Vörös Zászló, 1986. december (38. évfolyam, 285-310. szám)

1986-12-02 / 285. szám

I OLD­Al* - VÖRÖS DECEMBER 2. KEDD A Nap kel 7 óra 32 perckor, lenyugszik 16 óra 37 perckor. Az év 336. napja, hátravan 29 nap. EMLÉKEZTETŐ — 1901-ben jelent meg Buka­­­­restben a „Semänatorul“ cí­mű irodalmi hetilap, amelyet előbb­ G. Cosbuc, majd Al. Vlahuta vezetett •— 1905-ben hunyt el Dinu Li­­patti román zeneszerző és zongoraművész •— 1975-ben kiáltották ki a Lao­szi Népi Demokratikus Köz­társaságot. Nemzeti ünnep — Kubában ma ünnepük a For­radalmi Hadsereg Napját «— 1971-ben kiáltották ki az E­­gyesült Arab Emirátus füg­getlenségét. Nemzeti ünnep •­ 1899-ben született John Bar­birolli olasz származású hí­res karmester — 1942-ben készült el Chicagó­ban az első urán—atommág­lya (Fermi és Szilárd Leo szabadalma) MŰSOROK színháza Kedden este 7 órakor a Nem­zeti Színházban: Puricele In Ureche. A román tagozat elő­adása. BÁBSZÍNHÁZ • Kedden 9,30, 11 és 12.30 óra­kor: Hófehérke. A magyar ta­gozat­­ előadásai. MOZI ARTA: Gátlásos vagyok, de kezelnek MNIREA: Az élet mu­zsikája HALADÁS: A fekete nyíl. SELECT: Szalamandra SEGESVÁRI LUMINA: Zó­na — akadályokkal. VASUTA­SOK KLUBJA: Szürke na­pok arca. RÉGENI PATRIA: Pan Volodyjovszki I—II. rész. TIRNAVENI MELÓDIA: Szind­­bád, a tengerész. LUDASI FLACARA: Örvényben SZOVA­­TAI DOTNA: A szüzek elrablá­sa MUNKÁS MOZI: Romantikus sorsok SARMASI POPULAR: Dzsessz, 1920. RADNÓTI LUMI­NA: Vadölő ERDŐSZENTGYÖR­­GYI POPULAR: Gyermeki sze­retet GYULAKUTAI PATRIA: Mihai Viteazul I—II. rész NYÁ­­RÁDSZEREDAI NIRAJUL: Zóna — akadályokkal. TELEVÍZIÓ 20,00 Híradó 20,20 Gazdasági élet 20,35 Pionírműsor 20,45 Az egyesülés — dokumentumfilm 21,00 Színházi est: Mihai Emi­­nescu — Decebal 21,40 Riport 21,50 Híradó. Az Ajándékozás Hónapjára megszépültek az üzletek. Képünkön a marosvásárhelyi Fortuna üzlet kü­lön­ részlege (KOVÁCS KÁROLY felvétele). • A gernyeszegi néptanácsnál tudtuk meg, hogy a helyi ener­giaforrások minél jobb haszno­sítása végett a község négy me­zőgazdasági termelőszövetkezeté­ben biogáz-fejlesztő telepeket fognak építeni. Az innen szár­mazó fűtőanyagot a gazdaságok termelő szektoraiban értékesítik. • A marosvásárhelyi Vér­gyűjtő és Vértároló Központ­tól értesültünk a segíteniaka­­rás, az önzetlenség újabb megnyilvánulásáról. Az el­múlt hét folyamán az Electro­­műves több dolgozója vér­adással sietett egy balesetet szenvedett munkatárs segítsé­gére. Két nap alatt összesen huszonöten jelentkeztek ön­kéntes véradásra. ­ Erdőszentgyörgyön ez év vé­gén újabb tömbházat adnak használatba. A 12 lakrészes, kor­szerű épületbe a község gazda­sági egységeinek szakemberei költöznek be a jövő esztendő első napjaiban. • Megkezdődött a beiratkozás a Maros repülőklubnál a jövő évben induló ejtőernyős és vi­torlázó tanfolyamokra. 