Vörös Zászló, 1982. december (34. évfolyam, 283-309. szám)

1982-12-01 / 283. szám

Módosítások a Közlekedési Szabályzatban MI TETTE SZÜKSÉGESSÉ A KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK módosítását Az elmúlt esztendőkben a gaz­dasági és a társadalmi élet fej­lődésének eredményeként a köz­úti közlekedés rohamosan fejlő­dött és létrejött az úgynevezett „közúti robbanás“. A gépjárművek száma szünte­lenül növekedett és főleg a sze­mélygépkocsiknál volt észlelhető a nagy létszámemelkedés. Az utóbbi öt évben a személygép­kocsik száma megkétszereződött. Az országos gépkocsipark több mint 65 százalékát ma már a sze­mélyi tulajdonú gépkocsik alkot­ják. Jelentős növekedés történt a gépkocsivezetők számánál is. Je­lenleg több mint két millióan rendelkeznek hajtási jogosítvány­nyal, tehát minden hatodik fel­nőtt lakos jogosult a gépkocsive­zetésre. A népgazdaság szállítási igé­nyei, valamint az egyéni utazá­sok miatt jelentősen megnöveke­dett a közutak forgalma és ma már csaknem egész évben e­­gyenlően nagy a forgalom. A forgalom rohamos növeke­dése megköveteli a közúti közle­kedés szabályainak módosítását, hogy az minél fokozottabb mér­tékben biztosítsa a közlekedés zavartalan, baleset­mentes lebo­nyolítását, hogy a közlekedési szabályok összhangban legyenek a biztonságos közlekedéssel, hogy azok vegyék tekintetbe a leg­gyakoribb balesetforrásokat és járuljanak hozzá kiküszöbölésé­hez. Az új szabálymódosítások és kiegészítések, amelyek a közel­múltban léptek érvénybe, meg­változtatják, illetve kiegészítik a közúti közlekedésre vonatkozó 1966-ban kibocsátott 328-as szá­mú Törvényerejű rendeletet és kibővítik a közlekedési szabály­zatot. Ezek a módosítások és ki­egészítések mély humanizmusból fakadnak és hivatásuk, hogy megszilárdítsák a közlekedési fe­gyelmet, etikát és civilizációt. Arra hivatottak, hogy még biz­tonságosabbá tegyék a közutakon való utazást. Az alábbiakban e­­zekre a módosításokra térünk ki részletesebben. A GYERMEKEK SZÁLLÍTÁSA Annak érdekében, hogy minél jobban óvja a gyermekeket a közlekedési balesetektől a Köz­lekedési szabályzat leszögezi, hogy 12 éven aluli gyermekek nem utazhatnak az első ülésen, még akkor sem, ha felnőtt élé­sten foglalnak helyet. A gyerme­kek, az életkorukkal járó moz­gékonyságukkal, fegyelmezetlen­ségükkel elvonhatják a sofőr fi­gyelmét és károsan befolyásol­hatják a vezetésben. Úgyszintén a hirtelen fékezésnél vagy egy esetleges összeütközésnél az első ülésen helyet foglalók jobban ki vannak téve a gépkocsi karos­szériájához való ütődésnek. Hasonló indokok miatt vezet­ték be a szabályzatba azt is, hogy 14 éven aluli gyermekeket nem lehet motorkerékpáron vin­ni. Ők csak az oldalkocsikban ülhetnek. A GÉPKOCSIVEZETŐ ÉS AZ UTAS BIZTONSÁGÁÉRT A hazánkban és külföldön végzett felmérések, tanulmányok kimutatták, hogy a biztonsági öv használata a baleset alkalmával csökkenti a sérülési veszélyt. Az összeütközések alkalmával, főleg az első padon ülő személyek ki­estek a járműből és a karosszé­ria alá kerültek, vagy nekiütőd­tek a szélvédőnek, a kormányke­réknek vagy a műszerfalnak és súlyos sérüléseket szenvedtek. Számos esetben, ha a kocsiban ülők használták volna a bizton­sági övét, sértetlenül vagy ki­sebb sebesülésekkel úszhatták volna meg a balesetet. Éppen e­­zért a közlekedési szabályzat ja­valja a biztonsági