Zala, 1948. május (53. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-01 / 101. szám

ÜZLETEMET FŐ­NT 2. SZIM ILI VOLT VÁROSHÁZ KAPU ALÁ HELYEZTEM ÁT SZAKONYI FERENC TEXTILKERESKEDŐ Éé­ S égi ...Régen volt, sokat is írtak a bor­zalmakról. Az alábbiakat ajánlom azon kommunisták emlékének, akik a fasiszták karmai között éhen­­haltak, de ajánlom azoknak az uraknak is, akik uj háborút akar­nak és rehabilitálták a német tisz­teket... Végre megvirradt és esik... . légyre esik az ólmos, szürke égé­ből Alacsonyan, vészt és bor­zalmat jósolva kárognak és ke­ringenek a fekete varjak. A ro­hadt deszkája fadarak oldalán, lassan, mint az idő múlása, pe­­regnek alá a szennyes esőcsep­pek. A koncentrációs tábor őr­torony-lámpáinak fénye neki­­ütközik a szürke, nedves hajnal­nak és kialszik. A nedvesség át­hatol a vékony, csíkos ruháig lát a tetves ingen, a ráncos, pety­hüdt bőrön, a csontba hasít. A kéziszivattyú ütemesen elmél­­­kedik és süllyed. Este óta nem álltunk meg. Kell a víz az SS laktanyának. Nekünk alig adnak vizet, csak egyszer egy h­étien mosakodhatunk. Várjuk a vál­tásit, hogy aztán bevánszorog­junk a táborba, megigyuk két deci levesünket és vackunkon beteges álomba merüljünk mi magyar, lengyel, görög,, olasz, német kom­munisták.cseh, Hármas sorokban támbolygunk a sáros után. Éhesek vagyunk. A gyomor eleinte fáj, aztán azt sem érezzük. Lábaink gépiesen emelkednek és visznek előre. Nem is próbálunk beszélgetni. Nehéz a beszéd. Utunk a kony­ha mellett vezet. A nyitott aj­tjén kifelé tódul a konyhapára. Éhes vagyok, leveszem a kerek, csikós ,ördög sapkámat és kiállok a sorból. A harminc ember meg­ád. .. Az SS elé lépek, rámnéz és keze felemelkedik. Halkan — nekem úgy tetszik, hogy ordí­tok — megkérem, hogy engedé­lyezze az út mentén, a konyha előtt áló moslékos hordó tartal­mának elvitelét. Megérti... ar­cán Vigyorgás fut végig, int. Sor­­­ban állunk mindannyian, meg­töltjük oldalunkon függő cs­aji­­káinkat. Az SS röhög... is­mét tovább vánszorgunk. Némelyi­künk már útközben kieszi a rot­hadt burgonya-darabokat a csaj­kából Fegyverkattogásra ébredünk­ Az SS-ek bent teremnek a bu­rákban és ki­korbácsolnak mint* két vackainkból az udvarra. A drótkerítés mellett fekszik a kis Berkovics, kezében rongyos in­get szorongat. Ebben hozta az út túlsó oldalán elterülő vermek­ből a most már szananszéj­jel gu­ruló burgonyát. Éhes volt, az őrtoronyból lelőtték. Felnézek látom a toronyból kihajló SS vig­­yorgó pofáját... Most egy hét szabadságot fog kapni. Ismét a vackaink között ku­porgunk. Zdenyek­, a szőke cseh elvtárs fekszik melettem Kis, tágranyitott szemekkel mered a barak nedves mennyezetére: — Ha sötétebb lesz, én is meg­próbálom. Kimegyek krumpliért Talán répa is akad... Éhes va­gyok! Z­A. L­A Mostoha körülmények között is elé ö'M­F űL'i £ £ MFun­ik­ lenni A Nyersbőrkereskedelmi RT. kanizsai telepe versenyre kel üz más teleppel . Február elején szerény körülmények között kezdte meg működését a Mező­­gazdasági Közraktáraknál az Országos Nyersbőrkereskedelmi Rt. nagykanizsai gyüjtőtelepe. A telep most május 1-én versenyre kel a vállalat központi és vidéki telepeivel. — Négy hónapig tart a verseny — mondja Korisanszky Ervin, a telep veze­tője. - Mostoha körülmények között indulunk — ma még csak hárman vagyunk alkalmazottak, de rövidesen tizenketten leszünk, irodahelységet] és Raktárt kell építenünk — de mégis elsők akarunk lenni. — A budapesti telephez igazodunk a versenyben és eszerint kell százalékos arányban a telep hozamát növelni, a költségeket