Zala, 1949. május (54. évfolyam, 115-125. szám)
1949-05-19 / 115. szám
„Jó munkánkkal megháláljuk, hogy az első bércsoportba soroltak“ — mondják az egerszegi gépjavítóműhely munkásai — Látjátok, alig egy hetes, hogy Rákosi eivtázs itt volt és megígérte, de nem is feledkezett meg rólunk egerszegiekről. Itt is az eredmény! — Itt bizony. Amit ő megígér, azt valóra is váltja. Ezért szavaztam én is vasárnap Párt által vezetett Népfrontra.a Nemcsak le, hanem mi valamennyien — mondják a többiek. így folyik a beszélgetés munka végeztével a zalaegerszegi gépjavítóműhely most épülő munkásfürdőiben. Ma volt bérfizetés, erre terelődik a szó. Újhelyi elvtárs beszél: Ezt is a pártnak köszönhetjük - Én a múlt héten 117 forintot kerestem, e héten már 140-et. Ennyit jelent nekem, hogy besorolták az egerszegi ipari munkásokat az első területi bérfizetési csoportba. Ezt is a Pártnak köszönhetjük - mondja az öreg Kellierman bácsi. — Jó munkánkkal meg is háláljuk. Az udvaron kilométert jelző oszlopok, megjavított betonkeverő- és kátrányfőző-gépek, hal- és szálvasak, hídkorlátfák jelzik azt a hatalmas és értékes munkát, amit ennek az üzemnek 119 dolgozója az országépítésben végez. Május 1, május 15 A gépműhelyben a legkorszerűbb gépi felszerelést, finom fúró- és marógépeket látunk. Az a szalásműhelyben szintén. — A Párt ad nekünk erőt ahhoz, hogy szocialista munkaverseny keretében minden igyekezetünkkel a nyújtsuk — mondja legtöbbet Rámán Gyula s az üzem faliújságjához vezet. Szines képek, grafikonok az üzem termelési eredményéről, a munkaverseny állásáról. Nem kis büszkeséggel újságolja, hogy május 1-i felvonuláson, valaamint a diszkési versenyben, a város által létesített vándorserleget az üzem dolgozói nyerték. A vasárnapi ünnepi népszavazásra vörös és nemzetiszín lobogók alatt vonultak fel valamennyien, hitet tenni a Népfront, az ötéves terv, a béke, a jobb magyar jövő mellett. Fizikai ás szellemi dolgozók összefogtak Ambrus Józsefnek ,az érem kocsisának is van valami mondanivalója: — írja meg elvtárs, — mondja büszkén hogy nekem, akinek a hátán sokat csattant az urasági ispánok ostora, most fürdőszobás, parkettás lakásom van. Ezt adta nekem a demokrácia. Szmolics Kálmán arról beszél, hogy az ipari munkások és az üzem műszaki dolgozói, tisztviselői között kifogástalan a kapcsolat. Az a szeretet és megértés, amellyel Mester elvtársról, az üzem vezetőjéről beszélnek, egyenesen kapó. Dome elvtársról, megaz Államépítészeti Hivatal vezetőjéről is elismeréssel nyilatkoznak, így épül és fejlődik egy zalaegerszegi üzem, amelynek 119 ipari dolgozója, országos viszonylatban is becsületes, odaadó munkája révén kiváló eredményeket mutat fel. Felhívjuk pártszervezeteink figyelmét, hogy a falusi és városi Képes Híradó keret faliújságot a választások után is őrizzék meg, mert akkor újabb betétlapokat fogunk küldeni. Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Agitációs Osztálya Fajtiszta tenyészállatok nagykereskedelem nélkül Megkezdte működését a Tenyészállatforgalmi NV zalamegyei kirendeltsége A Sugár út 2. számú ház egyik helyisége fölé került a legújabb nagykanizsai NV táblája: »Tenyészállat forgalmi NValamegyei kirendeltsége.« Bátonyi Elemér, a kirendeltség vezetője a következőket mondta feladataikról: “ Egyik feladatunk, hogy az ötéves terv során állatállományunkat mind minőségileg, mind mennyiségileg a lehető legmagasabb fokra emeljük. Mi látjuk el a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat is megfelelő minőségű tenyészri bitókkal. A felvásárlásokat és a kihelyezéseket előzetes tájékozódás után végezzük, ’így az érdekeltek valóban fajtiszta tenyészállatokhoz jutnak a nagykereskedelem kizárásával. A nagykanizsai kirendeltség — amelynek hatásköre az egész megyére kiterjed — ennek