Vörös Zászló, 1982. március (34. évfolyam, 50-75. szám)

1982-03-02 / 50. szám

2. OLDAL — VÖRÖS ZÁSZLÓ MÁRCIUS 2. KEDD A Nap kel 6 óra 52 perckor, lenyugszik 18 óra 4 perckor. Az év 61. napja, hátra van 304 nap. EMLÉKEZTETŐ :— 1847-ben született Paul Petzi jeles román orvos ■— 1824-ben született Bedrich Smetana cseh zeneszerző és zongoraművész — 1919-ben március 2—6. között zajlott le Moszkvában a Kom­munista Internacionálé ala­kuló kongresszusa .— 1859-ben született Salom Alé­­hem jiddis nyelvű szovjet író MŰSOROK - SZÍNHÁZ -A Nemzeti Színházban kedden este 7,30 órakor: Jolly-Joker (K-bérlet). Szerda este 7,30 órakor: Év végi négykezes. A Kisteremben este 8 ó­­rakor: Mese az állatkertről. Bemu­tató előadás. A Színművészeti Intézet Stúdió ter­mében kedden este 7,30 órakor: Vi­har. A magyar tagozat előadása. A MAROS­VÁSÁRHELYI MŰVELŐ­DÉSI ÉS TUDOMÁNYOS EGYETEM kedden du. 6 órakor a Bartók Béla utca 1. sz. alatti előadótermében Em­ber és világegyetem címmel előadást rendez. Előadó: Schmidt Sándor ta­nár. MOZI -AKTA: A Kobra visszatér. UNIREA: A vulkán. HALADÁS: Bevándorlók Brazíliában. SELECT: Kagemusha I—II. rész. IFJÚSÁGI: A titokzatos öreg. A tenger farkasai. FLACARA: Speciális vonat. SEGESVÁRI LUMI­NA- Házat Karolinának. VASUTA­SOK KLUBJA: A reggel ka­pui. RÉGENI PATRIA: Rendőr vagy bűnöző? TIRNAVENI MELÓ­DIA : Enyém az egész világ. LUDA­­SI FLACARA: Kramer kontra Kra­mer. SZOVÁTAI DÓIN­A: Az utolsó vadászat. SÁRMÁSI POPULAR: A menyasszony. RADNÓTI LUMINA: Nooric kisasszony. ERDŐSZENT­­GYÖRGYI POPULAR: A nagyobbik fiú. GYULAKUTAI PATRIA: Éjfél előtt. NYÁRÁDSZEREDAI NIRAJUS: A torreádor talizmánja. - RADIO­­• a marosvásárhelyi RÁDIÓSTÚDIÓ ROMÁN NYELVŰ MŰSORA 6.00— 7.oo-ig: Reggeli zenés beszél­getés. Törvényismertető. Napirenden a mezőgazdaságban. Szórakoztató ze­ne. 18,00—­20,00-ig: Hírek, tudósítások. Népdalok és népi táncmuzsika. Rá­dióankét. 30 perc könnyűzene a ma­­rosvásárhelyi rádióstúdió hullámhosz­­szán. A munka és az alkotás feszti­váljának híradója. Kórusművek. Nők műsora. MAGYAR NYELVŰ MŰSORA 11.00— 13.00-ig: Hírek, tudósítások. Új népdalfelvételeink: Balás Mezei Erzsébet és Kovács András énekel. Szocialista demokráciánk jegyében. Tiszteletben tartja-e fogadóóráit, el­nök elvtárs? Szimfonikus hangver­seny. A riporter jegyzetfüzetéből. Lí­rai gyöngyszemek. Könnyűmuzsika. Az orvosé a szó. Néhány perc jazz. 17.00—18.00-ig. Hírek, tudósítások. Rá­diószínház: Emberek a virradatban. Bartis Ferenc hangjátéka.­ ­ TELEVÍZIÓ - 11,00 Telex 11,05 Műszaki-tudományos kilátó 11,30 Népdalok 11,45 A román falu 1907—1962—1982 12,10 Egy különös eset — játékfilm 13,00 Műsorzárás­ 16,00 Telex 16,05 Pioníralmanach 16,25 Ifjúsági klub 17,05 Honpolgári fórum 17,25 Faluműsor 17,50 1001 este 18,00 Műsorzárás 20,00 Híradó 20,20 . Napi­renden a gazdaságban 20,35 A pa­rasztság Románia történetében (IIT.) 20,55 Színházi est: Mircea Enescu — Ion büszkesége 22,15 Híradó. IDŐJÁRÁS A Maros-Bánát Vízügyi Igazgató­ság diszpécserszolgálata jelenti: Tegnap reggel Marosvásárhelyen a levegő hőmérséklete 0 fok, dél­ben 2 órakor plusz 