Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)
1952-06-01 / 127. szám
PÁRTÉLET + A zalaszentgróti járási pártbizottság munkája a járási titkárok országos értekezlete után Népi demokráciánknak abban a szakaszában, amikor a falu szocialista átszervezése folyik, pártszervezeteink komoly feladatok előtt állnak. Egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy ahol erős a pártszervezet, szilárd a szervezeti élet, rendszeresek és konkrétak a község problémáit tárgyaló vezetőségi ülések, tevékenyek a pártcsoportok, példát mutatnak a kommunisták, betartják a pártfegyelmet, amely alapja az állampolgári fegyelemnek, mind elősegíti a pártszervezet tevékenységét, a község eredményeinek elérését. Ha a párttagok szakadatlanul fejlesztik elméleti tudásukat, a pártszervezet támaszkodik a tömegek alkotó kezdeményezéseire s azok legjobbjait maga köré tömöríti és megbízza őket különböző feladatok végrehajtásával, az eredmények napról-napra növekednek. Mindez szükségessé teszi, hogy javítsuk a pártépítő munka minőségét, tökéletesítsük a pártvezetést, ami azt a feladatot tűzi a járási pártbizottság elé, hogy gondosan vizsgálja meg munkamódszerét, fejlessze a jót, a hasznosat, a károst pedig felszámolja haladéktalanul. Kovács István elvtárs,a járási titkárok országos értekezletén elhangzott beszéde előtt a pártépítő munka elvi fogalma nem állt tisztán a járási pártbizottság tagjai, munkatársai előtt. A pártépítő munkát kizárólag a tag- és tagjelöltfelvétel, a többi munkától elkülönített feladatnak tekintették. Ez a hibás nézet lehatolt egészen az alapszervezeteinkig. •A csáfoádi, a zalaudvarnoki pártszervezeteknél lebecsülték a tömegek nevelését, azokkal való szoros kapcsolat megteremtését, nem építették ki a pártonkívüli élenjáró dolgozók aktívahálózatát, amelyre minden időben számíthat a párt. A járási pártbizottság szemináriumban vitatta meg Kovács István elvtárs beszámolóját, amelyen minden osztály meghatározta a tennivalóját, feladatát munkája megjavítása érdekében. A járási bizottság munkájának egyik nagy hiányossága volt az, , hogy nem építette ki maga köré a kommunista aktívahálózatot s a már működő aktíváit sem tudta tervszerűen összefogni, irányítani, ellenőrizni. Ez azt eredményezte, hogy átfutó munka folyt a járásban, munkatársainknak nem volt ideje hosszabb időt tölteni egy-egy alapszervezetben, hogy ott módszerében, a helyszínen segítséget tudott volna adni a munkákhoz. Pártmunkánk fogyatékosságait feltártuk alapszervi párttitkáraink előtt és meghatároztuk a pártépítő munka minőségének megjavítása érdekében előttünk álló feladatokat. A határozatok máról-holnapra nem hoznak döntő változást a pártépítő munkában, azonban a rövid idő alatt elért eredményeink igazolják azt, hogy a pártépítő munka megjavításával eredményeket értünk el a járásban. A szervezési osztály ma már 23 kommunista aktívával dolgozik és a többi osztály aktívahálózata is erősödik. Egy-egy alapszervezetnél már időben tudunk segítséget nyújtani, hosszabb időt töltünk el egy-egy községben és az így nyújtott segítség s ellenőrzés után a pártszervezeteink eredményesebben, önállóban végzik feladatukat. A pártszervezeteink rendszeresen megtartják a heti vezetőségi üléseket, ahol nemcsak beszélnek a feladatokról, hanem módszerében vitatják meg a feladatok végrehajtásának módját. Zalakoppányban a pártvezetőségi ülésen meghatározták a tömegszervezetek munkáját. A pártszervezet vezetősége segítséget ad