett példákkal és a nyugat­angliai iskolákban végzett vizs­gálatokkal igyekeznek alátámasz­tani. Fred Hoyle a jelenlegi elméleteket a földi élet keletke­zéséről nem tartja kielégítőeknek, szerinte a földi élet kozmikus eredetű. Ma már elfogadott tény, hogy az élet kémiai építőköveit képező szerves molekulák gyak­ran megfigyelhetők a világegye­tem különböző részeiben, külö­nösen a csillagközi felhők gaz­dagok ilyen molekulákban. A közelmúltban a Teleenciklopédia keretében hallottunk erről ér­dekes előadást. Haldane híres angol tudós szerint az üstökösök ilyen prebiotikus­­életet­ megelő­ző) molekulákat zárhatnak ma­gukba. Ha ezek az élő anyag kialakulásához szükséges mole­kulák egy olyan bolygóra jut­nak, mint pl. a Föld volt, to­vább fejlődhetnek. A meteori­tokból számos prebiotikus szer­ves molekulát sikerült kimutat­ni. (aminosavakat, cukrokat, zsírszerű anyagokat stb.) 1960- ban egyik meteoritből citozint mutattak ki, a citozin összetevő­je az életfolyamatokban kulcs­szerepet játszó DNS (dezoxiri­­bonukleinsav) molekuláknak. Fred Hoyle elmélete szerint az üstökösökben kedvező feltételek alakulhatnak ki a prebiotikus anyag további fejlődésére. Ami­kor ugyanis az üstökösök pályá­jukon legközelebb érnek a Nap­hoz, az üstökös mag felmelege­dik, ezzel egyidőben a Naptól távoli része hideg, így aztán pe­riodikusan ismétlődnek az olva­dás, párolgás, fagyás folyama­tai, s ezek a folyamatok kémiai reakciókat indíthatnak be. Az évmilliók során az üstökösök laboratóriumaiban így megy végbe a prebiotikus anyag fej­lődése. C. Sagan neves amerikai csillagász kiszámította, hogy két­milliárd év alatt a meteoritok a szerves anyagok százmilliárd tonnáit szállították a Földre. „Körülbelül négymilliárd év­vel ezelőtt egy üstökös becsapó­dása eredményezhette a földi élet kezdetét, üstökösök marad­ványai ma is eljuttathatnak bolygónkra betegséget okozó ví­rusokat — állítja Fred Hoyle és Chandra Wikramasinghe az an­­gol „New­ Scientist“ c. tudomá­nyos lapban. C. Maximilian „Aventura ge­­netici“ (A genetika kalandja) c. érdekes könyvében részletesen kifejti az élet kozmikus erede­tének kérdését. A könyv 1978- ban jelent meg Bukarestben az „ALBATROS“ kiadónál. F. Hoyle szerint a biológiai inváziók sohasem szűntek meg és még ma is folytatódnak o­­lyan vírus­fertőzések formájá­ban, amelyek meghatározott idő­közökben sújthatják Földünket. Az újabb betegségek hullámai az üstökösön lévő vírusok új e­­volúciós kísérletei. Miért olyan hirtelen lépnek fel a járványok és miért olyan rövid ideig tar­tanak. Ez azért van — magya­rázza F. Hoyle —, mert az űrből bukkannak elő s hozzáteszi, a primer üstökösök porával érke­zett mikroorganizmusok a leg­veszélyesebbek. A fertőzések le­hetnek globálisak vagy­ helyiek. Ha olyan kozmikus porfelhőn halad át a Föld, amely tele van vírusokkal, a fertőzés egyidőben érint nagy területeket, ha a fer­tőzés kisméretű, a járvány csak helyileg mutatkozik. „Ha feltételezésünk helyes, ez mélyreható biológiai, orvosi és szociológiai konzekvenciákkal járhat“ — mondta­­ Hoyle és javasolta a magaslégkör folya­matos mikrobiológiai ellenőrzé­sét, hogy a jövőben idejekorán megtehessék a szükséges óvin­tézkedéseket. " A merész elmélet számos el­lenzőre talált. Egyes biológusok úgy vélik, hogy ha logikailag el­fogadható is az elmélet, akad­nak ennél sokkal egyszerűbb magyarázatok a járványok