Vörös Zászló, 1981. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1981-06-02 / 128. szám
MIÉP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXIII. évfolyam 128 (9085) szám | 1981. június 2. kedd | Ára 30 báni A falvak minden lakója vegyen részt a soron levő mezőgazdasági munkákban ! Jó szervezésre, az erők gyors átcsoportosítására van szükség! Június elején járunk. Az idő azonban nem nagyon kedvez a mezőgazdaságnak. Ha május elején az eső, most a szárazság fojtogatja a növényeket. Gondos növényápolásra van szükség, hogy a gyomok legalább azt a kevés nedvet ne szívják el előlük. És ott, ahol lehetőség van rá, feltétlenül munkába kell állítani az öntözőberendezéseket. Vonatkozik ez főleg a kertészetekre, ahol még folyik a palántaültetés, de máshol is fel kell használni minden csepp vizet. A száraz idő, ha a kapásnövényeknek nem is, de a takarmánybetakarításnak kedvez. Nemcsak a silózást, hanem a szénakészítést is napirendre lehetett, sőt kell is tűzni. Eredményeket itt is csak az erők csoportosításával, szükség szerinti mozgatásával lehet elérni. Amint a tapasztalat bizonyítja, a szakosított munkaalakulatokban szaporább a munka. Minden erővel a gyomok ellen A kerelőszentpáli egységes agráripari tanács körzetében alaposan összegyűltek a tennivalók. A cukorrépa második kapálása, a kukorica ápolása, a '*■ zöldségfélék ültetése, öntözése mellett gyors ütemben kell tölteni a silókat, szénatárolókat. — Szerencsére szorgalomban nincs hiány — mondja Pastin Paul, a tanács főmérnöke. — Mind a mezőgépészek, mind a szövetkezeti tagok kiveszik részüket a munkából. Ezt eredményeik is bizonyítják. A cukorrépa egyelése, második kapálása mind az 550 hektáron befejezéshez közeledik. Akukoricát eddig jóval több mint 700 hektáron küllőskapázták s 400 hektáron kultivátorokkal irtották ki a gyomot. A legszebb eredményt a kezelősek érték el, akik a kukoricaföldjeik többségén elvégezték a küllőskapálást s a 236 hektárból 150 hektáron az első gépi kapálást. De a tagság is javában irtja már a gyomot a sorok közül Közben minden gazdaságban gyors ütemben végzik a vegyszeres gyomirtást is. A takarmányok betakarítására két munkaalakulatot szerveztek. Az egyik az árv területén, a másik az ugrai termelőszövetkezetben dolgozik. De a zöldségesfarmokon is serény munka folyik. Szünet nélkül működnek az öntözőberendezések, másképp el sem lehetne képzelni a palánták ültetését. Márpedig ez a munka még mindig napirenden van. Az ugrai farmon például az árvíz kétszer öntötte el a területeket, kétszer kellett mindent elölről kezdeni. Hét hektárt már beültettek paprikával, s most vetik a borsót és paszulyt. Kelemen Márton mezőgépész a silókukorica vetésére készíti a területet a beresztelki határban Az utolsó hektárokon A körzetben az ugraiak a legnagyobb cukorrépatermelők. Az idén is 210 hektáron termesztik ezt az értékes ipari növényt. Amint Vincze Péter, a termelőszövetkezet elnök-főmérnöke elmondotta, a száraz idő ellenére a termés jónak mutatkozik. Igaz, igyekeztek a növényápolással. Mind a 210 hektáron befejezéshez közeledik az egyelés, illetve a második kapálás. — S a növénysűrűség? — Jónak mondható. A gyengébb területeken 80.000, máshol 100.000 vagy ennél több. A 210 hektár átlaga 90.000. Három mezőgépész gyors ütemben végzi a kukorica kapálását. Eddig több mint 300 hektáron irtották ki a gyomot, lazították fel a talajt. De sok helyen a tagság is csatarendbe állott. Teljesítményük 60 hektár. Annak érdekében, hogy minél több takarmányt tárolhasnak télire, az idén idejében megkezdték a silózást. Négy CSU típusú kombájnt, és a távolságtól függően, 8—10 remorkát osztottak