Vörös Zászló, 1988. december (40. évfolyam, 285-311. szám)
1988-12-01 / 285. szám
(Folytatás a 2. oldalról) 2. Rátérés az egész gazdasági-társadalmi élet szocialista alapokon történő szervezésére, a szocializmus építésére Tisztelt elvtársak! Ama nehéz körülmények között, melyekben Románia volt, a Román Kommunista Párt vállalta a magasztos történelmi küldetést, hogy egyesítse az egész nép erőit az elmaradottsági állapot leküzdésére, a gazdaság helyreállítására és az új társadalmi rend, ama rendszer építésének a rátérésére, amelyben a nép teljesen ura saját sorsának és szabadon, függetlenül, saját belátása szerint alakítja jövőjét. (Hatalmas taps és éljenzés; hosszasan visszhangzik: „Ceausescu és a nép!“). Az 1948-as esztendő jelezte a rátérést a szocialista forradalom megvalósítására, a szocialista építésre Romániában. Az ipar, a bankok és más termelési szektorok államosítása nyomán felszámoltuk a tőkés tulajdont ezekben az ágazatokban és leraktuk a román gazdaság szocialista fejlesztésének, az egész nép közös tulajdona kialakításának alapjait. Intenzív vállalatszervező munka folyt az új körülmények között, intenzív fejlesztési és korszerűsítési munka, új vállalatok létesültek és új iparágak épültek ki. Ugyanakkor rátértünk a földesúri tulajdon teljes felszámolására, a tőkés formák korlátozására a mezőgazdaságban, 1949- ben pedig a mezőgazdaság szövetkezetesítésére, ami nagy vonalakban 1962-ben fejeződött be. Ugyanakkor kialakítottuk és fejlesztettük a kisipari, a kézműves szövetkezetek széles rendszerét. Úgyszintén erőteljesen fejlesztettük a fogyasztási és értékesítési szövetkezeteket. Az ipar, a mezőgazdaság és a többi ágazat szocialista alapokon történő szervezésének első szakasza körülbelül 18 éves időszakot ölelt fel, 1948-tól 1965-ig. A szocialista építésnek ebben az első szakaszában teljesen felszámoltuk a burzsoá földesúri rendszert, az ember ember általi kizsákmányolását, megteremtettük az összes tevékenységi szektorok egységes, szocialista alapokon — az egész nép tulajdona és a szövetkezeti tulajdon alapján — történő fejlesztésének feltételeit. Ugyanakkor biztosítottuk az oktatás új alapokon történő fejlődését, teljes mértékben felszámoltuk az írástudatlanságot. Úgyszintén rátértünk a tudományos, kulturális tevékenység új alapokon történő fejlesztésére. Visszatekintve, teljesen indokoltan állíthatjuk, hogy 1945 és 1965 között, tehát 20 éves időszakban, két különálló fejlődési szakaszt — a demokratikus alapokon történő kapitalista fejlődés és a szocialista érités szakaszát hagyva magunk mögött, jelentős eredményeket értünk el, nagy forradalmi változások következtek be és alapvetően megváltoztatták Románia helyzetét. (Hatalmas, hosszas taps). Bizonyos megvalósítások születtek a gazdasági-társadalmi fejlődésben, a nép életszínvonalának emelésében. A szocialista építésnek 1965-ig terjedő egész szakaszát a megfeszített küzdelem jellemezte a reakciós erők, a hatalomról megdöntött volt osztályok szabotázsa, az imperialista köröknek országunkkal szembeni akciói ellen. Ugyanakkor fel kellett számolnunk az elmaradottsági állapotot, kifizetnünk körülbelül 1 milliárd dollár háborús jóvátételt. 1950 elején nagy katonai kiadásokra került sor, a szovromok léte pedig az alapvető gazdasági ágazatokban tulajdonképpen megakadályozta a felhalmozást, és az illető szektorok, az egész nemzetgazdaság fejlődését. Ugyanakkor egész sor hiba is történt, számos komoly hiányosság jelentkezett, sajnos sor kerül még a szocialista törvényesség bizonyos megsértéseire is, ami ártott hazánk szocialista fejlődésének. Hangsúlyozni kell azt a tényt, hogy éppen ebben az időszakban nyilvánultak meg erős idegen, tulajdonképpen szocialistaellenes koncepciók, tagadva a román nép, a munkásosztály erejét és képességét, tagadva magát a román történelmet, nyelvet és kultúrát. Fennállt az alkotó tevékenység erős korlátozása, az a téves koncepció jelentkezett, miszerint nem lett volna szükség a tudomány és technika önálló fejlesztésére. Ezek az állapotok kétségtelenül negatívan befolyásolták a szocialista építést az első szakaszban. Íme, miért mondhatjuk el, hogy bár 1965-ben nagy vonalakban befejeződött társadalmunk szocialista alapokon — az állami