Vörös Zászló, 1981. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1981-02-01 / 26. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXXIII. évfolyam 26 (8983) szám 1981. február 1. vasárnap Ara 30 báni Nicolae Ceausescu elvtárs Temesvárra érkezett Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke szombaton Temesvárra utazott, ahol találkozik Cvijetin Mijatovics elvtárssal, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnökével, aki Sztane Dolanc elvtárssal, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagjával és Joszip Vrhovec elvtárssal, Jugoszlávia SZSZK külügyminiszterével együtt 1981. február 1-én és 2-án baráti látogatást tesz Románia Szocialista Köztársaságban. Elutazáskor, az Otopeni repülőtéren Nicolae Ceausescu elvtársat párt- és államvezetők búcsúztatták. A temesvári repülőtéren a párt főtitkárát az RKP Temes megyei bizottságának első titkára, a helyi párt- és állami szervek több más képviselője köszöntötte. A temesvári repülőtéren egybegyűlt tömeg lelkes fogadtatásban részesítette a párt főtitkárát. A jelenlevők hosszas éljenzéssel juttatták kifejezésre határtalan örömüket afölött, hogy rövid idő után ismét körükben láthatják pártunk és államunk szeretett vezetőjét. Ugyanakkor megelégedésüket fejezték ki az újabb román-jugoszláv magas szintű találkozó, az újabb dialógus gyümölcsöző jellege fölött, mely dialógus arra hivatott, hogy előmozdítsa a pártjaink, országaink és népeink közötti baráti, szolidaritási és együttműködési kapcsolatok további fejlesztését és mélyítését, bővítse és erősítse ezeket a hagyományos kapcsolatokat a két szomszédos szocialista állam haladása és prosperitása javára, a béke és a szocializmus általános ügye érdekében. Kezdődik a Falusi Könyvhónap Február 1-én az egész országban megnyitják sorrendben a huszonegyedik Falusi Könyvhónapot. Ebben az évben ezt a rangos és immár nagy hagyománnyal rendelkező kulturális eseményt a Megéneklünk. Románia országos fesztivál és a Román Kommunista Párt megalakulásának 60. évfordulója jegyében rendezik meg. A Könyvhónap idején megkülönböztetett figyelmet fordítanak a könyvek terjesztésére és népszerűsítésére a falusi dolgozók körében. Tanácskozásokat, találkozókat szerveznek szakemberekkel, párt- és állami aktivistákkal, szakkönyvek szerkesztőivel, azokkal a dolgozókkal, akik a szakkönyveket tanulmányozzák és a tanultakat a gyakorlatban alkalmazzák, kiváló eredményeket érnek el a termelésben. A legjobb állatgondozók, mezőgépészek, búzatermesztők, gyümölcstermesztők, zöldségtermelők stb. számolnak be tapasztalataikra, arról, hogy a szakkönyvekből mit tanultak, hogyan alkalmazták azt a gyakorlatban. A különböző szakkönyvek szerkesztői a találkozók alkalmával a könyvtermelésről, az elért sikerekről, a tervekről beszélnek az olvasóknak. A Megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság kezdeményezésére ebben az időszakban a megye községeiben, falvaiban, művelődési otthonokban, könyvtárakban író-olvasó találkozókat szerveznek marosvásárhelyi és más városokból érkező írókkal. A találkozókon az írók műveikből olvasnak fel, az olvasók elmondják az irodalmunk fejlődésével kapcsolatos véleményüket és javaslataikat. Művelődésiotthon-igazgatók, párt- és állami aktivisták előadásokat tartanak a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében elért sikerekről, a Román Kommunista Párt, Nicolae Ceausescu elvtárs sokoldalú tevékenységéről. A műkedvelő csoportok az alkalomhoz illő műsorokat mutatnak be. Az irodalmi színpadok, szavalók, művészbrigádok hazafias versekből állítanak össze és mutatnak be műsorokat. A könyvtárakban kiállításokat rendeznek a legújabban megjelent politikai, társadalomtudományi és szakkönyvekből. A Megyei Könyvtár munkatársai irodalmi öszszeállítást készítenek román és magyar nyelven. Maros megyében a Könyvhónap ünnepélyes megnyitására február 1-én, Rusii Munti községben kerül sor. A marosludasi cukorrépafeldolgozó vállalat VERSENYFELHÍVÁSA az összes élelmiszeripari vállalathoz Minden erővel a Román Kommunista Párt XII. kongresszusán elfogadott feladatok és célok megvalósításán munkálkodva, azzal a szilárd elhatározással, hogy példásan