a célnak szolgálatában má' meg is kezdte munkáját, t Örül a háziasszony, örül a piaci árus Nagy felhozatal, árlemorzsolódás a kanizsai piacon — Vigye már el ezt a kis cseresznyét, lelkent, olcsón adom, 2 forintért. — llisen máshol íjő az ára. — Hát nálam is lehet alkudni, de akkor ugye 2 kilót vesz — mondja a termetes faalusi asszonyság és már még is ropogós gyümölcsöt. Pár nappal ezelőtt még 5 Ft volt az ára, ma alig többi. Harmadrésze — és ie?z mint még olcsóbb is. Fogy is belőle annyi, hogy alig győzik behordani a jó faustak. Persze, nemcsak a cseresznye ára lett olcsóbb. A spenót, sóska, zöldhagyma és saláta is hQ 60 fillérrel olcsóbban áll a háziasszonyok rendelkezésére. A nagykanizsai piacosok úgy ontja a friss zöldségféléket, gyümölcsöt. Tej, tejfel, vaj és túró is van bőven. Hamar megtelik Nagyné kosara a sokféle jóval. A végén alig tudja hazacipelni. — Pedig úgy jöttem el hazulról, hogy csak tejfelt nng sóskát veszek. De olyan olcsó tett minden, hogy lehe tetlen volt nem válsárolni... — Nekem is jó az, hogy olcsóbb — szól utánunk az árus — sóikat többet iudok eladni, nem marad a nyolcamon az áru. Szóval többet keresek. Tizennyolc család — egy család A SÁGPUSZTAI MAJORBAN FÖLDÚTON DÖCÖG a szekér Li,szóról Ságpuszta felé. Távolról már látszik az egykori Kendeffy-uradalom majorja. Hosszú, földszintes házak, nagy istálló, gazdasági épületek. Koroncz István valahányszor látja mostanában ezt a képet, mindig jóleső érzés fut át rajta. — Milyen jó most már itt élni — gondolja magában.— Hol van már az uraság? Mi pedig, igen, mi itt vagyunk ... Tizennyolc család lakik a majorban. Cselédek voltak azelőtt, ma óik a gazdák. És milyen gazdák? Hiába mondták róluk annak idején, lekicsinylően . Ugyan, mit értenek ezek ahhoz, hogyan kell elvezetni egy gazdaságot. A »jóslat« nem vált be, mert a ságpusztaiak már eddig is bebizonyították, hogy értenek a gazdálkodáshoz. Ez jár Köröncz István fejében is, amikor az út két oldalán nézegeti a földieket.Jól meg vannak művelve — mondja félhangosan a gyönyörűen zöldelő határ láttán. — Csak ezután is kedvezzen az idő, akkor nem lesz semmi baj.. Megmutatjuk majd most is, milyen gazdák vagyunk.!LASSAN BEÉRKEZIK az ökrös szekér a majorba. Az udvaron kis csoport beszélget. Koroncz gazda odalép hozzájuk, hallgatja, miről van szó. - Odaát voltunk Szentmiklóson — meséli Kovács Sándor. — Mikor visszafelé jöttünk, láttuk a palini traktorokat munkában. - Aztán hogyan dolgoztak? — kérdezik egyszerre többen is. — Igaz, hogy ezt a hepehupás talajt nem tudja megszántani ? Ugyan! — mondja most Hosszú János. — Olyan szépen dolgozik, hogy öröm nézni... — Az ám, én is láttam már a traktorokat munkában— veti közbe Koroncz István. — Épp ideje volna már, hogy mi is azzal műveltessük a földünket, hiszen itt van a közelben a gépállomás. VÉLEMÉNYE — úgy látszik — nem csak a sajátja, mert valamennyien helyeselnek. — Mennyivel jobban tudnánk élni — veszi át a szót Kovács gazda. — Nem kellene a marhákat agyongyötörni az igázással. Ebben valamennyien megegyeznek, aztán elszélednek. Ki-ki megy a maga dolgára. Egyik az istállóba néz be, rendben vannak-e az állatok. Mert egy helyen tartják a major valamennyi állatját: negyven marhát, meg két lovat. Az istálló megvolt, az ujgazdák pedig nem akarták lebontani. De miért is bontották volna le, amikor az állatok megfértek egymás mellett és a gondozásuk is könnyebb. A TÖBBIEK a házak felé indulnak. Egy házban laknak, békességben megférnek egymás mellett, elmondják egymásnak gondjaikat, megosztják örömeiket is. No és a munkában is segítenek egymásnak. Mert munka az van. Csakhogy most már valahogy másképp végzik a dolgukat, mint annak idején. Hányszor emelték az ég felé fáradt tekintetüket Kendeffy-uraság idejében, mia közben