öv használatát úgy a vezető, mint a mellette he­lyet foglaló személy számára. Annak érdekében, hogy a ve­zető figyelmét ne vonhassák el a jármű irányításának műveletétől, tilos a tehergépkocsik vezetőfül­kéjében, a személygépkocsikban vagy a motorkerékpárokon a bejegyzési bizonylatban feltünte­tettnél több személyt szállítani. Mivel lényegesen szaporodott a kétkerekű járművek száma is, a szabályzat újabb intézkedése­ket tartalmaz az ilyen járműve­zetők, valamint utasaik bizton­sága érdekében, így például tilos személyeket szállítani az olyan motorkerékpárokon, ame­lyek nem­ rendelkeznek üléssel. Hasonlóképpen a motorkékpáro­­kon tilos nagyobb méretű tár­gyakat szállítani. Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárok vagy robogók vezetői és utasai kötele­sek védősisakot hordani­ az uta­zás közben. MIKÉNT LEHET KÖZLEKEDNI ÉJSZAKA VAGY KEDVEZŐTLEN METEOROLÓGIAI VISZONYOK KÖZEPETTE Annak ellenére, hogy a sza­bályzat eddig nem írta elő, a gépkocsivezetők a biztonságos közlekedés érzésétől vezérelve, amikor csökkentek a látási vi­szonyok, bekapcsolták a fényszó­rókat. Nem mindenki cselekedett azonban így. Akadtak, sajnos elég, szép számmal, olyanok is, akik éjjel vagy ködös időben csak a pozíciólámpákat kapcsol­ták be és így a rossz látási vi­szonyok miatt veszélyeztették saját és a velük szembejövők biztonságát is. Az új szabályok most előírják, hogy éjszaka, va­lamint a rossz idő esetén, ami­kor zuhog az eső, sűrűn havazik vagy köd van, nappal is hasz­nálni kell a helységekben a rö­vid fényt, kint az országúton pedig a fényszórókat. A pozíció­­lámpákat csak a megállásnál vagy a vesztegelésnél lehet hasz­nálni. Az útrakelésnél azonnal be kell kapcsolni a fényszóró­kat. Hogy ennek az intézkedés­nek meg legyen a kívánt hatása, szükséges a fényszórók megfelelő beállítása. Vonatkozik ez főleg a hivatásos sofőrökre, akik a teher­gépkocsik magasan fekvő veze­tőfülkéjéből semmibe veszik a személygépkocsival közlekedőket és járművük fényszóróit, a fa­csúcs magasságába állítják be. De vonatkozik ez az észrevétel a személygépkocsik vezetőire is, akik miután járművüket jól meg­terhelik, csomagokkal és szemé­lyekkel, elfelejtik a megfelelő helyzetbe átállítani a fényszóró­kat. Az ellenkező irányból köze­ledő jármű esetében legkevesebb 200 méternél már használni kell a rövid fényt. Hangsúlyozzuk, hogy a törvény a jármű kifeje­zést használja és így a rövid fényre kell átkapcsolni akkor is, ha kerékpár vagy szekér közle­kedik velünk szemben. az Állati vontatású JÁRMŰVEK ESETÉBEN Mindenki tudja, hogy milyen nagy veszélyt jelentenek a köz­utakon a kivilágítatlanul és fény­visszaverő testtel el nem látott szekerek. A legtöbb esetben e­­zekkel a szekerekkel még nappal keltek útra és közben érte őket a besötétedés, vagy a ködös idő. Az ilyen esetek elkerülése érde­kében az új szabályzat előírja, hogy az állati vontatású jármű­veket fel kell szerelni macska­szemekkel és lámpással, akkor is, ha nappal közlekednek. Ezzel az intézkedéssel lehetővé teszik, hogy a szekeret hajtó, köd ese­tén nappal is meggyújthassa a lámpát és így jelezze jelenlétét az úttesten. A GÉPJÁRMŰ VEZETÉSI JOG FELFÜGGESZTÉSE Mivel a közlekedési szabály e­­gyes előírásait gyakrabban sértik meg és ezzel növelik a baleset­­veszélyt, az új szabályzat na­gyobb szigort ír elő ezeknek a szabálysértéseknek