Vörös Zászló, 1983. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

fi OLDAL - VÖRÖS ZÁSZLÓ SZEPTEMBER 1. CSÜTÖRTÖK A Nap kel 6 óra 37 perckor, lenyugszik 19 óra 53 perckor. Az év 244. napja, hátravan 121 nap. EMLÉKEZTETŐ •— A Líbiai Jamahirta Szocialis­ta Népi Köztársaság nemzeti ünnepe. A Forradalom Napja — 1919-ben alakult meg az USA Kommunista Pártja .— A Béke Világtanács határoza­ta alapján szeptember elsején tartják a nemzetközi bizton­ság és a fegyverkezés elleni harc napját •— Az el nemkötelezett országok miniszteri tanácskozásának 1981. februárjában Delhiben tartott ünnepi ülésszaka hatá­rozata értelmében szeptember elsején az Elnemkötelezettség Napját tartják ■— 1944-ben az Egységes Forra­dalmi Szakszervezetek létre­hozásával helyreállt a szak­­szervezeti egység hazánkban •— 1944-ben hunyt el Iriviu Rebreanu román író­­— 1947-ben jelent meg az Előre első száma •— 1952-ben hunyt el Iosif Ranghet, a hazai munkásmoz­galom harcosa MŰSOROK - MOZI -A ETA: Elmegyek, de veled mara­dok. UNIREA: délelőtt 11-től: Anna és a tolvaj, délután 14, 16, 18 és 20 órától: Feketeszakáll szelleme. HALADÁS: Yeti, a hóbirodalom óriá­sa. SELECT: A verseny. IFJÚSÁGI: (renoválás miatt zárva). FLACARA: Pintea. SEGESVÁRI LUMINA: Ria­dókészültségben a különleges brigád. RÉGENI PATRIA: Én, te és Ovidius. SZÓ­V­AT­AI DOINA: A kiruccanás. MUNKÁS MOZI: Törvénytelen utakon. TIRNAVENI MELÓDIA: Zorró I—II. rész. LUDASI FLACARA: A végál­lomás. SÁRMÁSI POPULAR: A tü­net I—II. rész. RADNÓTI LUMINA: A kincs. ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Veled maradok GYU­­LAKUTAI PATRIA: Versenypilóta. NYÁRÁDSZEREDAI NIRAJUS: A kivándorló. - RADIO -A MAROSVÁSÁRHELY! RÁDIÓSTÚDIÓ HUMAN NYELVŰ MŰSORA 11,oo—7,00-ig: Reggeli zenés beszél­getés. Híradó. Könnyűmelódiák. Ta­karékos gazdák háza táján. Hallga­tóink figyelmébe. 18,00—20,00-ig: Hí­rek. Erdélyi népi muzsika. Rádióka­binet. Forradalmi dalok. Az ifjúság hullámhosszán. MAGYAR NYELVŰ MŰSORA il|Sfc*13:00-ig. Híradó. A Vadrózsa együttes felvételeiből. A szakemberé a szó. Kamaraművek, a művelődés hajlékaiban. A falusi könyvtár a tudatformálás szolgálatában. Dallam­ról dallamra. Történelmi lapok. 17,00— 18,00-i­g: Hírek, tudósítások. Mező­gazdasági krónika: Gazdag másod­termés és^fcás révén. Az üzemanyag­­spórlás ^fcl apfeltétele a járművek ésszerű üzemeltetése.­ ­ TELEVÍZIÓ — 11,00 Telex 11,05 A nők világa 11,55 öt tulipán — játékfilm (SZ) 12,35 Vakációs matiné: Rajzfilm (SZ) 16,00 Telex 16,05 Vakációs matiné: Arabel­la — 10. rész (SZ) 16,30 Ifjúsági stú­dió 17,40 Líbiai útifilm 20,00 Híradó (FF—SZ) 20,20 Napirenden a gazda­ságban 20,35 Népzene 20,45 Harcos, forradalmi szellem 21,00 Hazafias és forradalmi dalok 21,15 Ötmilliárd em­ber (SZ) 21,40 Az 1983-as mamaiai könnyűzene-fesztivál gálaestje 22:30 Híradó (FFKSZ). PRONOEXPRESSZ A Pronoexpressz 1983. augusz­tus 31-i húzásának nyerőszámai: I. húzás: 9, 11, 39, 10, 1, 14. II. húzás: 4, 40, 37, 34, 43, 24. Nyereményalap: 1 047 680 lej. IDŐJÁRÁS A Maros-Bánát Vízügyi Igazga­tóság diszpécser szolgálata