Vörös Zászló, 1980. április (32. évfolyam, 77-102. szám)
1980-04-01 / 77. szám
" ViTiq profet át"Űrt. rgytsUlJefo AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I XXXII. évfolyam 77 (8793) szám | 1980. április 1. kedd 1 Ara 30 irámi ! Nicolae Ceausescu elvtárs újraválasztása Románia Szocialista Köztársaság elnökévé - az egész nép egyöntetű akaratának kifejezése -Táviratok, levelek Nicolae Ceausescu elvtárshoz- A pártszervek és -szervezetek, tömeg- és társadalmi szervezetek, vállalatok, intézmények, mezőgazdasági egységek vezetőségei a megye minden részéből táviratokban és levelekben fejezik ki örömüket és nagyrabecsülésüket abból az alkalomból, hogy NICOLAE CEAVIDESCU elvtársat, szocialista nemzetünk legszeretettebb fiát újraválasztották Románia Szocialista Köztársaság magas elnöki tisztségébe. „Hangot adva Maros megye több mint 180 000 szakszervezeti tagja egyöntetű akaratának, akik mélységes ragaszkodást és szeretetet tanúsítanak ön iránt, tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs — hangzik a Szakszervezetek Maros megyei Tanácsának távirata —, kifejezzük határtalan örömünket Románia Szocialista Köztársaság magas elnöki tisztségébe való újraválasztása alkalmából. Maros megye dolgozói, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek, egész népünkkel együtt, nagyra értékelik az ön döntő hozzájárulását, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, nagyszerű megvalósításainkhoz, a termelőerők korszerűsítéséhez, az összes megyék és helységek harmonikus fejlesztéséhez, az anyagi és szellemi élet állandó gazdagításához, a termelőerők tökéletesítéséhez, az ország tekintélyének növeléséhez nemzetközi síkon azáltal, hogy következetesen érvényesíti a függetlenséget és szuverenitást, az országok belügyeibe való be nem avatkozást, a népek közötti barátság elmélyítését, a béke ügyének diadalát szolgáló politikát.“ „Egész népünkkel, a haza összes fiaival együtt — hangsúlyozza a KISZ megyei Bizottságának távirata — Maros megye ifjai, románok, magyarok, németek nagy örömüknek és teljes egyetértésüknek adnak kifejezést az ön újraválasztása alkalmából, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság magas elnöki tisztségébe, mert ebben biztosítékát látják annak, hogy töretlenül megvalósulnak a Pártprogram előirányzatai, a XII. kongresszus történelmi jelentőségű határozatai, és hogy Románia biztos léptekkel halad a szocializmus és kommunizmus győzedelmes útján. Biztosítjuk önt, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, ifjúságunk egyöntetű csatlakozásáról a párt és állam békés külpolitikájához, amelynek ön a ragyogó kezdeményezője. Szilárd elhatározásunk, hogy példamutatóan, kommunista hűséggel és felelősségérzettel dolgozunk, tanulunk és mindent elkövetünk, hogy a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának dokumentumaiból reánk háruló összes feladatoknak eleget tegyünk.“ „A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet munkaközössége, román, magyar és más nemzetiségű tanügyi káderek, egyetemisták — hangzik az Intézet pártbizottságának, szenátusának és diákszövetségének távirata — hódolatát és legforróbb érzelmeit fejezi ki ön iránt, hőn szeretett és mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia kiemelkedő személyisége, legmegbecsültebb fia iránt. Ebben az ünnepi pillanatban, amikor az egész népszívből üdvözli önt újraválasztása alkalmából Románia Szocialista Köztársaság magas elnöki tisztségébe, hálával gondolunk arra, hogy az utóbbi 15 esztendőben, amióta ön áll a párt élén, Románia arculata gyökeresen megváltozott. Hazánk összes lakóival együtt mi is szívből kívánjuk: éljen sokáig Nicolae Ceausescu elvtárs, szocialista nemzetünk, az egész ország javára!