Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-01 / 228. szám

54 évfolyam 228. szám. ■Iina.......I ii iiMUMumm Hl n Ilii irimn-im Pénteken délután 5 órakor Rákosi Mátyás elvtárs beszél a nagybudapesti aktivaértekezleten A­ beszédet este 7 órakor a rádió közvetíti Pártszervezeteink mindenhol szervezzék meg a csoportos rádióhallgatást Nagykanizsa, 1949. október 1. szombat Ára 60 fiiSár A GYŐZELEM ÜNNEPNAPJAI Minden­ kornak megvannak a maira hősei. A­ mi korunk, a ssocial­izmus győzelmének kora, a dolgozó embert emeli hősi magaslatra. Voltak hőseink, kik századokkal előttünk jár­tak, voltak látnok-márti­rjaink. De most milliók váltódtak át a hősi akarat lázával s nem ismerve akadályt, széttörik a már levetett bilincsek utolsó törmelékeit is. Végre értelme­, m­ert az élet, van jelenünk és még­ szebb jövőnk. Szinte nem lehet megmon­dani : népünk vezetői vannak-e nagyobb bizalommal­ irántunk, vagy mi, a dolgozó nép bí­zunk-e jobban bennük. Kor­mányunk felhívása megnyitotta a zsilipeket s azóta már mint gátszakadt folyam, árad a sze­retét­­ek, bizalomnak ezernyi tette. Melyik kedvesebb ? Az i­parostanuló, ki havonta ki­lencven forintot keres s most szájáért jegyzett kölcsönt, vagy a nyolcgyermekes munkás csa­ládapa, aki szerény keresetének másf ötszeresét íratta fel a köl­csönre. »A pénznek száz helye ió volna nálunk, különösen igy tél előtt. De a legjobb helyre igy adom, ha tovább építjük, erősitjü­k az országot önma­gunknak, családunknak« irja. Az­­ tjelvesi terv — hatal­mas munka lesz, nagy erőfe­szítés. És mindenki már most tudja, hogy az ország békéje, szabadsága mellett neki egyé­nileg is érdeke. »Tudom, hogy ezzel a mi országunk szocia­lista jövőjét építjük« — igy­zi Ide rezeg Jenő élmunkás Sü­megről, hangot adva milliónyi munk­ástársának. »A népi de­mokrácia földet adott és gépe­ket. Most még több gépet fog­adni, meg; vetőmagot és mű­trágyát. Ezért kell a Tervköl­­esön, ezért jegyzek én is 1600 forint értékben« — szólal meg­ a dolgozó parasztság hangja Szakács János zalalövői minta­­gazdft levelében. »Az ötéves terv több iskolát, magasabb népi kultúrát, újabb lehetősé­get ad a dolgozók gyermekei­nek tanulására. A Tervköl­­csönből mi, pedagógusok is ki­vesszük részünket« — ezt Vandra Jenő általános iskolai igazgató írja. Az anyák véle­ményét fejezi ki Horváth Lászlóné Zalaegerszegről: »Eb­ből a kölcsönből bölcsődék, napközi otthonok, csecsemő­gondozók, kórházak épülnek. A magyar anyáknak kötelessé­gük, hogy gyermekeik érde­kében jegyezzenek Tervköl­­csönt.« Újabb nagy győzelem ez, az öntudatr­a ébredés nagy bi­zony­ítéka. Minap zúztuk szét ellenségeink veszedelmes sás­­kahadát. Üzemeinkben a há­roméves tervből immár való­ság lesz. S most, a hívó szóra ■ [UNK]HM •nn-'TirmiimnTiin Tiwn i . iij. újra mindenki felismerte az összefüggést az ellenség le­győzése, a termelékenység fo­kozása, a Tervkölcsön jegyzése és saját, egyéni sorsa között. Most itt a bizonyíték: nemcsak kiáltottuk a halált az árulókra, hanem tettekkel is helytállunk, ahogy helytálltunk mindig, amióta szabadok v­agyunnk. Az első napok mind­m­­eg­­annyi példáját adták az áldo­­zatvállalásnak, melyben a dol­gozó nép legjobbjai, a kom­munisták és a munkásosztály jártak elől. Úgyszólván­ még meg sem­ száradt a tinta a jegyzési íven a névaláíráson, a­ kommunista népnevelők tud­ták: magával a jegyzéssel még nem tettek eleget kötelességük­nek. Népnevelők ezrei keres­nek fel mindenkit munkahe­lyén és lakásában, megmagya­rázzák a Tervkölcsön jelentősé­gét és versenyezve hozzák a f­elajánlásokat. A szervezettség és tervszerűség iskoláját mu­­ják be, így van azután, hogy például Zalaegerszegen már az első nap délelőttjén ezer 200 o/o az eredmény. De a népnevelők ott vannak falun is, szövetségeseik, a dolgozó parasztok között, előhírnökei­ként a traktoroknak, villany­fénynek, kultúrának, amelyet majd az ötéves terv hoz el. Beigazolódott ismét: nagy feladataink megoldásának leg­jobb eszköze a verseny. Báza­­kerettye az üzemeket, a zala­­szántói termelőcsoport a far­mer­őcsopor­to­kat, a sümegi já­rás a járásokat, Zalaszentba­­lázs a falvakat, Tótszerdahely a horvát községeket hívta ki versenyre. De száz meg" száz kihívás történt üzemrészek, vállalatok és egyének között is. Olyan verseny ező, melynek nyertese mindenki, aki részt­­vesz benne: az egész dolgozó k­ép. Dicsőség volt a májusi szavazásnál első Lenni, dicső­ség élen járni a munka verseny­ben. És dicsőség a Tervkölcsön jegyzése is.