munkájukhoz. A DiSz és az MNDSz munkája megjavult s a begyűjtési terv teljesítésében komoly segítséget nyújtottak a pártszervezet s a tanács népnevelőinek. Ebben a községben a félévi begyűjtési tervet sertésből 90, baromfiból 103, tojásból 108 százalékra teljesítették. Ugyanilyen eredmények mutatkoznak meg Zalabériben, Szentpéterúron, Kehidán, ahol a pártvezetőiégi üléseken rendszeresen megbeszélik feladataikat. Ilyen fejlődést nem tudtunk elérni még a csáfordi, zalaudvarnoki és a gyülevészi pártszervezeteinknél, ahol a pártvezetőség nem tart rendszeres vezetőségi üléseket és így nem tudják értékelni munkájuk eredményeit, hiányosságait sem. A pártépítő munka egyik szerves részét teszi a párttagok egészének bevonása a pártmunkába. Nem válhat a község igazi irányítójává az a pártszervezet, melyiknek tagjai sorozatosan megsértik a pártfegyelmet. A zalaapáti községi pártszervezet 75 tagja közül mindössze 30 azoknak a száma, akik aktív pártmunkát végeznek. Ahol a párttagok, a kommunisták nem nevelik a dolgozókat, ott komoly eredményt nem is várhatunk. Ez látszik meg Zalaapáti község begyűjtési tervének teljesítésében és a türjei pártszervezetnél is. A pártcsoportok megszervezéséről szóló határozat után a járási pártbizottság megkezdte feladata megoldását. A pártcsoportok megszervezése és aktivizálása gyors léptekkel számolja fel a káros jelenségeket. A zalaapáti állami gazdaságban a pártcsoport létrehozása után megjavult a munka, rendszeresen tartanak pártcsoportértekezleteket, ahol megvitatják a párttagok viszonyát a pártmunkához és a termeléshez, mozgósítják a tagságot és a pártonkívüli dolgozókat a feladatok elvégzésére. A türjei állami gazdaságban a pártcsoportok megvitatták munkaerőhiányt és elhatározták, a családtagjaikat bevonják a munkába. Ezzel az állami gazdaságban mutatkozó munkaerőhiányt felszámolták. Kehidán a pártcsoportvezetőket Benyó István elvtárs, a pártszervezet titkára rendszeresen beszámoltatja és kioktatja, hogy milyen munkamódszerrel javítsák meg a hozzájuk tartozó párttagok viszonyát a pártmunkához. A hanyag és fegyelmezetlen párttagokat az alapszervezet pártfegyelmi elé állította, ahol szigorúan, kommunistához méltóan bírálták munkájukat. Pártfegyelmi eljárásban részesítette a zalacsányi, a zalaszentgróti és a gyülevészi pártszervezet az olyan párttagokat, akik nem hajtották végre a begyűjtési törvény teljesítését, elmaradtak a begyűjtésben és a mezőgazdasági munkákban. A fegyelmi bizottság határozatát taggyűléseken tudatosítják, hogy a párttagság helyes bírálatán keresztül ezek a párttagok helyre tudják hozni hibájukat. A párt ereje és tekintélye a tömegek kapcsolatában rejlik. Ahol erős a pártszervezet és a tömegek kapcsolata, ott a pártszervezet a legnehezebb feladatok végrehajtását könnyedén, biztosan tudja végrehajtani. Helyesen építette ki a tömegekkel való kapcsolatot a kehidai és a kallósdi pártszervezet. A kehidai pártszervezet a politikai iskolákra a párttagok mellett a legjobb pártonkívüli dolgozókat is bevonta. Köztük Kiss Kálmán holdas középparasztot, aki élenjár a begyűjtésben és a mezőgazdasági munkában, aminek elismeréséül a békegyűlés békebizottság elnökének válaszatotta meg. A pártszervezet Kehidán összeforrt a pártonkívüli dolgozók legjobbjaival, akik lelkesen sajátítják el a párttagokkal együtt a szocialista jövőjüket irányító elméletet. Ebben a községben a begyűjtési terv teljesítése mutatja a pártszervezet jó tömegkapcsolatát. A