Vörös Zászló, 1984. november (36. évfolyam, 233-259. szám)

1984-10-02 / 233. szám

| Oj Ej AiVÖRÖS ZA­LA 1.0 OKTÓBER 2. KEDD A Nap kel 6 óra 14 perckor, lenyugszik 17 óra 56 perckor. Az év 276. napja, hátravan 90 nap. EMLÉKEZTETŐ — 1853-ban született Ciprian Po­­rumbescu zeneszerző (mh. 1883-ban) — 1904-ben született Henry Gra­ham Greene angol regényíró — 1869-ben született Mahatma Gandhi, indiai függetlenségi harcos (mh. 1918-ban) — 1958-ban kiáltották ki Guinea függetlenségét. Guinea Forra­dalmi Népi Köztársaság nem­zeti ünnepe — 1953-ban halt meg Szép Ernő író, újságíró MŰSOROK - SZÍNHÁZ - Este 7.30 órakor a Nemzeti Szín­házban: Nu ucideti eati verzi. - HANGVERSENY -Kedden, október 2-án 19.00 órakor. • Bach-hangverseny a Várban. Vezé­nyel: Bács Lajos. Közreműködik: Georgeta Stolenti (szoprán), Ágoston l’cter (hegedű), Varga László (oboa). - MOZI - ARTA: Sokarcú szerelem­­. II. rész. Előadások kezdete: 10, 14, 17 és 20 órakor. UNTREA: Nem mondhatom: Adio!. HALADÁS: Legenda. SE­LECT: Krisztina hadnagy. IFJÚSÁ­GI: Mondjanak,­amit akarnak. FLA­­CARA: Vasra vert igazság. SEGES­VÁRI LUMINA: Felszálláskor jön a halál. VASUTASOK KLUBJA: Buddy Holly története. RÉGENI PATRIA: Szereti ön a futballt? TARNAVENI MELÓDIA: Hokisták. LUDASI FLA­CARA: A magányos lovas legen­dája. SZOVÁTAI DOINA: Üdvözlet Agigea-ról. SARMASI POPULAR: Az éjszaka hevében. RADNÓTI LUMINA: Törött tükör. ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Rohanj velem. GYULA­KÉT­AI PATRIA: Egy kis románt. NYARAOSZEREDAI nirajul: a­nyai szív.­ ­ RADIO -A MINIOSV­ASARHELYI RÁDIÓSTÚDIÓ ROMÁN NYELVŰ MŰSORA 6.00— 7.00-ig. Reggeli zenés beszél­getés. Népi muzsika. Mit mutat a villanyóra? Mezőgazdasági híradó. Mit ü­zen a rádió hallgatóinak? 18.00 —..o.(M)-ig: Hírek. Román szerzők ha­zafias könnyűzenéjéből. Korok üze­nete. Társadalmi kérdésekről. Nép­zene. MAGYAR NYELVŰ MŰSORA 11.00— 13.00-ig. Híradó. Nemes Sán­dor és Bordi Aranka énekel. Napi­renden a mezőgazdaságban. Zoltán Aladár kamara­műveiből. Rádiófó­rum : A XIii. pártkongresszus Irány­elv-tervezete a közérdeklődés hom­lokterében . A fizikai és szellemi munka közti különbség fokozatos felszámolása. Sztárparádé. A riporter jegyzetfüzetéből. Hazafias kórusmű­vek. Lírai mozzanat. 17:00—18:08-ig. Hírek, tudósítások. Győzelmes évek a párt zászlaja alatt — brassói ri­portműsor. — TELEVÍZIÓ­­ 15,00 Telex 15,05 Az iskola élete 15,30 Rajzfilmek 15,45 A Megének­­lünk, Románia országos fesztivál dí­jazottai 16.10 Politikai-ideológiai ok­tatás 16,30 Műsorzárás 20,00 Híradó 20.20 Az egész ország a párt XIII. kongresszusát köszönti 20,35 Hazafias és forradalmi dalok 20,45 A kommu­nistákkal az élen 21,00 Az alterna­tíva — Tudor Negoitá- színműve 22,20 Híradó. IDŐJÁRÁS A Maros-Bánát Vízügyi Igazga­tóság diszpécser szolgálata közli: Tegnap Marosvásárhelyen a reg­geli órákban 9, délután 2 órakor 21 fokot mértek. Előrejelzés: szép, meleg idő, változó felhőzet. Gyenge dél­nyugati szél. A várható legma­gasabb hőmérsékleti értékek 21 és 24, a legalacsonyabbak 7 és 11 fok között alakulnak. ­ Autósokat érdeklő hír: a ma­­rosvásárhelyi Dacia szerviznél