közli: Tegnap reggel Marosvásárhelyen a levegő hőmérséklete 12, délben 2 órakor 25 fok volt. Előrejelzés: továbbra is szép és meleg lesz az idő, jobbára derült éggel. Gyenge, időnként mérsékelt észak-keleti szél. A hőmérséklet csúcsértékei a reggeli órákban 12—14, napközben 26—28 fok kö­zött várhatóak. Meddig tart a rend? Szép hagyomány a tavaszi, nyári ünnepekkel járó maján­­­sozás a szabadban. S útra is kelünk, erdőbe, zöldbe, folyó­partra, kinek hol kedvesebb a szórakozás, az ilyenszerű idő­töltés. Hanem ünnep után. .. Úgy adódott, hogy a felszabadulási ünnepünket követő e-­g­yik nap volt csak alkalmam kisétálni a Somostetőre. A csen­des, őszies délelőtt kellemét csupán a küllem zavarta — elém tárult a majális teljes ét- és itallapja. Nem kellett különleges nyomozói tehetség annak kiderítésére, mi mindennel szolgált ezúttal is a vendéglátóipar. A jelek szerint semmiben sem szenvedtek hiányt a kirándulók, mert amit maguk után hagytak... Sajnáltam is kicsit a takarítással foglalatoskodó köztiszta­ságiakat és valamelyik erre a munkára befogott üzem csoport­­nyi dolgozóját. Tonnaszámra gyűlt a hulladék, mégis sziszi­fuszi dolognak tűnt a takarítás, mert szinte lehetetlennek lát­szott mindazt egybehordani, amit a szórakozó, kiránduló társa­ságok gondatlansággal „eltérítettek“. Tudom persze, hogy mi­vel jár a szabadban való evés-ivás, szórakozás, s míg a világ, lesz dolga a köztisztaságiaknak. Mégis: a civilizált magatartás követelményei arra kellene késztessenek, hogy jobban vigyáz­zunk környezetünkre s ne tegyünk benne több kárt a valóban elkerülhetetlennél. Most újra rendbe tették a Somostetőt. Meddig tarthat? A következő derűs vasárnapig? Kár lenne... (fenyvesi) • Megyénket az első félév fo­lyamán 38 százalékkal több szo­cialista országból érkezett turista kereste fel, mint a múlt eszten­dő azonos időszakában. Ugyan­akkor a Turisztikai Hivatalnak a belföldi turizmusból származó bevétele 1,7 millió lejjel haladta meg a tervezettet. Legsikereseb­ben a hivatal szovátai, tirnave­­ni-i és marosvásárhelyi kiren­deltségei dolgoztak. (Ries Albert) désre szeretnék konkrét választ kapni az illetékesektől.“ BÍRÓ SÁNDOR, Marosvásár­hely, Orizontului utca 6 szám: „Elnézem, hogy Marosvásárhe­lyen bizonyos utcákban a köz­utat, gyalogjárót minden évben, másokat még évtizedek múltával sem javítanak. Példa erre a Tré­­bely utca, ahol az utóbbi évek­ben mindig javítgattak egy-egy útszakaszt, a gyalogjárót, de 20 méterrel odébb, fontos állami in­tézmény — a Gyermekek Háza — közelében (Padurii utca) ’49- től nem eszközltek útjavítást. Jó időben naponta 20—30 gyermeket visznek sétálni ezen az útszaka­szon, s rossz nézni, mint botla­doznak, bukdácsolnak a gödrök­ben, hepehupákon. Gondolom in­dokolt, hogy az illetékesek e fontos problémára felfigyeljenek és intézkedjenek.