Zala, 1948. június (53. évfolyam, 123-146. szám)
1948-06-01 / 123. szám
a ZALA 1945. jullius i szabadságot senki nem akarja korlátozni, a kötelező vallásoktatást változatlanul fenntartjuk, ugyanakkor azonban el vagyunk tökélve arra, hogy jó, haladó szzellemű iskolákat adjunk a népnek. — A magyar nép az elmúlt három esztendő alatt meggyőződött arról, hogy a kommunisták ügye a dolgozó népnek az ügye is és céljaink nemzeti célok. Az elért eredmények mind ezt bizonyítják.— Felejtsük el nézetette résóinket kommunista, és szociáldemokrata elvtársak — mondotta Kiss Károly. — Új pártot alkotunk, az egész magyar dolgozó társadalom pártját. Megnövekedett ©rével; folytatjuk a harcot az osztálynélküli társadalomért és az emberi kizsákmányolás megszüntetéséért. Elejön az egységes munkásosztály, éljsen a Magyar Dolgozók Pártja és vezére, Rákosi Mátyás. Ries István igazságügyminiszter beszéde A következő szónok dr. Ries István igazságügyminiszter volt. Bevezetőben Szakasitts Árpád üdvözletét tolmácsolta a konferenciának. Ries István beszéde elején arról emlékezett meg, hogy a demokratikus kormányzat a háború után egy feudál-kapitalista országot és egy lelkében megmérgezett népet talált és hatalmas gazdasági és szellemi újjáépítést kellett és kell azóta is végeznie. Ezt az újjáépítést csak egyesült, erővel fejezhetjük be. Az erők egyesítését szolgálja, a Magyar Dolgozók Pártjának megalakítása is. Fontos kijelentéseket tett Ries István az egyházi iskolák államosításával kapcsolatban. — Fia a hercegprímás egyházi átokkal fenyegeti azokat, akik az államosítás mellett vannak, akkor emlékeztetni kell arra, hogy Schusster milánói érsek szintén egyházi átokkal fenyegette meg azokat, akik az olasz népfrontra szavaztak. Amint azonban Olaszországban sem tudták megakadályozni a népfront sikereit, úgy Magyarországon sem akadályozhatja meg senki, hogy az egyházi iskolákat államosítsuk és az oktatást a kezünkbe vegyük. A munkásosztály egységesen védi meg a népi demokráciát. Hangsúlyozta, hogy az egységesítés a termelés terén is nagy eredményeket hoz. Ennek köszönhető a hároméves terv két és félév alatti teljesítése, továbbá az ötéves és a tízéves öntözési és villamosítási terv, amely az eddiginél sokkal nagyobb mértékben, segíti és fejleszti a mezőgazdaságot. Rendkívül jelentős megnyilatkozásokat tett végül az úgynevezett kultúrharcról és az igazságügyi reformokról. Az egyházi reakció külföldön nevetséges hiteket terjeszt a magyarországi katolikus egyház elnyomásáról. A magyar demokráciának az az álláspontja, hogy az egyház ráakadjon a maga munkájával egyházi téren és ne avatkozzék be állami ügyekbe. Emlékeztetett arra, hogy a felekezeti iskolák államosítását már annak idején Eötvös József, a nagy européer is sürgette. Ha népi demokráciát akarunk teremteni, akkor el Íred távolítani a jövő generáció félrevezetőit az iskolákból. — Az iskolák államosítását hatalmi szóval is elintézhettük volna, de ezt a problémát mi békés tárgyalások útján akarjuk megoldani. Fia azonban hajthatatlan marad az egyház, akkor hatalmi szóval is államosítunk. Az igazságügyi reformokról szólva kijelentette, hogy az igazságszolgáltatásban , a szakbírák tudását, nem lehet nélkülözni, de feltétlenül be kell vonni a bíráskodásbla a nép képviselőit. A vitafelszólalás a felekezeti iskolák államosítása mellett Ries István hatalmas tetszéssel fogadott beszéde után Agárdy Tibor dr. alispán megnyitotta a vitát. A felszólalások közül kiemelkedett Trovencsák József ormándpusztai egyházi iskolai tanító beszéde. A leghatározottabban kiáltott az egyházi iskolák államosítása mellett, mert az 15.000 tanítónak és többszázezer iskolafenntartó parasztnak és magyar gyermeknek az ügye. A felekezeti iskoláknál legtöbb helyen óriási anyagi nehézségekkel küzdenek, a gyermekeknek szakszerű és demokratikus oktatása nincs biztosítva. Stádinger István a megyei viszonylatban foglalkozott az egyesülés problémájával és a jobboldali