15 és 19 év közötti fiatalok jelentkezhet­nek a TAROM marosvásárhelyi kirendeltségénél (Rózsák tere 6 —8 szám). IDŐJÁRÁS A Maros-Bánát Vízügyi Igazga­tóság diszpécser szolgálata közli: Tegnap reggel Marosvásárhelyen 1, délután 2 órakor 2 fokot mértek. Előrejelzés: általában borús, felhős idő várható, elvétve eső­vel­, enyhe, majd mérsékelt lég­mozgással. A legalacsonyabb hő­­mérsékleti értékek —4 és 0, a legmagasabbak 3 és 7 fok között alakulnak. Reggel helyenként köd. Milyen idő várható decemberben ? A Meteorológiai és Hidrológiai Intézet jelentése szerint decem­berben a megszokottnál hidegebb lesz, a csapadékmennyiség a nor­mális keretek között mozog majd csaknem országszerte. December 1 és 10 között több­nyire nedves idő várható, fő­ként délen és keleten. A csapa­dék kezdetben permeteg és eső, majd hó formájában jelentkezik. A gyenge szél a mérsékeltig erő­södik keleten. A minimális hő­mérséklet mínusz 8 és plusz 2, a maximális mínusz 4 és plusz 6 fok között alakul. Szórványo­san jegesedés várható. A második dekádban hideg időre számítunk, főként éjjel és reggelente, az északi országrész­ben. Délen időnként havazni fog, majd pedig permeteg és eső for­májában jelentkezik a csapadék, esetleges jegesedéssel. Délkeleten a szél hófúvást okozhat A hír­mérséklet enyhén emelkedik a dekád második felében, így a legalacsonyabb értékek mínusz 12 és mínusz 2 (alacsonyabbak a dekád első éjszakáin), a leg­magasabbak mínusz 5 és plusz 5 fok között alakulnak. December 21 és 31 között hi­deg időre, fagyos­­éjszakákra és reggelekre számítunk, amikor a hőmérséklet mínusz 20 fok alá is süllyedhet a központi és északi részeken. Különben a hőmér­séklet mínusz 10 és mínusz 5, illetve mínusz 6 és plusz 4 fok között alakul, esetleg magasabb lesz a dekád második felében. Kezdetben havazni fog, majd havaseső és eső várható. Jelen­tékenyebb csapadékmennyiségre délen és keleten számítunk. A rövid időre felerősödő szél he­­lyenként hófúvást okozhat délen és keleten. (Agerpres) A Pronoexpressz rendkívüli húzása: 1. SZAKASZ 1. 40, 34, 20, 12, 10, 11, 18, 23 IL 8, 45, 26, 42, 29, 35, 19, 12 III. 30, 26, 1, 33, 9, 41, 10, 37 2. SZAKASZ IV. 28, 9, 12, 10, 42, 31 V. 43, 41, 6, 7, 23. 44 VI. 25, 26, 5, 30, 29, 43 Várható nyereményalap: 1 mil­lió 341 ezer lej. Tisztítás után — vasalás (Pillanatkép a Kornisa negyed­beli egységből) „Megéneklünk­, Románia" országos fesztivál Szövetkezetközi szakasz Marosszentgyörgyön Vasárnap Marosszentgyörgyön három község —­­Jedd, Ákosfal­­va és Marosszentgyörgy — mű­kedvelői kellett volna hogy ta­lálkozzanak a Megéneklünk, Ro­mánia országos fesztivál szövet­kezetközi szakaszán. Sajnos, az okosfalviak nem jelentek meg. A házigazdák­­nagyon készültek a vendégek fogadására. A műve­lődési otthont szépen feldíszítet­ték, a műkedvelő képzőművészek alkotásaiból kiállítást rendeztek. Láthattuk Opris Ilarie, Opris Gheorghe, Irsai Erzsébet műked­velő képzőművészek szép fest­ményeit. Az előcsarnokot, a klubtermet szépen kimeszelték. Rend, tisztaság, kellemes meleg a teremben. Elsőnek a jeddiek léptek színpadra. Ez a község az utóbbi években nemigen hal­latott magáról a műkedvelő moz­galomban. Valahogy nem sike­rült itt életképes csoportokat lét­rehozni. — Most viszont sikerült — újságolja László Erzsébet, a művelődési otthon igazgatója. — Igaz, hogy Koronka a jelenlegi fesztiválra nem tudott semmi ér­demlegeset produkálni, de a jeddiek annál többet. Létrehoz­tuk a 18 tagú dalcsoportot, IS tagú színjátszó gárdát, ének- és hangszerszólistáink egyéni elő­adóink vannak. A dalcsoport e­­zen a találkozón három dalt adott elő. Többek között Birta­­lan József Pártunk ha hív című tömegdal-feldolgozását. A szín­játszók Méhes György Szép pi­ros alma című