Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-04 / 207. szám
PARt * Felkészült az új oktatási évre a nagykanizsai Magasépítő Vállalat pártszervezete A hallgatók kiválogatására, az oktatást előkészítő bizottság munkájára nagy figyelmet fordított Kucskó Ferenc elvtárs, a nagykanizsai Magasépítő Vállalat párttitkára. A pártszervezet vezetősége két előkészítő bizottságot alakított. Az egyik feladata a területen dolgozó kommunistákkal és a legjobb munkát végző pártonkívüliekkel való személyes foglalkozás volt. A másik bizottság feladata pedig a hivatalon belül és a helyi munkáknál dolgozó elvtársak felkészítése volt. A bizottságok tagjai a beszélgetések végeztével beszámoltak Kucskó elvtársnak a hallgatókkal folyt személyes beszélgetésről, s az oktatás megindulásáig még minden hallgatóval kétszer, háromszor elbeszélgetnek. Fontos feladata a pártvezetőségnek és elsősorban a párttitkárnak az ellenőrzés. Kucskó elvtárs több esetben A MUNKAHELYEKEN IS ELLENŐRZI a feladatok végrehajtását. Alkalomadtán egy-egy hallgatót meghív a pártszervezetbe s meggyőződik róla, hogy a bizottság megfelelően tárgyalta-e a hallgatókkal az új oktatási év feladatait. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bizottságok jól végezték feladatukat A pártszervezet vezetősége jól mozgósította a pártcsoportbizalmi ateat is az új oktatási év előkészítésére. Mozsolics József elvtárs, pártcsoport bizalmi pártcsoportértekezleten és röpgyűlésen ismertette a hozzátartozó hallgatók között a tanulás jelentőségét és fontosságát. Radics János elvtárs, pártcsoport bizalmi személyesen beszélgetett a csoportjához tartozó elvtársakkal és mikor a bizottság megkezdte munkáját, ő maga minden hallgatóról tudott megfelelő információt adni. Ezzel nagyban elősegítette és megkönnyítette a bizottság munkáját. A pártszervezet vezetősége az előkészítő bizottság javaslatát vezetőségi ülésen vitatta meg, ahová meghívták a propagandistákat is. A vezetőség AZ ELŐTERJESZTETT JAVASLATOKON TÖBB HELYEN módosított, olyanformán, hogy nem javasolták az olyan elvtársakat a SZKP történetét tanulmányozó oktatási formába, akik a másodéves politikai iskolát nem végezték el, hiszen nincs meg a politikai felkészültségük ezen a fokon tanulni. Ezután a vezetőség taggyűlésen ismertette, hogy jóváhagyta, vagy módosította-e egyes elvtársak beosztását az oktatásban. A pártszervezet vezetősége az oktatásig még hátralévő időt használja fel a további nevelő munkára. Ne pihenjenek meg eredményeiken, hanem biztosítsák, hogy a pártoktatási év előkészítése kapcsolódjon egybe a mindennapi élettel, a napi feladatok végzésével, a terv maradéktalan teljesítésével. E feladatok mellett a vezetőség adjon segítséget a DISzoktatás előkészítéséhez is, hogy a következő év a nagykanizsai Magasépítő Vállalatnál is a párttagság és a fiatalok eszmei szilárdsága fejlesztésének eredményes esztendeje legyen. Biológiai szakkör alakul Nagykanizsán A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat ez év tavaszán széleskörű programmot adott azok részére, akik természettudományokkal foglalkoznak. E munka biztosítására felhívta mindazokat, akik a természettudományok bármely ágát művelik, hogy szakkörökbe tömörülve az érdeklődőket rendszeresen tájékoztassák folyamatban lévő munkájukról, valamint a kor igényeinek megfelelően a tömegeket a természettudományos világnézetnek, tudományos eredményeknek megnyerjék. A szakkörök munkájába most Nagykanizsa város is bekapcsolódik, ahol megalakult a biológiai szakkör. Sikerült megnyerni mozgalomnak azokat a helybeli szakembereket, akiknek eddigi munkásságát a Magyar Tudományos Akadémia is nagyra értékeli, valamint azokat, akik szakmunkájukkal országos megbecsülést vívtak ki. Bekapcsolódtak a helybeli aquaristák