Zala, 1951. június (7. évfolyam, 135-150. szám)
1951-06-13 / 135. szám
v £ Hi Elti ■» így tárgyalták meg a kádermunka kérdéseit a kibővített járási és városi választmányok A hatalom meghódítása után, a szocializmus építésében egyre nagyobb szerepet játszik a káderkérdés, a parancsnoki kar kialakításának kérdése. Rákosi elvtárs azt mondta: „Megnövekedett, s új feladatok állnak Pártunk előtt, amelyeknek megoldása csak úgy sikerül, ha megerősítjük pártszervezeteinket. Az előttünk álló nagy célok megkövetelik azt, hogy figyelmünket újra a pártszervezetek megerősíésére, pártkádereink nevelésére irányítsuk.“ A Pártkongresszus irányította a figyelmet a kádermunkára. Kovács elvtárs referátuma a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén, segít megoldani it Zala megyében is ezeket a feladatokat. A kibővített megyei pártválasztmányi ülés után a járási és városi pártválasztmányok is megtárgyalták a Központi Vezetőség május 22-i ülésén a kádermunkával kapcsolatban felvetett problémákat. Ezeken a kibővített pártválasztmányi üléseken megbírálták, feltárták a küldöttek a megyei és járási pártbizottságok kádermunkáját. Elmondhatjuk a beszámoló és hozzászólások alapján, hogy az éberség, a Párt védelme az ellenséges, osztályidegen elemek behatolásától, ez volt a központi kérdése a választmányoknak. Azok a problémák, amelyeket Pártunk Központi Vezetősége a kádermunka terén felvetett, megtalálhatók a mi megyénkben is. A xalaszentgróti Járási pártválasztmányi ülésen Török Lajos elvtárs hangsúlyozta, hogy Pártunk egységes és jól fejlődik, káderek zöme egyre inkább mega állja helyét’., elméleti színvonaluk az elmúlt évben jelentőset növekedett. A Párt kádereinek túlnyomó többsége egyre jobban megoldja az üzemekben, a falvakban is az előttük álló feladatot a haza és a béke védelmének nagy ügyéért vívott harcban megállják helyüket, és területük tényleges gazdáivá, vezetőivé lesznek. Vannak eredményei kádermunkánknak, de nem tartott lépést a Párt gyors fejlődésével. Ez a megállapítás mind az öt járásunk és két városunk területére áll. Az eredmények mellett azonban vannak hiányosságok is. A felszólalók szemléltető példákkal támasztották alá a pártválasztmányi üléseken, hogy a vezetőállásokból kiebrudalt ellenség milyen új taktikához folyamodott, hogyan igyekszik alulról felfelé a vezető funkcióba törni a mi pártszervezeteink szimuláliája és ébertelensége Horváth Sándort következtében. a zalatárnoki gépállomás mezőgazdászát az üzemi pártszervezet tagjelöltnek ajánlotta- Jól alkalmazkodott, fújta a marxi-lenini meghatározásokat. Megtévesztette az elvitársakat, de a járási bizottság megállapította, hogy egy 60 holdas kulák csemetéje, aki már azelőtt tagja is volt a Pártnak, de kizárták. Tófeji Béla Ságodon nyilas pártszolgálatos volt. Befurakodott a Pártba, a pártszervezetből azonban kizárták. Egyszerű munkásként a kanizsai téglagyárhoz került. „Mert jó munkát végzett,“ hát felvették az üzemi pártszervezetbe. Előléptetésre javasolták. Legutóbb már mint normaellenőr dolgozott az egerszegi Téglagyári Egyesülésnél. A zalaegerszegi járási pártbizottság azonban leleplezte a dolgozók levelei alapján. Eltávolították a Pártból, s bizalmi állásából. A zalaegerszegi járási pártválasztmány ülésén mondta el Bogár elvtárs, hogy az ellenség taktikájának leleplezése megerősíti a pártszervezeteket, éberebbé teszi a kommunistákat s ezáltal is erősödik a Párt. De nem elég csak leleplezni az ellenséget, továbbra is figyelemmel kell kisérni a tevékenységét — mutatot rá Németh László elvtárs a zalaszentiváni pártszervezet titkára. — Ehhez pedig az szükséges, hogy a vezetők ellenőrizzék az előléptetéseknél az emberek múltját, kérje ki a pártszervezet az előbbi munkahelyén dolgozók véleményét is. A letenyei választmányi ülés izzó hangulatban, fokozott, harcra és nagyobb éberségre hívta fel a pártszervezetek figyelmét. Söjtör elvtárs idézte Kovács István elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszédéből a következőket:: „A pártmunkásokban ki kell fejleszteni a fokozott kommunista éberséget. Párt, a munkásosztály iránti felelősség tudatát — sokkal jobban mint eddig. Minél jobbak a káderek, annál erősebb a Párt, annál erősebb az állam, az ország ... Mint a szemünk fényére, úgy vigyázzunk Pártunk, kádereink ■ tisztaságára.