be ehhez a munkához. Az olaszperjét repcével és szalmával vegyítve tették a silógödrökbe, eddig több mint 900 tonnát, s még mintegy 150 tonnára van kilátás. Ezzel is rövid idő alatt végeznek, s akkor a munkaalakulat a kezelői termelőszövetkezetben folytatja a silózást. Elősrendű feladat: a takarmányalap biztosítása A radnóti állami mezőgazdasági vállalat szentpáli farmján elsőrendű feladatnak tekintik (háromszéki) (Folytatás a 4. oldalon) Délidőben a Bútorgyár éttermében Előétel és primőr A Bútorgyár központi bejáratával szemben levő épület falán méteres betűkkel ez a felirat áll: Háromfogásos menü 6 lejért. Ó, hát ide be kell lépni. Ugyan bizony mit adhatnak ilyen olcsó áron? Máris bent vagyok a tálaló előtt. Az egyik szakácsnő mérsékelt nagyságú kolbászdarabokat rakosgat tányérokra, melléjük egy kis mustárt cseppent. Más ajtón nyitottam be — gondolom —, ugyanis a kantinvendéglő szomszédságában ott csivitelnek a napközisek. Bizonyára nekik főznek itt. Már fordulnék is kifelé, de megszólal mellettem Magyari Mihály, a kantin vezetője: — Nem bébi-eledeli ez, hanem előétel. Van amikor egy kis kenőmájas, máskor egy töltött tojás, sajt maszlinával vagy egyéb kerül a tányérokra, hogy amíg hűl a leves, csillapuljon az éhség. .. Május közepétől vezettük be ezt. (lajos) (Folytatás a 2. oldalon) Csak gyors és határozott intézkedésekkel hozható be a lemaradás Az „Augusztus 23“ Fafeldolgozó Vállalat 7 700 000 lej értékű árutermeléssel maradt adós az év első négy hónapjában. A lemaradást főként az idézte elő, hogy a jelenlegi szárítókapacitással nem tudnak elegendő megmunkálásra kész nyersanyagot biztosítani, de hozzájárultak még a termelésszervezés és -nyomonkövetés, valamint a munkafegyelem hiányosságai is. A hullámvölgyből csakis gyors és határozott intézkedésekkel, a munkaközösség minden egyes tagjának tevékeny hozzájárulásával lábalhatnak ki a bútorgyáriak. A vállalati pártbizottság, a dolgozók tanácsa felelősségérzettel elemezte a kialakult helyzetet, meghatározták a fellendüléshez szükséges legsürgősebb teendőket, gyáregységenként állapítva meg a lemaradások behozatalának módját és határidejét. A tevékenység javítását a beszerzésnél kell kezdeni, mégpedig a szerződésekben megszabott nyersanyag-választék szigorú tiszteletben tartásával. Az átvételnél tett engedmények a termelésben hosszulják meg magukat — a megrendelt típusoktól eltérő fűrészáru és félkésztermék ugyanis többletmegmunkálást igényel, a termelékenység rovására. A legégetőbb kérdés — a szárítás — megoldására 1982-es beruházásként előirányozták a raktározó, szárító és félkésztermék-előállító részleg fejlesztését. Továbbá jövőre hasznosítani szándékoznak más gyáraknak a faanyag természetes szárításában szerzett tapasztalatait. Amíg ezekre sor kerül, a létező szárítót kell hatékonyabban kihasználni, biztosítva annak optimális feltételek melletti folyamatos üzemeltetését. Kiegészítésként pedig a fővállalat közbenjárásával alkalmi segítséget kapnak a szabad kapacitással rendelkező testvérvállalatoktól. A feltárt hiányosságok felszámolására irányuló törekvések jegyében rövid idő alatt gyökeresen átszervezik a gépi felszabó és megmunkáló tevékenységet, hogy növeljék a gépek és berendezések kihasználási fokát, egyenletesen foglalkoztathassanak minden munkást. A dolgozókat anyagilag fogják ösztönözni a nagyobb teljesítményekre. Az üzemegységekre felbontott intézkedési program szerint, a részlegenként változó lehetőségek függvényében három, illetve négy hónap alatt hozza be lemaradását az „Augusztus 23“ Fafeldolgozó Vállalat munkaközössége. NEMES GERALDINA Gyermeknapi rendezvények A Gyermekek