is, akiknek tapasztalataira a szakkörök munkájában szintén szükség van. Csatlakoztak a természetkedvelők, kik erdőt-mezőt járva gyarapítják élettani ismereteiket. Most felhívással fordulunk mindazokhoz, akiket a szakkör munkája érdekel, illetőleg tevékenységükkel e munkát hajlandók támogatni, keressenek fel bennünket, kapcsolódjanak munkába. Azok pedig, akik bármely biológiai természetű kérdésre kívánnak választ, úgy dobják be pár sorban kérdésüket a kirakati levelesládába, a választ pedig vagy a Sztálin úton lévő gyógyszertár kirakatában rendezett állandó kiállításon elhelyezett táblán, vagy pedig az ugyanott feltüntetett helyen és időben tartott szakköri előadáson, vagy foglalkozáson részletesen adjuk meg. Ugyan a kirakatban folyamatosan bemutatjuk Nagykanizsa környékének élővilágát, lehetőleg úgy, ahogy tenyészetünk aktualitása kívánja. Bemutatjuk gyakoribb szobanövényeinket, gyógyszernövényeinket, a gyűjtést és felhasználást ismertetve. Mindezekkel kapcsolatosan felvilágosítást szívesen ad a szakkörvezető, Molnár Nándor, Néphadsereg-út 51. sz. alatt, este 8 óra után* A zalaegerszegi képzőművészeti szakkör várja a festészet és a rajz kedvelőit A télen és a nyár elején még működött a képzőművészeti szakkör Zalaegerszegen. Frimmel Gyula rajztanár volt az oktató és számosan hallgatták is a diákok. Felnőtteket ritkán tudott beszervezni. A téli hónapok alatt sok nehézséggel kellett megbirkózniuk. Nem voltmegfelelő munkatermük. Állandóan hurcolkodniuk kellett egyik helyről a másikra. Ha valahol akadt is egy nagyobb helyiség, olyan hideg volt, hogy ott dolgozni nem lehetett. A fiatalokban mégis volt lelkesedés, munkakedv. Szépen haladtak a munkában, Lukács Rudolf, általános iskolán tanuló szerényen megjegyezte: annyira jól dolgoztak, hogy még kiállítást is tudtak rendezni. A kiállítás jól sikerült és igen sok látogatója volt. Sokan, akik visszariadtak a nehézségektől, el is maradtak a szakkörből. Két hónapja teljesen szünetel a képzőművészeti kör munkája. Szó van arról, hogy az ősszel újra szervezik és megpróbálnak újabb tehetségeket bevonni, mert hiszen a szakkör tulajdonképpeni célja a tehetségek felkutatása. A szakkör vezetősége, elsősorban Frimmel Gyula rajztanár szívesen venné, ha a vidéki pedagógusok közül a tehetségesek szintén részt vennének a képzőművészeti szakkör munkájában. Csak még helyiséggel van baj. A megyei nép művelési osztály azonban megígérte, hogy biztosít számukra megfelelő termet. A képzőművészeti szakkör lelkes tagjai szeretnének szépen berendezett, kellemes, meleg teremben dolgozni a téli hidegekben. Bíznak népművelési osztály ígéretében, bízanak abban, hogy megkapják az ígért helyiséget. llőO tonna olaj tervenfeküli termelésével köszöntik a bázakerettyei olajmunkások a harmadik bányásznapot A kerettyei dombok lankásainál elterülő olajtornyok dolgozói becsülettel helytálltak a bányásznapi munkaversenyben. A brigádok, az egyes termelési részlegek nemcsak hogy tervüket teljesítették, hanem vállalásaikat is sokszorosan túlszárnyalták. A versenyszellem, amely a dolgozókban él , meghozta a gyümölcsét. A Budafai Kőolajtermelő Vállalat a bányásznap tiszteletére folyó versenyben az augusztus havi terv teljesítésénél 104,2 százalékot ért el. A harmadik negyedévre olajtöbbtermelésre tett felajánlásuk 400 tonna olaj volt, amelyet az alkotmányi munkaverseny hatalmas lendületének nyomán a várpalotai bányászok felhívására újabb 600 tonna vállalással egészítettek ki. A alkotmányi munkaverseny eredményei azt mutatták, hogy a bázakerettyei olajmunkások még ennél is többre képesek. Az augusztus 20-ra tett pótfelajánlásukat is 2 tonnával túlteljesítették. Az alkotmányi munkaverseny eredményeit igyekeztek zökkenőmentesen átvinni a bányásznap tiszteletére indított