m­inde­g kedden és pénteken vé­gez kárbecslést, az ADAS. Ér­demes megjegyezni, hogy az ér­dekelt­lenek a személygépkocsit üresen, azaz szerszámtáska, ka­­zetofon, védőházat, személyi tu­lajdont képező tárgyak stb. nél­kül kell vinni. Húsos kocsi ... A Színház alatt levő parkolóban valaki megérintette a vallant! — Elnézést kérek, ne haragudjon — mondotta egy negy­ven év körüli szőke férf­i — Nagyon kérem, ne haragudjon. — Nem haragszom, kérem, mondja mit óhajt. — Nincs önnek a kolozsvári ismerőse, olyan ismerőse, aki most pillanatnyilag itt tartózkodik Vásárhelyen? — Nincs. Ilyen ismerősöm nincs a kém, de miért kérdi? — Én kolozsvári vagyok kérem. Nagyon nagy bajba kerül­tem. Frigó kocsival járok, a húsos autóval és a forgalmista megbüntetett, mert áthágtam a szabályt, a megen­gedett se­bességet, mindössze tizenöt kilométerrel..tetszik érteni, mind­össze tizenöt kilométerrel... És az illető azt mondta, vagy lepengetek 250 lejt helyben, vagy belepecsétel a hajtásimba. Ha pecsétet tesz tőle, vége a külföldi utaknak, kérem, ez tud­ja mit jelent? És nekem csak 153 lejem van, még száz­­lej kellene, könyörgöm. .. húsz éve vagyok sofőr, de így még so­sem jártam. Egy ismerős sem akad. Ha segít rajtam.. . — nézett rám a szőke férfi és a szeméből még a könny is ki­esett — legalább egy-két hónapig húsról nem kell gondoskod­jon. . . — mondotta. Fűt-fát ígért, és fogadkozott. — Nézze.... nálam van pénz, kölcsönözhetek magának 100 lejt s a húsról ne beszéljünk, de kérem a buletinjét... — Nincs kérem, a milicista elvette... — Akkor egy üzemi buletint, iratot! — Az sincs, kérem.. . — Hol vették el a könyvét?­Hol van a kocsi? — Na üljön be, menjünk le a kombináthoz. — De hát a milicisták eljöttek onnan. — De hát a kocsi ott van, nem? És ekkor a húsos kocsi sofőre zavarba jött. — Nagyon, de nagyon szépen kérem, csak egy percet vár­jon, egyetlen percet­­ túrt a hajába és elszaladt. ,Túj tíz percet vártam rá, de az én sofőröm nem jött visz­­sza. Elment más „kuncsaftot“ keresni. Vigyázni tehát!... (demeter) ■ A marosvásárhelyi Iuliu To­­ganel szobrász megalkotta Petru Pavel Aron, az első balázsfalvi román nyelvű iskola megalapító­jának mellszobrát. A bronzból készült művet október 11-én, az esemény 230. évfordulóján lep­lezik le Balázsfalván, ünnepélyes keretek között. (PANASZOK, ÉSZREV­ÉTELEK, JAVASLATOK) A Koós Ferencz­ utca 1/A tömb­­házának 12 lakója: „Blokkunk­ban, a 224-es lakrész lakója (Székely Gabriella) már több mint 3 éve okoz gondot a la­kóknak: farkaskutyát tart. Tudo­másunk szerint a kutyatartást tömbházban törvény szabályozza, azaz csak a lakók közös bele­egyezésével lehet őbet tartani. Mi azonban sem 3 évvel ezelőtt, sem most nem egyeztünk bele, ugyanis többnyire nyugdíjasok lévén, csendben szeretnénk élni. Ez viszont az állandó ugatás miatt kivihetetlen. Ezen kívül kellemetlenséget okoz a szag is, ami az említett lakrészből ki­­áramlik. Már kértük a körzeti milicista közbenjárását, aki al­kalmazta is a törvényszabta bün­tetést, ám ezzel a helyzet sem­mit nem változott. Kérésünk, hogy a kutyát távolítsák el a tömbházból, hogy végre mi is