1 fok v­­t. Előrejelzés: tovább hűl az idő. Jobbára borult ég, időnként gyen­ge havazás. Gyenge északnyugati rél, a legalacsonyabb hőmérsék­leti értékek mínusz 7 és mínusz 4 fok, a legmagasabbak pedig mínusz 2 és 0 fok között válta­koznak. • A megyénkben működő kan­tinvendéglők múlt évi vetélkedő-­­je a következő eredménnyel zá­rult: első helyre újból a tírna­­veni Vegyipari Kombinát étter­en " került, második a marosvá­­sárhelyi Electromures étterme, ha..... ..k a ma­rosvásárhelyi Cu­kor­,­ár étterme. (Ries Albert) Bérlet és bukósisak? N. E. olvasónk nehezen leírható felháborodással mesélte el tegnap délelőtt a következő esetet: Február 27-én 14 óra 57 perckor a főtéri Extra üzlet előtti buszmegállóba érkezett a 8-as leltári számú csuklós, 5-ös vona­lon közlekedő autóbusz. Miután az első ajtó becsukódott, egy — olyan 28—30 év körüli — férfi, karján három-négyéves for­ma gyerekkel, megkopogtatta az ablakot. Szeretett volna fel­szállni (s köztudomású, hogy gyerekes szülőknek ehhez joguk van). Ekkor kinyílt az ajtó, s a gépkocsivezető egy félméter­­nyi gumicsővel a lépcsőn állva agyba-főbe verte a férfit. Az ütésekből a gyereknek is jutott. A megállóban várakozók fel­háborodva rohantak az autóbusz felé, ám a gépkocsivezető becsukta az ajtót és indított, így hát még a nevét sem tudták meg. A vérző férfi karján az elkékült kezű gyerekkel telefon után futkosott, a megállóban akkora volt a felháborodás, hogy szinte senki nem volt képes egy hasznos, elfogadható tanácsot adni neki. Eddig a történet. Úgy véljük, hogy az agresszív, a szó leg­szorosabb értelmében közveszélyes gépkocsivezető kilétére végül is fény derül. S talán sikerül átirányítani valami alkal­masabb szakmára, vagy mondjuk a ringbe, ahol nem kisgye­rekkel, hanem saját súlycsoportjában mérkőzhet. Annál is inkább, hogy az Autóközpont egyik vezetője nemrégiben la­punknak adott interjújában ezt nyilatkozta: „Az az álláspon­tunk, hogy aki nem bánik megfelelően az utasokkal, annak gyengék az idegei és pszichológiai vizsgára küldjük.“ Reméljük, ez esetben a pszichológiai vizsga után a munkaerőelosztó hiva­talhoz. .. Mert ugye, a bérlettel együtt azért mégsem vásárol­hatunk bukósisakot is... . . (hathazy) • A HULLADÉKOK újraér­tékesítése terén jelentős eredmé­nyeket értek el a Helyi Szállítási Vállalat dolgozói. Erre vonatko­zó tervüket teljes mértékben tel­jesítették, egyes anyagoknál je­lentős túlteljesítésről számolhat­nak be. 1981. folyamán 60 szá­zalékkal több sárgarezet, 100 százalékkal több bronzot, 62 szá­zalékkal több vörösrezet, 81 szá­zalékkal több alumíniumot és 96 százalékkal több gumiabroncsot adtak át újraértékesítésre, mint amennyit tervük előírt. • Az elmúlt hetekben eszkö­zölt módosítással növekedett a Megyei Szépművészeti Múzeum kiállítási felülete. Megváltozott a nyitváztatási programja is: megtekinthető 10—16 óráig, hét­főn zárva. Március 8, a Nők Nemzetközi Napja alkalmából a Szépművé­szeti Múzeum, az eseményhez il­lő tematikával tárlatot rendez a Hadsereg Házában, amelynek megnyitójára március 6-án kerül sor. MÁRCIUSKA szemében