Vörös Zászló, 1983. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése (Folytatás az X. oldalról) kora, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke vezetése alatt or­szágos parancsnokságot hoznak létre, amely koordinálni fogja az erőknek és az eszközöknek a mezőgazdaság szempontjából e nagyfontosságú program megva­lósítására, a nemzetgazdaság ha­ladására való mozgósítását. Ugyanakkor elhatározta, hogy parancsnokságokat létesítenek minden megyében, városban, községben és mezőgazdasági egy­ségben, amelyek helyi szinten szervezik meg a program elő­irányzatainak teljesítését és fe­lelnek érte. Mint hangsúlyozta, egy ilyen nagyszabású és komplex prog­ram megvalósítása annak nyo­mán vált lehetővé, hogy Romá­niában az utóbbi évtizedben erő­teljesen fejlődött az ipar, általá­nosan növekedett az ország gaz­dasági ereje, s meggyőződését fejezte ki, hogy egész népünk az SZDEF keretében szoros egység­ben, a párt vezetése alatt min­den alkotó energiáját a kijelölt munkák példás elvégzésére fog­ja mozgósítani, hogy növelje a föld termőképességét és az biz­tosítsa bármilyen körülmények között a biztos és stabil terme­lés elérését , az országos érde­kű gazdasági célkitűzésnek, a ha­zai új agrárforradalom alapvető összetevőjének a megvalósítását. A plénum elhatározta, hogy a programot megvitatás és jóváha­gyás véget a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztik. 4. Az egyes európai szocialista országok párt- és államvezetői­­nek moszkvai találkozójáról szó­ló tájékoztatót megvitatva, a plé­num maradéktalanul helyeselte és különösen nagyra értékelte a találkozó keretében Nicolae Ceausescu elvtárs által kifejtett elvszerű tevékenységet, amely mindenben megfelel a párt XII. kongresszusán és országos kon­ferenciáján kijelölt orientációk­nak és határozatoknak, s a leg­nagyobb mértékben a román nép alapvető érdekeit, a béke, az enyhülés, a nemzetközi együtt­működés és egyetértés ügyét szolgálja. A Központi Bizottság mély megelégedéssel hangsúlyozta, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs belpolitikai és nemzetközi téren kifejtett egész tevékenysége nagyszerű példája a szocialista nemzetünk békére és haladásra irányuló törekvései odaadással és forradalmi szenvedéllyel tör­ténő szolgálatának, a kortárs vi­­lág sorsa iránti nagyfokú fele­lősségnek. A plénum kidomborította azt a ragyogó módot, ahogyan Nicolae Ceausescu elviére ez al­kalommal is kifejezésre juttatta országunknak az emberiséget foglalkoztató nagy horderejű, komplex kérdésekkel kapcsola­tos konstruktív álláspontját. A Központi Bizottság mindenben egyet­értett a pártfőtitkár arra vonatkozó fontos értékeléseivel, hogy rosszabbodtak a nemzetkö­zi kapcsolatok, a feszültség ú­­jabb eszkalációja észlelhető, ami elsősorban abban tükröződik, hogy páratlan mértékben foko­zódik a fegyverkezési hajsza, terveket dolgoznak ki egyre na­gyobb romboló erejű nukleáris fegyverek gyártására és a koz­mikus térség katonai célú ki­használására, fokozódnak az elő­készületek a középhatósugarú a­­merikai nukleáris rakéták egyes európai NATO-tagországokba való telepítésére, egyes államok­ban militarizálják a gazdasági, politikai és társadalmi életet. Egyszersmind rámutatott, hogy a világ különböző részein fenn­álló egyes katonai konfliktusok állandósulása, a pressziók és a más államok belügyeibe való beavatkozás politikájának foko­zódása szintén nagy veszélyt je­lent a népek békéjére, szabad­ságára és függetlenségére. Rámu­tatott továbbá, hogy