kelet­kezésére. A természet — mutatott rá Chabert professzor a „Pasteur intézet“ bakteriológusa — örö­kösen végzi genetikai kísérle­teit, így bármely pillanatban megjelenhetnek új mikroorganiz­musok anélkül, hogy Földön kí­vüli inváziókban kellene keres­nünk a magyarázatot. Ezek ellen a ma készíthető oltóanyagokkal és antibiotiku­mokkal eredményesen védekez­hetünk. Egy vitatható, de feltétlenül gondolatébresztő elméletet igye­keztem bemutatni. „Mélységes mély a múltnak kútja. Nevezzük inkább feneket­lennek“ — írja Thomas Mann „József és testvérei“ c. művé­ben. A földi élet eredetinek kutatásakor mind jobban bevi­lágítunk ebbe a feneketlen kút­ba. Sokszor nagyon nehéz meg­állapítani, hogy a kutat felépítő terméskövek egymásba illesztett­­ sokaságát látjuk, vagy csak a vizen tükröző fényt. CZÉGENI JÓZSEF ­t Petőfi Sándor Marosvásárhelyen Több olvasónk kérésére Petőfi Marosvásárhelyen való tartóz­kodási helyére vonatkozóan a következőkben válaszolok: Petőfi Sándor költő a szabad­ságharc vezérkari tisztjeivel e­­gyütt a mai Petőfi tér 2 sz. alatti ún. Görög-házba­ volt beszállá­solva (jelenleg Hadsereg Háza), városunk egyik legszebb és leg­kényelmesebb lakóházába. Petőfi 1849. július 29—30-án egy éj­szakát aludt a vendéglátó Görög Károly első emeleti szobájában, s onnan korán reggel indult a Fehéregyháza melletti csatatér­re, hol július 31-én életét áldoz­ta a szabadságért. A Görög-házban való tartóz­kodását egy, a főhomlokzaton ma is látható emléktábla örökíti meg. Olvasóink lehetetlennek tartják ezt a történelmi ese­ményt, mivel az épület főhom­lokzatának tengelyében lévő timpanon díszes mezejében az 1869-es évszám látható, melyet általában az épület építési ide­jének vélnek. Egyik levélírónk megjegyzi, hogy akkor Petőfi már halott volt, mikor az a ház épült. A homlokzaton lévő évszám ebben az esetben nem az épí­tési időt jelzi, hanem az épület­ben székelt Takarékpénztár lét­rejöttének idejét, mely intéz­mény közel száz évig működött ott. A Görög-ház földszintje a XVIII—XIX. századfordulón ké­szült el s 1827—28-ban két eme­lettel megmagasították.. Levélírónk szájhagyományra és néhány irodalomtörténeti a­nyagra hivatkozva Petőfi tartóz­kodási helyeként a Teleki-házat említi. Az előbbiek alapján viszont biztos, hogy—Petőfi Sándor nem a Teleki-házba volt beszállásol­va, hanem a Görög-házba, mi­képpen azt az emléktábla is jelzi és Dávid Gyula — Mikó Imre: Petőfi Erdélyben c. munkája 254. oldalán is olvashatjuk A Teleki-ház (a Bernády György tér 5 sz. alatti lakóház) 17­97-ben készült el s 1849 júliu­sában Bem József tábornok fő­hadiszállása volt. Ez a ház a múlt században hosszú ideig u­­gyancsak a Görög Károly birto­kában volt, de később a Teleki család visszavásárolta és az ma is Teleki-ház néven ismert mű­emlék. Valószínű innen származ­hat olvasóink tévedése. Petőfi csupán parancsátvétel végért je­lent meg 30-án — a halála előtti napon — Bem tábornoknál, de nem lakott a házban. Meg kell jegyeznem, hogy régi épületeink, építészeti és történelmi jelentőségű műemlé­keink tulajdonosuk vagy építte­tőj­ük nevét viselik, mint pl. minálunk a Toldalagi-ház, Gö­rög-ház, Teleki-ház stb. Esze­rint: ha Petőfi Sándor Maros­­vásárhelyen való tartózkodási helyeként bármely irodalmi mű a Görög-házat jelöli, akkor csa­kis a Petőfi tér 2 sz. alatti Görög-házról lehet szó. KERESZTES GYULA műépítész

Next