Vörös Zászló, 1984. július (36. évfolyam, 155-180. szám)

1984-07-01 / 155. szám

­1. OLDAL — VÖRÖS ZÁSZLÓ Tájak és emberek­­_ — 1984 * OLVASÓINK ROVATA* A marosvásárhelyi új klinikai kórházban (KOVÁCS K. felv.) Ünnepély az óvodában LOKODY MIHÁLY felvétele ünnepköszöntő munkasikerek Olcsóbb nyersanyagból A segesvári Üveg- és Fajansz­ipari Vállalatban bevezetett tech­nológia lehetővé teszi, hogy nagy mennyiségű hulladékot — első­sorban a buzaui gyárból szárma­zó törmeléket — használjanak fel az olvadék előállításához. Ta­valy 909 tonna szódát takarítot­tak meg azáltal, hogy 8 458 ton­na üvegcserepet olvasztottak új­ra, az idén már 12 000 tonna, az iparág többi egységéből kikerülő olcsó nyersanyag ismételt feldol­gozását irányozták elő. Jelenleg két kemence homogén üveg­masszájának 55 százalékát a visszanyert törmelék teszi ki. Beindult a­ ­ Rövid hideg- és melegpróbát, a szükséges beállításokat és mű­szaki ellenőrzéseket követően, szerda reggel 0 órától ismét mű­ködik a marosvásárhelyi Cukor­gyár. A kubai nyers, sárga cukor ol­datának újrafőzésével és tisztítá­sával előreláthatóan másfél hó­ Cukorgyár napig foglalkoznak, és ez a „kis­­kampány“ lehetőséget teremt ar­ra, hogy a vállalat dolgozói kö­zössége tovább növelje a terme­lési tervvel szembeni előnyét. A júniusi 10 millióval valószínű­­sé­g szerint a félév végére 56 mil­lió lejre emelkedik az időará­nyos árutermelési előirányzaton felüli teljesítménye. Újabb magassiló­kat készítenek elő a nyárádtői Be­­tonelem Gyártó Vállalatban, a Dáva-Mintia-i vil­lamos hőerőműtől származó cement­pótló szénpernye tárolására. (AJTAY LÁSZLÓ felvétele) Köszöntjük a gépgyártókat A mai körülmények között, amikor a szakosított termelő­­egységek mellett szinte min­denütt foglalkoznak saját szükségleteiket kielégítő, e­­setleg testvérvállalatok gond­jait is enyhíteni hivatott gé­pek, felszerelések és berende­zések előállításával, már-már lehetetlen éles határvonalat húzni az egyes munkaközös­ségek közé és azt mondani, hogy ezt besoroljuk azt meg nem a gépgyártók közé. Bár elvitathatatlanul fontosabb szerepet kapott, — hogy Ma­ros megyei viszonylatban te­gyünk összehasonlítást — a Metalotehnica és a régeni IUPS, az IMATEX meg a se­gesvári Nicovala, a Republi­­ca Fémipari Vállalat, az E­­lectromures vagy a Prodcom­­plex, mint mondjuk a két vegyikombinát, a nemrég ön­állósult ludasi Gumiabroncs­­gyár, az IFET, a régeni és marosvásárhelyi Fafeldolgozó Vállalat, üveg-, fajansz- és kerámiaipari egységeink, a Bőr- és Kesztyűgyár, a cukor­gyárak, vagy az autószállítási és javító vállalatok. De hogy munkájukat könnyebbé, szapo­rábbá és gazdaságosabbá te­gyék, jobban megközelítsék a kitűzött minőségi és hatékony­­sági színvonalat és arra töre­kedve, hogy valutaigényléshez, külföldi segítséghez ne folya­modjanak, igen-igen sok he­lyen, ott is, ahol nem volt hagyománya a géptervezésnek és -építésnek, bátran belevág­tak a kísérletezésbe. És nem egy eredeti elgondolásból nagy horderejű újítás vagy éppen találmány született, amely minden kétséget kizáróan e­­lőmozdította a műszaki hala­dást. Most, ezekből az ered­ményekből kiindulva arra len­ne szükség, hogy szakosított és nem gépgyártó profilú ü­zemeinkben egyaránt kisebb súlyú és energiaigényű, ugyan­akkor nagyobb teljesítményt nyújtó, lehetőleg felügyelő személyzetet nem igénylő be­rendezéseket tervezzenek és konstruáljanak meg, ame­lyek állják az öszehasonlítást a világviszonylatban legjobb, legtökéletesebb termékekkel. Ahol már van ilyen Maros megyében — a nemzetközi vásárokon kitüntetett gyárt­mányokra célzunk —, ott má­ris megérdemlik az alkotók a gratulációt. Ahol