a világ gaz­dasági helyzete továbbra is igen súlyos, a fejlődő országok álla­pota szüntelenül rosszabbodik. Mindezek különösen kiélezték a különböző államok és államcso­portok, a szocializmus és az im­perializmus, a gazdag országok és szegény országok közötti el­lentmondásokat. A plénum kiemelte továbbá hogy a néptömegek, a legkülön­bözőbb társadalmi körök és ka­tegóriák, a tudósok, a politikai és parlamenti erők széles körei, a világ népei fokozták harcukat, s határozottan követelik a fegy­verkezési hajsza megállítását, a leszerelésre, s elsősorban a nuk­leáris leszerelésre való áttérést és azt, hogy a béke, szabadság és függetlenség feltételei köze­pette biztosítsák a népek élethez való alapvető jogát. A plénum aláhúzta, hogy a­­mint Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára hangsúlyozta, a béke sorsa, maga az emberiség sorsa szempontjából döntő pilla­nathoz értünk, amely megköve­teli az összes erők egyesítését a fegyverkezési hajsza, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza megállítása, bolygónk tartós bé­kéjének biztosítása érdekében. A plénum úgy véli, hogy a bé­ke biztosítása napjaink alapvető kérdését jelenti, s mindent meg kell tenni a népek, az egész em­beriség e létfontosságú óhajának megvalósításáért. A szocialista Románia állás­pontját megerősítve, a plénum kiemelte, hogy országunk követ­kezetesen síkra szállt és síkra száll az új nukleáris rakéták te­lepítésének megállításáért, a meglévők csökkentéséért és visZ­­szavonásáért és azért, hogy meg­állapodást hozzanak létre a kö­zéphatósugarú nukleáris fegyve­rek teljes kiküszöböléséről, első lépésként a kontinens minden­féle nukleáris fegyvertől men­tessé tétele útján. Ugyanakkor hangsúlyozta, min­dent meg kell tenni azért, hogy a madridi összejövetel ez év nyarán sikerrel érjen véget, s az európai leszerelési és bizalom­erősítési konferencia rövid időn belüli összehívásához vezessen. Mint kidomborította, fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy a nuk­leáris fegyverektől mentes Eu­rópa megteremtésének útján első lépésként atommentes övezete­ket hozzanak létre a Balkánon, Észak-Európában és a kon­tinens más térségeiben. A plénum úgy értékelte, hogy a moszkvai találkozón résztvett országok közös nyilatkozata reá­lis javaslati alapként szolgál ah­hoz, hogy megállítsák a jelenle­gi veszélyes folyamatot Európá­ban, tényleges tárgyalásokat kezdjenek a NATO-tagállamok­­kal a nukleáris háború megelő­zése, a leszerelés, s különösen a nukleáris leszerelés, a béke és a biztonság megmentése érdeké­ben, s hangot ad a találkozón részt vett országok ama óhajá­nak, hogy a teljes egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján e­­gyüttműködjenek saját haladá­suk és jólétük érdekében, az eu­rópai és az egyetemes egyetér­tés, biztonság és együttműködés ügye érdekében. Egyöntetűen jóváhagyva­­ a román delegációnak, Nicolae Ceausescu elvtársnak a moszk­vai találkozón kifejtett tevé­kenységét, a plénum nyomatéko­san megerősítette a Román Kommunista Párt, a kormány és az egész román nép elhatározá­sát, miszerint erősíti szolidaritá­sát a szocialista országokkal, az összes államokkal, a világ hala­dó erőivel a háború, a nukleáris katasztrófa megelőzéséért, a fegyverkezési hajsza megállítá­sáért és a leszerelés megvalósí­tásáért, az emberek, a nemzetek békéhez, szabad és méltó léthez való alapvető jogának biztosítá­sáért folytatott harcban. A plénum munkálatainak vé­gén beszédet