Vörös Zászló, 1982. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1982-05-01 / 102. szám
ÉLJEN MÁJUS ELSEJE A DOLGOZÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARÍTÁSÁNAK, A VILÁG ÖSSZES MUNKÁSAI TESTVÉRISÉGÉNEK NAPJA! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXIV. évfolyam 102 (9369) szám | 1982. május 1. szombat | Ara 50 báni A mostoha időjárás még igényesebb munkát követel Gernyeszeg felé közeledve távolról úgy tűnik, mintha az országutat is vetnék, koronáinál az emberek. Éjszakákat nappalokkal egybemosó esőzések, a kitartó hideg után az első szép napra (csütörtökön volt ez) virradva minden szántóvetőt a barázdába állított a föld szava. Csak szépre fordul az idő, mondogatják az emberek egy-egy szuszszanásnyi szünetet tartva, semmi sincs veszve. Holnap viszont megint esni fog, fordul felém alegöregebb földműves, „csontbarométerem“ esőre áll. Igaza volt. Péntekre súlyos esőfelhők takarták el újból a Napot. Hogy ünnepelnek a gernyeszegiek? Minőségi munkával — mondja BEREKMÉRI FERENC, az mtsz elnöke — de ahhoz, hogy a befektetett minőségi munkánknak minőségi eredménye is legyen, melegre van szükség. Ez bizony így van. Nézem a határt. A búza itt is szélsen kikelt, arasznyi nagyságban — zöld tengerszemként — zöldell a mezőn, hullámzik, a hideg szél „biztatására“ viszont nem nő a kenyérnekvaló. Az éjszaka már nem volt talajmenti fagy, mondja az elnök, de sűrű hóharmattól fehérlett a határ. A kukorica vetéséből már kevés van hátra, 20 hektárnyi helyre „hidroforizált“, az alacsony talajhőmérsékletre nem reagáló magot vetettünk. A tavalyi helyzethez viszonyítva két hét a lemaradás, de behozzuk, ennek érdekében minden tőlünk telhetőt megteszünk. Május elsejére hazajönnek az ingázók, munkával ünnepelni — a mezőn. Persze, ha május jó idővel, napsütéssel ünnepelné önmagát, minket, akkor az eredmény sem maradna el. nishmaha liiUflKct 11 Ilii CjlC A munka, a nemzetközi szolidaritás hagyományos napját, a dolgozók egységének és testvériségének napját köszöntjük. Ezen a napon a legmélyebb és legemberibb érzés — az összefogás eszméje — kovácsolja egybe a világ munkásságát és buzdítja, lelkesíti harcra a társadalmi és nemzeti szabadságért, a függetlenségért és szuverenitásért, a haladásért, a népek közötti együttműködésért, és nem utolsósorban a békéért. Mert május elseje egyben a népek közötti barátság és testvériség jegyében fogant békeharc napja is. Mint minden esztendőben, hazánk dolgozó népe ebben az évben is a szabad alkotó munka légkörében ünnepli a nemzetközi szolidaritás napját. Országszerte hatalmas szervező, tudományos, műszaki és gyakorlati tevékenység folyik a párt által kidolgozott általános fejlesztési program alapján, pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUSESCU elvtárs közvetlen vezetésével, hogy sikeresen valóra válthassuk mindazokat a történelmi jelentőségű célokat, amelyeket a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésének programja elénk tűzött. Tesszük ezt abban a szilárd meggyőződésben, hogy sikereinkkel nem csak népünk jóléte boldogságát szolgálja át, hanem a jobb életért. (Folytatás a 4. oldalon) A kukoricavetés befejezésével köszöntik az ünnepet A szántóföldeken nagyon megnehezíti a munkát a kedvezőtlen időjárás. De ahol van szorgalom, hozzáállás, az eredmények sem maradnak el. A mezőzáhi egységes agráripari tanácshoz tartozó összes termelőszövetkezetek például április 29-én befejezték a kukorica vetését. Szép eredmények születtek a radnóti tanács körzetében is. A radnóti, ugrai, csapói, kutyfalvi termelőszövetkezetekben a földbe került a kukorica magja. S nem kis területen, hanem többszáz hektáron. A radnótiak például 454 hektár kukoricát vetettek. Mindezért dicséretet érdemelnek a gazdaságokat kiszolgáló mezőgépészek, akik nemcsak gyors, de kiváló minőségű munkát végeztek, a szakemberek pedig vigyáztak arra, hogy mindenütt betartsák az előírt technológiát. Ezekben a gazdaságokban most a vegyszeres gyomirtásra és a cukorrépa ápolására összpontosul a figyelem, amit ezekben a napokban szintén el kell kezdeni. Tisztelet azoknak, kik a legjobbak a munkában. A vetélkedések legnemesebbike a munkapad mellett kezdődik. SZEDERJESI ISTVÁN asztalosnak — az ő szavaival élve: egy sapkányi élmunkásjelvénye gyűlt már össze. A tavalyi versenyeredmények kiértékelésekor a 255 élmunkás elé helyezték, a „ranglistán“ mint legkiválóbbat a kiválóak közül. Az „Augusztus 23“ Bútorgyár első számú élmunkása ugyan meggyőződéssel állítja, hogy nagyon sokan vannak még annyira jók, mint ő. Akik a helyezésekről döntöttek minden bizonnyal úgy vélekedtek, hogy nagyobb kunszt temérdek társadalmi munka vállalása ellenére