és szövetkezeti tulajdon alapján — történő szervezése, Románia továbbra is fejlődő ország maradt, ennek az országkategóriának az alsó csoportjában. Íme, milyen volt a román gazdaság 1965-ben: — állóalapok 460 milliárd lej — nemzeti jövedelem 141 milliárd lej — az iparban 71 milliárd lej — a mezőgazdaságban 37 milliárd lej — más szektorokban 32 milliárd lej — aktív munkaerő 9 680 000 — az iparban 1 860 000 — a mezőgazdaságban 5 480 000 —• javadalmazási alap 57 milliárd lej — átlag javadalmazás 1 000 lej — minimális javadalmazás 600 lej Tisztelt elvtársak! A párt IX. kongresszusa a bírálat és az önbírálat szellemében elemezte a romániai szocialista építés első szakaszában kifejtett tevékenységet és megszabta hazánk gazdasági-társadalmi fejlesztésének célkitűzéseit a szocialista építés új szakaszában 1965-től kezdődően. A második szakasz, amelyet úgy értékelhetünk, hogy három ötéves tervet — 1965—1980 — fogott át, biztosította az erőteljes szocialista ipar megteremtését a tudomány és a technika legújabb vívmányai alapján, a többi tevékenységi ág fejlesztését, a mezőgazdaság szocialista szektorának megszilárdítását és a mezőgazdasági termelés növelését. Ugyanakkor különleges figyelmet fordítottunk a tudományos kutatási tevékenységre, az oktatás tökéletesítésére, a kulturális és politikai-nevelő tevékenységre. A szocialista építés második szakaszában — 1965—1980 — Románia teljes fejlődésében lévő ipari-agrár országgá vált. (Hatalmas taps és éljenzés. Hosszasan visszhangzik: „Ceausescu — RKP!“, „Ceausescu és a nép!“) Joggal állíthatjuk, hogy a párt IX. kongresszusa új forradalmi szakaszt nyitott meg a párt tevékenységében, Románia szocialista építésében. Megszűnt a konzervativizmus, a sablonizmus és a szocialista építés „egységes modelljének“ koncepciója. Mindörökre megszűnt a hajbókolás mindaz előtt, ami idegen, a párt és a nép visszanyerte saját erejébe, gondolkodási és cselekvési képességébe vetett bizalmát, hazafias, forradalmi méltóságérzését. Egész tevékenységünkben abból a tényből indultunk ki, hogy az általános törvények, a szocialista elvek alkalmazása különböző módon történik egyik vagy másik országban, a gazdaságitársadalmi fejlődés egyik vagy másik szakaszában. Ezek az adatok azt mutatják, hogy 1944-hez képest egyes fontos megvalósítások születtek, de ugyanakkor tanúsítják, hogy a szocialista építésnek, Románia erőteljes gazdasági-társadalmi fejlesztésének csak a kezdetén jártunk. . Most, amikor visszatekintünk a megtett útra és elemezzük a múltbeli tevékenységet, számolva mindazzal, ami ebben az egész időszakban megvalósult, teljes megelégedéssel kell elmondanunk, hogy a Román Kommunista Párt bebizonyította: hazánk hosszas történetében az egyetlen politikai erő, mely azonosult az egész nemzet érdekeivel és teljes felelősséggel munkálkodott, hogy biztosítsa Románia folyamatos felemelkedését a gazdasági-társadalmi fejlettség, a nép jóléte és boldogsága új, mind magasabb szintjére (Hatalmas taps és éljenzés; hosszasan visszhangzik: „Ceausescu és a nép!"). A nagy megvalósításokat hangsúlyozva, egyes hibákat, hiányosságokat és visszaéléseket bírálva, a legnagyobb felelősséggel kell azonban rámutatnunk, hogy mindezek nem térítették le országunkat, aktívánkat, a párt alapkádereit a szocialista építés útjáról. Íme, miért kell hangsúlyoznunk a forradalmi munkásmozgalom, a Román Kommunista Párt, más antifasiszta demokratikus erők tevékenységében sok kommunista és forradalmár hazafi hozott áldozatot, áldozta életét a haza felszabadulásáért, az elnyomás felszámolásáért, az új társadalmi rend megteremtéséért. Pártunk, népünk mindenkor becsüli és becsülni fogja mindazokat, akik a nemzeti történelem, a nép harca fontos momentumaiban eleget tettek kötelességüknek nemzetünk iránt, a haza iránt, a szocializmus és a kommunizmus ügye iránt (Hatalmas, hosszas taps). Már a IX. kongresszuson előterjesztett jelentés hangsúlyozza: „A marxizmus élő tudomány, amely folytonosan fejlődik és gazdagodik, összefoglalja a történelmi tapasztalatot és a társadalom fejlődéséből levont következtetéseket. E tanítás alapvető igazságait az élet ragyogóan bebizonyította, kidolgozásakor azonban a marxizmus klasszikusai nem adhattak végleges