mondott Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára. Pártunk főtitkárának beszédét a jelenlevők megkülönböztetett érdeklődéssel, teljes megelége­déssel és helyesléssel hallgatták végig, több ízben élénk és hosz­­szas tapssal húzták alá. Az aratás mellett a növényápolást sem hanyagolták el Az utolsó hektárokon vágták az árpát ottjártunkkor az ákos­­falvi termelőszövetkezetben. Hogy sikerült az aratás? — kér­deztük Nemes Jenőt, a termelő­szövetkezet elnökét. — Ha azt mondanám, hogy na­gyon jól, akkor is igazat monda­nék. A gépiek kitűnően működ­tek. Javítás miatt nem volt kie­sés a munkából. A múlt hét pén­tekén hét kombájnnal kezdtünk neki az aratásnak-cséplésnek. S mint ahogyan lenni szokott, az első nap amolyan tapogatózásfé­le volt. Szombattól kezdve aztán „teljes gőzzel“ dolgoztunk. Va­sárnap is az összes gép, ember kint volt a határban. Öt és fél vagon árpát csépeltünk el. — Hogyan oldották meg a szál­­lítást? — Úgy, hogy egyetlen mázsa gabona se maradt kint éjszakára a mezőn. Négy teherkocsi és két traktor dupla utánfutóval fuva­rozott, így az egész termést ki­véve a vetőmagot, átadtuk a központosított, illetve a takar­mányalapra. Árpánk egy részét vetőmagnak ismerték el, így azt az AGROSEM-hez szállítottuk le. Amelyik jármű este már nem tudott elmenni az átvevőköz­pontba, azt behúzták fedél alá s reggel, amíg a kombájnok elin­dultak, fordultak egyet. Csak ezzel a módszerrel 5 vagon ga­bona került naponta az átvevő­központba. — S az emberek? — Melléálltak a munkának. Minden elismerésem a gazdasá­got kiszolgáló mezőgépészeti részleg dolgozóié. Erőiket meg­feszítve dolgoztak. Igaz, mi is próbáltunk javítani munka- és életkörülményeiken. Rendesen meleg ételt és borvizet biztosí­­tottunk számukra. Díjmentesen. A kombájnosokhoz hasonlóan dolgoztak a préselők is. Három géppel naponta nagy területekről szedték össze, préselték fel a szalmát, így majdnem mindenütt a kombájnok nyomában halad­tak. — Tehát a terület felszabadí­tásával nincs probléma. — Azzal nincs, a szántáshoz, vetéshez azonban nincs üzem­anyag. Pedig nagyon szeretnénk vetni. Tervünk 140 hektár má­sodvetést ír elő, melyből negyven hektár zöldség. — A nagy munka közepette nem feledkeztek-e meg a növényi­ápolásról? — Egyesek igen s ezek általá­ban olyanok, akiknek semmi kö­zük nem volt az aratáshoz. Ve­lük aztán többször szóba álltunk, felhívtuk figyelmüket kötelessé­geik teljesítésére. A kapásnö­­vényeink általában szépek. A cukorrépát most kapáljuk ne­­gyedszer. A 400 hektár kukori­cát kétszer géppel és kétszer kézzel gyomtalanították. A szor­galmasabbra harmadszor is neki­fogott. A burgonya ápolásánál a főszerep a mezőgépészeké volt. Kétszer kapáltak s most perme­teznek harmadszor, betegségek és kártevők ellen. A tagságnak csak egyetlen kézi kapálást kel­lett végeznie. A fenti munkálatok mellett az ákosfalvi termelőszövetkezetben nagy gondot fordítottak a takar­mányalap biztosítására is. Az első kaszálást idejében befejez­ték, így gyorsan nőtt a sarja. A vetett füveknek és a lucernának már a második termését vágják. Mintegy 300 tonna szálas van fedél alatt s 200 tonna boglyák­ban. Győzik-e a szállítást? — A fogatokat mind ide össz­pontosítottuk. Naponta 20 szekér hordja a termést. — S az árpaaratás befejezése után... — Nem lesz megállás. Két­­három nap múlva a cserefalvi részlegen kezdeni kell a búza a­­ratását. Négyszáz hektár van be­lőle. Itt már tizenöt kombájnnal dolgozhatunk, ugyanis segítséget kapunk a farkaslaki mezőgépé­­szeti