hízott sertés félévi beadása 90 százalék, a tej, tojás, baromfi, vágómarha 100 százalékon felül van teljesítve. A tömegekkel való kapcsolat megerősítése, megszilárdítása érdekében számos községben, Zalaszentgróton, Türjén, Zalakoppányban vasárnaponként gazdagyűléseket hívnak össze, ahol megvitatják a falu problémáit, ahol az élenjárók dicséretben részesülnek, a lemaradók pedig bírálatban. A járási pártbizottság egyik legfontosabb feladata az elkövetkező időben, hogy a DISz és az MNDSzszervezetekkel való jobb kapcsolaton keresztül még nagyobb eredményeket tudjon felmutatni járásunk. A pártépítő munka színvonalának emelése, a tömegszervezetekkel való foglalkozás, a tömegekkel való kapcsolat megerősítése törvényszerűen viszi előre a gazdasági munka eredményeit. A járásunk az elmúlt héten a begyűjtési minisztérium értékelése szerint a legjobb munkát végezte a szombathelyi járással együtt a hízottsertésbeadásban. A járás jelenleg a hízott sertés beadásában országos viszonylatban a 6. helyen áll a járások közötti versenyben. Mindez még nagyobb, még lendületesebb munkára kell hogy mozgósítsa járásunk minden kommunista és pártonkívüli dolgozóját. Az eredményeink további fokozásának feltétele pedig az, hogy a pártépítő munka színvonalának további emelésével biztosítsuk és növeljük járásunk eredményeit. Vég Ernő f. titkár h. A harcoló Korea hős asszonyai Irta: PAK DEN AJ, Sztálin-díjos, a Koreai Demokratikus Nőszövetség elnöke. Az amerikai agresszorok ellen vivott felszabadító háborúban a koreai nők a legtevékenyebben résztvesznek. Idős asszonyaink bátran küzdenek a partizánosztagokban, ápolónőként dolgoznak a fronton és a hátország a kórházakban, hadianyagot szállító vonatokat vezetnek, földet művelnek, ruhát varrnak a Néphadsereg számára... Az asszonyok százezrei foglalták el harcoló férjeik, fiaik, testvéreik helyét a munkapadok mellett, a rizsföldeken és ültetvényeken. Kim ír Szeri, népünk vezére mondta egyik beszédében: ,,Büszkék lehetünk asszonyainkra, akik a fronton küzdő férfiakat helyettesítve tevékenyen dolgoznak a falun és az iparban .. . Fáradtságot nem ismerő határtalan önfeláldozással, vállvetve a férfiakkal a végső győzelemért . Az egész ország ismeri a hős koreai asszonyokat: Cso Ok Hi és Ni Szu Bek partizánokat, Te Szun Ili-t, az első koreai női pilótát, Li Szun Nint és Tűk ,0in Bek ápolónőket, Pak Csun Vol mozdonyvezetőt, Tan Ur Szív szövőnőt, aki az asszonyok közül elsőnek kapta meg a Munka Hőse címet. De sorolhatnám tovább azoknak a nőknek a nevét, akik bebizonyították lángoló hazafiasságukat. Az amerikai gonosztevők a békés koreai lakosság tömeges kiirtására törekszenek. A Koreai Demokratikus Nőszövetség tömegmozgalmat indított annak érdekében, hogy gondoskodjanak azokról a gyermekekről, akik elvesztették szüleiket. Asszonyaink otthonukba fogadják és meleg szeretettel veszik körül az árvákat. A Fehér Ház és a Pentagon képzelték, hogy villámháborúval azt lerohanhatják hazánkat, hogy megrémítik népünket, gyorsan letörhetik akaraterejét és ellenállását. Hős férfiaink és asszonyaink azonban keresztülhúzzák számításaikat Szabadságszeretetük, a gyilkosok és rombolók elleni gyűlöletük erősebbnek bizonyult az amerikaiak fegyvereinél és állati terrorjánál. Az agresszorok aljas céljaik érdekében attól sem riadtak vissza, hogy a legbarbárabb, a legembertelenebb eszközökhöz, a baktérium-háborúhoz folyamodjanak. De ez az újabb gaztett sem töri meg akaraterőnket, illetünk