­­ A szocializmus és már épí­tésének korszaka is, tengernyi alkalmat teremt a dicsőségr ©, így keletkeznek a gigászi mun­kateljesítmények s igy a nagyi Ter­vköl­csö­n - jegy­zések is. A Tervkölcsön jegyzése: az ötéves terv sikere. Az ötéves terv pedig a béke, a szabadság, a jólét, a szocializmus. Ennek tudata sokszorozza meg az­­ építő ember teljesítőképességét a gépiek mellett, künn a földe­ken, az íróasztal, rajztábla mellett. Az ilyen teljesítmé­nyek hajtják mind előbbre az idő kerekét, melyet erős kézzel mi forgatunk. S az ilyen győ­zelmek­­ teszik ünnepnapok so­rozatává munkás hétköznap­jainkat is. Diósgyőr üzem­: „Kövessétek példánkat^ Az üzemek között a Diósgyőri üzemeknek: ,El vagytok maradvat Vasgyár vezet 700 forintos átlag­­­ gal A diósgyőri gyár dolgozói azt erősítsétek magatokat és kövessé­­üzenik a többi a jegyzésben álló fék példánkat!'1 9SSW JEGYEZZEN MINDENKI TER VICCECS­ÖNT! A Népfront Zala megyei Népi­ Bizottságának felhívása Zala megye dolgozó népéhez Zala megye dolgozó népe! A Magyar Népköztársaság kormánya szeptember 29-én felhívással fordult Magyaror­szág dolgozó népéhez, melyben k­özli, hogy 500 millió forint összegben Ötéves Tervkölcsön kibocsátását határozta el. A hároméves terv a munkás­­osztály, a dolgozó parasztság, j a néphez hű értelmiség és a kisemberek önfeláldozó mun­­ája következtét ©]í ez év vé­gére 2 év és 5 hónap alatt a be fejeződik. A hároméves terv miniagyunkban is begyógyította a háboru­ íllötte sebeket, ter­melésünk ipari és mezőgazda­­sági vonalon emelkedik s vele növekszik dolgozó népünk etet­sz­ín­vonala, gazdasági, kultu­rális és szociális jóléte. A ha­talom végérvényesen a mun­kásosztály vezette dolgozó népé lett. A hároméves terv befejezé­sével a magyar dolgozó nép újabb, még hatalmasabb fel­adatot vállalt. Nekikezdünk öt­éves tervünkn­ek, melynek sp­­rán az elmaradt Zala megyé­ből fejlett mezőgazdasággal rendelkező iparosodó vármegye lesz. Ipari üzemek, lakóházak, iskolák, kórháziak, bölcsődék épülnek, falvainkba bevezetik a villanyt, trak­tor állomások lé­tesülnek, egészségügyi közpon­tokat állítunk fel. Zala megyé­ben a­z ötéves terv soha nem­ látott fellendülést hoz. Zala megye dolgozói a má­jus 15-i választásokon is bebi­zonyították törhetetlen hűségü­ket a népi demokrácia és az ötéves terv mellett. Nem­ ké­telkedünk benne, hogy most az Ötéves Terv kölcsön jegyzé­sével újra hitet tesz szabadsá­gunk­, függetlenségünk és bé­kénk mellett. Tegyünk hitet arról is a Raj­k-ban dániait és felbujtóinak, hogy a mi né­pünk legyőz minden zsarno­kot, miért a munkásosztály ve­zetéséve­ helytáll a termelés­ben, a béke megvédésében és az ötéves Tervkölcsön jegy­zé­sében is. A­ boldog, erős, független M­agy­aror­sz­ágért j­egyez­zen mindenki ötéves Tervkölcsönt! A Magyar Függetlenségi Népfront Zala meg­yei Népi Bi­zottsága Lakatos, Dezső s. k. elnök Gerencsér György s. k. titkát’ A jelenlegi jugoszláv kormány aknamunkája felmenti a Szovjetuniót kötelezettségei alól Szovjet Jegyzék a jugoszláv kormányhoz év szeptember 28-áín A­­z április 11-én megkötött ba­ Iko szovjet külülgymi-1 rétsági,­­ kölcsönös segély-Ez év Gz órai m­niszterhelyettes fogadta Jugo­szlávia sz­ovjetuniób­éli ügy­vivőjét és a következő tar­talmú jegyzéket nyújtotta át neki: Az állam­ellenes, bűnös, kém, Rajk és cinkostársai ellen, akik egyúttal a jugo­szláv kormány