Zala, 1948. június (53. évfolyam, 123-146. szám)

1948-06-01 / 123. szám

a ZALA 1945. ju­lliu­s i szabadságot senki­­ nem akarja kor­látozni, a kötelező vallásoktatást vál­­­tozatlan­ul fenntartjuk, ugyanakkor azonban el vagyunk tökélve arra, hogy jó, h­ala­dó s­zzel­lem­ű iskolákat adjunk a népnek. — A magyar nép az elmúlt há­rom esztendő alatt meggyőződött arról, hogy a kommunisták ügye a dolgozó népnek az ügye is és cél­jaink nemzeti célok. Az elért ered­mények mind ezt bizonyítják.­­— Felejtsük el nézetette r­ésóinket kommunista, és szociáldemokrata elvtársak — mondotta Kiss Károly. — Új pártot alkotunk, az egész ma­gyar dolgozó társadalom pártját. Megnö­ve­ke­det­t ©rével; folytatjuk a harcot az osztálynélküli társada­lomért és az emberi kizsákmányolás megszüntetéséért. Elejön az egységes munkásosztály, éljsen a Magyar Dol­gozók Pártja és vezére, Rákosi Má­tyás.­­ Ries István igazságügyminiszter beszéde A következő szónok dr. Ries Ist­ván igazságügyminiszter volt. Beve­zetőben Szakasitts Árpád üdvözletét tolmácsolta a konferenciának. Ries István beszéde elején arról emlékezett meg, hogy a demokrati­kus kormányzat a háború után egy feudál-kapitalista országot és egy lelkében megmérg­ezett népet talált és hatalmas gazdasági és szellemi újjáépítést kellett és kell azóta is végeznie. Ezt az újjáépítést csak egyesült, erővel fejezhetjük be. Az erők egyesítését szolgálja, a Magyar Dolgozók Pártjának megalakítása is. Fontos kijelentéseket tett Ries István az egyházi iskolák államo­sítás­á­va­l kapcsolatban. — Fia a hercegprímás egyházi átokkal fenyegeti azokat, akik az államosítás mellett vannak, akkor emlékeztetni kell arra, hogy Schuss­­ter milánói érsek szintén egy­házi átokkal fenyegette meg azokat, akik az olasz népfrontra szavaztak. Amint a­zonban Olaszországban sem tudták megakadályozni a népfront sikereit, úgy Magyarországon sem akadályozhatja meg senki, hogy az egyházi iskolákat államosítsuk és az oktatást a kezünkbe vegyük. A munkásosztály egységesen védi meg a népi demokráciát. Hangsúlyozta, hogy az egységesí­tés a termelés terén is nagy ered­ményeket hoz. Ennek köszönhető a hároméves terv két és­ félév alatti teljesítése, továbbá az ötéves és a tízéves öntözési és villamosítási­ terv, amely az eddiginél sokkal­ nagyobb mértékben, segíti és fejleszti a me­zőgazdaságot. Rendkívül jelentős megnyilatko­zásokat tett végül az úgynevezett kultúrharcról és az igazságügyi re­formokról.­­ Az egyházi reakció külföldön nevetséges­­ hiteket terjeszt a ma­gyarországi katolikus egyház elnyo­másáról. A magyar demokráciának az az álláspontja, hogy az egyház ráakadjon a maga munkájával egy­házi téren és ne avatkozzék be ál­lami ügyekbe. Emlékeztetett arra, hogy a fele­­k­ezeti iskolák államosítását már an­nak idején Eötvös József, a nagy européer is sürgette. Ha népi demo­kráciát akarunk teremteni, akkor el Íred távolítani a jövő generáció félrevezetőit az iskolákból­. — Az iskolák államosítását ha­talmi szóval is elintézhettük volna, de ezt a problémát mi békés tár­gyalások útján akarjuk megoldani. Fia azonban hajthatatl­an marad az egyház, akkor hatalmi szóval is álla­mosítunk. Az igazságügyi reformokról szólva kijelentette, hogy az igazságszolgál­tatásban , a szak­bírák tudását, nem lehet nélkülözni, de feltétlenül be kell vonni a­ bíráskodásb­la a nép kép­viselőit. A vitafelszólalás a felekezeti iskolák államosítása mellett Ries István hatalmas tetszéssel fogadott beszéde után Agárdy Tibor dr. alispán megnyitotta a vitát. A felszólalások közül kiemelkedett Tro­­vencsák József ormándpusztai egy­házi iskolai tanító beszéde. A legha­tározottabban kiáltott az egyházi is­kolák államosítása mellett, mert az 15.000 tanítónak és többszázezer is­­kolafenntartó parasztnak és magyar gyermeknek az ügye. A felekezeti iskoláknál legtöbb helyen óriási anyagi nehézségekkel­ küzdenek, a gyermekeknek szakszerű és demo­kratikus oktatása nincs biztosítva. Stádinger István a megyei viszony­latban foglalkozott az egyesülés problémájával és a jobboldali szo­­ciáldemokra­ta vezetők szerepével. — Talán csodálkoznak, hogy mit keres egy pap az egységes­ítő konfe­rencián­­! Erre­‘azt válaszolom, hogy a­­ papnak kötel­essége, ott k­an­íg, ahol hívei vannak. Itt hívők vannak, akik hisznek Istenben és Krisztusban. Egy vagyok a névtellen papok közül, akik Zala útjait­ járják és­ elviszik a néphez Krisztust, azt a Krisztust, aki életében nem a farizeusokhoz dörgörőzött, hanem tizenkét egy­szerű, faragatlan halászt választott munkatársának.