rigófütty, villanó szekfűktől pirosan nevető gondja ma: ételv­illanó tavaszi mosoly most minden nő. PETELEI DELIA • A KISZ megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére vasárnap, február 28-án a segesvári műve­lődési ház nagytermében kórus­­hangversenyt tartottak. Közre­működtek a municípium líceu­mainak, általános iskoláinak kó­rusai, valamint a művelődési ház kamarakórusa. Műsoron ha­zafias és tömegdalok szerepeltek. Hétfőn este ugyancsak a fenti esemény tiszteletére a művelő­dési ház „Ciprian Porumbescu“ termében Aki tud , az nyer vetélkedőt tartottak a KISZ 60. éves történelmével, harci múltjá­val kapcsolatosan. Palocsán János és Ilona február 27-én, 9 gyerme­kük és unokáik körében ünnepel­ték aranylakodal­mukat. A család­fő, a 78 éves Jani bácsi még ma is szívesen eljár régi munkahelyére, a marosszentgyörgyi Állattenyésztési Kísérleti Állo­másra. (Koncz J. Róbert felvétele) új könyv Mindnyájunkhoz szól „Minden rossz mondat törött ablak, melyen át egy rossz gon­dolatra látni“ — idézi a költő szavait Balázs László, a régens ipari líceum magyar nyelv és irodalom tanára NYELVMŰVE­LÉS A LÍCEUMBAN című köny­ve előszavában. Ezzel mintegy megfogalmazza a könyv célját, és figyelmeztet mindannyiunkat a nyelvművelés, az emberművelés számos lehető­ségére. Joggal, hiszen ő maga hivatásos nyelvművelő, amiről tanúskodik a 35 éves tapasztalata nyomán született könyvecske. A szerző tudományos indoklás­sal vetíti elénk a tennivalókat. Nem receptet ad, avagy sablono­kat kínál, hanem konkrét tény­anyagokat közöl, érvel és javít. Nagyon helyesen mutat rá arra, hogy a nyelv törvényszerűségei ellen vétő tanulók általában kö­zömbösek a stilisztikai követel­mények iránt. Beszédük színte­len és száraz. Hogy miért? En­nek millió oka van. Ezeket azon­ban csak alapos kísérletező mun­ka után szüntethetjük meg. Is­mernünk kell ugyanis a hibákat ahhoz, hogy küzdeni tudjunk ellenük. „A nyelvművelés elveit nem lehet általános tételekben előad­ni“ — idézi a szerző Szabó T. Attila elismert nyelvészünk sza­vait. Rá kell mutatnunk a hibák mellett, a helyes nyelvhasználat lehetőségeire is, figyelmeztetnünk kell a vétőt. A szerző felmérések­kel dokumentálja állításait. Részletesen foglalkozik a hang­képzési hibákkal (helytelen kép­zésmóddal, időtartambeli helyte­lenségekkel). Felfigyel a hangsúly és a hang­lejtés-torzulásokra. A példaanya­got körültekintően válogatja meg. Kiigazít­­a hiányos szókészletből adódó kérdésekben, a maga vé­gezte felmérésekből kiindulva. A mondatalkotás zökkenőire is ki­tér, hangsúlyozva, hogy a szó igazi értékét a szövegben érzé­keljük. Nem közömbös tehát, ho­gyan szerkesztjük mondatainkat. A tanulók nyelvhelyességi kész­ségének továbbfejlesztésével fog­lalkozik a szerző az utolsó feje­zetben. Nagy érdeme a könyvnek az is, hogy kitűnő nyelvészek, stilisz­ták, nyelvművelők véleményét közli. Nagy írók és költők vallo­másai támasztják alá és teszik még hangsúlyozottabbá a nyelv­művelés kérdésének időszerűsé­gét. Helyesen húzza alá a szerző, hogy sokszor a nagy művész szá­mára komoly munka egy szép, kifejező szó