szociáldemokrata vezetők szerepével. — Talán csodálkoznak, hogy mit keres egy pap az egységesítő konferencián! Erre‘azt válaszolom, hogy a papnak kötelessége, ott kaníg, ahol hívei vannak. Itt hívők vannak, akik hisznek Istenben és Krisztusban. Egy vagyok a névtellen papok közül, akik Zala útjait járják és elviszik a néphez Krisztust, azt a Krisztust, aki életében nem a farizeusokhoz dörgörőzött, hanem tizenkét egyszerű, faragatlan halászt választott munkatársának. — A magyar papság lépésit akar tartani, a demokráciában híveivel. Nagykanizsa kereskedőtársadalmának életében döntő fordulatot jelentő eseményt hozott május 29-ike. Városunkban ezen a napon alakult meg a haladó szellem,a kereskedők érdekvédelmi szervezete, a KISOSZ.. A városháza szépen feldíszített tanácstermét zsúfolásig megtöltötték Kanizsa kereskedői. Az ünnepélyes közgyűlésen megjelent Szer*yi Sándor tanácsnok a távollévő polgármester, Ferenczi Szabó Béla titkár és Székely Gyula, rendőr őrnagy a Magyar Dolgozók Pártja, nagykanizsai szervezete, valamint Vida Lajos az Ipartestület képviseletében. TÓTH József elnök nyitotta meg a Himnusz eléneklése után a közgyűlést, majd HARANGOZÓ Lajos ügyvezető mondott rövid beszédet. — A kereskedő társadalom egyesülése könnyíti a létért és országunk újjáépítéséért folytatott harcot — mondotta. A kanizsai kereskedő eddig is résztvett minden társadalmi megmozdulásban és ha további munkáját áthatja a közösségi szellem, hamarosan eljön az idő, amikor látja, hogy érdemes volt dolgozni. Ezután NEU Pál a titkári jelentést olvasta fel, amelyben többek között megállapította, hogy a haladó gondolkodású kereskedők el tudják képzelni magukat egy szocialista társadalomban, aminek kiépítésében ő maga is tevékenyen részt kívén venni. — A kanizsai kereskedők soha nem ültek fel a reakció kireverésének — jelentette ki. Munkájukat mindig a hároméves terv szolgálatába állították és állítják ezután is. A titkári jelentés ismertetése után az ideiglenes intézőbizottság lemondott, majd a jelölő bizottság elvonult az új tisztikar tagjai kijelölésére. Ezalatt GOMBÓ Pál, a KISOSZ központi szervezési titkára tartott rövid előadást a kereskedők egységének jelentőségéről. — A 110.000 magyar kiskereskedő egy táborban tömörítése i hatalmas, erőt jelent — állapittotta meg. A KISOSZ-nak fenn kijelentette, hogy az egyesülést megynszerte nagy örömmel fogadták az ipari, mezőgazdasági és szellemi dolgozók. Kipelenigerezte a rigácsi tanítót, aki azelőtt szociáldemokrata volt és az egyesülés után nem tett a Magyar Dolgozók Pártjának tagjává. A felszólalók általában mind a leghatározottabban követelték az egyházi iskolák államosítását. Külön szenzációja volt a konferenciának Mundi János gógánfiai papnak a felszólalása. Nekünk párton felettinek kell lennünk és nem szabad politikát vinnünk a vallásba. Aki ezt teszi, az Krisztust árulja el. Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy a feudalizmusnak bizony nagyon sokszor volt szekértőlója a főpapság. Már 1848-ban is szakadás következett be emiatt a főpapság és az alsópapság között. Kijelentette, hogy vele együtt nagyon sok névtelen falusi káplán híve a demokráciának és igen sokan vannak az alsópapság körében, akik nem akarnak egy gyékényen árulni az iskolák állása óta sikerült megnyernie a kormánykörök és a pártok, de elsősorban a Magyar Kommunista Párt bizalmát. Érdekképviseletünk szívós munkájának köszönhető, hogy ma már mindenütt elismerik, hogy a kiskereskedők szerves részei a dolgozók társadalmának. A KISOSZ eddigi eredményeinek ismertetése után megállapitotta, hogy a kereskedők eddig is megállták hevüket ezután is helytállanak és munkájukban mindenkor a demokrácia iránti hűséget tartják szem előtt. — A magyar kereskedőnek érdemes támogatnia a népi demokráciát — folytatta Gombó Pál — és ezért a demokráciától is megkap minden támogatást. Előadása végén kérte a kanizsai kereskedőket, támogassák az új vezetőségeit. — Tegyék