ügynökei is voltak, Budapesten, ez év szeptember 24-én véget ért per folyamán kiderült, hogy a jugoszláv kormány már hosszú idő óta mélyen ellen­séges aknamunkát folytat a Szovjetunió ellen, amit kép­mutatóan a Szovjetunióval való »barátságról« szóló ha­zug kijelentésekkel álcázott. A budapesti bíróts­ági­ tárgya­lás bebizonyította azt is, hogy a jugoszláv kormány vezetői nemcsak saját kez­dem­ényezésükre folyta­t­nak és folytatnak továbbra is el­lenséges aknamunkát a Szov­jetunió ellen, hanem a kül­földi imperialista körök egyenes megbízásából is. Az ebben a perben feltárt té­nyek bizonyították továbbá, hogy a mostani jugoszláv kormány teljesen függő hely­zetben van a külföldi impe­rialista körökkel szemben és ezek­ agresszív politikájának eszközévé vált, aminek a jugoszláv köztársaság ön­állóságának és függetlensé­gének felszámolására kellett vezetnie és valóban vezetett is. Mindezek a tények arról tanúskodnak, hogy" a jelen­legi jugoszláv kormány dur­ván sárba tiporta r és pap­ír­­ronggyá tépte a Szovjetunió nyújtási és háború utáni együttműködési szerződést. A fent mondottak alap­ján a szovjet kormány ki­jelenti, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia között 1913 mától kezdve felmentve érzi magát az említett szerződés­ből folyó kötelezettségek alól. A Szovjetunió kormánya megbízásából A. Gromiko külügy­miniszter helyettes." A jugoszláv kommunisták vezetésével partizánegységek fegyveresen harcolnak a títoista árulók ellen Tucsin, a Szovjet Iroda munkatársa írja:Tájékoztató Rajk és cinkostársainak bűnpe­­re leleplezte Títónak és klikkjé­nek, mint az angol-amerikai impe­rialisták ügynökeinek igazi arcát. A szocialista demagógia, melybe a tifióista fasiszták hivatalos megnyi­latkozásaikban kap­asz­kodnak, már senkit semi téveszt meg. A jugoszláv nép felismerte ezt a képmutatást és hazugságot. Legjobb fiai, az őszinte hazafiak, élükön a marxiz­­mus-leninizmushoz hű kommunis­tákkal, bátor és önfeláldozó harcot folytatnak az árulók, a kémek és a terrori­s­­táik megvetett bandája ellen. A nép napról-napra szervezettebben folytatja hősies­ harcát a titoista, fasiszta Gestapo-rendszer ellen. A néptömegek a szocializmushoz hű kommunisták vezetésével partizán egységeket szerveznek és fegyvere­sen harcolnak az ellenség ellen. Nemrégiben a Jarpolja kerület­ben felkelés robbant ki, amit Tito a felkelők erejét súlyosan megha­ladó fegyveres erőkkel fojtott e 1. Legyilkortatja a jugoszláv kom­munista párt kerületi bizott­ságának 14 tagját és börtön­be vetett sok hazafit. Az egész Jugoszláviában egyre fo­kozottabban bontakozik ki a Tito ellenes földalatti mozgalom. A földalatti mozgalmat a marxismus, leninizmushoz hű kommunisták irányítják. Sok partizánegység élén a jugoszláv hadsereg tisztjei álla­nak. A jugoszláv proletáriátus Tito politikája ellen döntő ellen­állást tanúsít, s ez az­ ellenállás napról-napra nagyobb méreteket ölt-A Tito-Rankovic­s Gestapo-rend­­szer elleni a dolgozó parasztság is harcos ellenállást tanúsít. Tüntetően távolmaradnak a Tito­­klikk által felfogadott propagan­disták üléseiről és szabotálják a súlyos adók befizetését- A Tito­­klikknek az a szándéka, hogy az ifjúság körében támaszra találjon, meghiúsult. Az ifjúság és az ifjú­munkások többsége csatlakozott a földalatti mozgalomhoz. A belgrádi legfőbb hadbíróság megtagadta, hogy ítélkezzék azok­nak a kommunistáknak az ügyé­ben, akiket­ azzal vádoltak, hogy szembehelyezkedtek a Tito-klikkel. Jugoszlávia sohasem felejti el hogy a Szovjetunió baráti nyújtott segítséget,kézzel amikor Jugoszlávia népének gaz­daságát kellett újjáépítenie. Rajk és áruló tájainak budapesti bán_ pere a jugoszláv nép tömegei kö­zött, úgy mint egész világ né­pei körében, mélységes haragot keltett. A béke és demokrácia erői szégyenbélyeget sütnek a belgrádi fasiszta bandák, a háborús gyújto­gatók és ügynökök arcába és­ még szorosabbra fűzik soraikat-

Next