Zala, 1948. október (53. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-01 / 226. szám

S3. évfolyam 226. szám. Nagykaissa, 1948. október 1. péntek Ára 8 © fíSSér ZALA Önkritikával készül az új munkaversenyre a lenti fűrészüzem Letartóztatták Kovács Mihály cserszegi termény­keresk­e­dő­t Bíróság előtt a letenyei Sörsőművesszövetkezet sikkasztó! I tervhivatal tiszest indított a pazarlás ellen A hároméves tervnek két és fél év alatt történő végrehajtása az ipar, a közlekedés, valamint a mezőgazda­ság különböző ágaiban mind na­gyobb beruházást tesz szükségessé. A tervhivatal szigorúan ellenőrzi, hogy a beruházásokban egyetlen fil­lér se vesszen kárba. A takarékos­ság ellenőrzésére A tervhivatal har­cot hirdetett a pazarlás ellen és el­sősorban a termelés egy­szer­űsítésér­­e törekszik. Ez mezőgazdasági vo­natkozásban főként a termelés gé­pesítésével érhető el. Nagyarányú megtakarítás különösen a vetőgépek minél szélesebb körben való alkal­mazásával érhető el, amelynek kü­lönösen munkaerő megtakarításban nagy­ jelentősége van. A tervhivatal mindent elkövet, hogy mind az ipar­ban, mind a mezőgazdaságban a ter­melést minél olcsóbbá tegye és ez­zel előmozdítsa az ország mezőgaz­dasági életének további megerősö­dését. Október­­ harmadikán öss­zeü­lnek a Magyar Dolgozók Pártjának Zala megyében dol­gozó oktatási káderei, hogy az Országos Oktatási Konfe­renciához hasonlóan megtárgyalják Pártunk oktatásának helyzetét megyében.­­Ez­ a konferencia lesz a hivatva arra, hogy az eddigi munka tapasztalatait leszűrje, a tapasztala­tokat kiértékellje. Ezen a konferen­­cián mindazok, akik részt vesznek a Párt oktatási munkájában, megbe­szélik azokat a tennivalókat, amelye­ket párttagságunk minél eredménye­sebb nevelése érdekében el kell vé­geznünk. A konferencia kijelöli azokat a közvetlen feladatokat, amelyeket most kell megoldani Pártunk okta­tásának, de megmutatja a további utat is, melyen a jövőben oktatá­sunknak járnia kiéli. Melyek ezek a feladatok? Mindenek ellőtt párttagságunk szé­les tömegeinek további képzése. Pár­tunk Poétikai Bizottságának hatá­rozata nyomatékosan felhívja a fi­gyelmet a tanulás fontosságára. Ah­hoz, hogy va­laki a Magyar Dolgozók Pártjának, a Kommunista Pártnak tagja­­ legyen, nem elég jó demokra­tának lennie, hanem szükséges az, hogy ideológiai színvonalát magasra emelje. Kemény harcok várnak még ránk és­ ezeket" a h­arcokat csak úgy vív­hatjuk meg eredményesen, "hogyha Pártunknak minden egyes tagja a maga posztján, a maga munkahe­­­lyén elvégzi azt a munkát, amit rá­­áz a harc­ró. De elvégezni csak úgy tudja bárki ezeket a feladatokat, ha birtokában van a marx-Lenini elmé­­­letnek, amely minden esetben biz­tos, jó utat mutató iránytűként szoíli­­gált az osztály­harc, a termelés, vagy bármlyen egyéb kérdésben. Egy másik, nem kevésbbé jelentős feladata Pártunk oktatásának az ide­ológiai elhajlások, az e­l­len­séges­ ide­ológia befolyásának jelenségei ellen fo­lytatandó következetes, kitartó harc. Tisztában vagyunk azzal, hogy az e­llenség, amelyre politikai és gazdasági sikert döntő csapást mér­tünk, megpróbál és már megpróbált ideológiailag fertőzni­ és a fertőzés veszélye el on nincs eleve biztosítva Pártunk sem. "Megtörtént, hogy az e­llenséges befolyá­s hatására elvtár­­saink nem látják az osztály­harc mai szakaszának kérdéseit, nem látják az osztály ellenséget és az ilyen ideológiai tisztátl­anság mérhetetlen veszélyeket je­lenth­et a Pártra, az egész dolgozó napna. Pártunk