meghódítása, meny­nyivel nehezebb ez a tanulónak. — Ezt ne feledjük! — figyelmez­tet a sorok között Balázs László. Pedagógusi szakértelemmel hang­súlyozza, hogy a nyelvművelő feladat határtalan türelmet és megértést igényel a tanár részé­ről. Ezt kéri Balázs László is. Óva int mindnyájunkat attól, hogy a vétségek javításakor gú­nyos, ironikus hangot használ­junk. Ez elbátortalanítaná a ta­nulót. A fő cél felderíteni a­ hi­­bázás forrásait, de még inkább — idézem a szerzőt — „az orvos­lás mozzanatait“. Köszönetet kell mondanunk a szerzőnek lelkes munkájáért és vele együtt még egyszer aláhúz­nunk: „Szent, áldott és jó dolog a nyelven magán dolgozni. Nagy foganatú munka azt mívelni“. A könyv tanulsága szerint arra kell oktatnunk tanulóinkat, hogy ves­sék meg az üres és hamis szava­kat, mert később így becsülhetik azokat a szavakat, amelyekben „tartalom és igazság van“. Balázs László N­Y­ELV­MŰVE­LÉS A LÍCEUMBAN című köny­ve komoly kutatómunka eredmé­nye. Sokat nyújtott nekünk, ma­gyar szakos tanároknak, de nem túlzok, ha azt mondom, minden­kinek, akinek nem közömbös a jövő ifjúságának nevelése. Továbbra is tudatosítanunk kell a tanulókban: „Akinek több szava van, több ismerete van.. . Lelked építő szekrényében koc­kák a szavak, oszlopok a szóla­mok“. KOZMA IBOLYA, az Unirea Természettudományi Líceum magyar szakos tanára FALUSI KÖNYVHÓNAP Vasárnap ünnepélyes keretek között zárták a Falusi Könyvhó­napot. A falu életében oly je­lentős kulturális rendezvény-so­rozat keretében több községben, városban — Dédán, Makfalván, Gyulakután, Régenben, Ludason stb. szerveztek író-olvasó talál­kozókat. Könyvkiadók, lapszer­kesztők, írók, költők beszéltek az olvasóknak terveikről, a román és a hazai magyar irodalom fej­lődéséről olvastak fel műveik­ből. Minden találkozó a könyv ünnepe volt. Maros megyében a Falusi Könyvhónap záróünnepségét Kenden és Dombón szervezték meg. A művelődési otthon népes közönsége előtt írók, kulturális aktivisták méltatták az esemény jelentőségét a falu szellemi-kul­turális életében. A műkedvelő művészek szép és színvonalas műsorral szórakoztatták a meg­jelenteket. A kendi ünnepségen részt vett Székely János, Gálfal­­vi György, Markó Béla, a dom­bori Serafim Duicu, Katona Sza­bó István, Bartis Ferenc. HANGVERSENY Mircea Cristescu Marosvásárhelyen A marosvásárhelyi Állami Fil­harmónia hosszabb idő után újból vendégül látja Mircea Cristescu érdemes művészt, a fővárosi George Enescu Állami Filharmó­nia zenekarának karmesterét. A nemzetközi hírnévnek örvendő művész az elmúlt években (évti­zedekben) több ízben vezényelte a marosvásárhelyi filharmoniku­sok zenekarát. Részt vett a Zenei Napokon is, s nyilatkozataiban elismerően szólt a zenekar mű­vészi tevékenységéről, de méltat­ta a közönség zenei műveltségét is. A március 5-i, péntek esti hangverseny szólistája a fiatal marosvásárhelyi zongoraművész, Kovács Zsuzsa. A zenekar fúvó­sait erősen próbára tevő Enescu­­mű, a Dixtuor rég nem szerepelt a Filharmónia repertoárjában, úgyszintén Haydn G-dúr szimfó­niája sem, amely Meglepetés vagy Üstdobütés néven jól