“ Hasonló táviratokat és leveleket küldtek a Felsőfokú Intézet tanügyi káderei és főiskolai hallgatói, a Szionírszervezet Megyei Tanácsa, a Marosvásárhely municípiumi Néptanács és a SZDEF Tanácsa, a Régen városi Néptanács és más munkaközösségek. Mától kezdve javított fizetést kapnak a távközlésben dolgozók A dolgozók általános jólétének emelését célzó hosszú távú pártprogram értelmében április elsejétől újabb dolgozó kategóriák részesülnek javadalmazásemelésben. (A második szakaszra meghatározott mértékben.) Az elmúlt év utolsó 5 hónapjában 10 gazdasági ágban emelték fel a fizetéseket. A határozat december 1-ig összesen több mint 7,43 millió dolgozóra terjed ki. A távközlés terén munkálkodók fizetése átlagosan 10,6 százalékkal emelkedik. Mint a Megyei Posta és Távközlési Igazgatóságtól megtudtuk, ettől a hónaptól kezdődőleg egy kézbesítő (II/2 fokozat) alapkeresete 1 520 lejről 1 670 lejre emelkedik, egy telefonistáé (12/alapbesorolás) 1 770 lejről 1 940 lejre, egy elektromechanikus javadalmazása pedig (4/2 besorolás) 1 887 lejről 2193 lejre. Ehhez még hozzá kell adni a régiségi pótlékot, melynek nagysága ugyanilyen arányban növekedik. Kétségtelen, a fizetések emelésének egyedüli forrását — akárcsak az összes tevékenységi területeken — a távközlésben is az okosabb, szorgalmasabb (termelékenyebb) munka képezi. Éppen ezért a további előrelépés, a XII. pártkongresszuson meghatározott javadalmazásemelés végrehajtása szükségessé teszi a posta és távközlési tevékenység további javítását, minőségi szintjének emelését, operativitásának fokozását. Az egyik legfontosabb időszerű munka a krumpli ültetése. A mezőzáhi árny kecel farmján ezt a munkát már a múlt hét közepén megkezdte Ognean loan és Gheorghe mezőgépész. Képünkön Ognean loan gépét töltik újra gumókkal KEVESEBB ANYAGGAL, ENERGIÁVAL MI VÁLTOZIK, MI MARAD AZ ILEFORBAN ? A takarékoskodni manapság főbenjáró követelménye mondhatni évről évre megújul, ahogy a termékszerkezet bővül, módosul. Ez persze azért nem egészen újrakezdése a gazdaságosság fölötti kollektív dilemmázásnak. Állandósága, folytonossága van. A rajzasztalról alig lekerült gyártmányok jószerivel a régebbieknek kelendőbb, vagy annak vélt változatai. Meg hasonlatosak emezekhez abban is, hogy adott ,lassabban változói technikai-technológiai keretre „komponáltak“. Hogy mi változik, mi marad az ILEFOR Bútorgyárban, amolyan hármasszabályhoz igazodik: funkcionalitás, esztétikum, gazdaságosság. Az anyag- és energiaráfordításra átfogalmazva ezt, az elégséges, szükséges, fölösleges fogalom-hármas jegyében vizsgálódhatunk. A termékcsere egyik szempontja — beszél a kezem alá Cimpean Cornel mérnök, a tervező kollektíva vezetője — éppen az anyagigény csökkentése. A megrendelők által kért bútorokat is igyekszünk úgy tervezni, hogy a funkcionalitás és az esztétikai követelmények betartása mellett minél kevesebb tömör faanyagot, deszkát használjunk el. Idézet egy friss keletű elemzésből: „A fából készült termékek iránti kereslet növekedése és ezzel egyidejűleg a fakitermelés csökkenése új, a faanyag magasabb fokú kihasználását eredményező feldolgozási módszerek bevezetését, valamint a veszteségek csökkentését teszi szükségessé“. A kevesebb tömör fát tartalmazó PAL-lemezből készülő furnírozott bútorok ugyanúgy megfelelnek rendeltetésüknek, mint a klasszikus, masszív lakberendezések. A legigényesebb partnereink sem kifogásolják az észszerű anyaghelyettesítéseket. Jelenlegi gyártmányaink anyagigénye megfelel az előírásoknak. Belföldre készülnek a Modern 3, a Simona, valamint a Coltisor nevű garnitúrák. A két előbbi nagyobb szériában. Ez utóbbit színes rajzon is láthatom. Tetszetős, szétbontható, kedvünkre alakítható korszerű formát talált a tervező. Üzleteinkben ráakadni azonban nemigen lesz módunk, mert megyénk illetékesei egy árva darabot sem rendeltek. De erről egy következő (hányadszor?!) alkalommal. Maradjunk az anyaggal, energiával való takarékosságnál. A külföldre gyártott bútorainknál nehezebb, de nem lehetetlen érvényesíteni a gazdaságossági