Zala, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-01 / 280. szám

Keményen fogjunk a munkához — adta ki a jelszót a Zala megyei Tatarozó és Em­tő V értekezlete A Zala megyei Tatarozó és Építő Vállalat építési és munkavezetői értekezletet ártották. Az értekez­let célja: megbeszélni, hogy a vál­lalat, amely a tervteljesítéssel le­maradt, miként tudja helyrehozni mulasztását. Ez az értekezlet­­ nagy horderejű kezdetne­veze­. Ugyanis a dolgozók belátták, hogy a tervet lehet teljesíteni, ha helyes eszközökkel, jó munkaszervezés­sel, szilárd munkafegyelemmel fognak hozzá Megállapították, megvalósí­tsához, hogy egy kis megszorítással, nagyobb akarattal az­ olyan vállalat is teljesí­teti tervét, amelynél még az u­olsó hetekben is nagy lemaradás mu­tatkozik. — Mai értekezletünk célja — mondta Szalai József mérnök be­számolójában — az, hogy tervle­­maradásunkat pótoljuk, illetve az év végére teljes egészében teljesítsük. Ez az értekezlet az építés- és a munkavezetők érte­kezlete. Meg kell találnunk a mó­dot és a lehetőséget, hogy tervün­ket az év végére minden körülmé­nyek között ékesítsük. Tervünk teljesítése nemcsak a vállalat di­csőségét, hanem azt is jelen­i, hogy mi is becsületesen hozzájárultunk annak a hatalmas célkitűzésnek megvalósításához, amely orszá­gunk, dolgozó népünk felemelke­dését jelenti. A beszámoló végeztével Sail Já­nos, a nagykanizsai kirendeltség vezetője emelkedett szólásra és be­jelentette hogy építkezései a de­cember 31-i határidő előtt három nappal befejezi, Marosván Lajos ács, munkavezető az összes mun­kát határidő előtt teljesíti. Az egyik építkezésnél, ahol faanyag hiány miatt szenvedett hátrányt a munka, biztosí­ja a faanyagot és az építést határidőre, december 1.-re befejezi. A zakszentgró­i téglagyár Keller-szárítószíneit de­cember 6 helyett december 4-re készíti el. Szalai József mérnök elmond­a, hogy a Tatarozó Vállalatnál laza volt a munka s ez a lazaság okoz­ta a lemaradást. — Most minden erőt meg kell mozgatnunk, keményen hozzá kell fognunk a munkához. A feladat nagy, de nem megvalósíthatatlan. Csupán az kell hozzá, hogy mindannyian akarjuk. — Az Ökoli-majornál in­ézked­­tem — mondta Kurucz Ferenc, hogy még két ácsot állítsunk be’. — Ha szükséges, 10 órás mű­szakban dolgozunk — szólal­ 1 fel Csűri Lajos, a vállalat igazgatója —, de a tervet minden körülmé­nyek közt teljesítenünk kell. — Ró­zsás János vasszerkezeti lakatos 240 darab vályú vasalását, mely­nek határideje december 15.- hete­dikére elvégzi. Zsoldos Gyula épí­tésvezető, aki 12 kőművessel jelen­leg 5 munkahelyen dolgozik, vál­lalta, hogy az összes, általa irá­nyíto­­ munkát határidő előtt be­fejezik. Gaál Ottó építésvezető a kávási tejcsarnokot december 31 helyett 15 én adja át, Börzsei Kor­nél bérelszámoló 50 órát ajánlot fel a műszakiaknak. Magyar László építésvezető ja­vaslatára elhatározták az értekez­leten, hogy „ Rákosi”hetet­ i tartanak, amelynek célja a terv teljesítésé­nek előrejepe?­­ése. Ezen a héten mindenki tudása legjavát adva dolgozik. Ugyancsak Magyar László javaslatára egy dísztáviratot ad­tak fel Rákosi elvtársnak, amely­ben fogadalmat tettek, hogy 1951. évi érvüket teljes egészében befe­jezik. Ez az értekezlet különbözött az eddigi értekezletektől. Hasonlított a döntő csata dócs­éjén tartott megbeszéléshez, egy olyan megbe­széléshez, ahol a vezetők látják a súlyos feladatokat, de tudják, ha tartalékaikat helyesen vetik be, a rendelkezésre álló anyagott ös­sze­sen használják fel, a csa át meg­nyerik. A Tatarozó Vállalat éves tervét ezideig csupán 66,5 százalékra tel­jesítet­te. Hatalmas munka áll előt­tük, ha lemaradásukat be akarják hozni, de éppen ez az