is­mert darabja a bécsi klasszikus zenének. Kovács Zsuzsa Beetho­ven C-dúr (1. sz.) Zongoraverse­nyét játssza. SZÍNHÁZ A héten két bemutató A maros­vásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata a hé­ten két bemutatóval örvendezte­ti meg a közönséget. Csütörtö­kön a kisteremben, este 8 órai kezdettel került sor Edward Al­­bee Mese az állatkertről című színdarabjának bemutatójára. A darabot vendégrendező, Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Ma­gyar Színház rendezője vitte színre. Főszereplő: Keresztes Sándor és Zalányi Gyula. Dísz­lettervező Nagy Árpád. Pénteken a nagyteremben fél 8 órai kezdettel láthatja a közön­ség Méhes György Duplakanyar című darabjának előadását. A bemutató rendezője Hunyadi András, díszlettervező Szakács György. A főbb szerepek meg­­formálói: Ferenczy István, Török András, Tarr László, Billuska Annamária, Gyarmati István, Kárp György, Illyés Kinga, Mó­zes Erzsébet, Hunyadi­ László. kiállítás Dézsi Gizella és Fali Sándor kiállítása Ahogy belépünk a Köztársaság tér 7 szám alatti kiállítóterem­, de, rögtön a varrottasok és kerá­miamunkák formai gazdagsága, sokszínűsége, hangulatossága tű­nik szemünkbe. Csak két átla­gos méretű szobafal állt rendel­kezésükre, s talán ezzel is ma­gyarázható, hogy minden arasz­nyi helyet kihasználtak és min­den kis helyen az előzőktől el­ütő, új munkát mutatnak be. Dézsi Gizella népi hímzései­nek, varrottasainak nagy része lakásbelsők díszítésére alkalmas, de vannak témás alkotásai is. Ilyen a Három árva című nép­balladát „illusztráló“ vagy a tán­cosokat „ábrázoló“ varrottas, to­vábbá a Tamási Áron szülőházát megörökítő kép. Láthatunk még itt írómappa-, album-, telefon­könyv borítót, kis és közepes méretű, népi motívumos táská­kat, könyvborítókat, könyvjelző­ket. Szemgyönyörködtetők a kék­piros madaras mintás, a mező­­ségi nagy tulipános, a mezőségi kis írásos, a felső küküllőmenti, a „gyertyás“ térítők, falvédők, pár­nák. Dézsi Gizella igyekezett a hagyományokhoz ragaszkodni s a lehetőségeken belül újat adni. Ügyelt a minta, az anyag és a fonal „eredetiségére is“. Fali Sándornak múlt év szep­temberében volt egyéni kiállítá­sa az Apolló teremben. Ám min­den most bemutatott kerámiája új. Kísérletező kedvét ezúttal is bizonyítja. Hol egy szín külön­féle árnyalatait viszi a tárgyakra, hol az ötezer éves formák izgat­ják. A román, magyar s német kerámiaművészet egyaránt ér­dekli. Fali Sándor is készít úgy­nevezett használati tárgyakat: régi formájú sótartót, hamutár­cát, vázát, hordó alakú cukor­tartót. Kis tálakba rigmusokat ír vagy barlangban talált felira­tot visz a kerámiára. Zománcos munkái közül talán a legszebbek a „duplapávás duplamadaras, duplaszarvasos“ motívumos tálak. Ezeknek feldomborításai, szín­­kombinációi jelzik, hogy Fali Sándor a művészi „mérleg“ ser­penyőjébe a visszafogottat meg a különöst teszi, de úgy, hogy egyik se nyomja el a másikat. Fali Sándor szintén nyugdíjas. Van ideje, ereje, kedve és tehet­sége a folyamatos megújuláshoz. És nem hiába reméli, hogy ke­rámiamunkáival másoknak is örömet szerez. V. S.

Next