nyugodtan élhessünk“. And­reszek Béla — Marosvá­sárhely, Transilvaniei u. 26, 1-es lakrész: „A környéken folyó é­­pítkezések miatt az utcánkból már régóta csak az mtsz-hez ve­zető mezei úton (mely kivisz a Dacia komplexumig) lehet ki­jutni. A közművesítési munkála­tok miatt viszont ezt az utat több esetben is feltörték, és most, az őszi esőzések után valósággal lehetetlen rajta közlekedni. Kér­jük az illetékeseket, sürgősen intézkedjenek, t­egyék járhatóvá ezt az utat“.­­ Néhány nap múlva, október 12—18 között bonyolítják le Frankfurt am Mein-ban az im­már hagyományossá vált, négy­­évenként megrendezésre kerülő gasztronómiai olimpiászt. Az IKA-HOGA szervezet által elő­készített rendezvényen hazánk képviselői is részt vesznek. A Brassó megyei Cár­pati Turiszti­kai Hivatal három dolgozója vi­tázik a számos gyakorlati és el­méleti próbából álló versenyre. Méltán számíthatunk a hazai szí­nek képviselőinek jó szereplésé­re, hiszen az 1976-ban megren­dezett olimpiász­ói Oscar-díjjal, valamint az Aranyszakács kitün­tetéssel tértek haza. Egyébként az idén 30 ország több mint 300 cége jelentette be részvételét.­­ Ez év nyarán lényegesen növekedett megyeközpontunk tu­ristaforgalma az előző évekhez viszonyítva. Nagy népszerűség­nek örvendett a marosvásárhelyi kempingtábor. A 91 házikóban (223 férőhellyel) szeptember 20-ig 14 260 turista kapott szállást. Megjegyzendő, hogy több mint négy és félezren külföldiek vol­tak, tehát az itteni kiszolgálás minden igényt kielégít. Itt em­lítjük meg, hogy 60 személygép­kocsi számára biztosítanak par­­kírozási lehetőséget a telep mel­lett. A kemping területén 70 e­­gyéni sátor felállítására alkalmas terü­letet is berendeztek. Május 1. és szeptember 20. között ösz­­szesen 20 248 turistanapot töltöt­tek itt a vendégek. (Ries Albert) VEN­DÉGSZEREPLÉSEN A marosvásárhelyi Állami Filharmónia énekkarának szó­listái Egy a szívem, egy a pá­rom című műsorukkal Csík­szeredában, Sepsiszentgyör­­gyön és Kézdivásárhelyen vendégszerepeltek nagy siker­rel. Összesen hat előadást tartottak. Legközelebb Gyer­­gyószentmiklóson és környé­kén vendégszerepelnek ezzel a műsorukkal. Október 7-én operett- és nótaműsorukat Vajában és Ákosfalván, 8-án pedig Se­gesváron­ mutatják be. olitika Vagy nyolc-tíz évvel ezelőtt úgy figyeltem fel rá, hogy har­sány hangjával szinte lázba hoz­ta a piacot: — Itt az édes dinnye, olyan, mint a cukor, mint a méz, mint a kicsorduló vér. Édes, kérem, édes, mint a méz. Ide a finom dinnyére! És azt hiszem, hogy erről majd­­mindenki ráismert arra a köze­pes termetű, hogy úgy mondjam, gömbölyded fiatalemberre, aki szalmakalappal a fején most ép­pen a kövesdombi napipiacon dolgozik „alvállalkozóként“. Ez azt jelenti, hogy jönnek a dinnye­­termelők, megegyeznek a fiatal­emberrel, aki aztán „hét nyel­ven“ árulja portékájukat előre meghatározott napi juttatás elle­nében. — Egy súlyra mekkora legyen a dinnye? — kérdi, s máris ke­zében van egy, amely kong, vé­kony az indája, s már szinte hallom, hogy sercen a kés a vér­vörös húsban. — Ne, ne vágja meg! Most nem vásárolok, csak érdeklődni akarok magáról. — Hiha! Csak