Vörös Zászló, 1989. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1989-01-15 / 12. szám
2 JANUÁR 15 VASÁRNAP A Nap kel 7 óra 40 perckor, lenyugszik 17 óra 1 perckor. Az év 13. napja, hátravan 350 nap. EMLÉKEZTETŐ — 1850-ben született Mihai Eminescu költő — 1869-ben született Stanislaw Wyspianski lengyel író — 1879 ben született Stefan Gheorghiu, a romániai munkásmozgalom kiemelkedő harcosa — 1919-ben gyilkolták meg Rosa Luxemburgot és Karl Liebknechtet, a német és a nemzetközi munkásmozgalom két kiemelkedő harcosát HÉTFŐ, január 16. — 1599-ben halt meg Edmund Spenser angol költő — 1749-ben született Vittorio Alfieri olasz költő — 1849-ben született Juliana Ileikki Erkko finn költő — 1891-ben született Leaterina Teodoroiu, a román nép hőse VENDÉGSZEREPLÉS Vidám, zenés, kétrészes összeállításával, a Kávéházi banda bandával a Művelődési Palotában vendégszerepel január 21, 22 és 23-án délután 4 és este fél 8 órai kezdettel a Timiioarai Állami Magyar Színház. A kabarét Szász Enikő írta és rendezte. Fellépnek: Bereczky Péter, Barta Enikő, Dukász Péter, Fekete István, Higyed Imre, Koczka Ildikó, Mátray László, Makra Lajos, Nemes Péter, Péter Ágnes, Réthy Margit és Sütő Udvari András, valamint az Unisono TMT zenekar. EGY KIS FEJTÖRŐ Tíz hosszú sor Vízszintes: 1. csokoládészsrfl édesség fogyasztása, 10. Névelő 11. Osztrolenka hőse, 13. „A" versdeoma, 18. Középtáv!, 17. Rovatbeállító, 18. Az első betű, 19. Hibának ismer el, 20. Földet forgat, 21. Gramm, 22. Málta fővárosa, 24. A jód vegyjele, 25. Szájrész! 26. Szöglet, 23. Észak, 29. A hadsereg „rangosainak“ öszszessége, 30. Szájat tátunk!, 31. Észlelő, 32. Lakoma, 33. Félév!, 34. Egymás után állás. Függőleges: 1. Születések számaránya, 2. Az uránium vegyjele, 3. Sovány pacik adásvétele, 4. Kádban van, 5 Lövedékek célbaérései, 6. A természetes ionritmus alapszáma, 7. Szópárbajt idéz elő (két szó), 8. Feles’, 9. Búzára jellemző, 11 Kantra fut 12. Nem végz el. 14.‘proszt tesz az asztalra, 16. Jelenben, 23. Menedékhely, románul, 27. Felső végtag, 35. Nulla!, 38. Az egyikvitamin, 37. Az oxigén vegyjele, 33. Féllár! Készítene: Nagy Elek Tibor. Szilveszteri rejtvényünk helyes megfejtése: hórihorgas, hókuszpó-Shiz, hódol, hógörgeteg, hóbort, hoki, horog, Csajhó, hónalj, hólyag. Új rovatunk Élővilág emberközelben .. Földünk élővilágának leltárát 150 madárfaj és 129 emlősfaj hiányával kell átadnunk utódainknak és újabb 600 gerinces állatot fenyeget ugyanez a veszély. Ehhez hasonló bejelentések bizony gyakran hangzanak el, és ha a pontos számok vita tárgyát is képezik, ez nem sokat változtat a tényeken. A minket körülvevő ,,ezerarcú természet" egyre többetveszít ezer arcából, mivel az emberi civilizáció a szükségesnél is nagyobb mértékben pusztítja , vagy legalábbis átalakítja azt. Az emberi társadalom érdekében szükség van a természet megváltoztatására, hiszen el kell vennünk tőle azt, ami számunkra szükséges, de éppen az emberiség érdeke kívánja, hogy takarékosan bánjunk a kincseivel Századunk embere a zajos városi élet elől mind gyakrabban menekül a természetbe, pihenni, kikapcsolódni. Ez így van rendjén, az ember nem szakadhat el az élővilágtól, annak szerves része. Az viszont nem mindegy, hogyan viszonyulunk, hogyan tudunk viszonyulni ehhez a szakemberek által jogosan féltett természethez. Ilyen meggondolások alapján igyekszik a Megyei Múzeumkomplexum természetrajzi részlegének kiállítása közel hozni az emberhez, megmagyarázni összefüggéseit, felhívni a figyelmet a különösen védett növényekre és állatokra. A következő Hét vége oldalon induló cikksorozatunk végigvezeti az olvasót