darabját mutat­ták be. Farkas Irma, Medvés Ilona népdalokat énekelt, Felfa­lusi Ilona pedig Kiss Jenő Fo­lyók című versét szavalta el. A 12 tagú tánccsoport Maros men­ti magyar táncot mutatott be. Két hangszeresünk — Sandl Mi­hály (hegedű), Dobos Levente (harmonika) — helyi zenét a­­dott elő. Nyilván többet is jö­hettünk volna, sajnáljuk, hogy a koronkaiak, agárdiak tevékeny­sége lankadt és a fesztiválra sem tudtak felkészülni. Én azt mondom, , hogy a felelősség a tantestület tagjait terheli, hiszen ők vállalták, hogy minden se­gítséget megadnak, ők maguk is szerepelnek. A jeddiekkel kapcsolatosan szeretném hangsúlyozni: a cso­portok tagjai mind fiatalok (har­minc éven aluliak), lelkesek, ü­­gyesek, szívesen jönnek a mű­velődési otthonba, bár ők is in­gáznak, a városban dolgoznak Hiszem és remélem, hogy ez a lelkes gárda a jövőbent is ilyen elkötelezetten támogatja a mű­velődési otthont. Egészítsük ki a fentieket az­zal, hogy a jeddiek repertoárja jó, aktuális. Mi is hisszük, hogy a következő időszakban még gyakrabban látjuk őket színpa­don. A marosszentgyörgyiek híres kórusa fennállásának 75. évfor­dulójára készül, szereplését de­cember 14-re halasztották, ami­kor is több kórus részvételével ünnepelnek. A szövetkezetközi szakaszon két bábcsoport — ro­mán, magyar — lépett fel. A Costin Valeria vezette román csoport egy mesét dolgozott fel, a magyar ugyancsak mesét vitt színpadra Dézsi Zsuzsanna irá­nyításával. Fellépett a modern tánccsoport, azonkívül szólisták, szavalók. Különböző okok miatt nem szerepelt a zenekar és tánc­csoport. SZÍNEK ÉS HANGULATOK Tájaink varázsa, mint már annyi festőt, Domahidi Gyulát is , végérvényesen megragadta. Bizonyság rá az Ifjúság Tudomá­nyos, Technikai és Művelődési Házában vasárnap megnyílt e­­gyéni tárlata. Az ott látható kö­zel negyven alkotása tájkép, a szülőföld, a gyönyörű hazai tá­jak lírizmussal telített festői át­­lényegítése. Kompozícióinak té­mái az erdők, hegyek, mezők, vízpartok, a fák, mindenekelőtt a fák, a természetbe szervesen ékelődő falusi házak, napsütés­ben és szélviharban, reggeliben és alkonyattájt, az esztendő min­den időszakában, de mégis leg­inkább télen, a festő kedvenc évszakában. Innen a sok sike­rült fehér-szürke harmónia a kiállításon. De nemcsak ezek ta­núskodnak Domahidi Gyula te­hetségéről, amelyet már túl az ötödik X-en mintegy hat éve igyekszik következetesen és egy­re látványosabban kitelj­esíteni. Szépek a zöldes, barnás, söté­­tebb tónusú képei is, és a bororn­­gósabb hangulatú alkotások mel­lett üdítő színfoltként tűnnek fel a vidámabb, élénkebb akvarel­­lek, pasztellek. A kiállítás anya­ga válogatás az utóbbi két év terméséből, a rajzosabb, grafiku­­sabb vízfestményektől az akva­­rellszerű olajképekig, az akva­­rell-pasztell kombinációktól a festőibb, színek uralta olajkom­­pozíciókig, a finomabb, oldot­tabb megfogalmazásoktól a ke­ményebb, dinamikusabb kifeje­zésformákig, s így több lehető­séget is felvillant, több járható utat is kirajzol a festő további előrehaladására. Talán a nem­rég kezdett ígéretes sorozat lesz az eredményes folytatás, a kis méretű, de gondosan megmun­kált, fajsúlyos képek, melyek vonzóan sűrítik magukba az al­kotó festői erényeit. De lehet, hogy más ciklus, más kompozí­ciók szereznek