még nincs, egyelőre bíztatni, lelkesíteni szeretnénk a szakembereket, hogy tudásuk legjavával tö­rekedjenek vállalatuk, közös­ségük hírnevessé tételére Ma, a Gépgyártók Napján a nemzetgazdaságban elfoglalt helyük fontosságának tudatá­ban köszöntjük megyénk ilyen profilú ipari egységeinek dol­gozóit, kik közismerten kivá­ló eredményeket értek el a szakma gyakorlásában, s kí­vánjuk nekik, hogy — a fenti néhány megállapítás megszív­­lelésével — tovább növeljék hazánk gépgyártó iparának hírnevét — mind a maguk, mind egész dolgozó népünk javára. AZ ELECTROMURES KULTÚRCSOPORTJAINAK ELŐADÁSA Az év nagy politikai esemé­nyeinek, valamint az Electromu­­res élvonalbeli dolgozóinak tisz­teletére a vállalat kultúrcsoport­­ja hétfőn este fél hatkor az Arta mozi melletti Nyári Színházban zenés művészi-kulturális műsort mutat be. Közreműködnek: a filharmónia kórusa, a Transil­­vania folklóregyüttes, az Elec­­tromures szakszervezeti bizottsá­gának tánccsoportja, művész­brigádja, fúvószenekara, folk-, könnyűzene- és népdalénekesek, valamint a Lyra nevű könnyű­zenekar. Vidám jelenetekben sem lesz hiány. Kedvezőtlen idő esetén az elő­adást 18:30-kor a Művelődési Pa­lota nagytermében tartják meg. A Színművészeti Intézet végzős növendékeinek ballagása Tegnap, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművé­szeti Intézet Stúdió-termében ünnepi gyűlés zajlott le a vég­zős hallgatók búcsúztatása alkal­mából. Ebben az évben, amikor felszabadulásunk 40. évfordulóját ünnepeljük s a párt XIII. kon­gresszusára készülünk, tizennégy ifjú színész hagyja el az inté­zetet, hogy majd az ország szín­padjain bizonyítsa tudását. Az ünnepi gyűlést Mihai Ro­­goscu, az intézet pártalapszerve­­zetének titkára nyitotta meg. E­­zután Csorba András, az intézet rektora köszöntötte az egybegyűl­teket, majd többek között a kö­vetkezőket mondta: „Mi színé­szek, akárcsak író- és más mű­vésztársaink, az új ember kiala­kításához akarunk hozzájárulni? ez felemelő társadalmi megbíza­tás, melynek teljesítésén minden erőnkkel munkálkodni fogunk“.­ A továbbiakban Pâslaru Ana­­maria és Nagy István, a két év­folyamelső, Mihu Mariana II. é­­ves diák és Gidófalvi Ildikó, a Megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság elnöke emel­kedtek szólásra. A végzős hallgatók nagy lelke­sedéssel fogadták el azt a távira­tot, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárshoz, az RKP főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez intéztek. ünnepi gyűlés (Folytatás az I. oldalról) Maria Bucur, az 1-es számú ál­talános iskola tanítónője, Kalman Francisc tanár, az Electromű­ves Ipari Líceum igazgatója, Ioan Ratiu, a Bolyai Farkas Líceumi tanára, Constantin Stancu, a Nevelés- és Oktatásügyi Min­­isz­térium kiküldötte. - , Egy csoport pionír megható" melegséggel köszöntötte az ün­nepi gyűlés résztvevőit. Ezt kö­vetően a jelenlévők hazafias és forradalmi légkörben táviratot intéztek az RKP Központi Bizott­ságához, Nicolae Ceausescu elv­társhoz. Az ünnepi gyűlés a tanügyi ká­derek és tanulók színvonalas művészi műsorával ért véget A gondos és gyors növényápolásra, takarmánybegyűjtésre összpontosítanak Megyénk szántóföldjeinek dol­gozói a nem éppen nyárias idő­járás okozta bajok, kellemet­lenségek ellensúlyozásáért az el­múlt napokban, hetekben lendü­letesen, odaadással kapcsolódtak be a legsürgősebb szezonmunkák­ba. Gondolunk itt elsősorban a sok eső és az áradások miatt megviselt kultúrák ápolására, a hiányok pótlására, a takarmány­­növények begyűjtésére. Mindany­­nyian tudatában vannak annak, hogy csak szorgalmas, gondos munkával biztosíthatják a kapás­növényeknek a bőséges