“ Behatóan foglalkozott a választmány azzal a jelenséggel, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztálya a termelőcsoportokat és a községeket nem megfelelő módon támogatja. Horváth Emil elvtárs Tótszerdahely függetlenített párttitkára beszámolt arról, hogy a termelőcsoport építkezési engedéllyel kapcsolatos kérvényt adott be a járási tanácshoz már régebben, viszont, a tanács még válaszra sem méltatta. Garai Gizella a teres tagja is a járási kiscsehi tanács munkájában fennálló hiányosságokról beszélt, hangsúlyozva, hogy az ellenség a tanácsokba is nagy számban befurakodott. Felhívta a járási pártbizottság figyelmét, hogy nézzenek utána, hol bújik meg az ellenség a járási tanácsnál. Gyuricz György elvtárs tótszentmártoni pártititkár idézte a Központi Vezetőség útmutatását: „Az éberséget, Párt sorai tisztaságának a védelmét a tagjelölfelvételnél kell kezdeni.“ És valóban a pártválasztmányi üléseken elismerték, hogy ezen a téren gyökeresen meg kell javítani a munkát. Lovásziban és Bázakerettyén több volt csendőr és nyilas férkőzött be a Pártba a tagjelölt felvételek során. A lenti járási pártbizottság volt mezőgazdasági osztályvezetője a legnagyobb gondal zárta az asztalfiókjait, mégis a megyei pártbizottság többszöri figyelmeztetése ellenére sem záratta ki a novai termelőcsoportból a dolgozó parasztokkal a kulákot, noha sok ideig ott élt Nován, ismernie is a kulákot. Nem hívta fel tszcs-tagok figyelmét ,az ott mega búvó ellenségre. Végül is a megyei pártbizottság intézkedésére a tagság kitette a szűrét a kuláknak és azóta megjavult a munka. A járási és városi kibővített választmányi ülések megmutatták, milyen időszerű és elevenbe vágó problémákat vetett fel Pártunk Központi Vezetősége. Percze Zsigmond elvtárs lenti járási pártválasztmányi ülésen rámutatott: az éberség azt jelenti, hol meg tudjuk különböztetni a barátot az ellenségtől, ha munka közben ellenőrizzük az embereket, foglalkozzunk a káderekkel és következetesen harcoljunk mindenfajta opportunist'a elhajlás, minden pártellenes nézet ellen. A választmányoknak meg kellett vitatniuk, hogyan segítsük elő a káderek további fejlődését, hogyan neveljük a kommunistákat fokozott helytállásra, harcos áldozatkészségre. Ennek a kérdésnek a megvitatása a választmányi ülések gyönge oldala volt. A zalaszentgróti járási választmányi ülésen Fischl elvtárs rámutatott, hogy a káderek nevelése, a velük való egyéni foglalkozás nem külön munka, hanem egész pártépítő munkánknak szerves része. A jó ellenőrzés és a tömegekkel való eleven kapcsolat, ami megteremti a jó kádermunka feltételeit. Belső Károly elvtárs pusztaszentlászlói párttitkár lelkesen idézte Rákosi elvtárs szavait: „Első a Egyszerű szavakkal számolt Párt“. be arról, hogy a káderek tisztaságáért vivőtt harcban hogyan bátorítja a tömegek bírálatát, mert a tömegek sok mindent látnak és hallanak. Rendszeresen neveli, képezi a kádereket. Az időben 12 tagjelöltet és 5 utóbbi tagot vettek fel a Pártba. Ő maga személyesen élenjár minden munkában, aminek az az eredménye, hogy gabonabegyűjtésben és tojásbeadásban is a járás első községei közé tartozik Pusztaszentlászló. Az aratáshoz, csépléshez biztosítva van a munkaerő. Jól halad a növényápolás is. A választmányok megbírálták a járási pártbizottságokat. A kerkakufasi párttitkár felszólalásában rámutatott, hogy a lenti járási pártbizottságtól kevés támogatást, kapott a pártszervezetük. Általában járási