is átlagon felüli teljesítményt nyújtani a gyalupad mellett Szederjesi István tagja az üzem és az 1. gyárrészleg pártbizottságának, a több mint 950 dolgozót foglalkoztató részleg szakszervezeti bizottságának elnöke, tagja a vállalati, valamint az ágazati szakszervezeti bizottságnak. Az általa irányított brigád havonta 15—18 százalékkal szárnyalja túl termelési feladatát. — Mi ösztökél egy munkást, egy csoportot arra, hogy többet és jobban dolgozzon? — A terv teljesítése kötelességünk. Ám e kötelesség teljesítése nem csupán az öntudatosságon múlik, ebben anyagilag is érdekeltek vagyunk. A plusztermelés mindenesetre kemény ráhajtással jár. Azt vállalni kell. — A minőségre is érvényes ez? — A munkások túlnyomó része tisztában van a követelményekkel. Tudjuk, milyen igénye ELSŐK et támasztanak a megrendelők. Ezenkívül a gyártási folyamat különböző fázisaiban dolgozva kölcsönösen megköveteljük egymástól a hibátlan munkát. — Ez nem volna elegendő kellő szakismeret nélkül... — A bútorgyártás jelenlegi körülményei között különösen nem. Mint ismeretes, vállalatunk szinte kizárólag exportra termel, főként nyugati piacokra, ahol a díszes művészi bútorok kelendőek, amelyeknek kivitelezése magas fokú szakmai tudást igényel. Nem véletlen — mondják a nyertesek —, hogy az ezidőtájt legversenyképesebb drága bútorokat előállító IV. GYÁRRÉSZLEG munkaközössége lett a győztes a vállalaton belüli 1981- es szocialista versenyben. A fizikai termelésben, a munkatermelékenység és a minőség terén elért kimagasló eredmények alapján összesített plusz 204 pont biztosította számukra az első de- NEMES GERALDINA riportja i lyet. Az irodában két bekeretezett oklevél díszeleg egymás mellett annak bizonyítékául, hogy mégsem csupán a kedvező konjunktúrának köszönhető a IV. részleg dolgozóinak sikere. 1981- ben is ők voltak az élen. Sok kézi munkát igénylő, drága bútorokat készítenek faragásos, berakásos díszítéssel, illetve értékes fafajtákból. A legtöbbet az NSZK-ba, Ausztriába, Hollandiába. A kollektívát nagyrészt magas képesítésű, komoly szakmai tapasztalattal és — különösen a faragászok, az intarziakészítők esetében —, megfelelő egyéni adottságokkal rendelkező munkások alkotják, de a fiatalok sem méltatlanok azokhoz a munkatársaikhoz, akik a bútorgyári közösségben szaktekintélynek, s szép emberi tulajdonságaikért példaképnek számítanak, mint a részleg első élmunkása. Cornea Vasile (vállalati harmadik helyezett) vagy Macarie Ioan, Somesan Maria, Lovász Mária, Gál Sándor, Szatmári Sándor, Janovics László, Turcu Gheorghe, Gál Benjámin, Molnár András. ★ A kiváló egyéni és csoportteljesítmények az egész közösség eredményeiben láthatók viszont. Az „AUGUSZTUS 23“ FAFELDOLGOZÓ VÁLLALAT munkaközössége az 1981-ben megvalósított 15 millió 460 000 lej értékű össztermelési többlettel, a 8 millió 802 000 lejes ráadással a nettó termelési előirányzatra, a 16 millió 214 000 lejes évi többletjövedelemmel, a piaci alapnak több mint 14 millió lej értékű áru terven felüli szállítását, az első helyet vívta ki magának az ágazati szocialista versenyben. Ezért a Munkaérdemrend fokozatát adományozták számára. (Folytatás a 4 oldalon) Utó CIAPCU toTÁHS részt vett a fővárosban május elseje alkalmából rendezett népgyűlésen Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Elena Ceausescu elvtársnő, a többi párt- és államvezető péntek délután részt vett a Sport és Művelődési Palotában azon a nagy népgyűlésen, amelyet az RKP Bukarest municípiumi bizottsága rendezett Május 1, a tavasz és a munka ünnepe, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja, a forradalmi szellem és a békére, társadalmi haladásra irányuló vágyak jelképes ünnepe tiszteletére. A nagygyűlés sok ezer részvevője s rajtuk keresztül hazánk összes román, magyar, német és más nemzetiségű állampolgára e hagyományos ünnepi napon kifejezésre juttatta forró hódolatát a párt iránt, amelynek bölcs irányítása alatt beteljesülnek legmagasztosabb törekvései, határtalan szeretetét és háláját Nicolae Ceausescu elvtárs, a lelkes hazafi, a rettenthetetlen forradalmár iránt, aki kora ifjúságától (Folytatás a 4- oldalon) Ünnepi gyűlés Marosvásárhelyen Tegnap, április 30-án, a dolgozók nemzetközi szolidaritási napjának küszöbén, Marosvásárhely dolgozói — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek —, régi kommunista és munkásmozgalmi harcosok ünnepi gyűlésen emlékeztek meg május elsejéről, a világ dolgozói testvériségének napjáról. A Nemzeti Színház nagytermében tartott ünnepi gyűlés elnökségében helyet foglalt Nicolae Veres elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Simion Cotoi, Doina Dragutin, Benkő János, (Folytatás a 4 oldalon)