termé­sekhez szükséges feltételeket. A termelőszövetkezetek tagságának ebben a nagy munkában hatha­tós támogatást nyújtottak és nyújtanak a mezőgépészek, akik kétszer, sőt helyenként már há­romszor is megkaparták a kuko­ricát, krumplit, cukorrépát, a zöldségféléket, nagy területekről gyűjtötték be a takarmányokat. Az idei bőséges termésekért folytatott nagy csatában és azért, hogy minél kimagaslóbb ered­ményekkel köszönthessék a né­pünk életében nagy fontosságú idei eseményeket, nagyon jól dolgoztak és dolgoznak a radnóti egységes agráripari tanácshoz tar­tozó termelőszövetkezetek tagjai, mezőgépészei. Nyugodtan mond­hatjuk, minden idénymunkában az élen járnak, arra törekedve, hogy az aratás megkezdéséig vé­gezzenek a növényápolással, hogy aztán minden eszközt, erőt a veszteségmentes betakarításhoz mozgósíthassanak És hogy ez a törekvés sikere­ket hoz, arról a számok, té­nyek beszélnek. Minden gazda­ságban, ahol részben, vagy tel­jes egészében károsodtak a kul­túrák, igyekeztek az újravetés­­sel, a táperő-utánpótlással, és minden erőt, eszközt a növény­­ápoláshoz összpontosítottak. Az eredmény nem is maradt el, a mezőgépészek végeztek a 2 691 hektár kukorica második gépi kapálásával, sőt mintegy 950 hek­táron harmadszor is kiirtották a gyomokat a sorok közül. A tagság sem maradt el a mező­gépészek mögött. Az összterület­nek több mint 85 százalékán vé­gezték el a második kézi kapá­lást. Kutyfalván és Szélkúton ez­zel a munkával elkészültek. A befejezés előtt állnak a radnóti, cucerdeai, péterlaki egységek is. Természetesen ott, ahol arra szükség van, azonnal hozzálátnak a harmadik kézi kapáláshoz, mint ahogyan azt a cucerdeaiak tet­ték, akik már 50 hektáron irtot­ták ki a gyomokat, lazították fel a talajt a sorok mentén. És e­­zeknek a statisztikai adatoknak a hitelességéről bárki meggyő­ződhetik, a kultúrák tiszták, szé­pen, erőteljesen fejlődnek. A cukorrépa ápolására ugyan­csak nagy gondot fordítottak a gazdaságok. Annak érdekében, hogy a sok eső miatt megkérge­­sedett talajt mielőbb feltörhessék, az előző esztendők gyakorlatától eltérően az idén a mezőgépészek is besegítettek a cukorrépa ka­pálásába, egyszer mintegy 315 hektáron, másodszor pedig 90 hektáron végeztek gépi kapálást. Gyakorlatilag valamennyi gazda­ságban befejezték a harmadik kézi kapálást és Radnóton, Cu­cerdeán, Kutyfalván és Csapón már a negyedik kézi kapáláshoz is hozzáláttak. Noha ebben az ö­­vezetben is a cukorrépa szenve­dett legtöbbet a kedvezőtlen idő­járás miatt, kielégítő termés ígér­kezik éppen azért, mert az em­berek gyorsan, hatékonyan köz­beléptek és szorgalmas munkával ellensúlyozták a kártételeket. A növényápolási munkákkal párhuzamosan minden gazdaság­ban megfelelő erőket irányítot­tak a takarmányok begyűjtéséhez, tárolásához. Hogy jól, ütemesen dolgoztak, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nem csu­pán a vetett takarmányok, ha­nem a természetes füvek kaszá­lását is befejezték. A 724 hektár természetes kaszálón közel 8 100 tonna szénát készítettek. Jelenleg minden szállítóeszközzel a hor­dást végzik (itt egy kicsit lema­radtak), mert eddig csak 1 810 tonna szénát tároltak. Ebben a munkában a radnóti, cucerdeai, csapói, kutyfalvi, ugrai termelő­szövetkezetek járnak az élen, összességében nézve a radnóti egységes agráripari tanácshoz tar­tozó mtsz-ek eddigi tevékenysé­géről elmondhatjuk hogy a jó szervezés ,irányítás, mozgósító munka eredményeként sikerült behozniuk minden, a kedvezőt­len időjárás okozta lemaradást és nyugodtan várják a nyár leg­fontosabb tennivalója, az aratás megkezdését. így kellene, kell dolgozni mindenütt. (Sárdi)

Next