ér­ekezlet mutatta meg, hogy tervük teljesít­hető , és teljesítik is, ha megva­lósítják azokat a felajánlásokat, amelyek ezen az ér­ekezleten el­hangzottak. A nagy szavak azonban egy lé­péssel sem viszik előre a tervet- Az ígéreteket meg kell tölteni tar­talommal. Szépen hangzik ez a szó, hogy „teljesítjük”, de men­­nyivel szebben hangzik és men­­nyivel többet mond ez a szó: „Teljesítettük”. Beszéltek az értekezleten a ver­seny kiszélesítéséről is, ezek után már csak azt kell tenniök, hogy a verseny a valóságban is kiszélesed­jen s szálai szőjék át a munkahe­lyeket, ismerkedjenek meg vele a dolgozók, műszakiak és az admi­­nisz­rációt végzők egyaránt. Ha­talmas erőt re­jt magában a szocia­lista munkaverseny. Új utakat jár dolgozók elé, olyan­n­akat smi­lyeken könnyen eljuthatnak tervük megvalósí­ásához. A munkaverseny szüli az új munkamódszereket, az észs­zerű­sí­té­sek­e­t, de a munkaver­seny szüli a szí­nhanovistákat is, mert a dolgozókat az új, a jobb, az észszerűbb megoldás keresésére sarkalja. Nem elég, hogy az értekezleten elhangzottak a felajánlások, azok­nak valósággá kell érniök. Ehhez a legjobb módszer az ellenőrzés kiterjesztése. Legyen minden dolgozó a saját és dolgozó társa munkájának is az ellenőre. A tervet csak úgy tud­ják megvalósítani, ha nem egy, nem kettő, nem tíz vagy húsz dolgozó végzi jól munkáját, hanem a vál­lalat valamennyi dolgozója felelős­séget érez az értekemb­­en elhang­zottak teljesítéséért. Naponta értékeljék a munkát. Deák Sándor csoportvezető hozzá­szólásában elmond­a, hogy a múlt­ban elhanyagolták a teljesítmén­yek értékelését. A dolgozók nem tud­ták, jó vagy rossz munkát végez­tek. A munkaversenyek felületes kezelése elsorvasztja a dolgozók lelkesedését, megbént­ja a munka lendületét. Ha a tervet teljesíteni akarják — am­i az értéke­let v­an ítélve­, nyilvánvalónak látszik —, fokozo­t gondot kell fordítani a munka elbírálására. Gerencsér József, az üzemi párt­­szervezet titkára a munkaveze­tő hibájáról beszélt. Munkaidő alatt elhagyták a munkahelyet. Ha a munkafegyelmet meg akarják szi­lárdítani, ezt az állapotot­­ sürgő­sen meg kell szüntetniük. Elsősor­ban is a munkavezetőnek kell fe­gyelmezettnek lenni, hogy a hozzá beosztott dolgozókat munkafegye­lemre nevelhesse. Kohári elvtárs, a MEMOSz tit­kára helyesen világította meg a sztahánov mozgalom és a műszaki segí­tégnyújtás font­osságát, de azt a hiányosságot is feltárta, hogy a Tatarozó Vállalatnál még mindig nincsen újítási felelős. Ez a ma­gyarázata, hogy ezideig újítás nem volt. Az üzemi bizottság is sok hibát köve­­tt el. Olyan ígéreteket tettek, amiket nem hajtottak végre s meg se magyarázták a dolgozóknak az okot, mely az elmaradást elő­idézte. A hiányosságok egész halmazát veteték fel az értekezleten. Jó jelnek látszik, hogy minden hibá­nak megtalálták az orvoslását is. Tehát tudják, mit kell tenniök, hogy a vállalat behozza lemaradá­sát és a hátralévő néhány hé alatt elégtételt adjon dolgozók államának,önmagának és a Az ígéretek amelyek ezen az értekezleten elhangzottak, a meg­valósítás előtt állnak s csak hetek­­ múlva tudhatjuk meg, mennyiben állták szavukat a Tatarozó Válla­lat építés- és munkavezetői­­— azonban maga az értekezlet kezde­ményező lépés volt megmutat­t­a az utat, hogyan valósíthatják meg tervüket azok a vállalatok, akik­nél veszélyben forog a terv telje­­sítése. (T- E.) Rákosi Mátyás elvtárs beszédét ma este 7 trak­or közvetíti a rádió A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége november 30-án ülést tartott, melynek napirend­jén szerepe­lt Rakosi Má­tyás beszámolója népgazdaságunk kérdéseiről. Rákosi Mátyás elvtárs beszédét a rádió december 1-én ma este