igy sóhajtottak: — Csak már lemenne a nap! De nehezen akar este lenni. Ma már másképp vélekednek : — Hej, csak vissza lehetne tolni azt a napot! SZÓVAL SÁGPUSZTÁN ma már egész, másképp folyik a élet, mint régen. Erre egyébként akkor jön rá Koroncz István, amikor belép a lakásba és felnőtt fia így fogadja: Megbeszéltük édesapám a többi fiatalokkal, hogy kultúrcsoportot alakítunk. Soha nem volt itt semmi művelődés, hát nekünk kell gondoskodni róla. Megcsináljuk, még mielőtt elmegyek a Kossuth Akadémiára. Koroncz István szeretettel néz fiára s közben meghitt erre gondol: — Milyen jó most már itt élni... “ ’ (Hársfai) Az ötéves terv többet tesz az erdősítés terén mint az elmúlt rendszer 25 év alatt Erdész vándorgyűlés volt a napokban Zalátólszegen, gyűlésen megjelent Kiss Károly elvtárs, Pártunk Központi Vezetőségének tagja és Osváth István, az Erdőközpont helyettes vezérigazgatója. A gyűlést - amely az Aranybárány nagytermében zajlott le - Schneider Jenő, a zalaegerszegi Erdőgazdasági NV vezérigazgatója nyitotta meg, majd Ostváth István beszélt. Ismertette az ötéves terv erdészeti vonatkozású célkitűzéseit, majd rámutatott arra, hogy az erdősítés terén az elkövetkező öt év alatt többet teszünk, mint a Klorthy-rezsim 25 esztendő alatt. Bejelentette, hogy a 300.000 új szakmunkás kiképzésének és munkába állításának 5 százalékát vállalta az erdőgazdaság, erdőgazdaság. Kiss Károly elvtárs a bekövetkezőket mondta: — Politikai fogolyként kerültem kapcsolatba az erdővel, amikor a kanizsai internálótáborból erdei munkára vittek. A nagyszakosi erdő illata feledtette velem a fasizmus bűzét. — A városi ember szivét mindig ellágyitja az szépsége — folytatta —, erdő de ugyanakkor erőt ad a szocializmus építéséhez és fokozza azt a meggyőződést, hogy az erdőt a dolgozók érdekében meg kell védeni. Számos beszámoló következett ezután, majd a végén Osváth István bejelentette, hogy az ország legnagyobb falepároló üzeme Csömödéren épül Asszonytüntetés Bécsben az áremelések miatt Ausztriában a két kormányzói pártnak a tőkésekkel megkötött gyalázatos béráregyezménye máris általános áremelkedést indított el. A bécsi piacokon bevásárló háziasszonyok nagy tüntetést rendeztek a drágaság ellen és követelték, hogy a népi demokráciák országaiból importált olcsó tojást azonnal bocsássák a fogyasztóközönség rendelkezésére. A szégyenletes egyezmény életbelépése után a drágaság még jobban növekedik. A kenyér ára 64%, a sertés ára 68%, a cukor ára 29%-kal fog emelkedni. Megdrágul a villamos, a vasút, a posta, a villanyáram és a gáz is. Betonhidat kap Magyarszerdahely Magyarszerdahely lakosságának többéves vágya, hogy a községben a rozoga fahidak helyett végre korszerű hidakat kapjanak. A hidkérdés az MDF közbenjárására most és megoldódik. 20.151 forint államsegélyt kapott a község erre a célra. Ebből az összegből a követelményeknek mindenben megfelelő betonhidakat építenek. A hídépítés rövidesen megkezdődik. Pincérek vendéglősök és vendégek olvassa l el/ Jóváhagyták a pincének kollektív szerződését. A szerződés kimondja, hogy a munkavállalóknak — ha azok vasárnap is dolgoznak — hetenként egy szabadnapot kell engedélyezni, amelyet pénzzel megváltani nem lehet. A vendégek részéről felszámított kieszolgálási díjból csak a mun ^ lYclcllldlUflV 1 UVACllllib Hl K. felszámítható kiszolgálási díjjak szállodában, penzióban, szórakozóüzemben 15, vendéglőben 12, kocsmában, kávémérésben és pályaudvaron 10 százalék. Az éjszakai munkáért is pótlék jár, de a 1S éven aluli munkavállalókat éjjeli munkára nem lehet beosztani. A pincérek saját költségükön egyszerű és könnyen mosható fehér kabátot kötelesek beszerezni. A frakk viselését a jövőben nem engedik meg. A munkavállalónak 30 perces ebédszünet jár. u>> >, 949. május oldal