állomástól. Nyolc kombájn érkezett a köröndi részlegről, ke­zelőik szorgalmáról, hozzáértésé­ről sokat hallottunk. Egyébként készen állunk a búza betakarítá­sára is. A raktárak kitakarítva, fertőtlenítve várják az új ter­mést. Reméljük, a búza betakarításá­val is olyan operatívan végez­nek, mint az árpáéval, s így szem­veszteség nélkül kerül rak­tárba a bőséges termés. (háromszéki) VÖRÖS ZÁSZLÓ — 3. OLDAl ★ Díszgyűlés az első országos ifjúsági munkatelepek létrejöttének 35. évfordulója alkalmából Tegnap, a marosvásárhelyi Mű­velődési Palotában nagyszabású rendezvény keretében emlékeztek meg az első országos ifjúsági munkatelepek létrejöttének és a hazafias brigádmozgalom elin­dulásának 35. évfordulójáról. Az ünnepségen részt vettek a megyei párt- és állami szervek, IDISZ-szervezetek kép­viselői, veterán brigádosok és a mai hazafias munkabrigádos e élenjárói, nagyszámú fiatal ipa­ri egységeinkből, mezőgazdasági üzemeinkből, intézményeinkből. Az évforduló jelentőségét, a brigádmozgalomnak a szocialista építésben betöltött szerepét Lo­­bontiu Nicolae elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára méltatta, felelevenítve az országos haza­fias munkatelepeken­­ végzett munka kiemelkedő mozzanatait megyénk egykori és mai fiataljai­nak részvállalását az országépí­tés nagy célkitűzéseinek valóra váltásában. A díszgyűlésen még felszólalt Bucur Sorin, a KISZ Központi Bizottságának osztály­­vezető helyettese, Tacsa Stefan, a KISZ Megyei Bizottságának első titkára, Antal Endre és To­mma Axente veterán brigádo­sok, Cristina Capota pionír, Tic­­soreanu Petru tizedes Minteanu Marius munkás, Pascaliu Traian oktató­mester, Vlad Virgil ta­nuló. Az ünnepség keretében me­gyénk több municípiumi, városi, községi és üzemi KISZ-szerveze­­tének, valamint számos veterán brigádosnak, és az országos ha­zafias munkatelepeken végzett munkájával kitűnt fiatalnál­ nyújtották át a KISZ KB-nak el­ismerő oklevelét és a jubileumi jelvényt. Veteránoknak és a KISZ mozgalomban élenjáróknak adták át ugyanakkor a KISZ Me­gyei Bizottságának diplomáját és jubileumi emlékjelvényét. A díszgyűlés végén a résztve­vők táviratot intéztek az RKP Központi Bizottságához, szemé­lyesen Nicolae Ceausescu elv­társhoz, az RKP főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez, melyben kifejezik el­határozásukat, hogy töretlenül folytatják a nagyszerű elődök forradalmi hazafias lendülettől fűtött munkáját, részt vállalva megyénk és az ország előtt álló nagyszabású célkitűzések mara­déktalan valóra váltásából. Ezután, a több mint hatszáz résztvevő előtt, színvonalas mű­vészi műsort mutattak be. Fel­léptek a régeni Ifjúsági Klub Ze­ne- és Költészet körének tagjai, a Kisipari Szövetkezeti Szövet­ség témástánc-együttese, a Fil­harmónia kórusa, valamint Au­rel Stefănescu, a marosvásárhe­lyi Nemzeti Színház művésze. Ugyancsak tegnap, a Művelő­dési Palota előcsarnokában, a KISZ Megyei Bizottságának és a Megyei Múzeum közös szerve­zésében, a 35 éves brigádmozga­lom kezdeteit és jelenét bemuta­tó fényképkiállítás nyílt. A KISZ Megyei Bizottságának plenáris ülése Tegnap plenáris ülést tartott a KISZ Maros megyei Bizottsága. A plenáris témája az iskolai KISZ-szervezetek tevékenysége az oktatási-nevelési folyamat ál­landó javításában volt. Részt vettek a KISZ Megyei Bizottsá­gának tagjai, az iskolai KISZ- szervezetek titkárai, nagy gaz­dasági egységek KISZ-titkárai, líceumi igazgatók. Jelen volt Bucur Sorin, a KISZ KB osz­tályvezető-helyettese.

Next