a büntetésé­re, így a hajtási jogosítvány bi­zonyos időszakra való felfüggesz­tését az eddigi kihágások — ittas állapotban való vezetés, szabály­talan előzés, elsőbbség meg nem adás gyalogosoknak vagy jármű­veknek, műszaki meghibásodást mutató járművekkel való közle­kedés — mellett újabb kihágá­sokra is kiterjesztik, így például az új szabály sze­rint a hajtási jogosítványt bizo­nyos időre felfüggesztik már az első alkalommal, ha a vezető éjjel nem használja szabályosan a fényszórót a vele szembe köz­lekedő járművel való találkozás­kor. Eddig a szabályzat csak abban az esetben írta elő a haj­tási jogosítvány felfüggesztését, ha ezt a vétket két éven belül kétszer elkövette a vezető. Ezzel az intézkedéssel ki akarják irta­ni egyes járművezetőknek azt a szokását, hogy a fényszóróikkal elvakítják a vele szembe jövőket és így nem egy esetben balesetet idéztek elő. Aki ezentúl így cselekszik, bizonyos időre nem ülhet majd a volán mögé. Hasonlóképpen már az első vétség esetében felfüggesztik a hajtási jogosítványt a vasúti át-,­kelőhelyek szabálytalan átszelé­­sénél is. Nem egy esetben a jár­művezetők, amikor a vasúti át­kelőhelyekhez értek, nem győ­ződtek meg, hogy nem-e közelít vonat a síneken vagy félsorom­pók esetében egyszerűen kike­rülték azt. Sajnos ez a nemtörő­dömség számos súlyos következ­ményekkel járó balesethez veze­tett. Éppen ezért vált szükséges­sé ennek a kihágásnak a szigo­rú büntetése. Az utóbbi években a balesetek okainál az első helyet a gyors­hajtás foglalja el. Az emiatt be­következett baleseteknél az ösz­­szeütközés nagyon kevés és a ki­menetel a legtöbb alkalommal nagyon súlyos. A gyorshajtás megelőzése érdekében az új sza­bályok előírják a járművezetési jog felfüggesztését abban az e­­setben, ha a vezető a megenge­dettnél 20 kilométerrel nagyobb sebességgel közlekedett. A gyakori szabálysértések so­rába tartozik az útkereszteződés­nél a tilosba való behajtás a szemafor piros jelzésénél. Sok esetben a szemafor piros jelzé­sének semmibe vétele súlyos baleseteket okozott és áldozato­kat követelt a szabályosan köz­lekedő gépkocsivezetők és gyalo­gosok sorából. Az új szabályzat előírása szerint attól, aki a piros jelzésnél behatol az útkeresztező­désbe, bizonyos időre felfüggesz­tik hajtási jogosítványát. Hasonló büntetésben részesül az is, aki a szocialista tulajdont képező járművet több alkalom­mal az előírtnál más helyen parkírozza és ezzel anyagi ká­rokat okoz a szocialista tulaj­donban, lehetővé teszi a fekete fuvarokat.. Mindezek balesetfor­rást is jelentenek, hiszen a tilos­ban közlekedő sofőr figyelmet­len, siet és így gyakran a ki­hágását baleset elkövetésével is tár­sít­ja. A hajtási jog felfüggesztésével jár az is, ha valaki nem áll meg a közlekedést irányító milicista * jelzésére, és ezzel ki akarja vonni magát az ellenőrzés alól. Az új szabályzatban a hajtási jogosítványt 1—3 hónap időtar­tamra lehet visszavonni a hiva­tásos és az amatőr sofőröktől egyaránt. Említésre méltó, hogy abban az esetben, ha a jogosít­vány visszaadásától számított 6 hónapon belül az illető újból olyan kihágást követ el, amelyért a jogosítvány felfüggesztése jár, akkor tőle megvonhatják a gép­jármű -vezetési jogát. KÖNNYEBB BALESETEKNÉL A közlekedési szabályzat ed­dig is előírta, hogy balesetkor a járműveket nem szabad el­mozdítani, meg kell