oktatásának fel Imit fe­jezni az ellenséges beütéseket az ideológiai fronton és mindent meg kell tennünk az ilyen veszélyek elhárítására. A Bolsevik Párt min­den egyes, a munkásosztály és mun­káspárt soraiba beférkőzni akaró i­­yen elméletet, legyőzött és a Bolse­vik Párt, a Szovjetunió hatalmas eredményeinek, sikereinek egyik ma­gyarázata az opportunizmus, a re­­vi­zionizmus és egyéb más állelmé­­­letek ellen vívott sikeres harcokban nej Illik. Pártunk oktatásának továbbá tu­datosítani kell azokat az eredmény­e­ket, amelyeket népi demokráciánk, Pártunk vezetésével, az elm­nt négy esztendő alatt elért. Tudatosítani kell azonban azt is, hogy a népi­­ de­mokrácia viszonylag békés út a szo­cializmushoz. Ez a viszonylag­ je­­lenti azt a sok és nehéz küzdelmet, amit már eddig meg kellett vívnunk a népi demokrácia keretein belül né­pünk ellenségeivel politikai és gaz­dasági fronton, de jelenti azokat a harcokat is, amelyek még előttünk állnak. Pár­toktatásunknak küzdeni kell az ellen a hamis pacifizmus ellen, am­i egyes révtársaknál is tapasztal­ható, amely úgy nyilvánul meg, hogy eh társaink is hajlandók úgy nézni, hogy nálunk már minden remiben van. Mindenkinek tisztá­ban kelll lenni azzal,hogy a harc még nem fejeződött be, ellenkező­leg, egyre élesedik. Látnia kell mindenkinek azt, hogy a belső osz­tályharc kiéleződésével egyidejűleg egyre élesedik a nemzetközi poron­don folyó os­ztá­lyharc is és most nem­ a pacifista államodó­z­ásnak az idejét éljük, hanem a kemény harc idejét és ezt a harcot nem lehet nem tudomásul­ venni, hanem végig kell vinni és győzelemmel befejez­nünk. Hogy miennyire szükséges az éber­ség, a harcra való állandó készen­lét, annak legjobb magyarázatát a Maorinál leleplezett szabotázs adja. Rá kell mutatnia pártoktatásunk­­nak azokra, a közvetlen feladatokra, amelyek megoldásához haladéktala­nul hozzá kell látni. • Melyek ezek a feladatok? Mindenekel­őtt a faluban most ép­pen javában folyó osztály­harc­a si­keres vezetése. A kulákság támadá­sa a demokrácia ellen egyre inkább fokozódik és ezt a támadást Pár­tunk vezetésével kell, hogy a pa­rasztság visszaverje. A parasztság is Pártunk vezetésével kell, hogy a kizsákmányolásának megszün­­te­té­séért vívott harcot folytassa... Párt­­oktatásunk hatékony szerepet kell, hogy játsszon a dolgozó parasztság szövetkezeti útra való térítésénél. A mi paraszti elv­társaink jó példával járjanak elől a szövetkezeti mozga­lomban, hogy az a szövetkezeti moz­galom, amelyet a dolgozók állam­­hatalma minden erejével támogat, nálunk is a parasztság sorsát meg­javító erővé váljon. Ma napirenden van a szocializ­mus felépítése a falon. És ahogy eddig a parasztság minden eredmé­nyét a munkásosztállyal való szö­vetségben, a munkásosztály veze­tése mellett érte el, ma a munkás­paraszt szövetség célja az, hogy a dolgozó parasztság is megszabadul­jon lu kizsákmányolástól, hogy a dolgozó parasztság előtt is megnyíl­jon az út a felemelkedés felé. Pártoktatásunk eddig is hatalmas utat tett­­ meg az országban, a me­gyében, t­e ma, fokozottabb lendü­lettel kell ezt a munkát végeznünk. Ma legdöntőbb feladatunk elméle­tünk kiszélesítése és elmélyítése. Nem elégedhetünk meg az eddigi, kétségkívül nem lebecsülendő ered­ményeinkkel, hanem tömegeink mi­nél nagyobb részét kell képzett marxistává-leninistává nevelnünk ,­z előttünk álló feladat nagy. De nem­­ lehet kétséges egy pillanatig sem, hogy ezt a feladatot is, mint eddig minden mást, sikeresen meg fog­juk oldani. Megyei Oktatási Konferenciánk ezeknek az új feladatoknak a meg­oldásáért vívott harc megindítója lesz és biztosak vagyunk abban, hogy a Konferencia munkájának eredményei hamarosan mutatkozni fognak Pártunk oktatási munkájá­nak és azon keresztül a szocializ­musért folytatott, egyre fokozódó harcnak jó eredményeiben. 