Vörös Zászló, 1983. május (35. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-01 / 102. szám
V ELJEN HAJUS ELSEJE----a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napjai AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXXV. évfolyam 102 (9678) szám | 1983. május 1. vasárnp Arado báni Szoros összefogásban Május elsejét, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napját ünnepeljük, ünnepük szerte a világon. Mi, a többi szocialista ország népeivel együtt, a nemzeti és társadalmi elnyomás alól immár felszabadultan, az új élet építésében elért sikerek örömével, mások a kizsákmányolás, a társadalmi és faji megkülönböztetés elleni harc mozgósító jelszavával. Kilencvenhárom éve annak, hogy az egész világ proletariátusával együtt, a román munkásság első ízben ünnepelte meg május elsejét, a munka, a dolgozók egységének és testvériségének napját. Azóta hazánk munkásosztálya, dolgozó tömegei minden alkalommal munkával és a demokratikus jogokért, a jobb életért folyó harccal köszöntötték május elsejét, kifejezték szolidaritásukat az összes forradalmi erők harcával, a kizsákmányolás és elnyomás ellen, a nemzeti és társadalmi felszabadulásért, a béke megvédéséért küzdők seregével. „Elmondhatjuk, ha visszatekintünk a május elsejei munkásmegnyilvánulásokra — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs —, ezek magának a román proletariátusnak gazdag és hősi történelmét körvonalazzák, szervezésének kezdeteitől, forradalmi, politikai pártjának létrehozásától a szocialista forradalomban kivívott győzelemig és az új, szocialista társadalmi rend sikeres felépítéséig“. A világ összes dolgozóival vállalt szolidaritás mellett májuselsejét mi a munka ünnepének tekintjük, alkalomnak a szocialista társadalmunk építésében elért nagyszerű eredmények számbavételére. A Román Kommunista Párt vezetésével olyan utat tettünk meg, amelyre hazánk történetében nem volt példa. A párt felhívására mindannyian összefogtunk s forradalmi lendületünket a békés építőmunka, a gazdasági megerősödés, a kulturális-szellemi kibontakozás, a jólét megteremtése, az általános előrehaladás szolgálatába állítottuk. A szocialista építés éveiben Románia ipari termelése ötvenszeresére növekedett, a mezőgazdasági termelés pedig 3,5- szeresére. Ez biztosította a nemzeti jövedelem 15-szörös gyarapodását, és ezáltal lehetővé vált az (Folytatás a 4. oldalon) Szilárd meggyőződésem: nemrészt zokon tőlem Crisan Iosif, hogy a munkatársaitól „elcsíptem“ a Jóska megszólítást. Valahogy úgy éreztem, miközben az udvaron sorjázó, vagy jövőmenő, berregő gépjárművek s a velük rajtuk dolgozó emberek közt forgolódtunk, hogy nincs itt egy személy, aki ne adózna tisztelettel e név viselőjének. De hogy is szólt az önvallomása? — Ötvenhatban itt kezdtem a géplakatos mesterséget, magyar nemzetiségű kollégáim ragasztották a Jóskát reám. A rokonszenvnek volt a jele ez a megnyilvánulás. De akkor, az ismerkedés első napjaiban még aligha sejtették a közvetlen munkatársak, hogy milyen értékes személlyel gyarapodott kis közösségük. Az „új embert“ hozzáértésének és rátermettségének elismerése jeléül főnökei már két év múltán mesterré léptették elő, s ugyanannyi idő elteltével műhelyfőnökké nevezték ki, amihez hasonló, legfönnebb egy árnyalattal rangosabb, hangzatosabb a jelenlegi szekcióvezetői beosztása. De végső soron mindez lényegtelen, mert Crisan Iosifot nem a hivatalból kapott címek tették olyasvalakivé, akire felnéznek a műhelybeliek, büszkkék a felettesek és akit irigyelnek a rivális üzemek. Poptámas Liviu, a régeni Erdőgépesítő, Szállító és Építkezési Egység főmérnöke, aki magához kéreti a sokszoros újítót s kinek a szobájában elindul a hatszemközti beszélgetés, egyetért a becslésemmel: s az önmagát technikusnak valló riportalanyom ma már többet tud sok mérnöknél. És főleg hasznosabbá teszi magát szorgalmával és leleményességével. ( Neki ugyan (Folytatás a 2. oldalon) A gép mellől indult--- — AJTAY LÁSZLÓ riportja — TRAIAN IANCU Májusi reggel Tavasz, május, örök nagy újító, zöld robbanás az ágakon, a kristály ragyogásában könnyű szél érkezik selymes szárnyakon. Tavasz, május, virágok mámora, míg minden önmagára ébred: a kert, a rét, körös-körül a föld, a csírákban az élet. Tavasz, május teremtő reggele szabadba hívó illatokban, velünk vonul a fény az utakon, az öröm dala égre lobban. MÁRKI ZOLTÁN fordítása. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS részt vett a május elsejének szentelt nagy népgyűlésen Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Elena Ceausescu elvtársnő, s a többi párt- és államvezető szombat délután részt vett a Május Elsejének szentelt nagy népgyűlésen, amelyet az RKP Bukarest municípiumi bizottsága rendezett a fővárosi Sport és Művelődési Palotában. Május Elseje, a munka és a tavasz, a dolgozók közötti nemzetközi szolidaritás hagyományos napja, ünnep az ország összes román, magyar, német és más nemzetiségű állampolgárának, alkalom arra, hogy kifejezzék forró hódolatukat a hazai forradalmi hagyományok méltó folytatója, a Román Kommunista Párt iránt, amely a szabadság, az emberi méltóság, a haladás, az új, szocialista társadalom építésének dicső, napfényes útján vezeti a nemzetet, a román nép alapvető törekvéseinek megvalósításában látva létének legfőbb értelmét. Május elseje ugyanakkor alkalom arra, hogy az ország minden fia kifejezze forró szeretetét, tiszteletét és háláját Nicolae Ceausescu elvtárs, a forradalmár és a szeretett vezető iránt, aki fiatalkora óta egész életét a párt, a haza és a nép nemes ügyének szolgálatába állította, odaadással, rettenthetetlen bátorsággal harcolva a kizsákmányolás és az elnyomás ellen, a társadalmi és a nemzeti szabadságért, az ország függetlenségéért, szuverenitásáért és felvirágzásáért, a nemzet jólétéért és boldogulásáért, a szocializmus és a kommunizmus romániai diadaláért, egy jobb és igazságosabb , fegyverektől és háborúktól mentes világért, a béke, az egyetértés és a népek közötti együttműködés világának megteremtéséért. E mély és nemes érzelmek jegyében, a nagy megelégedés és az ország életében elért nagyszerű eredmények fölötti büszkeség légkörében zajlott le a Május Elsejének szentelt nagygyűlés, amelyen erőteljesen kifejezésre jutott, nemzetiségre való tekintet nélkül, az ország minden állampolgárának elhatározása, hogy szoros egységben, odaadással és bizalommal követi hős kommunista pártunkat s annak főtitkárát, Nicolae Ceausescu elvtársat — akinek nevéhez és tevékenységéhez kapcsolódik Románia történetének legragyogóbb és legeredményesebb korszaka — és erőt nem kímélve munkálkodik a XII. pártkongresszuson s az országos pártkonferencián kijelölt nagyszerű célok megvalósításáért. Mindezek a gondolatok és érzelmek, amelyekkel a dolga(Folytatás a 2. oldalon) Ünnepi gyűlés Marosvásárhelyen Ebben az évben immár 93-szor ünnepeljük meg május elsejét. A munka és a nemzetközi szolidaritás napját megelőzően Marosvásárhely dolgozóinak képviselői, gazdasági és társadalmi egységek, a kommunista és munkásmozgalom régi harcosai, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — ünnepi ülésen emlékeztek meg a világ dolgozói testvériségének napjáról. 1983. április 30. Délben 3 órakor zsúfolásig megtelt a marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagyterme. Ünnepélyes hangulat. Az elnökségi asztalnál helyet foglal Nicolae Veres elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, a Megyei Pártbizottság titkárságának, bürójának és a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának más tagjai, üzemek és intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek vezetői, élenjáró munkások, mesterek, magas rangú tisztek, a kultúra és művészet jeles képviselői. Elhangzik Románia Szocialista Köztársaság állami himnusza. (Folytatás a 2. oldalon)