árán is megvédelmezzük hazánk minden talpalatnyi földjét. Biztosak vagyunk győzelmünkben, mert velünk vállvetve harcolnak hős kínai önkéntesek, mert oldalunakon áll a béke zászlóvivője, a koreai nép legjobb barátja, Joszif Visszárionovics Sztálin. Vasárnap, 1952, junius 1 Albert Nordens A nyugatberlini viper a fessek Május 21-én nemzeti és nemzetközi jelentőségű per zárult le. Az a per, amely a vádlottak és tanúk vallomásaival, a rendelkezésre álló és elvitathatatlan bizonyítékanyaggal, nevek és címek nyilvánosságra hozatalával megmutatta, hogy Németországban ki zavarja a békét, ki öl meg mit sem sejtő védtelen embereket, ki akar káoszt előidézni a német életében. Képzeljük csak el, hogy egy csoport aljas bandita megkísérelné levegőbe repíteni a menetrend szerinti köhl-hamburgi vonatot. Képzeljük csak el, hogy egy gonosztevő az augsburg-nürnbergi Man-üzemek gépeit használhatatlanná akarná tenni és ezzel 20.000 munkást fosztana meg életlehetőségétől. Mit szólna ehhez Nyugat-Németország lakossága? Pedig ezt akarták csinálni a Német Demokratikus Köztársaságban. A merényleteket gyáraink gépei, vasutaink sinei, parasztgazdaságaink csűrjei, kulturházaink ellen a nyugatberlini amerikai körök közvetlen parancsára, az amerikai kormány hivatalos közegeinek pénzén, hadseregük és titkosszolgálatuk segítségével hajtják végre. A Kurtfürstendamm-on van annak a szervezetnek a székhelye, amely „Az embertelenség ellen küzdő harci csoport“ név alatt sorozatosan bűnöket követ el az emberiesség ellen. Ennek a szervezetnek minden egyes alkalmazottja — vezetőitől, Hildebrandt-tól (aki egyébként többezer dollárt sikkasztott el) és Tillichtől kezdve a legutolsó írnokig, — fizetését abból a százmillió dolláros alapból kapja, amelyet az amerikai kongresszus a béketábor országaiban elkövetendő bűnök céljaira megszavazott. A három bandita, aki szombat este elitélt bandavezérrel, Burianekkel a vasút elleni merényletet megrendezte, az ipari rendőrség tagja volt. Rendezett erkölcsű vidékeken a rendőrség arra való, hogy megakadályozza a bűnöket. Nyugat-Berlinben ez másként van. Ott az ipari rendőrséget robbanóanyaggal, kézi- és ködgrgánátokkal látják el, hogy vasúti merényletet kövessenek el. És ki látja el ? A CIC, a Counter Inteligense Corps, az amerikai titkosszolgálat, amely a három banditának és Burianeknek parancsot, robbanó anyagot, fegyvert és pénzt adott. Németországban bárhol követnek el bűnt az emberiség ellen, mindenütt az amerikai imperialistákra bukkannak. Tőlük érkeznek az utasítások, tőlük érkezik a pénz, tőlük jönnek a gengszterek, akiknek az a feladatuk, hogy pokollá tegyék a németek életét. A múlt azonban nem büntetlenül támadja a jövőt. Mi nem vagyunk azonosak a weimari köztársasággal, amely a fasiszta gyilkosokkal szemben a következő jelszót alkalmazta: Nem látunk semmit, nem hallunk semmit! A mi Német Demokratikus Köztársaságunkat más anyagból gyúrták. A mi államunk kikutatja a népellenes, külföld által felbérelt gyilkosokat, lecsap rájuk megsemmisítjük őket. A legfelső bíróság pénteki és szombati tárgyalása bepillantást engedett a mindenre képes és mindenre hajlandó alvilágba. A minden gátlástól mentes, felbérelt gyilkos banda ellen csak egyfajta védekezés lehetséges: Berlin demokratikus övezete és a Német Demokratikus Köztársaság férfiainak, asszonyainak és fiainak ébersége, akiknek úgy kell őrizniök üzemeiket, bányáikat, hajógyáraikat, gépállomásaikat és a nép