Nemzetközi Napjára az előkészületek hetekkel, hónapokkal ezelőtt megkezdődtek az óvodákban, iskolákban. A sólymok és pionírok kulturális-művészi műsorokkal köszöntötték e napot. Boldog gyermekkorukról, a Román Kommunista Párt biztosította napfényes jelenükről és jövőjükről szóló, a világ összes gyermekeinek békeóhaját kifejező dalokat és verseket adtak elő. Maros megyében is, mint országszerte, az utóbbi három napon zajlottak le a pioníroknak és sólymoknak a gyermekszervezetek, valamint a tanfelügyelőség által szervezett ünnepköszöntő rendezvényei. Marosvásárhelyen például május 30-án, szombaton a Színház-téren óvodisták, sólymok dalos, zenés, táncos előadást tartottak szüleik és az arra járók örömére. Ugyanakkor a „Luxor junior" üzletház kis sólymok közreműködésével divatbemutatót tartott. Vasárnap még több rendezvény zajlott le. A Somostetőn délelőtt 10 órakor kétezernél több pionír jelenlétében ünnepélyes megnyitóval kezdődött a rendezvénysorozat. A pionírok itt is nagyon szépen szerepeltek, részt vettek a számukra szervezett sport- és játékversenyeken. Volt kötélhúzás, zsákfutás és rajzverseny az aszfalton, amelyre mintegy 50 pionír nevezett be. Utaztak a pionírvasúton, meglátogatták az állatkertet. A somostetői vendéglőben édesség-kiállítást is láthattak. Az összes versenyzőt finom édességekkel jutalmazták. A rendezvények sorozata hétfőn is folytatódott az óvodákban. A hosszabbított programú óvodákban tegnap, június 1-én ünnepi ebédet fogyasztottak a gyerekek. Ugyancsak vasárnap délelőtt zajlott le Marosszentgyörgyön a helyi iskola, valamint a marosvásárhelyi 1-es és 17-es általános iskola pionírjainak nagy sikerű közös kórushangversenye. A Gyermekek Nemzetközi Napja, valamint George Enesch születésének 100. évfordulója jegyében rendezett dalos találkozó méltatására, valamint az azt követő kerekasztal-beszélgetés ismertetésére még visszatérünk. Iosif Hodos, a politikus és forradalmár mellszobrának leleplezése A virágok hónapjának utolsó vasárnapján, amikor a Mezőséget akác illat lengi be, a szorgalmas embereiről híres Mezőbánd ünnepi díszbe öltözött. A község lakossága, a vörös nyakkendős pioníroktól az öregekig, az otthoniaktól az ország távoli vidékein élő bándiakig sereglettek össze a község parkjában, hogy mellszobrának leleplezése alkalmából, a megye politikai, társadalmi, kulturális életének képviselőivel együtt községük nagy szülöttjére, a 19. század második felének társadalmi, politikai harcosára, a lánglelkű hazafira, Iosif Hódosra s azokra az elődökre emlékezzenek, akik azokért az eszményekért harcoltak, amelyek pártunk, s annak főtitkára bölcs vezetése alatt váltak valóra. A nagy erdélyi politikus és tudós mellszobrának leleplezésén Nicolae Veres elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, valamint a Megyei Pártbizottság Bürójának és a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának tagjai vettek részt. Az ünnepség kezdetén elhangzott Románia Szocialista Köztársaság Állami himnusza. Utána Florea Mircea láncú elvtárs, a községi pártbizottság titkára, a község polgármestere emelkedett szólásra, aki a község lakossága — románok, magyarok — nevében Nicolae Veres elvtársat s a többi vendéget üdvözölve, egyebek között a következőket mondotta: „Községünk, Mezőbánd, ahol ünnepelt nagy elődünk gyermekkorát töltötte, a szabad, boldog élet útján elindulva, a gazdasági-társadalmi fejlesztési politika eredményeként az RKP és népünk legszeretettebb fia, Nicolae Ceausescu elvtárs vezetésével a szocializmus éveiben nagy utat tett meg. Bánd lakói ma szép és méltó életet élnek. OLGA IVANCESCU (Folytatás a 4. oldalon)