hét órakor közvetíti. Pártszervezeteink szervezzék meg a rádióközvetítés csoportos meghallgatását. A KOMMUNIZMUS LÁNGLELKŰ HARCOSA 1934 december 1-én, tizenhét évvel ezelőtt mély gyász borult a Szovjetunió népére. A Lenin­grád­ Tanács épületében megöl­ték Kirov elvtársat. A gyilkost eav ü'ockis'a-buharinista cso­port bérelte fel, amely egy kül­földi kémszervezet szolgálatá­ban állott. Szergej Mironovics Kirov 1886 ban született a via­tkai kormány­zóságban fekvő Urzsumhan Szü­leinek korai halála után gyer­­mekmenhelyre került. A kazán gépésztechnika iskola növendéke volt. Már jóval az 1905-ös forrada­lom előtt bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1904 végén csatlakozott az Orosz­­országi Szociáldemokrata Mun­káspárt bolsevik csoportjához. A Nagy Októberi Forradalom győzelme után Észak-Kaukázus­ban harcolt a szovjet h­ata­lm megerősítéséért. A párt 1919 ben őt állí­otta az aszfaháni véde­lem élére. 1925 decemberében részt vett a párt XIV. történelmi jelentőségű kongresszusán, ahol Sztálin elvtárs bejelentette hogy a Szovjetuniónak mezőgazdasági országból — a ka­te telten orszá­goktól gazdaságilag független — ’pári országgá kel’ válnia. Mindenkor hűséges tanítvá­nya és *egyve-társa Sztálin elvtársnak. volt 1926-ban a Leningrádi Kormány­­zósági Bizottság titkárává vá­lasztották-Kirov elvtárs minden cseleke­detét a párt, a munkásosztály ügye és Lenin-Sztálin pártja u’án­i hűség irányította. Am­ikor Sztá’in elvtárs utom­atása alap­­ján megvalósult a mezőgazdaság kor­etivizálása. K­rov kifejtet­te hogy. ..Csak az dolgozik bolsevik módon, aki a szocialista épí­tés érdekeit mindenek fölé helyezi, akinek számára min­dennél drágábbak közös ügyünk érdekei, aki példát mutat a fegyelemben, a mun­ka magasabb termelékeny­ségében, a kolhozvagyonhoz való példamutató viszony­ban.” Mint harcos kommunista ve­zető Lenin halála után követke­zetesen azon fáradozott, hogy Sztálin elvtárs irányításával a lenini örökség köré tömörítse a pártot és a szocialista építés szé­les útjára vezesse a szovjet né­pet. A nép nagy szeretettel övezte Szergej Mironovics Kirovot- Ki­rov elvtársinak igen jelentős sze­r­ep jutott a Szovjetunió kincsei­nek fe­tárásában. Az ő utmuta­­tósa alapján honosították meg 9 búzát északon, tártak fel gaz­dag a na­ti­t-telőb elveket a bibim tundrákon és kezdték meg az tenrvállalatok építését a Sark­vidéken. Sz. M­ Kirov egész tevékenysé­gét a kommunizmus győzelmébe­­ ptett hit hatotta át. Kimőte* né’kfil v­ eternírfa a Tnar^dteánnt, o* öltej ?;> kod­ott-Cáfint. orr KnteHcóool &S nSOV SUM f* Knhewikfilr tik­ánaV »c önVrSHl­inak SZÓ­Szervei Mironovics Kirov ■rp VSCCCS szeretedtől, orte ?dá«Sint viseltetett Lenin ügyé­nek nagy folytatója. a dolgozór­a rrszére és tangója, Sztálin elv­te­rs iránt. Sz- M. Kirov mint Sztálin “'Vílí le'rhn«éo'P«ebh fegw'rtér c­.q. engeszteteetet at» beront frdv terfgf a Tiárt pl PT>«(tee'' pite*­­ATint ft pT­tvtet á'lfim hól­óa kÜt orv1?ifhá?őrtoV fánoaVif)tetten hív letöje, kérte’hetetleníil lep­eztr te az imperiaftete Mteont? gyu­j­togattók mesterkedéseit­ Amikor a szovjet nép szilám dán szembeszállt a fékevesztett el­enforradalmi bandákkal, szovjet állam ellenségei úgy pró­­­bálták visszafordítani a törté­nelem kerekét, hogy orvul meg­gyilkolták Kirov elvtársat. A szovjet nép M. Kirov halála azonban Sz. után még jobban fokozta éberségét, még szorosabban tömörült a párt és Sztálin elvtárs köré- Szergej Mironovics Kirov eln­­ölte tovább él a nép lelkében s ma is milliókat le késit a dolgo­zók békéjéért és a kommuniz­mus megvalósításáért vívott harcra. — Jót akarsz mulatni? Jöjj el a Magyar Dolgozók Pártja III- körzete Rozgonyi­ u. i. szám­a a­ december 1-én este 8 órai kez­dettel tartandó műsoros tánces­­télyre! ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságjána­k lapja­ — Fele­lős szerkesztő: Szántó Jenő. — Felelős­­kiadó: Darabos Iván - Szerkesztőség- Zalaegerszeg, Kossuth Tel. 250. Nagykanizsa, Lajos utca 22 Zrínyi M . 29. Tel. 54. — Kiadóhivatal: Zalaeger­szeg,­ Széchenyi tér 4 Tel 182. Nagy­kanizsán Zrínyi u. 29 Tel. 15—50. - Készült a Vasmed­ve Nyomdában Szom­b­athely, Kossuth L. u. 6 Tel­ 75, — Felelős vezető- Hegedűs Dvina______ I begyűjtési terv teljesítésével a tervért, a békéért Az ötéves terv megvalósítása, a béke megvédése mindenkinek személyes ügye. Vajjon a dolgozó parasztok meg­tesznek-e mindent e ke­téért? Átérzik e az ügy font­osságát? Tudatossá vált-e ben­nük hogy a begyűjtés most a legfontosabb feladatuk, amit kettőért, a tervért és a békéért e­­ lerjesít­eniük kell? Igen, vannak kiváló dolgozó parasztjaink, akik mindent­ megtesznek. Megértik hogy a begyűjtés törvény, amit mindenkinek teljesíteni kell. rei:November 27. A begyűjtés hí­r Nagykanizsai járás: kuko­rica 95, burgonya 69, napraforgó 65 százalék. 2. Lenti járás: kukorica 90, burgonya 59, napraforgó 82 szá­zalék. 3. Letenyei járás: kukorica 38, burgonya 71, napraforgó 92 szá­zalék. 4 Zalaegerszegi járás: kuko­rica 39, burgonya 51, napraforgó 76 száza­ék. 5. Zalaszentgróti járás: ku­korica: 82, burgonya 69, napra­forgó 32 százalék. Nagykanizsai járás az első helyen áll. Világos, hogy a taná­csok megtettek mind­ent ezért az elsőségért. A népnevelők jól dolgoztak, dolgozó parasz­­­tok megértet­ték feliüdtjukat. Továbbra is jól dolgozzanak és résen legyen­k, mert a lenti járás nem hagyja magát. Nagy lép­tekkel ha­lad a begyűjtésben Utoléri a vtrgykamizsri járást, de el is hagyja. Nagyszerű küzdelem ez­ aHarc az elsőségért! Jó volna ha letenyei járás példát venne ró­luk, Vagy ők azt régi köz­ös mondást tartják még­ . Legjobb ez arany középút?Reméljük, hogy a következő jelentésig bebizonyít­­ják, hogy nem. Ha a párttagok megérik, hogy a pályamutatás­­nak milyen nagy ereje van, ha a helyi tan­ácsok és pártszerve­zetek, népnevelők még többet foglalkoznak a begyűjtéssel, előbbre viszik a letenyei járást. Ugyanez áll a zalaegerszegi járásra is. Párt­szervezete­k, tanácsok, népne­velők! Munkába kell dűlni, hogy megyénk n­e ma • rad.jón le! A zala­egerszegi járáson is múlik, hogy megyénk első legyen a­ begyűj­tésben. Résen kell lenni, mert az e.lenség áll munkába. Különö­sen a­­ burgonya és napraforgó begyűjtésben maradt le nagyon a zalaegerszegi járás. Jó lenne, ha az illetékes szervek meg­­vizsgálnák, miért van ez a lema­radás? Utána­ és te végül a zalaszentív róli járás követke­zik. El­monda­nák-e itt is nyugod­tan a pártszervezetek, tanácsok és népnevelők, hogy mindent­­megtettek? Jó felvilágosító munkával, pél­da­mutál­ással elsők közé küzd­hetnék fel magukat. Ne feledjék, saját boldog életüket építik, saját gyermekeik életét teszik még szebbé, boldogabbá helytál­lásukkal A begyűjtés sikere is erőnk egyik bizonyítéka. Csapás az imperialistákra. Minden járásnak adjon uj. nagy [mdületet békénk őrének. Sztálin elvtársnak születésnap­ja. Méltóan ünnepeljünk: a bc. gyüjtési terv maradéktalan tel­jesítésével! ft '■Hit, 9&&tss&3té&­ z £?iserstsffi.tn pártépítés Útmutatést nyújt a mindennapi Gyürtüd a tökm­agrot! A földművesszövetkezetek a tök­­­magot magas áron átveszik. Min­den beadott 10­­ kiló tökmagi útin 1 kiló rizst kap a termelő, kilón­ként 5 forintos áron. BÉKE MOZGÓ NAGYKANIZSA Szombat—vasárnap: TRAKTORISTA LÁNY Szovjet film. Vasárnap délelőtt Matiné 1 forintos helyárakkal- Egy ovik­a története. Szombat, 1901 dec. 1.

Next