választ mindazokra a kérdésekre, amelyeket a társadalom későbbi fejlődése vetett fel. Más korban éltek, nem szolgálhattak tehát megoldásokkal azokra a konkrét kérdésekre, amelyek a szocializmusnak egész sor országban bekövetkezett győzelme következményeként jelentek meg, nem elemezhették teljes változatosságukban a szocializmus építésének formáit és módszereit, a szocialista államok közötti kapcsolatok kérdéseit. E kérdések tanulmányozása és megoldása kötelessége minden egyes marxista-leninista pártnak, amelyek ily módon hozzájárulnak mozgalmunk közös tapasztalatának gazdagításához. A marxizmus—leninizmus klasszikusai számtalanszor hangsúlyozták, hogy elméletük nem dogma, hanem vezérfonal a cselekvésben, s hogy szükséges az elmélet önálló feldolgozása, mivel az csak vezérelveket szögez le, amelyeket országról országra különböző módon alkalmaznak. “ Ezen elméleti és gyakorlati, programjellegű orientációk szellemében a párt IX. kongresszusától eletelt 23 esztendőben intézkedések történtek a gazdasági mechanizmus, valamennyi tevékenységi szektor vezetése, társadalmunk egész demokratikus vezetési rendszerének szüntelen tökéletesítésére. Visszatekintve ezen évek egész tevékenységére, jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy minden területen nagy átalakulások és figyelemre méltó megvalósítások korszaka volt, amely teljes mértékben igazolja pártunk A ’80-as évek elején, amikor rátértünk a 7., illetve a 8. ötéves tervre, Románia gazdaságitársadalmi fejlődésének újabb szakaszába lépett: a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése és a kommunizmusra való fokozatos rátérés feltételei létrehozásának szakaszába. Az 1981—1990-es évtizedben hozzáláttunk az ipar és a többi tevékenységi szektor intenzív fejlesztéséhez a tudomány és a technika legújabb vívmányai alapján. A XIII. pártkongresszuson megszabott stratégiai célkitűzés, miszerint Románia 1990-ig újabb fejlődési szakaszba — a közepesen fejlett szocialista ország szakaszába — lép, a termelőerők, a szocialista ipar, a tudomány, az oktatás és a kultúra erőteljes fejlesztésére, a mezőgazdaság fejlesztésére és az új agrárforradalom végrehajtására épül. A 8. ötéves terv felénél tartunk. A párt XIV. kongresszusára készülünk, amely elfogadja majd a 9. ötéves tervet és Románia fejlesztésének 2000-ig terjedő, egyes területeken a XXI. század elő évtizedét is felölelő általános orientációit. Negyvennégy esztendő telt el az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelme és 40 esztendő a szocialista építés megkezdése óta Romániában. Éppen ezért meg kell vonnunk a megtett út, a megvalósítások, Románia szocialista fejlődési stádiuma általános mérlegét, hogy megjelöljük a további célkitűzéseket. Ebben az időszakban az ipari termelés 1945-höz viszonyítva 128-szorosan növekedett. Új, modern ágazatokat építettünk ki. Az acéltermelés körülbelül 120- szorosan, a vegyipar több mint 1300-szorosan, a gépipar több mint 500-szorosan növekedett. Erőteljesen fejlődött a könnyűipar, az élelmiszeripar, a fogyasztási javak gyártása. Minden szektor jelentős fejlődésen ment át. A mezőgazdasági termelés több mint a 9-szeresére gyarapodott. Ugyanakkor a felhalmozott nemzeti vagyon elérte az 5100 milliárd lejt, a produktív állóalapok a körülbelül 2500 milliárd lejt. A nemzeti jövedelem több mint 36-szorosan, az általános javadalmazási alap körülbelül 75-szörösen növekedett 1945-höz viszonyítva. Érdemes hangsúlyozni, hogy e növekedések több mint 80 százalékát a IX. pártkongresszus óta értük el. A szocialista építés középpontjába állítva az ipar erőteljes fejlesztését a legújabb tudományos vívmányok alapján, ugyanakkor rátértünk a termelőerők területi telepítésére az ország minden megyéjébe és övezetébe. Az utóbbi 20 esztendő leforgása alatt csaknem 2000 vállalat létesült régi központokban és a több mint 180 új ipartelepen. A termelőerők, az ipar helyes elosztása az ország egész területén a hazai szocialista építés egyik nagy vívmánya. Munkafeltételeket biztosít ugyanis az összes megyék dolgozói számára, szavatolja anyagi és szellemi életszínvonaluk, általános civilizációs fokuk emelkedését, igazi jogegyenlőségéhez teremt feltételeket hazánk összes honpolgárai számára