pártbizottságaink eddig bizony keveset tettek a falusi párttitkárok neveléséért, tekintélyük növeléséért. A pártoktatás jelentőségéről, mint a káderek nevelésének egyik fontos tényezőjéről sok szó esett, a választmányi üléseken. — Éberen kell ügyelnünk, hogy a pántiskolákra ne kerülhessenek olyan elemek, akikről, aztán kiderül, hogy később még Pariból is el kell, hogy távolítasuk őket. Meg kell szüntetni a tanulási lazaságokat. A vezetők példamutatásukkal is segítsék elő a tanulási fegyelmet — mondotta Veiczi Ferenc elvtárs a zalaegerszegi városi pártválasztmányi ülésen. A pártválasztmányok felhívták a figyelmét, hogy a Párt megtisztítása az ellenséges elemektől nagyon komoly feladat, amit nekünk tervszerűen, megfelelő utánpótlás kinevelésével kell biztosítanunk. E feladat elvégzése közben nem szabad pánikhangulatba esni, szigorú egyéni elbírálás alapján kell ezt a feladatot mindennapi munkánk elvégzése közben megoldanunk. A nagykanizsai városi pártválasztmányi ülésen Horváth József elvtárs beszélt a Párt iránti őszinteség kérdéséről: A Párt iránt őszintének kell lennünk. Aki valamit eltitkol, az mindig fél, nem tud egész emberként, dolgozni. A Párt meg fogja különböztetni azokat az elvtársakat, akik őszinték a Párthoz, de szigorúan fel kell lépnünk azok ellen akik félrevezetik a Pártot. És nem kellett messze menni példákért a kádermunka hiányosságaira, az éberség fogyatékosságaira, volt rá bőven példa Nagykanizsán is elég. Az előttünk álló nagy feladatokat csak úgy tudjuk megoldani, ha a kádermunkát alapvetően megjavítjuk, ha minden területen a vezető, a párttitkár lesz az első káderes. Fontos tartalékunk az uj szellemben nevelt 1 f 1u?5í1, a nagy fejlődésen keresztülment nők, de nem szabad elhanyagolnunk az idősebb elvtársakat sem. Fontos kádertartalékunk a pártonkívüliek ezrei és tízezrei. Meg kell őket becsülnünk és fokozottabban vonjuk be őket a munkába. A járási és városi választmányok eredményes munkát végeztek. A Központi Vezetőség útmutatásait, amelyek megszabják hosszú időre előttünk feladatainkat a kádermunka terén, juttassuk el az alapszervezetekbe, ott is váljék eleven erővé, vitassák meg az alapszervezetek és dolgozzák fel a helyi viszonyoknak megfelelően, azokat mindennapi Alkalmazzák munkájukban. A kongresszus határozatainak végrehajtása megköveteli, hogy többet foglalkozzunk a káderek jellemének kialakításával, harcos, bolsevik szellemben való nevelésével. Olyan kádereket kell nevelni, akik szeretik Pártunkat, szeretik a Szovjetuniót és kérlelhetetlenül gyűlölik az ellenséget. Minden vezető feladata, kötelessége, hogy minél főbb fejlődőképes, a nehézségektől vissza nem riadó, tiszta jellemű, pártját, osztályát, hazáját igazán szerető hű kádert neveljen. „Ilyen kádereket megtalálni és kinevelni Pártunknak, valamennyi pártszervezetünknek, állami és tömegszervezeteinknek döntő feladata“ — mondotta Kovács elvtárs a Központi Vezetőség ülésén. (Juhász) Nincs jó munkaszervezet — nem is megy a munka. a lenti Szabadság-t ügyes növényápolása munkákban lemaradás mutatkozik a lenti Szabadság tszcs-ben. Kulcsár Árpád, a tszcs elnöke azzal indokolja: kevés a tagság! Nincs a munkacsapatoknak állandó területük Pedig a tagság létszáma mást mutat. A csoportnak 34 tagja van és 130 holdon gazdálkodnak. Tehát a földhöz lenne elég munkaerő... a hiba azonban máshol keresendő. Egyes tszcs-tagok nem járnak el rendszeresen dolgozni. Egyik-másik kétlaki módon, gazdálkodik. Saját fogatukkal fuvaroznak — masináik, így cselekszik például Hóber János, Pál József és még többen. Ők többre becsülik a jelenleg kapott néhány forintos mint ősszel a becsületes munka után járó szép összeget egyben. Hiba az is, hogy a vezetőség, az üzemi pártszervezet nem helyesen szervezte meg a munkát. A munkacsapatok nem állandóan kijelölt területen dolgoznak. Oda küldik az ötletszerűen összeállított