1MEGYE OKTATÁS! ROHFERENCIA ELÉ Irta: HORVÁTH ZOLTÁN Véget ért az UTV - közgyűlés általános vitája j ManuiilisSiy: 1 vilii gépei iá si­ tudják, Í Ilii fainak a Iáié barátai is ellenféisi Szerdán délb­en ért véget az UNO közgyűlési általános vitája. Az utolsó taps ismét a béka szónokát, Manuilszkyt, Szovjet Ukrajna képviselőjét üdvözölte. Manin­szky kijelent­e ti«­, hogy Kevin, Spaak és Sahuman beszédei csak ügyet­­lenül leplezhették, hogy országaik függetlenségét veszély fenyegeti az USA részé­ről, amely a háb­­rús uszítás központjává vált, amely az egész világon elszórt 39 támaszpontjával uralma alá akarja venni a világ népeit. A világ stopei azonban elérkeztek arra a fokra, hogy köz­vetlen politikai tapasztalatok felhasználásával ítéljék meg kormányaikat és azt, hogy hol vannak a béke barátai és ellenségei. A közn­yítési viis lezárási» után most már minden figyelem a B­iztonsági Tanács értekezletei felé fordul, ahol a berlini kérdést vitatják meg. Miután szerda délután a berlini ügsyet hivatalosan is a Biztonsági Tanács elé terjesztették, ameri­kai körökben növskv* idegességből várják a vita megkezdését. A vita megkez­désére valószinöl­ső hétfőn kerül sor. és az általános bizottságok­ kiadták meg tárgyalásaikat. A politikai bizott­­ságb­an Mac Nil állami miniszter kérta, hogy a palesztinai kérdést sürgősen tűzzék napirendre. Elhatározták­, hogy a kü­lencező kérdéseket a következő sorrendben tárgyalják: 1. Az atomenergia-íílzettség jelentése. 2. Visinazky leszerelési javaslata. 3. Palesztina egye 4. Görögország ügye. 5. Korea ügye. 6. Az olasz gyarmatok ügye. Mao Ni­ államminiszter kijelentette, hogy az atomenergia ügyében hozandó döntés volna a kulcs minden megegyezéshez. Szovjet-amerikai Ieryzékváltás Korea ügyében • A moszkvai rádió jelentése Sze­­rím­ a szovjet külügyminisztérium­­ szeptember 18-án jegyzéket küldött­­ az Egyesült Államok moszkvai nagy­­­­­követéhez és kérte, hogy haladék­­­­­alanul vonják vissza az amerikai­­ csapatokat Dél-Koreából. A Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának el­nöksége megfelelő intézkedéseket tett, hogy a szovjet csapatokat ez év december 31-ig vonják viss­a i.szak­­í­­oreából. Az Egyesült Államok a Szovjet­­­ Unióhoz most­­ eljuttatott válaszjegy­zéke közölte, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya tudomásul veszi a szovjet kormány elhatározását és részéről is minden intézkedést meg­tett, hogy az amerikai csapatokat ki­vonj­ák Dél- Ivorc­á­ból. Magyarorszsi ismét kérte felvételét az Eipsflít Zsüzstek Szervezetébe Károlyi Mihály, Magyarország párisi követe levelet intézett­­ Trygve Liebes, az Egyesült Nemzetek főtitkárához és kéne, hogy az UNO jelenlegi közgyűlés?e tűzze napirendre Magyarország fel­vételének ügyét. \ Hétmillió U­%vmm liter gyapjúszövet készül az őszre Az államosított budapesti üzemek felkészültek az őszi gyapjúáruk gyártására. 540.000 méter női, 800 ezer méter férfi szövetet, főleg típus­­árut, továbbá 400.000 női és 500 ezer férfi kabátravaló szövetet gyár­tanak szeptember, október és no­vember hónapokban. Ehhez hason­ló mennyiséget a magyar textilipar­ban még sohasem gyártottak.

Next