“ JAKAB LÁSZLÓ, 1918. decem­ber 1 sugárút 187 szám, VI. cm., 25-ös lakrész: „1983. július 12-én az 1696-os megrendelőlappal be­adtam javításra egy női karórát a Métáius szövetkezet Bolyai ut­cai egységébe. Július 20-ra ígér­ték a javítás elvégzését, s azóta is naponta járatnak, hogy „Jöj­jön holnap, vagy a jövő héten“. Kérem, vagy a kifizetett 75 lejt adják vissza az órával együtt, vagy végezzék el a javítást. El­végre egy olyan tárgyról van szó, amire állandóan szükségem van.“ (PANASZOK, ÉSZREVÉ­TELEK, JAVASLATOK) TORÖK GÁSPÁR, Marosvá­sárhely, Bodor Péter sor 6 sz., telefon: 30-229. „Észrevételem a Nyárádszereda — Nyáramagyarós közötti útszakasz állapotával kap­csolatos. Augusztus 10-én jártam arrafelé, és ismét meggyőződtem, hogy az mennyire járhatatlan. Nem hivatalos értesüléseim sze­rint ezt az­ útszakaszt papíron már rég leaszfaltozták, sőt a járdaszegélyek is elkészültek, va­lamint az átjáró híd. Ám a va­lóságban ez másként van. Mi lesz a sorsa ennek az útszakasz­nak, egyáltalán mikor kerül sor rendbetételére? — erre a kér­ SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT ÉRDEKESSÉGEK AZ A DIVÍZIÓBÓL ■ Az A divíziós labdarúgó­­csapatok részére engedélyezett 23 tagú játékoskeretet csupán né­hány együttes töltötte be. Ezek: Corvinul, ASA, FC Bihor, Du­­narea CSU. A legkisebb létszá­mú játékoskerete a Dinamónak és az FC Oltnak van, egyenként 19 játékos szerepel a bejelentési névsorban. ■ Az A divízióban szereplő já­tékosok közül a legidősebb Du­­mitrache (Corvinul) és Ciupitu (Chimia), akik 1948-ban szület­tek, őket követik a körlistán Is­­pir (ASA), Kun II. (FC Bihor), Marica (Petrolul), akiknek szü­letési időpontja 1949. Az ellen­kező póluson helyezkednek el Hagi (Sp. studentesc) és Varga (ASA), akik 1965-ben születtek. ■ A legtöbbször szerepelt az A divízióban Dinu (Dinamo), 454 alkalommal, őt követik Dobrin 409, Vigh 404, Antonescu 400, O. Ionescu 388 és Dembrowszki 386 játékkal, ők már nem aktív labdarúgók, így nem növelhetik szereplésük számát. Őket követi Ispir 386 játékkal. Az ASA játékosa, ha 24 mérkőzésen pá­lyán lesz ebiyen a bajnokságban, a második helyre törhet elő. Úgyszintén esélye van a 400 mér­kőzés-szám elérésére Bölöninek­ is, aki eddig 358 A divízióban lebonyolított mérkőzésen játszott. ■ Az A divízió legeredménye­sebb játékosai Dobay, Oblemenco I és Dudu Georgescu, akik 4—4 alkalommal végeztek a góllövő lista élén. A legtöbb gólt eddig Dudu Georgescu lőtte, 219-et, ő ezt a számot növelni tudja, hi­szen még aktív játékos. GÖRKORCSOLYA Országszerte egyre nagyobb te­ret hódít a görkorcsolya, amely nagyszerű felkészülési lehetősé­get nyújt a gyorskorcsolyázók számára. Mint külön sportágat is nyilvántartják, és a közelmúlt­ban Suceaván, ahol az ország e­­gyetlen szabályos, 250 méteres, betonozott görkorcsolya pályája létezik, megrendezték az országos bajnokságot is mind az ifjak, mind a felnőttek részére. A ver­seny nagy népszerűségnek ör­vendett, számos sportegyesület és klub indította azon képviselőit. Szép sikerrel szerepeltek a ma­rosvásárhelyi görkorcsolyázók is, akik a legtöbb számban az él­mezőnyben végeztek. A felnőttek versenyén a nőknél Gabriela Voinea (Tractorul Brassó) lett országos bajnok, míg a férfiak­nál Marina Tigau (Petrolul Plo­­iesti) vette át a