teljesíti a Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára által adott útmutatásokat és feladatokat, a marosludasi (Maros megye) cukorrépafeldolgozó vállalat munkaközössége 1981-re szocialista versenyre hívja ki az összes élelmiszeripari munkaközösségeket az alábbiakat vállalva: 1. Túlszárnyaljuk az árutermelési tervet 4,3 százalékkal, azaz 15 millió lejjel és a fizikai termelési tervet 2660 tonna cukorral. Intézkedéseket teszünk a technológiai folyamat tökéletesítéséért, a feldolgozó kapacitások intenzívebb kihasználásáért, a termelőtér körültekintőbb kihasználásáért, a mezőgazdasági egységek támogatásáért és a velük való állandó együttműködésért. 2. Terven felül 4 millió lej értékű nettó termelést valósítunk meg a nyersanyag értékesítési mutatójának növelésével és jobb gazdálkodással, valamint a technológiai veszteségeknek és a melasz cukortartalmának a csökkentésével. 3. Csökkentjük az anyagi költségeket a tervhez viszonyítva az 1000 lej értékű árutermelésnél 5,7 lejjel a nyersanyag beszállításának optimalizálásával, a cukorrépa rezsiköltségeinek csökkentésével, valamint a másodlagos termékek magasabb fokú hasznosításával. 4. Terven felül 7 millió lej értékű nyereséget érünk el az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus, az önálló gazdálkodás és a munkásönigazgatás elveinek következetes alkalmazásával, az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának növelésével. 5. A tervhez viszonyítva 6,2 százalékkal csökkentjük a tüzelőanyag- és 2,6 százalékkal az áramfogyasztást azáltal, hogy biztosítjuk a berendezések és felszerelések optimális paramétereken történő működését. A DOLGOZÓK TANÁCSA A PÁRTBIZOTTSÁG A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG A KISZ-BIZOTTSÁG (Folytatás a 4. oldalon) Tizlai Árpád portáját legjobbban talán Kuti Orbán, a termelőszövetkezet elnöke jellemezte: — Tiszteletet parancsoló, jön hogy az ember letörölje a lábát, mielőtt belépik. Nem túlzott az elnök. A kaputól betonjárda vezet végig a szép családi ház, gazdasági épületek elött. Mellette a virággruppok a háziasszony ügyességét dicsérik. Túloldalon szép sor szőlő és gyümölcsfák. A baromfiudvarban szárnyas jószág kotyog-hápog. A gazda, pirospozsgás arcú, ötven év körüli férfi, egy zsúppal igyekszik előfelé. De nem az istállónak tart, hanem a nyári konyhába, ahol szaporán csattog az osztovája. A háziasszony s fia gyeként szőnek. Jó téli elfoglaltság s pénzt is hoz a házhoz. Engem azonban az istálló érdekel, ahonnan a tavaly közel ezer kiló hús került a városba, szerződéses alapon. Iszlai Árpád csodálkozva kérdi: — Miért ez az érdeklődés, csak úgy kíváncsiságból? Nyúlnék a jegyzetfüzet után, de észreveszi s elhallgat. Ezért inkább a gazdaságát dicsérem. Van is mit. Az istállóban belesen kérődzik a jószág, egy tehén és három növendék. A sarokban szépen összerakva a takarmányrépa. Egyenességét akár vízmértékezni is lehetne. Mellette a vízvezeték csapja csillog. A jószág alatt szalma, kukoricaszár-maradék. Itt semmi nem megy kárba. — Szecskálom a takarmányt, de azért ami kicsi marad a jászolban, alájuk dobom. Baj van az alommal. Újra papírra akarok vetni valamit, de leint. S bent a szobában a gyöngyöző szentgericei bor mellett sem oldódik fel, míg a ceruzát látja. Újra az elnök szavai jutnak eszembe: — Nem szereti a feltűnést. Sokszor azt se tudjuk róla, hogy itt van a gazdaságban. Csodálkozva néztem rá. Mindjárt ki is találta gondolatomat. — Jaj nem úgy kell érteni. Nagyon vidám, barátságos ember. Összejövetelekről el nem maradna. Én amit mondtam, a munkára értettem. Vele nincs baja a brigádosnak, elnöknek. Ha tavasszal kimérjük neki a kapálnivalót, nyugodtak lehetünk, úgy megműveli, betakarítja, hogy abban kifogásolnivaló nincs. Bár sok ilyen emberünk lenne. Akkor nem fájna a fejünk. Pedig Iszlai Árpádnak bőven mérnek. Az elmúlt évben is, habár a jég elverte a határt, egy vagon 29 mázsa cukorrépát termelt, másfél hektár kukoricát, 30 ár takarmányrépát kapált meg családjával együtt, s jó keményen megfogta a kasza nyelét. — Muszáj — mondja —, sok állatnak sok takarmány kell s a kaszás pedig egyre kevesebb. _ ? — Ha jól tudom, ötven kaszarész van a