követelményeket. Különböző változatokkal próbáljuk megközelíteni a partnerek ízlését. Dolgozunk például egy ajtós vitrin tervén, ahol a kért tömör anyagot más, olcsóbb fajtákkal kombináljuk, de a préselt lemez és a furnér sem hiányzik belőle. Most az idei kiállításokra szánt rajzk, mintadarabok készülnek. Ezek közül eggyel sem „hozakodhatnak elő", ha akárcsak első pillantásra is, bőre szabták az anyagigényt. Szép nevű garnitúrákat sorol Cimpean Cornel, Saturn, Uranus 80, Venus 80, Lira (még kérdőjellel) aztán a fentebb említett, de ezúttal intarziával elképzelt Simona és Modem 3. Valamennyi a korábbiaknál okosabb, gazdaságosabb anyagfelhasználással, így látja a tervező a takarékosság módját, lehetőségét. Hát a fajlagos fogyasztást mérlegelő technikus? (makkal) (Folytatás a 4. oldalon) ■ a VETÉS GYORSí I íPuintzaiciá'- seLVEGZÉSÉNEK ■BIZTOSÍTÉKAI 1 Elsőrendű feladat behozni az időjárás okozta lemaradást A múlt hét végi derűs, igazi tavaszi napok lehetőséget nyújtottak, hogy megyeszerte munkába álljon minden talajelőkészítő és vetőgép. Ezt a lehetőséget mezőgazdasági egységeink túlnyomó többségében alaposan ki is használták, nemcsak pénteken és szombaton, hanem vasárnap is teljes műszakban dolgoztak a mezőgyészek, a szövetkezeti tagok és amv dolgozók közül, elsősorban azok, akik a gépeket szolgálták ki. Említést érdemel, hogy a legtöbb helyen a jócskán összetorlódott tennivalók dacára is okosan osztották el a gépeket, a feladatokat, s így ütemesen haladtak a talajelőkészítéssel és a vetéssel egyaránt. Az eredmény nem is maradt el, hiszen ezekben a napokban sikerült jócskán törleszteni a lemaradásokból, jelentős területen földbe tenni a cukor,répa, tavaszi árpa, krumpli, borsó és a takarmánynövények magjait. Több mint 630 hektár cukorrépavetés A tanács előtt álló nagy feladatokhoz mérten szervezték meg a hét végi tevékenységet a sármási egységes agráripari tanácshoz tartozó termelőszövetkezetekben. Legfontosabb feladatuknak tekintették minél nagyobb erőket mozgósítani a cukorrépa vetéséhez, ami érthető is, hiszen a hét gazdaságban 1 510 hektáron kell elvessék ezt a fontos ipari növényt. A jó szervezés, gondos munka eredményeként eddig már 630 hektáron került földbe a mag. Vasárnap a 175 traktor mellett 30 cukorrépavető gép dolgozott a gazdaságok határában, s így sikerült csak egy nap alatt 240 hektáron elvégezni ezt a munkát. A sármási gazdaságban, ahol a legtöbb a vetnivaló, 6 gép húzta földbe a magot. Hasonló ütemességgel dolgoztak Mezősályon és Báldon is. Ugyancsak e napon a mezőgépészek egy jelentős része a vegyszereket szórta és dolgozta a talajba a cukorrépaföldeken. 170 hektárt vegyszereztek és 117 hektárt teljesen előkészítettek vetésre. A báldi mezőgépészek 30 hektáron elvetették a takarmányrépát és -karalábét is. Sajnos azonban hétfőre közel 4 mm csapadék hullott itt és megálljt parancsolt, de a mezőgépészek ezt a kényszerpihenőt arra használják fel, hogy átnézik, kijavítják a meghibásodott gépeket, s ahogy az időjárás engedi, azonnal folytatják a munkát. Minden mezőgépész a határban Nemcsak a Mezőségen, hanem a Nyárádmentén is szorgalmas munkában telt el a hét vége. A karácsonfalvi termelőszövetkezetben vasárnap reggel valamennyi mezőgépész munkára jelentkezett. Tennivaló itt is bőven akadt, s szorgalmas munkával már vasárnap is sokat törlesztettek az adósságból. Tekse Illés főmérnök elmondotta, hogy ezen a napon minden soron lévő munkához jutott gép. Csiki János, Kúti József, Sipos Zsiga, Fogarasi Viktor a gyomirtó szert szórták. Kúti Jenő műtrágyát szórt. Ványa József, Tanászi Viktor, Tóth Jenő, Nagy Albert tárcsáztak, a vetést pedig Kádár Jenő és Magyari Géza részlegvezetők végezték. Tehát mondhatni teljes erővel dolgoztak a karácsonfalviak. Ennek meg is volt a látszatja, hiszen a jelentős talajelőkészítési munkák mellett 10 hektáron elvezet-1 (Folytatás a 4. oldalon)