Wan2, 2006 (44-53. szám)

2006-03-01 / 45. szám

PAPÍRFORMA • A búcsúkoncertesdi tuti buli, mi is szervezzük már a zenekarunkat itt a tmn2-nál, és egyből a búcsúkoncerttel kezdjük majd. A Rapülők esetében sem volt kétséges a telt ház (Gesztiék fejében egy pillanatra sem suhant át a gondolat, hogy senki nem jön el), és így hülyék is lettek volna nem szervezni egyet. Mi is ezt tennénk. Néha jó, ha fix 1-esre vehetjük a meccset. Nyilván azon sem lepődött meg senki, hogy miután január 21-re minden jegy elkelt, kiírtak egy másik dátumot is (20-ára), így viszont ennek a koncertnek már semmi, de semmi tétje nem volt. Tulajdonképpen tök rendes volt tőlük, hogy kijöttek és lenyomták a show-t, mert mesélhettek volna vicceket is, vagy dobálhattak volna labdákat is a közönségnek. A közönség főleg - természetesen - enyhén őszülő, a sok üléstől kicsit kockamozgású harmincasokból állt, akik szépen felöltözve, az izgalomtól kivirulva, nagyokat nevetgéltek. Meglepő módon, viszont legalább annyi ötvenest lehetett látni, mint huszonévest, gyerek összesen három darab volt. Ezen felül viszont semmi meglepő nem történt a BS-ben (hacsak az nem, hogy volt, aki már 9-kor hányt a WC-ben), mégpedig azért nem, mert a Riszajkling show-t olyan profi módon, és olyan hírözönnel harangozták be, hogy szinte név szerint ismertük a táncos lányokat. A nosztalgia veszélyes dolog, megfekszi a gyomrot, becsapja a lelket, és legrosszabb esetben egy-két óra alatt elveheti tőlünk a „régi szép időket”. A magyar bátor nép, dacol a veszéllyel, ha nosztalgiázni kell, megy és megtölti a BS-t, a Népstadiont, a Hajógyári-szigetet. Ahelyett, hogy az alatt a két óra alatt átúszná a Dunát, megmászná a Mátrát vagy a Himaláját. De nem. SZÖVEG PRITZ PÉTER Azt is mondhatnánk, hogy minden a helyén volt, és ezt is mondjuk. Szép, nagy látványos színpad volt, sok-sok kivetítővel - az egész egy gigantikus flipperre emlékeztetett -, ötletesek voltak a grafikák, elfogadhatóan szólt a cucc, mindenki tudta és tette a dolgát. A vendégek érkeztek (Szulák, Somló, és a végén Gregor József), énekeltek, ben lehet szavazni arra, hogy melyik két szám átiratát játsszák el a tisztelt és kedves közönségnek a koncert végén, („a lemez már a boltokban"). És még az sem volt zavaró, hogy felvonultatták az ország három (állítólag) legjobb nőjét - Oroszlán Szonja, Gubás Gabi, Dobó Kata -, és ott is minden a tervek szerint ment 28 f utin2 HOL I HÁNY I MENNYI Hely Papp László­­ Budapest Sportaréna­­ Idő január 21. Nézőszám 12 000 Jegyár 10 000 Ft (középárfolyamon) Mindenki azt kapta, elmentek. Geszti vicces volt, mint mindig, nevettünk is itt-ott. Jöttek a régi slágerek, gyors-gyors-lassú, nem is ült le a dolog, még akkor sem, amikor (Magyarországon valószínűleg először és egyedülálló módon) Geszti a koncert közben reklámblokkot sugárzott, és bejelentette, hogy sms­(kijöttek, körbesétáltak, lementek), semmilyen rendbontás nem történt. Minden profin és olajozottan, a forgatókönyv szerint történt, és kábé annyira izgalmasan, mintha Lékó Péter veled vagy velem játszott volna egy meccset. Mindenki azt kapta, amit megérdemelt, amit megérdemelt.m * M

Next