­­ — A magyar papság lépésit­ akar tartani, a demokráciában híveivel. N­agykanizs­a k­ereskedőtársadal­­mának életében döntő fordulatot je­lentő eseményt hozott május 29-ike. Városunkban ezen a­ napon alakult meg a haladó szellem,a kereskedők érdekvédelmi szervezete, a KISOSZ.. A városháza szépen feldíszített tanácstermét zsúfolásig megtöltötték Kanizsa kereskedői. Az ünnepélyes közgyűlésen megjelent Szer*yi Sán­dor tanácsnok a távollévő polgármes­­­ter, Ferenczi Szabó Béla titkár és Székely Gyula, rendőr­ őrnagy a Ma­gyar Dolgozók Pártja, nagykanizsai szervezete, valamint Vid­a Lajos az Ipar­te­s­tü­le­t­ kép­v­i­sel­etében. TÓTH József elnök nyitotta meg a Himnusz el­éneklés­e után a közgyűlést, majd HARANGO­ZÓ Lajos ügyvezető mondott rö­vid beszédet. — A k­ere­sked­ő t­ársa­d­alom egyesülése könnyíti a létért és országunk újjáépítéséért folyta­tott harcot — mondotta. A kanizsai kereskedő eddig is részt­vett minden társadalmi megmoz­dulásban és ha további munkáját át­hatja a közösségi szellem, h­a­m­a­­rosan eljön az idő, amikor látja, hogy érdemes volt dolgozni. Ezután NEU Pál a titkári je­lentést olvasta fel, amelyben töb­bek között megállapította, hogy a haladó gondolkodású kereskedők el tudják képzelni magukat egy szocialista társadalomban, aminek kiépítésében ő maga is tevékenyen részt kív­én venni. — A kanizsai kereskedők so­ha nem ültek fel a reakció kire­verésének — jelentette ki. Mun­kájukat mindig a hároméves terv szolgálatába állították és ál­lítják ezután is. A titkári jelentés ismertetése után az ideiglenes intézőbizott­ság lemondott, majd a jelölő bi­zottság elvonult az­ új tisztikar tagjai kijelölésére. Ezalatt GOM­BÓ Pál, a KI­SOS­Z központi­ szervezési titkára tartott rövid előadást a kereskedők egységé­nek jelentő­ségérő­l. — A 110.000 magyar kiskeres­­­­kedő egy táborban tömörítése i hatalmas, erőt jelent — állapi­­t­totta meg. A KISOSZ-nak fenn­ kije­lentet­te, hogy az egyesülést me­­gynszerte nagy örömmel fogadták az ipari, mezőgazdasági és szellemi dol­gozók. Kipelenigerezte a rigácsi ta­nítót, aki azelőtt szociáldemokrata volt és az egyesülés után nem tett a Magyar Dolgozók Pártjának tag­jává. A felszólalók általában mind a leghatározottabban követelték az egy­házi­ iskolák államosítását. Külön szenzációja vol­t a konferenciának Mundi János gógánfiai papnak a­ fel­szólal­ása. Nekünk párton felettinek kell len­nünk és nem szabad politikát vin­nünk a vallásba. Aki ezt teszi, az Krisztust árulja el. Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy a feudalizmusnak bizony na­gyon sokszor volt szekértől­ója a fő­papság. Már 1848-ban is szakadás következett be emiatt a főpapság és az alsópapság között. Kijelentette, hogy ve­le együtt nagyon sok névte­len falusi káplán híve a demokrá­ciának és igen sokan vannak az alsópapság körében, akik nem akar­nak egy gyékényen ár­ulni az iskolák állása óta sikerült megnyernie­ a kormánykörök és a pártok, de elsősorban a Magyar Kommu­nista Párt bizalmát. Érdekkép­viseletünk szívós munkájának kö­sz­önhet­ő, hogy ma m­ár mindenütt elismerik, hogy a kis­kereskedők szerves részei a dolgo­zók társadalmának. A KISOSZ eddigi eredményei­nek ismertetése után me­gállapi­­­totta, hogy a kereskedők eddig is megállták hevüket ezután is hely­tál­lanak és munkájukban mindenkor a demokrácia iránti hűséget tartják szem előtt. — A magyar kereskedőnek érdemes támogatnia a népi demo­­­kráciát — folytatta Gombó Pál — és ezért a demokráciától is meg­kap minden támogatást. Előadása végén kérte a kani­zsai kereskedőket, támogassák az új vezetőségeit. — T­egyék