munkacsapatokat, ahol éppen legsürgősebb a munka. Kapkodlak. Lemaradnak. Hiba lenne azt mondani, hogy nincsenek eredményeik. Vannak. A füvet letoaszálták, takarították, jelentős részét be is kaszálógépet is használtak. De a kukorica és a burgonya kapálásában elmaradtak. Nem népszerűsítik a legjobbakat Héber István, Szekszárdi Istvánné, Horváth József és Molnár Mária élenjárnak a munkákban és példát mutatnak a többi dolgozóknak is. Baj azonban, hogy az élenjárókat nem népszerűsítik. A versenyszellem így nem is lehet egészséges. Kétségtelen az eső hátráltatta munkájukat. Az idő javulásával most megkétszerezett erővel álljanak neki a munkák elvégzéséhez. Nehogy később összeőrlődjék a munka. A munka jó megszervezésével, a fuvarozgatás megszüntetésével, a munkafegyelem megszilárdításával pótolják a mulasztásokat! Vegyenek példát a babosdöbrétisi tszcs dolgozóitól, akik a nedves talajon kézzel pusztítják ki a gyomot a kultúrnövények közül. Az üzemi pártszervezet feladata... Az üzemi pártszervezet is fordítson több gondot a tszcs dolgozóinak nevelésére. Ne feledjék el, hogy munkájukat állandóan figyelemmel kísérik az egyénileg dolgozó lenti parasztok. A termelőcsoportnak példát kell mutatnia minden községünkben. Azt se feledjék el a csoport tagjai, hogy a ma még egyénileg dolgozó parasztok előtt a legjobban meggyőző érv a személyes példamutatás, a kézzelfogható eredmény. Szerda, 1951. jun. 13. Feketét végett a hulák — lefülelték nyomban A dolgozó nép halálos ellensége a kulák. Ott igyekszik ártani, ahol csak akár legkisebb teret is engedünk neki. Ezért kell fokoznunk az éberséget. Most közellátásunk ellen támad, állattenyésztési tervünket szabotálja, amikor feketén vág. "Tanácsaink napról napra leplezik le a büntevő kulákaikat. Galambokon Pereki János kulákkőmüves 2 borjút vágott le engedély nélkül és a busát a dolgozók közt feketén Elmérte. Feljelentették. Legtöbb esetben a háttérben húzódik meg az ellenség, onnan, uszit feketevágásra. Bizony nem egy dolgozó paraszt is hallgat még szavukra. Az elmúlt napokban ítélte el az egerszegi bíróság Németh Lajos kustányi lakost, tiltott ki vágásért 3 hónapi börtönre. 1 tilijsi gépállomás felkészült az aratás-cséplésre A tűrjél gépállomás dolgozói is jól felkészültek az aratási és cséplési munkára. Minden gépet kijavítottak, a csépléshez szükséges munkaerőt már teljes egészében biztosították és elkészítették a munkák lebonyolításának tervét is. A gépállomás vezetősége a behordás gyorsasága érdekében gépállomás vontatóját és gépkocsiját is bekapcsolja a munkába. A gépállomás aratógépével pedig a tszcsík aratási munkáját fogják megkönnyíteni. Addig is, amíg az aratási és cséplési munkák megkezdődnek, a gépállomás dolgozói politikai és szakmai oktatásokon vesznek részt, hogy megfelelő szaki képzetséggel biztosítsák a munkák folyamatosságát. 230 ezer kilométer —«Javítás nélkül A MÁV nagykanizsai fűtőházának utazószemélyzete eredményesen veszi ki részét mindazokból a mozgalmakból, amelyeknek célja végső fokon a takarékosság. Szép eredmények születnek a „főjavítástól főjavításig“ mozgalomban is, aminek az a célja, hogy egy egy mozdony minél nagyobb utat tegyen meg két főjavítás között. Ennek érdekében a mozdonyvezetők és a fűtők fokozottabb gondot fordítanak mozdonyaikra, hogy ezzel minél hosszabb ideig tarthassák üzemben. A fűtőháznál lévő mozdonyok átlag 120—■ 150.000 km, utat tesznek meg két főjavítás között, ami a mozgalom eredményességét bizonyítja. Legeredményesebbek azonban Varga József és Róka Béla szaltánovista mozdonyvezetők, akiknek mozdonya már eddig 230.000 km-t futott főjavítás nélkül. Ezt a teljesítményt tovább akarják még fokozni. Egy főjavításit már megakarítottak, ami azt jelenti, hogy népgazdaságunknak mintegy 200 000 forint javítási költség kiadását tették szükségtelenné, mert a közben adódott kisebb javításokat saját maguk végezték