bajnokot meg­illető érmet. Szász László (Mu­resul) a második helyet foglalta el, míg csapattársa, Bakos Atti­la a harmadik lett. Az ifjúsá­giaknál Aurel Manitiu (Muresul) a bronzérem birtokába jutott. A serdülőkorúaknál Csák Ödön (Muresul) az első helyen végzett és elnyerte a bajnoki címet. A legifjabbak részére kiírt versenyt Zsigmond Nora (Muresul) és Iu­­lia Cosma (Muresul) nyerték. EMBEREK A MAROS MENTÉN Zeneszerző ...zeneszerző lettem, hiszem azonban, hogy sikerrel felvé­telizhettem volna annak ide­jén akármelyik egyetemre, éppen úgy, mint bármelyik volt osztálytársam, ennek pe­dig az az értelme, hogy a hu­szonhárom évvel ezelőtti ré­­gens 2-es számú líceum reál osztályában nem egy-két tan­tárgyból tanultunk becsülete­sen, hanem mindenből, s a volt tanárok előtt is le a ka­lappal, még ma is tudom Eu­rópa s Ázsia összes tavait, felsorolhatom őket, ha aka­rod, pedig immár nem sok közöm van hozzájuk, dolgo­zom, s ha valamit elkezdek, teljes erőbedobással csinálom végig, csak úgy érdemes, bár azt is tudnod kell, hogy hu­szonnégy órából nem lehet s nem is szabad huszonnégyet dolgozni, egy kemény hétig írtam a Kányádi-cantatát, a Márki-szövegre írt művemet tíz hónapig gyúrtam, ihletőd­­tem Horváth Imréből is, Rad­nóti Miklósból is többek kö­zött, most már megtervezem, hogy mit miért csinálok, s be­­le-belejavítok többször is egy műbe, valamikor azonban azt hittem, hogy ha én egyszer a szót kimondtam, akkor az úgy van jól, megmásíthatat­lan, sérthetetlen, igaz, nem volt aki megyőzzön az ellen­kezőjéről, a legutolsó művem, amelyet úgymond befejeztem, az 1977-ben elkezdett Orgona­verseny volt, vele kapcsolat­ban merült fel az a kérdés, hogy szabad-e a huszadik szá­zad ilyen előrehaladott évei­ben hosszú zenei műveket ír­ni, hát ha már megvan, és sikerrel mutattuk be, szabad, különben is, a mi munkáink­hoz kapcsoltan az idő nagyon relatív, egy háromperces mű is tűnhet pokolian hosszúnak, s egy ötórás is mennyeien rö­vidnek, igen, immár az enyém a zeneírás , minden szépsége értelme, izgalma, minden buk­tatója, szeretem, amit csiná­lok, ha nem szeretném, nem indítottam volna el a lányo­mat is ezen a pályán, nehogy azt hidd azonban, hogy vala­miféle toronyba bújtam, mert hiszen szívesen írok meg egy­­egy újságcikket, sőt, azt sze­retném, ha állandó rovatom lehetne valamelyik újságnál itt Marosvásárhelyen, jókedv­vel dolgozom a rádiónak, szí­vesen vállalom a szóbeli elő­adásokat is, volt ilyen már nem egy a régeni hangszer­gyárban, vagy a megye ma­gyartanárai előtt, ahol egy több mint ezer évet felölelő, könyvbe kívánkozó, zene és irodalom témájú kurzusnak lehettek részesei az érdeklő­dők, hivatalos beosztással fe­lelek a régeni műkedvelő ze­néért, s várom az alkalmat, hogy valóban segíthessek e téren, kivételes örömmel fo­gadtam annak idején a Ke­mény János kör felkérését, hogy Kodály-estet tartsak a tagok előtt, bele is lendültem istenesen a dolog megszerve­zésébe, zeneszerző kollégákat, előadóművészeket, énekeseket nyertem meg az ügynek, még az autóbuszt is én intéztem el, amivel