minden különbség nélkül. (Élénk, hatalmas taps.) Helyreállítva a mezőgazdaságnak mint hazánk gazdasági-társadalmi fejlesztése, a szocialista építés egyik alapvető ágának a szerepét, munkálkodtunk a mezőgazdasági termelés erőteljes növeléséért, nagy öntözőrendszereket építettünk ki csaknem 4 millió hektáron, jelentős talajjavítási, talajfeljavítási, termőképesség-fokozó munkálatokat hajtottunk végre. Megoldottuk a mezőgazdaság teljes gépesítésének, kemizálásának problémáit, feltételeket teremtve így jó terméseredmények eléréséhez — az utóbbi években körülbelül 30 millió tonnára emelkedik a gabonatermés —, továbbá a termelés jelentős növeléséhez a mezőgazdaság összes többi szektorában. Erőteljesen fejlesztettük a szállítást, az építkezést, a többi tevékenységi szektort. Erős fejlődésen ment át a tudományos kutatómunka, amely egyre fontosabb szerepet kap minden területen. Általánosan bevezettük a 10 osztályos oktatást, a fiatalok csaknem 80 százaléka 12 osztályos oktatásban részesül. Ugyanakkor intenzív kulturális tevékenységet fejtettünk ki a dolgozók, az egész nép általános ismeretszintjének emeléséért. Ebben az egész időszakban, de különösképpen a IX. kongresszus óta átfogó beruházási programot valósítottunk meg, amely több mint 4100 milliárd lejt tett ki. Ezen az alapon biztosítottuk a termelőerők, az ipar, a mezőgazdaság erőteljes fejlődését, a szociális-kulturális építkezés óriási programjának megvalósulását. Csupán az utóbbi 23 év leforgása alatt 2,6 millió lakás épült állami alapokból, több százezer lakás lakossági alapokból. Ebben az időszakban használatba adtuk a Duna—Fekete-tenger-csatornát, a Poarta Alba— Midia—Novodari-csatornát, megvalósítottuk a metrót a haza fővárosában, a Dimbovija korszerűsítését, a transzfogarasi műutat és más fontos munkálatokat, amelyek évszázadokra szólnak. Épül az új politikai, közigazgatási-kulturális központ, megkezdődött és 1990-ig befejeződik az Arges folyó szabályozása hajózás céljából. Az összes nagy ipari, agrár-, szociális-kulturális és más létesítmények átalakították hazánk, városaink és falvaink egész arculatát , Románia egész civilizációs színvonalát. A gazdasági-társadalmi tevékenység erőteljes fejlesztése biztosította a dolgozó személyzet szüntelen gyarapodását más szektorokból is. A több mint 11 milliós aktív lakosság összességéből körülbelül 8 millió az iparban és más tevékenységi szektorokban, több mint 3 millió a mezőgazdaságban , állami mezőgazdasági vállalatokban és mezőgazdasági termelőszövetkezetekben — dolgozik. A javadalmazási alap csupán a IX. kongresszust követő időszakban csaknem 6-szorosan növekedett — a körülbelül 57 milliárd lejről mintegy 315 milliárd lejre ebben az évben. Az átlagjavadalmazás a több mint 3-szorosára gyarapodott; a minimális javadalmazás úgyszintén több mint 3,3-szeresen növekedett. A nyugdíjrendszerben több mint 3 millió ember részesül, körülbelül 5 millió gyermek után családi pótlékot folyósítunk. Elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag Románia egész lakosságának jövedelmei — egy vagy más formában — az ipar, a mezőgazdaság, a szociális szektorok fejlődéséhez kapcsolódnak, hogy minden honpolgár jövedelmei hazánk szocialista gazdasági fejlődéséhez fűződnek. (Hatalmas, hosszas taps.) A fogyasztási alap és a fogyasztási cikkek mennyisége 1950-hez képest több mint 18-szorosan növekedett, méltó életfeltételeket biztosítva az összes dolgozóknak, az egész lakosságnak. Az egy lakosra számított kalóriafogyasztás egyébként körülbelül 3200 kalóriát tesz ki, aminek követ (Folytatás a 4. oldalon) 3. A IX. pártkongresszus új, forradalmi korszakot avatott a párt tevékenységében, a romániai szocialista építésben IV. A román szocialista társadalom fejlődésének jelenlegi stádiuma. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének szakasza 1. A román nép történelmi jelentőségű megvalósításai az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésében koncepciójának helyességét az általános törvényszerűségek, a szocialista elvek alkalmazásáról Románia realitásai és feltételei közepette. (Hatalmas, hosszas taps és éljenzés; hosszasan visszhangzik: „Tiszteletünk, büszkeségünk: Ceausescu — Románia!“) VÖRÖS ZÁSZLÓ — 3. OLDAL