faluban. Én évente öt-hat hektárt szoktam levágni. A portáját dicsérem. Jólesik neki. (Folytatás a 4. oldalon) Gazdát udvaráról... — NAGY FERENC riportja — Jugoszlávia SZSZK Elnökségének elnöke látogatást tesz országunkban Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének a meghívására Cvijetin Mijatovics elvtárs, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke Sztane Dolanc elvtárssal, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagjával és Joszip Vrhovec elvtárssal, Jugoszlávia SZSZK külügyminiszterével együtt 1981. február 1-én és 2-án baráti látogatást tesz Románia Szocialista Köztársaságban. A VI. ötéves terv megvalósításaiból Az elmúlt napokban közzétették az 1976—1980. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv teljesítéséről szóló közreményt. Az alábbiakban a legfontosabb gazdasági-társadalmi célkitűzések megvalósításában elért eredményeket mutatjuk be. *) Az 1971—1975-ös időszakhoz viszonyítva. Megvalósítás 1980-ban Évi átlag 1980-ban 1975-höz ütem képest »/»-ban Nettó ipari termelés (milliárd lejben) Ipari össztermelés (milliárd lejben) Mezőgazdasági össztermelés 1976—1980 átlaga (milliárd lejben) Össz-beruházás 1976—1980 között (milliárd lejben) A külkereskedelem összvolumene (milliárd lejben) A szocialista kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalma (milliárd lejben) Lakossági szolgáltatás (milliárd lejben) A dolgozó személyzet átlag létszáma (ezer főben) Az ezer lej árutermelésre jutó termelési költségek a köztársasági iparban (lejben) Munkatermelékenység egy dolgozóra számítva (ezer lejben) — a köztársasági iparban — az építkezés-szerelésben Nemzeti jövedelem (milliárd lejben) A reáljavadalmazás dinamikája Szociál-kulturális kiadások az állami költségvetésből (milliárd lejben) 303.0 162,0 10.1 936.0 157,4 9.5 128.2 126.4*) 4.8 932.3 167,5*) 10.9 340.3 214,1 16.5 213.1 146.2 8 42,6 128.2 5.1 340 116,5 3,1 796.7 93,7 — 320,9 140,4 7 133,5 145,8 7,8 516.4 141,5 7,2 — 129 5,2 70,9 139,3 6,9 Az egységes agráripari tanácsokra nagy feladatok hárulnak a mezőgazdaság szervezésében és vezetésében 1981-ben minden állami mezőgazdasági egységben, szövetkezetben és egyéni gazdaságban a múlt évinél sokkal gazdagabb termést, nagyobb bevételt kell elérni. Ez jogos és megvalósítható igény. A fentiek csendültek ki a ludasi egységes agráripari tanács közgyűlésén elmondottakból, amikor alaposan elemezték az 1980-as esztendő eredményeit, azt, hogy miként dolgoztak, miként teljesítették feladatukat azok, akik a mezőgazdasági termés sorsáért felelnek. Az egységes állami és szövetkezeti agráripari tanácsok létrehozása nagy jelentőségű gazdasági, szervezési és társadalmi elveken alapszik: a mezőgazdaság összes szektorai egységes vezetésének biztosítása; a termelés fokozottabb összpontosítása és szakosítása, amely a korszerű mezőgazdaság, a termelés növelésének követelménye; a műszaki-anyagi alap egységes, ésszerű kihasználása; a szakemberek szerepének és felelősségének növelése a technológiák differenciált alkalmazásánál; a szükséges káderek biztosítása és felkészítése stb. Számos adat bizonyítja, hogy e téren a ludasi egységes agráripari tanács kiemelkedő sikereket ért el. Az általános következtetés azonban az volt, hogy többet is tehettek volna. Nicolae Veres elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, felszólalásában világosan és meggyőzően, példákkal bizonyítvamutatta ki, hogy milyen nagy dolgokat hajthattak volna végre, ha összhangban tevékenykedtek volna, ha a tanács végrehajtó bárója határozottan érvényesítette volna vezető, határozathozó és összehangoló szerepét. A felszólaló hangsúlyozta, hogy többet várnak ettől a szervtől. Az ő feladata, hogy az egész tevékenység kormánykerekénél álljon, hogy határozottan közbelépjen a termelési folyamatban, hogy megkövetelje a technológiák tiszteletben tartását, a fegyelem megszilárdítását, az öszszes egységvezetőnek és minden dolgozónak a munkában való részvételét. Az agráripari tanács szerepét a terméseredmények és a jövedelem alakulása alapján bírálva el, nem nehéz megállapítani,hogy egyes egységek és részlegek nem kapták meg a M. BALDEANU (Folytatás a 2. oldalon)