csökkenteni, az adminisztráció hibátlanságát biztosítani és az anyagot szakszerűen kezelni. A földéhséget a tudás éhsége váltotta fel LÁTOGATÁS a NAGYKANIZSA! Dózsa György népi­kollégiumban _ Tavaszi hideg szél nyargal­ász a kietlen ablaktalan kaszárnya folyo­sóin, ahova a Dózsa György népi kollégiumot helyezték el. A külön­ben is sivár, lélekszomorító kaszár­nya még csak vigasztalanabbá vált azzal, hogy leszedték, eltüzelték, vagy ellopták ablakait. Az ajtók rosszul záródnak, résein kellemet­len vendégként be-belátog­at a fa­gyos északi szél, ami így tavasszal valahogy csak tűrhető, — de télen mondj­a Henn József zalaszabari uj gazda 13 éves fia.­­ nagyon ko­misz volt b­érem. — Olyan volt az ágyunk, jegyzi meg csendesen Marton György, egy három hol­das szepetn­eki gazdálkodó tanulni vágyó kisfia, mintha jég közé feküdtünk volna. Err! — Még gondolni is rossz rá. Mindössze ennyi a panasz, pedig 27 kisparaszti gyermeknek ad ott­hont a Dózsa György népi kollégium 27 nagyobbára új gazda fiának, akik­nek apjuk még csak pár évvel ezelőtt is béres sorban sínylődött egy-egy uradalomban. A 27 gyermek közül 8 a gimná­ziumba, 5 a kereskedői mi te, 12­­ a polgáriba és 2 a dolgozók iskolájába jár. Egyetlen egy sincs köztük, aki bukásra állana, de legtöbbjük jeles, vagy jó eredménnyel végzi tanul­mányait. Kemény fejű, széles homlokú bar­na és szőke emberkék, mint orgona­­sípok sorakoznak a kollégium »ét­kezőjében.« Itt fogadják meghívott vendégeiket, kiég akarják mutatni, hogy a szűkös lehetőségek között is milyen bensőséges, meleg pajtási viszonyok között élnek és tanulnak. A kollektív összetartozandóságnak, az egymásrautaltság felismerésének ragyogó példáit rajtjuk a J­ózsa György kollégiumban. Egymást se­gítik a tanulásban, a magasabb osztályba járó fáradhatatlan, hogy kis pajtását átsegítse­ az iskolai fel­adatok egy-egy nehéz kérdésében. De nemcsak a tanulásban, az élet legapróbb tennivalóiban is szorosan összetartoznak. I­a vitáik támadnak, az ellentétek okát kielemzik és így minden esetben harag és duzzogás nélkül intézik el az egymás közt felmerült kérdéseket. Pedig ebben a kollégiumban min­den ideiglenes. Talán sehol az or­szágban nem volt oly nehéz lét­rehozni, mint éppen itt Nagykani­zsán, ahol az akkori városvezetés nem csak­ idegenkedéssel, de bizo­nyos fokú ellenségeskedéssel is fo­gadta a kollégium elhelyezésének tervét. Hosszú idő telt el, amíg si­került a kollégiumnak a kifosztott és félig rommá tett laktanyában otthont találnia, úgy hogy a NÉ­­KOSz saját felelősségére vállalta anélkül, hogy a város segítő kezet nyújtott volna. A rendőrségtől kölcsönöztek eme­letes vaságyakat, amelyeken most saját ágyneműjükben a gyermekek alusznak. Példás, szinte katonás rendben tartják ágyaikat, szegé­nyes motyójuk festett ládában az ágyak sarkánál kapott helyet. Né­melyik katonaláda lehetett,­ amit az »édesapa« talán ép­pen ennek a ka­szárnyának ebben a termében hasz­nált, mielőtt elvitték meghalni az orosz tun­dákra. Az igazgató »pajtás« — így szó­lítják a kollégisták Kisházi Vince tanítót — elmondja, hogy a Vé­­csey utcai iskolában teljes óraszám­mal tanít és nem tudta még ma sem keresztülvinni, hogy könny­ít­­senek munkáján, holott a kollégiumi teendők is komoly felelősséget és­ terhet rónak rá. Ma a NÉKOSZ út­ján az állam teszi lehetővé, persze, nagyon szerény keretek között, hogy a kollégium eddig is, amíg végleges otthont talál, folytathassa működé­­­sét. Gyenge az ellátmány, nem telik változatos kosztra, beruházásokra, meg éppen semmi. A