újabb sikereket, díjakat Domahidi Gyula számá­ra a Megéneklünk, Románia or­szágos fesztiválon. Ez majd el­dől a későbbiekben. Az tény vi­szont, hogy akik már megnézték mostani tárlatát, a jelenlegi,­­friss munkáit szemlélik a szer­zőnek joggal kijáró elismeréssel és ajánlják megtekintésre bará­taiknak, ismerőseiknek. Ezt tesz­­szük magunk is, felhíva olva­sóink figyelmét, hogy a kiállí­tás december 13-ig lesz nyitva naponta 10—13 és 16—19 óra kö­zött. 1r. M. H. Szegesvár­i képekben (Folytatás az 1. oldalról) túl 1929-ig összekötő boltíves, a­­lagútszerű átjárót a házak alatt (a Steaua vendéglővel szemben), egy kereken százéves felvétel a­­lapján a várfal keleti oldalán, a municipiumi pártbizottság és a néptanács székháza helyén, egy több száz éves iskolaépületet, a­­melyet 1886-ban bontottak le, és helyébe emelték (1887—88-ban) a mostani impozáns épületet. Ér­dekes felvételek tanítskodnak a város 3 fedeleshídjáról, amelye­ket messzi földről hozott híres szakemberek ácsoltak (1809—11- ben) a Nagykükilllő felett. Ket­tőt 1936-ban már le kellett bon­tani, az utolsót pedig, amely a Lumina mozi közelében a turis­ták „kedvence“ volt, az 1975-ös árvíz semmisítette meg. A gyűj­teményben egyébként az 1970 és 1975-ös árvizek borzalmairól több felvétel is tanúskodik. — Mikor és kinek a hatására kezdte el a fotózást, illetve a fénykép-dokumentumok gyűjté­sét? — Nem tudnám pontosan meg­mondani, de talán az járult a legfőképpen hozzá, hogy tizenöt­éves koromban kaptam ajándék­ba apámtól egy fényképezőgépet. Ez akkoriban nagy szó volt. Ez­zel a — mai szemmel — kezdet­leges, 3 kazettás masinával kezd­tem az érdekességeket lefényké­pezni, főleg épületeket. Ehhez azt hiszem, leginkább a város, a vár több évszázados érdekes épületei adták az ihletet. Az é­­vek során aztán szép lassan a­­lakulgatott a gyűjtemény. Régi, több mint százéves felvételek kerültek hozzám. — Sokba kerül a hobbija? — Meglehetősen, legalábbis nyugdíjasnak, de azért közelről sem olyan sokba, mint amennyit megér a gyűjtemény. A képeket ugyanis már jó ideje magam készítem el — még festeni, szí­nezni is megtanultam —így mondhatni csak az anyag kerül pénzbe. — A fényképeken kívül még van valamilyen gyűjteménye? — Összegyűjtöttem több mint száz képeslapot is, Segesvárról. Fiatal korom óta bélyeggyűj­tő vagyok. Képeim alapján kortörténeti dolgozatot akarok ír­ni egyes utcákról, nevezetesebb épületekről, hogy majd az utá­nunk következők is megértsék a gyűjteményt. Sokat kell tehát kutatnom a v­áros régi könyvei között. Szerencsére jól beszélek és írok románul és németül is. No, meg aztán a művelődési ház­ban Moga Octavian és Weber Wilhelm nyugalmazott gyógysze­részekkel, akik szintén amatőr fotósok, havonta kétszer diapo­­zitívről vetített képes előadáso­kat szervezünk. Ezt évek óta csináljuk. De már vetítettünk Nagyszebenben, Medgyesen s más helységekben is. Szívesen elme­gyünk bárhová, hogyha hívnak. Még a tél beállta előtt szeret­ném színesben megörökíteni a nemrégiben gyönyörűen restau­rált főutcát. Nincs szívem tovább rabolni vendéglátóm drága idejét. Pedig még sokáig elhallgatnám, olyan lelkesen, olyan dokumentáltan és szívből jövően beszél a városról — örök szerelméről —, hogy a hivatásos turistakalauzok leckét vetnének tőle!

Next