a kiállításon, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megnyerje látogatónak is. SÁRKÁNY-KISS ENDRE főmuzsalógus Európa-szerte ritka, védett madaraink: énekes hattyú, fekete gólya, bütykös ásztód és holló. (FLOREA IOAN felv.) Szirmát hullató tavirózsa. A szépséggé szelídülő fagy jégből, hóból álmodott álma a vizen. A tél virága. Törékeny, rövid életű, mint minden virág, hisz a kerekre csiszolt sziromleveleket lassan tovasodorja a víz. (PÁLOSI FERENC felvétele) Jntetfd eun,ápaiut, fonetikusan Készült a Filharmónia újesztendei hangversenyének szünetében, Joseph Llisa amerikai karmesterrel. Akiről komolyabb alkalmakkor, nálamnál komolyabbak, sokkal komolyabban és bővebben már megírtak mindent. Vidám! Mozgékony" Táncol, toporzékol, sarkán pördül, csettint, kurjongat, dörmög, a közönséggel társalog és mindezt „moderato“, de molto sustanuto“ huncutsággal varázsol családi légkürt a zenekar és a nézők közé. Mi kell ennél több egy újesztendei koncertre, ahol a közönségre nem kötelező a szmoking, meglazítható a nyakkendő. Nyilván, csak muzsika. No és az interjú! Angol műveltségem az ájlávjával kezdődött, de ez ide nem megy. Beszélgetünk hát európaiul. Közlékeny népség vagyunk, megértjük hát egymást. — Hazánk, Románia — kezdtem volna a kérdést. — Wonderful! Wonderful! — szakít félbe ujjongva. — És a people? — folytatnám, ha hagyná. — Admirable! Admirables — End our little latin? „A mi kis városunk?“ Nem először van itt... — Oh, Marvellous! — és neki itt minden very. very, very. — End te orchesztra? — Mármint a zenekar? — A big and very Sympathie family! És főként ami a legvery-very admirablebb, hogy a zenészeknek igen jó humorérzéke van! As the public also — szóval akár csak a publikumnak. A people-nak is' És ez a more important, mármint a legfontosabb: Mindig, mindenütt' All the time! — Hobbyja a zenén kívül? — Music! Music! Music — harsogja —. És mindent vidáman! — mái■ gesztikulálva kacag és vezényel. — Otthon, hmm izé. hóm, is ön a karmester, a conductor? Kissé meglepődik. — Not No I'm a day labourer — napszámos vagyok. — Félreértett, pardon, excuse mi! Az otthont nem Amerikára, hanem a szűk családi otthonára értettem! — Aáááá! Yes, yes, geeees' Understood! — előveszi pálcáját és kemény beintéssel húzza alá otthoni tekintélyét. Erre már én ááázok. Tehát az asszony a koncertmester. Ő játssza a prímet, értem már. Mindehhez még hozzá kell képzelni, hogy végig hahotáztunk, minden oké volt és very very good. Köszönöm az önök óriási barátságát és kedvességét. Ta multi ani! Sok szeretet Amerikából és éljen Románia. A Vörös Zászló munkatársainak. (Joseph Llisa) Akárcsak a koncert. Most már alig várom hogy jöjjön a kis japán karmester. Ezek után azt hiszem „japánul“ is tudok. Ismerik a viccet ugye? Egy palinak leveszi az orvos a gipszet a kezéről — Tessék mondani doktor úr, ezután fog tudni zongorázni? — Igen — válaszol az orvos. — Szenzációs. Hiszen én eddig még soha életemben nem zongoráztam! BUÉK GYÁRFÁS MIKLÓS ZÁSZLÓ -3 OLDAL Földünk hűtőszekrénye , az Antarktisz Mi, az északi félteke lakók naptárunk szerint már jól berenejárunk a télben, még akkor is, ha olykor a szokatlanul enyhe időjárás rá is cáfol a „tél“ fogalmára. A másfél európányi, mintegy 14 millió négyzetkilométer kiterjedésű Antarktiszon azonban csak most kezdődött a sarki „nyár“ és tartani fog március végéig. S bár eíz a nyár —()°C-os ,,meleget“, szél- és hóviharokat jelent, mégis ez a kedvező évszak a tudományos kutatások számára. Felmerülhet a kérdés: a pusztán tudományos célú megfigyelések és kutatások eredményein kívül számíthatunk-e gazdasági jelentőségű felfedezésekre is? Erre a kérdésre már 1957-ben megkaptuk a kedvező választ, amikor a Nemzetközi Geofizikai Év keretében megkezdődött a „jégkontinens“ rendszeres kutatása. Az Arktisz (“ Sarkvidéki ellentéte az Antarktisz volt az utolsó terület, amely megadásra kényszerült az ember felfedező rohamaival szemben. 