meg: minidig kötelességüket és akkor maguk mellett érzik a demokrácia segítő kezét és az állam támogatását. Ezután FERENCZI SZABÓ Béla, a Magyar Dolgozók Pártja nagykanizsai Szervezetének titkára mondott rövid beszédet. Mindenekelőtt tolmácsolta pártszervezet üdvözletét, majd a megállapította, hogy a kiskereskedők ma egyik legjelentősebb tényezője társadalmunknak . Még a közelmúltban is akadtak sokan, akik nem tudták megérteni, hogy a kiskereskedők nélkül szinte lehetetlen megindítani az ország gazdasági életében a vérkeringést — jelentette ki Ferenczi Szabó Béla. Éppen ezért hibáztatták őket a gazdasági bajokért is. — A gyárak termeljenek minél többet és minél jobban, a kiskereskedők pedig tisztességesen kereskedjenek — hangoztatta, majd így folytatta : — A kereskedők nemcsak hogy a dolgozók osztályához tartoznak, de munkájuk döntő bázisa a népi demokrácia gazdasági életének, államosításának kérdésében sem a főpapsággal. Az egyházi iskolák államosításával megszabadulunk — mondotta — a régi,korhadt iskolaszéki rendszertől, amelyeknek megválasztása úgy ment, hogy háromnégy nagypipája összedugta a fejét és saját magát választotta meg az iskolaszékbe." — Az iskolákat államosítani kell — mondotta — és ne féljen senki sem attól, hogy nem lesz kötelező hitoktatás. Ezt a magyar nép akarja és ennek az a garatnnak senki sem mond ellent. Végezetül üdvözölte a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulását. Kifejezte azt a reményét, hogy a jövőben mindenkit munkája után becsülnek meg. A vita, amelyben Zala vármegyedolgozóinak nagy száma vett részt, megvilágította azt a hallatlan fejlődést, amit ebben a megyében tapaszhalunk. A vita után határozati javaslatot fogadtak el, majd megválasztották az MDP megyei választmányát. A határozati javaslatról és a választmányról lapunk következő számában adunk köztest. Ferenczi Szaból Béla beszédei befejezéseképpen azt a javaslatot tette, hogy a Tervhivatal vezetői lépjenek érintkezésbe a kiskereskedők, érdekvédelmi szervének képvielőikel és közösen hozzák meg azokat a döntő fontosságú határozatokat, amelyek az egész nemzet életszínvonalának emelését jelentik. SZÉKELY Gyula, a Magyar Dolgozók Pártja nagykanizsai szervezetének elnöke üdvözölte, ezután a közgyűlést és ojrt kívánta, hogy munkájukkal mindig a népi demokráciát szolgálják és soha ne térjenek le a szocializmus felé vezető útról. VIOLA Lajos az Ipartestület üdvözletét, tolmácsolta, majd sor került a nagykanizsai KISOSZ vezetőségének megválasztására. Az új tisztikar tagjai a következők: Tiszteletbeli elnök: Tóth József, elnök: Zombori Károly,, társelnökök: Stumpf Zsigmond és Halmos Pál, alelnökök: Andrási István, Fehér István és Kürschner László, ügyvezető elnök: Harangozó Lajos, főtitkár: Neu Pál, titkár: Kaufer Sándor. Az új tisztikar megválasztása után ZOMBORI Károly elnök mondott rövid székfoglaló beszédet, majd Harangozó Lajos zárószavaival végetért a ISOSz alakuló közgyűlése. Értesítem a gazdaközönséget, hogy vármegyénk 4 községében megjelent a burgonya legveszedelmesebb ellensége, a kotorádóbogár. Ha ez a kártevő határunkat is eltepi, burgonyatermésünk elveszett. Ezért nyomatékosan felhívom Nagykanizsa város összes burgonyaitermesztő gazdáit, hogy a burgonyatáblákat állandóan és gondosan vizsgáltja át és ha a burgonya teve lein petéket, hibákat vagy sárgás barna, 10 fekete sávos, a katicabogárhoz hasonló bogarat talál, azt hatodék talapul jelentse be a városi gazdasági hivatalban. Leghelyesebb, ha a gyanús tevéteket vagy bogarakat gondosan elzárt dobozban bemutatja. Ne felejtse el egyetlen egy gazda sem, hogy az e téren esetleg előforduló mulasztás és hanyagság burgenyaterinösiulik teljes pusztulását eredményezi. Polgármester, Mundi János gógánfai pap a zalai demokratikus alsópapság nevében beszél Megalakult Nagykanizsára a KISOSZ 8 kiskereskedő egyik legjelentősebb tényezője társadalmunknak — mondotta Ferenczi Szabó Béla az alakuló közgyűlésen