társadalom itt Nagykanizsán érzéketlen a demokrácia e döntő jelentőségű intézményével szemben­, úgyszólván semmi támogatást nem­ kapnak, pedig a jövő edzett, feltét­len megbízható, n­agytud­ás­u, veze­tésre alkalmas kollektiv magyar embertípusa innét kerül majd ki­, ah­ól most ugyan levesen és főze­léken élnek, de tel­dogok, mert ta­nulhatnak. A földeket kiosztották, a magyar­ paraszt megkapta jussát­ ,a földéhséget a tudáséhsége Most vál­totta föl. A magyar népi demo­krácia a paraszt évezredes föld­­i szom­ját megszüntette és most a tu­dás szomjúságát is megszünteti azzal, hogy lehetővé teszi minden paraszti­ gyermek számára a tanu­lást és­­ a­ tudás megszerzésének le­hetőségét. Erre alkották a népi kol­légiumokat, amelyeknél szebb, nagy­szerűbb pedagógiai intézményeket sehol a világon nem találunk. A föld azoké lett, akik megmű­velik, a tudás azoké lesz, akik meg­dolgoznak érte. ÁGYTOL1L közvetlen a termelőtől is véve, tehát legjobb, legolcsóbb. Pe­hely Ft. 60­—tói, ágy to 11 la fehér 20 — félfehér 12'—, tarka 6-tól kezdve min­den minőségben. Gőzölt, vegytiszta. Mintát vagy 1 kg-os próbacsomagot küld RUBICSEK JENŐ, Békés­csaba. Tel.: 244. 1648. máj­us 1. Németország angolszász övezeté­ben beláthatatlan méretű sztrájk fenyeget­ ­ A németországi angol Ameri­kai és francia övezetek kommmu­­nista párjai 9 tagú zónaközi bi­zottságot létesítettek. A­­ bizott­ság elnöke Max Reinemann, az angol övezet kommmi­unista párt­ijának vezetője. Nikola, a Saarvidéki kommu­nista párt vezetője bejelentette, hogy a saarvidéki kommunista párt, a szociáldemokrata párt és a keresztény­demokrata párt együttműködésből új egységes baloldali párt alakult. Ezek a jelek világosan mutatják, hogy nyugat Németországban megkez­dődött az amerikai imperialis­ták benyomulása elleni küzdelem Elsőnek Szászország gazdasági minisztere közölte, hogy újabb beláthatatlan jelentőségű és mé­retű sztrájk­hullám­ fenyeget. A Hanomng művek munkássága és a fémmunkások szakszervezete máris az általános sztrájk mel­lett döntött. Nagykanizsa 1948.évi sakkbajnoki címéért folyó verseny befejeződött I. Böhm­ József, II. Vanlts Ferenc, III dr. Pintér Dénes Az Iparoskor »Maróczy« Sakk­szakosztálya rendezésében nyert le­bonyolítást 30 résztvevő játékossal Nagykanizsa 1948 évi sakkbajnoki versenye, melynek végső eredménye a döntőben a következő volt: 1. Böhm József 9 és fél, II. Vanits Ferenc 8, III. dr. Pintér Dénes 7, IV. Weiszfeld Ferenc 6 és fél, V. Laposa Imre 5 és fél, VI. Nébli Imre 5, VII. Böhm Andor 4, Vili,IX. Pintér Sándor és Szlo­­bboda József 3, X. Dombos László 2 és fél, XI. ifj. Vékási Károly 1 ponttal. Böhm József a Kör régi torna­játékosa a versenyt veretlenül és megérdemelten nyerte, játékát a biz­tonság jellemezte, az egész ver­seny folyamán nála elnézés nem történt. Vanits nyugodt és pozíciós játé­kával jól biztosította magának a második helyet. Dr. Pintér nem nyújtotta teljes képességét, több játszmában jobban állt és a nyerést nem sikerült neki kihozni. Weiszfeld jó és ötletes játékos, hosszú pihenő után szereplésével tudása alapján nem érte el a várt helyezést. Örvendetes meglepetés Laposa és Nebli fiatal játékosok előretörése, kik kellő szorgalommal a következő versenyeken még több meglepetést is szerezhetnek. Böhm Andor, Dombos és ifj. Vé­kási szintén fejlődőképes fiatal já­tékosok. Pintér Sándor és Szlobod­a az öre­geket képviselték eredményesen. Sajnálatos, hogy több éljátékos elfogultsága miatt, a verseny fo­lyamán visszalépett. legjobb Típus cipő SZABÓ IsDOMBRI CÉGNÉL!

Next