nem kerülök megint újságba?! Tetszenek hal­lani kérem, újságba kerülök, én, Mitica Popescu — rikkantja, s akkora csődületet kelt, hogy a „tulaj“ is talpra ugrik, hogy se­gítsen a kiszolgálásban. — Adjam a bulletinemet? — Nem, köszönöm, ehhez nincs jogom — hárítom el készséges­­kesdő bemutatkozását, bár annak idején ez a Caragiale-es név gya­nút ébresztett bennem. Őszintén szólva, arra gondoltam, hogy szélhámos, aki kihasználva a kon­junktúrát, ilyenkor szerzi meg a télirevalót. Aztán sok mindent megtudtam róla. Például azt, hogy civilben“ nem eladó — bár kereskedői képességei kiválóak —, hanem szerelő egyik rangos vál­lalatunknál; hogy „számos“ csa­ládja van és hogy a keresetét kiegészítendő a pihenőszabadsá­gát igyekszik úgy időzíteni, hogy az a dinnye szezonra essék. Vál­lalva a „számos“ családot, pontos beosztással él, ha megkínálják egy pohár sörrel, felhajtja, de egyébként erre nem költ. És dolgozik keményen szabad­idejében is. Vagy két évvel ezelőtt, amikor elindult a kiskert-mozgalom, neki már csak egy vízmosta mart ju­tott a Kövesdomb mögött. Lent az aljban szondavíz csordogált, köves pala volt az egész oldal. Sebaj, gondolta, helyrehozom én, mintegy bizonyítva, hogy rossz föld nincs, csak rossz gazda. Töl­téseket készített, trágyát, termő-, földet h­ordatott a domboldalra. És mit­ látok még? A dombtetőn kiképezett né­hány négyzetméternyi vízszintes helyet, amolyan üldögélőnek. Le­het, ha engedik, egy kis fedett vityik­et is felhúz majd, hogy árnyék is legyen a gyermekek­nek, ha kedvük szottyan kijönni a „birtokra“. Amíg mindez átszalad agyte­­kervényeimen, Mitika — így szó­lítja mindenki —, jó néhány dinnyén túlad. Nem tudom, hon­nan ismeri olyan jól a dinnyé­ket, senki sem mondja, hogy ez nem kell, mert nem édes, mert é­­retten, mert vastag a héja, meg miegymás. Mindenesetre közben teszem magam, hogy jegyzek, s ez irtó jólesik Mitikának. Pedig nem jegyzetelek, csak csodálkozom, a természet örök rendjén, amit úgy nevezünk, hogy a vitalitás. Magyarán: életrevaló­ság. Minden bizonnyal vannak­ közöttünk életrevalóbbak, mint Mitika. Mitika — kinek, mon­dom ,számos­ családja van — tisztességes hasznot hozó munká­val gyümölcsözteti ezt a jó tulaj­donságát. LAJOS ANTAL» SZIMPOZ­ION Művelődési otthonokban, mű­velődési házakban és klubokban számos rendezvény keretében népszerűsítik a Román Kommu­nista Párt XIII. kongresszusának Irányelv-tervezetét. Különös fi­gyelmet fordítanak az eredmé­nyek népszerűsítésére és a táv­latok bemutatására A segesvári művelődési házban A Román Kommunista Párt Irányelvei Ro­mánia gazdasági-társadalmi fej­lesztéséről az. 1986—1990-es ötéves tervben és távlati orientációi 2000-ig témával tartottak szim­­poziont népes közönség előtt. Közreműködtek Furnea Ioan és Székely Jolán tanárok. Egy má­sik igen érdekes rendezvénye a művelődési háznak A gazdasági- társadalmi fejlesztés fő célkitű­zése és alapvető feladatai az 1986—1990-es ötéves tervben té­májú, viával egybekötött elő­adás, amelyet Györfi Gyöngyi mérnöknő tartott a Tirnava Készruhagyárban. Hasonló témá­val a municípium más vállalatai­­ban, gazdasági egységeiben