kimentünk Régen­­be, s akkor minden megbu­kott, mert beleszólt a bürok­rácia..., jó a környezetem, de jobb is lehetne, vannak have­reim, persze, de jóbarátom is lehetne több, s mint jelensé­get mondom, hogy mért nem járunk össze volt osztálytár­sak, hiszen éppen elegen va­gyunk, akik Marosvásárhely­re kerültünk az egyetem u­­tán, nem érdekel, hogy mi lesz majd nyugdíjas korban, kicsit bosszant, hogy soha sincs elegendő pénz odafönt a Szövetségnél, az ellenben teljesen kihoz a sodromból, hogy manapság a magántanár­vásárlás meg a sírcsináltatás a sláger — mondta Hencz Jó­zsef zeneszerző. RÉTHY ISTVÁN • A régeni Néprajzi Múzeum szakemberei az állandó kiállítási anyag ápolása és gazdagítása mellett vándorkiállításokat is szerveznek. Jelenleg a Republica Fémipari Vállalat szakszervezeté­nek termében állítottak ki „Ha­gyományos népszokások, eredet, kontinuitás“ címmel érdekes és gazdag múzeumi anyagot. • Talán nem érdektelen tudni nálunk sem, hogy a temesvári „Kandia“ vállalatban két új cso­koládéfajta gyártását kezdik meg: a cukorbetegeknek szánt dieteti­­kus csokoládét és a fehér cso­koládét. • Augusztus a rekordteljesít­mények hónapja volt, ami az asz­falt útburkolatok foltozását ille­ti, a marosvásárhelyi municípiu­­mi néptanács útügyi részlege számára. Több mint 10 000 négy­zetméternyi területen végezték el az aszfalt útburkolatok foltozá­sát. fiai tárcánk Konkrét események: bemegyek az osztályba, egy-két fiúcska ar­cán karcolások, szemükben köny­­nyek, homlokuk dudorodik... Más be akarok menni az osztályba de az ajtóban két kamasz úgy rugdossa egymást, hogy erőmbe telik (vékonydongájú lévén) míg szétválasztom őket, sőt vigyáz­nom kell, nehogy engem is ösz­­szerugdossanak... Ki a hibás? Hol a szolgálatos tanár? Miért nem megy be jó tanár rögtön órára? Ott van bi­zony, nem is egy, kettő is fel­ügyel, csengetéskor betereli a gye­rekeket, aztán rohan, hogy ne mondjam szalad a naplóért, s be órára. De mégis marad egy-két perc arra, hogy megtörténjen a baj, hogy orrba verjék egymást, hogy felhágjanak a padra és összetörjék azt, hogy összeté­­pásszák egymás füzetét, hogy ocsmány szavakkal illessék egy­mást (erről már szóltam más al­kalommal). Én nem tudom, mennyit rom­lott a memóriám, de azt tudom hajlamosak vagyunk arra, hogy a mi gyermekkorunkat jobbnak lássuk... Keresem saját gyermek­kori emlékeimben a hasonlósá­gokat, s bizony nem sokat talá­lok. Mert akkor is voltak „ka­kaskodások“, csúfolkodások( erre nagyon érzékenyek a serdülők, pedig meg kell magyarázni ne­kik, hogy mindezt humorosan is fel lehet fogni).- Mondom, mi is voltunk gyermekek, de nem em­lékszem hasonló durvaságokra. Pedig a háborús évek után kezd­tünk iskolába járni. Én csak ar­ra emlékszem, hogy szünetekben vittük magunkkal a tankönyvet, és ismételgettük a leckét a kö­vetkező órára, körbeálltunk, s egyikünk mondta, a szabályokat többször is, s bizony még a ra­koncátlanabb fiúk is abbahagy- serdülők MA egy aforizma: Azok a szavak, melyek nem esnek egybe a tettekkel, olyanok, mint a vízre írt szöveg. (Guevara)

Next