őrizni azo­kat az eredeti helyzetben és gon­doskodni kell a nyomok megőr­zéséről mindaddig, amíg a kihí­vott milicista helyszínre érkezik és megejti a vizsgálatot. Az új szabályzat bizonyos módosítást vezetett be ennél az előírásnál. Ezt az tette szükségessé, hogy lehetőleg minél hamarabb fel­szabaduljon a baleset miatt le­zárt vagy elzárt úttest, így azokban az esetekben, ha csupán anyagi kár keletkezett a balesetnél és következményei nem okoznak a büntető törvény­be ütköző esetet, a gépjárműve­zetők a járműveket azonnal ki kell vonják az úttestről, vagy, ha ez nem lehetséges az úttest szélére kell tolják kocsijukat. Ez utóbbi esetben, ha szükséges fényvisszaverő háromszöggel kell jelezzék a jármű vesztegelését az úttesten. Akkor, ha a járművek magán­tulajdonban vannak, ezek veze­tői felkereshetik a legközelebbi közlekedést irányító milicistát vagy őrsöt és itt megkaphatják a szükséges bizonylatot. Ha a járművek valamelyike szocialis­ta tulajdon, vagy idegen személy tulajdona, akkor meg kell vár­ni a helyszíni vizsgálatot és ezért értesíteni kell a legközelebbi mi­lícia őrsöt. AZ ÉVI MŰSZAKI ELLENŐRZÉS Nagy érdeklődésre tarthatnak számot azok az intézkedések, a­­melyeket az évi műszaki ellenőr­zésre vonatkozóan ír elő a Tör­vényerejű rendelet és a közle­kedési szabályzat, így 1983 ja­nuár elsejétől csak a személyi tulajdont képező járműveket kell műszaki ellenőrzésre vinni, éspe­dig a jármű bejegyzésének hó­napjában. A könnyebb érthetőség kedvé­ért hadd említsünk egy példát. A gépkocsi vagy motorkerékpár tulajdonosa 1975 szeptemberében jegyezte be a milíciánál jármű­vét. 1983-ban szeptemberben kell műszaki ellenőrzésen megjelennie járművével. Eddig az időpontig az 1982-ben kiadott bizonylat érvényes. Abban az esetben, ha az illető a kijelölt hónapban nem tud megjelenni a műszaki ellenőrzésen, akkor azt a meg­előző hónapban kell elvégeztet­nie. Kivételt képeznek az új gép­kocsik, amelyeket a bejegyzésük második évében kell csak először műszaki ellenőrzésre vinni. Az egész évre eloszló ellenőr­zési munka így lehetővé teszi annak alaposabb elvégzését, ki­küszöbölődik a torlódás. Az új szabályzat a szocialista egységek részére előírja a kartotékokon alapuló nyilvántartási rendszer bevezetését és a műszaki ellen­őrzés bizonylatának a számtáb­lán való elhelyezését. 1983-ban ez a jelvény narancsszínű és 1912-ig lesz számozva,­­ jelölve a műszaki ellenőrzés elvégzésé­nek hónapját is. Mivel nagyon rövid az idő, a jövő évi műszaki ellenőrzések­ megkezdéséig az erre jogosított egységeknek sürgősen be kell szerezniük a szükséges berende­zéseket, kérniük kell az engedély megadását. A szocialista tulajdont képező járműveket saját műhelyekben ellenőrzik. Az ellenőrzés elvég­zését a nyilvántartási talonnal kell bizonyítani, így 1983 ja­nuár 1-től a szocialista tulajdont képező autók vezetőinek rendel­kezniük kell az eddigi évi mű­szaki ellenőrzést tanúsító bizony­lat helyett, a műszaki ellenőrzés elvégzését nyilvántartó talon­nal. ★ Az új közlekedési szabályok nagyobb igényességet követelnek a milícia szerveitől is, szünte­lenül őrködniük kell a biztonsá­gos közlekedés felett. Ezek a szabályok azonban nagyobb fe­lelősséget követelnek a közleke­dés minden résztvevőjétől is. Mert csak így lehet biztosítani a balesetmentes közúti közleke­dést. VÖRÖS ZÁSZLÓ - 3 OLDAL

Next