és intézményeiben is tartanak elő­­dásokat, szimpozionokat, kérdezz­­felelek esteket kerekasztal-be­­szélgetéseket stb. A XIII. Pártkongresszus köszöntésére tek. A könyv szerzőjének tevé­kenységét Cornel Moraru és a szerző felesége ismerteti. A könyvtár szervezésében a Sportfelszereléseket Gyártó Vál­lalatban pártos és hazafias ver­sekből összeállított műsort mutat­nak be Pártunk, zászlót vívói akarunk lenni témával. Beveze­tőt mond Branea Corneliu tanár­nő. MEGKEZDTÉK TEVÉKENYSÉGÜKET Régenben a művelődési ház ke­retében működő Tudományos és Művelődési Egyetem egyes tan­folyamai. Az első nap párt- és állami aktivisták a Román Kom­munista Párt XIII. kongresszu­sának Irányelv-tervezetéről tar­tottak előadást. Az új tanévben két új tanfolyamot is beindíta­nak: az egyik tanfolyam kereté­ben kimondottan a XIII. párt­­kongresszus dokumentumait, míg a másikon a népesedés­politika kérdéseit tanulmányozzák. AZ IRODALOM ÉS A VALÓSÁG A régeni könyvtár ezekben a napokban számos érdekes és von­zó akciót, szervez a könyv nép­szerűsítéséért, az olvasók isme­reteinek gazdagításáért. Október 2-án délután 5 órai kezdettel az olvasóteremben Serafim Duicu tanár, kritikus Az irodalom és a valóság témával tart vitával egy­bekötött előadást, október 4-én pedig ugyancsak a könyvtárban ünnepélyes keretek között, mutat­ják be Romulus Gugi most meg­jelent, Evul m­ediu falimplátor című kötetét. Részt vesznek ol­vasók, meghívottak, könyvbará­ ROMÁNIA, DRÁGA HAZÁNK A segesvári Vasutasok Klub­jának vezetősége a közeledő XIII. pártkongresszus köszöntése je­gyében egész sor rendezvényt szervez. A klubban és a munka­helyeken ismertetik a XIII. kon­gresszus Irányelv-tervezetét, meg­beszéléseket, vitával egybekötött előadásokat tartanak, párt- és állami aktivisták, a klub veze­tősége változatos módszerek al­kalmazásával népszerűsítik Ro­mánia fejlődését, az 1986—1990-es ötéves terv célkitűzéseit. A könyvtár mellett működő N. D. Cocea irodalmi kör, amely ezekben a napokban indította be tevékenységét az új évadban, Románia, drága hazánk témával hazafias versekből összeállított irodalmi műsort mutat be. Beve­zetőt mond Drághici Ana az irodalmi kör elnöke. KÉTTŐS ÜNNEPRE KÉSZÜLNEK A régeni művelődési ház igaz­gatója, Serbanescu Emil tele­fonon értesített kert jelentős ese­ményről, amelyet október 6-án ünnepelnek meg a művelődési ház nagytermében. Mindkét ese­mény szorosan kapcsolódik a Sportfelszereléseket Gyártó Vál­lalathoz: az egyik a vállalat fennállásának 25 évfordulójá­hoz, a másik pedig a munkás­kórus megalakulásának 100. év­fordulójához. Az ünnepség alkal­mával megemlékeznek e jelen­tős ipari egység fejlődéséről fő­leg az utóbbi 20 esztendőben, a­­mikor az eredmények a leglát­ványosabb szintet érték el. A munkáskórust illetően — mon­dotta az igazgató — az­ ünnep­ség alkalmával hangsúlyozzák e kórus szerepét helyét a város kulturális életében, részvételét a Megéneklünk, Románia országos fesztivál rendezvényein. A mű­velődési házban sorra kerülő ün­nepségen kórustalálkozót tarta­nak. Fellép a vállalat férfi- és női kórusa, valamint a tanügyi szakszervezet kórusa.

Next