meg: minidig köte­lességüket és akkor maguk mel­lett érzik a demokrácia segítő kezét és az állam támogatását. Ezután FERENCZI SZABÓ Béla, a Magyar Dolgozók Párt­ja nagykanizsai Szervezetének titkára mondott rövid beszédet. Mindenekelőtt tolmácsolta pártszervezet üdvözletét, m­ajd a megállapította, hogy a kiskereskedők ma egyik leg­jelen­­tősebb tényezője társadalmunknak . Még a közelmú­ltban is akad­tak sokan, akik nem tudták meg­érteni, hogy a kiskereskedők nélkül szinte lehe­tetlen megindítani az ország gaz­dasági életében a vérkeringést — jelentette ki Ferenczi Szabó Béla. Éppen ezért hibáztatták őket a gazdasági bajokért is. — A gyárak termeljenek mi­nél többet és minél jobban, a kiskereskedők pedig tisztessége­sen kereskedjenek — hangoztatta, majd így foly­tatta : — A kereskedők nemcsak hogy a dolgozók osztályához tar­toznak, de munkájuk döntő bá­zisa a népi demokrácia gazda­sági életének, államosításána­k kérdésében sem a­ főpapsággal. Az egyházi iskolák ál­lamosításával m­egsz­abad­ulunk —­ mondotta — a régi,­­korhadt iskola­­széki rendszertől, amelyeknek meg­választása úgy ment, hogy három­­négy nagypipája összedugta a fejét és saját magát választotta meg az iskolaszékbe." — Az iskolákat államosítani kell — mondotta — és ne féljen senki sem attól, hogy nem lesz kötelező hitoktatás. Ezt a magyar nép akarja és ennek az a garatnnak senki sem mond el­lent. Végezetül üdvözölte a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulását. Kifejezte azt a reményét, hogy a jövőben mindenkit munkája után­ becsülnek meg. A vita, amelyben Zala vármegye­­dolgozóinak nagy száma vett részt, megvilágította azt a hallatlan fejlő­dést, amit eb­ben a megyében tapasz­­halunk. A vita után határozati ja­vaslatot fogadtak el, majd megvá­lasztották az MDP megyei választ­mányát. A határozati javaslatról és a választmányról lapunk­­ következő számában adunk­ köztest. Ferenczi Szaból Béla beszédei befejezéseképpen azt a javasla­tot tette, hogy a­ Tervhivatal ve­zetői lépjenek­ érintkezésbe a kiskereskedők, érdekvédelmi szervének képvielőik­el és közösen hozzák meg azokat a döntő fontosságú határozatokat, amelyek az egész nemzet­ életszínvonalának emelését jelentik. SZÉKELY Gyula, a Magyar Dolgozók Pár­­tja nagykanizsai szervezetének elnöke üdvözölte, ezután a közgyűlést és ojrt­­ kí­vánta, hogy munkájukkal min­dig a népi demokráciát szolgál­ják és soha ne térjenek le a szo­cializmus felé vezető útról. VIOLA Lajos az Ipartestület üdvözletét, tolmácsolta, majd sor került a nagykanizsai KISOSZ­ vezetőségének megválasztására. Az új tisztikar tagjai a követke­­­­zők: Tiszteletbeli elnök: Tóth Jó­zsef, elnök: Zombori Károly,, társelnökök: Stumpf Zsigmond és Halmos Pál, alelnökök: And­rási István, Fehér István és­ Kürschner László, ügyvezető el­nök: Harangozó Lajos, főtitkár: Neu Pál, titkár: Kaufer Sándor. Az új tisztikar megválasztása után ZOMBORI Károly elnök mondott rövid székfoglaló be­szédet, majd Harangozó Lajos zárószavaival végetért a I­­SOSz alakuló közgyűlése. Értesítem a gazdaközönség­et, hogy­­ vármegyénk 4 községében megjelent a burgonya legveszedelmesebb ellen­sége, a kotorádóbogár. Ha ez a kártevő határunkat is eltepi, bur­gonyatermésünk elveszett. Ezért nyo­matékosan felhívom Nagykanizsa város összes burgonyaitermesztő gaz­dáit, hogy a burgonyatáblákat állan­dóan és gondosan vizsgáltja át és ha a burgonya teve lein petéket, hibákat vagy sárgás­ barna, 10 fekete sávos, a katicabogárhoz hasonló bogarat talál, azt hatodék talapul jelentse be a városi gazdasági hivatalban. Leg­helyesebb, h­a a gyanús tevéteket vagy bogarakat gondosan elzárt do­bozban­­ bemutatja. Ne felejtse el egyetlen egy gazda sem, hogy az e téren esetleg előforduló mulasztás és hanyagság burgenyaterinösiulik teljes­­ pusztulását eredményezi. Polgármester, Mundi János gógánfai pap a zalai demokratikus alsópapság nevében beszél Megalakult Nagykanizsára a KISOSZ 8 kiskereskedő egyik legjelentő­sebb tényezője társadalmunknak — mondotta Ferenczi Szabó Béla az alakuló közgyűlésen

Next