minden vagyonát, ahogy a szülők őrzik gyermekük életét. A nép éber szeme mindent lát és segít népi rendőrségünknek, az állambiztonsági szerveknek az alvilági csürhe ártalmatlanná tételében. Az üzemek küldöttségei a tárgyalóteremben felháborodással hallgatták az emberi mivoltukból kivetkőzött vádlottak vallomásait, akik önként léptek az amerikai hóhérok szolgálatába. Mindenki meggyőződött arról, hogy a nyugatberlini viperafészekből ered azoknak a bűnöknek a sorozata, amely hetek óta foglalkoztatja a Német Demokratikus Köztársaság legfelső törvényszékét. A tárgyalás szünetében mindenhonnan és ismételten felhangzott a kérdés: mikor számolják fel végre a nyugatberlini gyilkos központot és mikor kezdődik rendes, békés élet, mikor lesz munka megélhetés mindenki számára és „Brandenburger Tor“-oin túl is. a Türelem! Ma levágták a nyugat- berlini polip karjait. Nincs messze az a nap, amikor a szörnyeteget teljesen ártalmatlanná teszik. Forrón izzó gyűlölet tölt majd el minden németet, amikor megtudja, hogy az amerikaiak "hogyan toborozzák rendszeresen a lezüllött elemeket és az elítélt háborús bűnösöket és hogyan bízzák meg őket üzemeink, vasutaink, gépeink és azokat kezelő emberek levegőbe röpítésével. Németországban azonban nem az amerikai gyújtogatók és bombamerénylők, az atombomba- és pestis-generálisok által terjesztett rémület fog uralkodni, hanem a békés építő munka. És minthogy a legjámborabb sem élhet békében, ha az nem tetszik a gonosz szomszédnak, tudniillik a Tillich-Hildebrandt-féle gyilkos bestiáknak és a nyugatberlini CIC-barlang többi lakójának, akkor ebből le kell vonni a következtetéseket. A mi Német Demokratikus Köztársaságunk, drága halottaira gondolva, akik a Hitler elleni harcban a békés és demokratikus Németországért estek el, attól a kívánságtól áthatva, hogy gyermekeink életét megvédje és békés életét biztosítsa, szilárd elhatározással, hogy hazánk egységét az amerikai kiharcolja. Imperialisták ellenére minden intézkedést megtesz népünk életének biztosítására Németország gyilkosaival szemben.“ Megjelent a „ Társadalmi Szemle” májusi száma A „Társadalmi Szemle" most megjelent májusi számának vezércikke. ..Sztálin szava — új erőforrás a békeharcban“. Sztálin elvtárs ■„A békéért“ című háború utáni beszédeiből és nyilatkozataiból összeállított gyűjteményes kötetéről Szántó Rezső elvtárs ír a lapban. A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet jelentőségével és eredményeivel foglalkozik Háy László elvtárs cikke. Csatár György elvtárs „A műszaki munkanormákról" című cikkében a miniszteri tanács áprilisban hozott határozatának jelentőségét és az ezzel kapcsolatos feladatokat tárgyalja. Teljes terjedelmében közli a folyóirat Pravda április 7-i számában meg ajelent nagyjelentőségű cikkét A drámairodalom elmaradásának leküzdéséről“. A ••Szemle,rovatban Rédei Jenő elvtárs „A dolgozók elnyomorodása a lökés világban — növekvő jólét a Szovjetunióban", Fülöp Ferenc elvtárs -A magyar régészeti kutatás eredményei" és Gömöri Endre elvtárs »A tuniszi nép harca a gyarmatosítók ellen a nemzeti függetlenségért“ cimmel irt cikket. A"Könyvismertetések" rovatában. Nagy János elvtárs foglalkozik RPalme Dutt -Merre tart India?" című könyvével. Közli a folyóirat Melnyikov elvtársnak „Egy brit katonatiszt feljegyzései“ címmel ’•Neue Zeit" április 16-i számában megjelent Ismertetését Richard Squires Terlinben és Moszkvában kiadott "A háború ösvényért" gér tuü köfiyvérék