1775-ben a „Csendes-óceán Kolumbusza“, az angol James Cook még tagadta létezését: „Magas szélességi fokon bejártam a Déli-óceánt, és ennek eredményeképpen kétséjtbevonhatatlanul megcáfoltam a kontinens létezésének lehetőségét amely ha léteznék is, csak a Sark közelében, hajóval elérhetetlen helyen lenne“, és ebben az utóbbi dologban valóban igaza volt: a szárazföld legnagyobb része a Déli Sarkkörön belül van, sőt, a Nyugat-Antarktisz két nagy öble, a Weddell- és a Ross-tenger, csak 12 foknyira van a 2900 m magasan fekvő Déli-saroktól. Ennek a pontnak az elérése a földrajzi felfedezések történetének egyik hősi és sok emberáldozatot követelő fejezete. Bellinghausen, orosz kapitány, két hajója (a Vosztoft és a Mirníj) 1820. január 10-én jutott el a kontinens jégtakarója mellé. Bár nem szállt partra, mégis őt tekinthetjük az Antarktisz felfedezőjének. A Déli-sarok meghódítására azonban még több mint kilencven évet kellett várni. 1911. december 14-én a norvég Roald Armundsen kutyaszánnal haladva, elérte a déli szélesség 90°-át, vagyis a Sarkot. Ő a legsikeresebb sarkutazó, első volt a Déli-sarkon és az Északnyugati átjárón, második volt az Északkeleti átjárón és léghajóval utazva harmadik az Északi-sarkon. (Északnyugati- és Északkeleti átjárók az Amerikától, illetve az Ázsiától északra vezető tengeri útvonal. A nagy vesztes, Robert Falcon Scott, angol kapitány és négy társa, csak egyhónapos késéssel, 1912. január 18-án ért célba és ez annyira megviselte őket, hogy testileg-lelkileg elcsigázva vánszorogtak visszafelé az 1590 kilométeres úton. Először Evans halt meg, majd Oates kapitány, akinek lefagyott a lába, s hogy ne hátráltassa a menekülésben társait, egy reggel kiszökött a hóviharba. .. De már ez sem segített! 20 km-re a megmenekülést jelentő tüzelő- és delemraktároktól egy kilenc napig dühöngő hóvihar eltemette a sátort és ezzel sorsuk megpecsétlődik. Tudomány | Kilenc hónap múlva itt talált rá a mentőexpedíció Wilson, Bowers és Scott megfagyott tetemére. Az Antarktisz éghajlata valóban kegyetlen: itt van a Fotó hidegsarka, ahol 19 gr-at mértek, és a viharsarok is, ahol a 385 napból átlag 340 viharos, amikor a szél sebessége néha eléri az óránkénti 320 km-t is. Ezt a hatalmas területet majdnem teljesen 2—3 km vastag jégtakaró borítja, de a Byrd-árondás közelében 4 225 m-es jégréteget mértek. A számításuk szerint az Antarktiszon levő jégkészlet egyenletesen elosztva egy 50 m vastagságú réteget alkothatna földgolyónk körül, és ha elolvadna, akkor kb. 60—70 m-rel emelkedne a világtengerek szintje Az 1990 -ben megkötött Antarktisz-egyezmény kimondja, hogy a hatodik földrészt kizárólag békés célokra szabad használni, de egyelőre tilos az altalajkincsek — szén, vasérc, kőolaj, rézérc, nikkel, króm, vanádium és platina — kitermelése is. Egyelőre még csak terv az Antarktisz jéghegyei elvon talán a trópusokra és felhasználása édesvíznyerésre. Az Antarktisz-kutatók között román tudósok is vannak: Emil Racovița 1898-ban a Belgica expedíció tagjaként, amelyen Amundsen is részt vett biológiai megfigyeléseket végzett. A Délisarokhoz Gheorghe Neamu meteorológus járt a legközelebb, aki 6 hónapos antarktiszi tartózkodása alatt 1972. január 12-én eljutott a déli szélesség 78: 23-re, a Vosztok szovjet kutatóállomásra. HALAS ÁRPÁD