versenybe. Ennek nyomán augusztus 20-tól szeptember 1-ig vállalásukat már 1150 tonnára valósították meg. A nemes versengés során a Petőfi-brigád került az első helyre. A harmadik negyedévre tett eredeti vállalásában 50 tonna olaj többtermelését vállalta, de alkotmányunk ünnepére a felajánlását újabb 40 tonnával toldta meg. A jó munkaszervezés révén a szovjet olajtermelési tapasztalatok alapján ezt a vállalást szeptember 1-ig már 143 tonnára teljesítette. A Petőfi olajtermelő-brigád az elmúlt negyedévben a legutolsók között kullogott, tervét ritkán váltotta valóra. Bedő Lajos elvtárs, az új brigádvezető azonban az utóbbi két hónap alatt a legjobbak közé sorakoztatta fel a brigádot. Az olajtermelő brigádok között folyó versenyben méltó helyet foglal el a Kuczer-brigád, amely a harmadik negyedévre tett 100 tonnás vállalását 213 tonnára teljesítette. A jó versenymozgalom eredménye, hogy a többi brigád is tervszerűen váltja valóra az adott szavát. Az élenjárók között van a Béke- és Kossuth-brigád is. A Gazolin-telep dolgozói 60 tonna gazolin terven felüli termelését vállalták a harmadik negyedévben. Az újítók és a szovjet tapasztalatok alapján a bányásznapi verseny közben arról számoltak be, hogy terven felül szeptember 1-ig 566 tonna gazolint termeltek. Tizennyolc újítást alkalmaztak, illetve adtak be ezidáig a vállalt 6 helyett, amelyek bevezetése után megsokszorozódott a termelés. Kövesdi Ferenc olajmunkás egymaga 12 újitást adott be. A bázakerettyei olajmezők egyik legfontosabb ipari termelvénye a korom, amelyből nyomdafestéket, gyógyszert gyártanak. A koromgyáriak a havi tervüket 108,3 százalékra valósították meg és ezzel többezer kiló nyersanyagot adtak a hazának. A bányásznap tiszteletére 4000 kiló korom termelését vállalták terven felül. A legutóbbi értékelésük szerint ezt a felajánlásukat 5100 kilóra teljesítették. A tervek és a felajánlások túlteljesítése mellett a határmenti bázakerettyei olajmunkások a bányásznap ünneplésére készülnek. Jó munkájukért az a megtiszteltetés érte őket, hogy a dunántúli ásványolajipari vállalatok náluk tartják meg a III. bányásznapot. Felkészültek a vendégek fogadására. A kultúrterem külsejét és belsejét, ahol az ünneplést és a baráti találkozót tartják, már diszitik. Egésznapos sport- és kulturrendezvényekkel akarják szórakoztatni a vendégeket. Nagy az érdeklődés náluk, hogy üzemük melyik dolgozóját éri majd a „kiváló bányász" kitüntetés. Jól dolgoztak, jól harcoltak, így hát megvan erre minden okuk. N. E. 50.000 forintos beruházással hozzák rendbe a nagykanizsai Thury György múzeumot Nagykanizsán, nem messze a szovjet hősi emlékműtől, állt egy illett-kopott emeletes épület , a museum. Most ez az épület is újjászületik. A város egyik legelhagyalantabb épületéből a város egyik legszebb épülete lesz. A tatarozást az Épületkarbantartó KTSz dolgozói végzik. Szorgalmas és lelkiismeretes munkájukból napról.napra többet és szebbet mondanak az eredmények. Ez az egyemeletes ház a XVIII. században épült s a régi Kanizsa legszebb épülete volt. Államunk most 60.000 forintot fordít az épület rendbehozására. Az ajtókat eredeti formájukban a KTSz műbútorasztalosai készítik el. Az épület rövidesen visszakapja régi szépségét s október közepén már meg is rendezik benne, az első kiállítást. A földszinten két helyiségben, a MASZOLAJ Vállalat rendezi meg a földtannal, a föld történetével kapcsolatos kiállítását. Ez a két helyiség lesz a MASZOLAJ múzeuma. Az emeleten csiszolt szakbeli dolgokat állítanak fel. kőkor- Külön lesz a pénztörténeti kiállítás. Egy nagy helyiségben lesz történelmi kiállítás. Itt helyezik el a a kanizsai várat ábrázoló képeket s a vés kapitányával, Thury Györgygyel kapcsolatos dokumentumokat. A múzeumnak külön érdekessége a gazdasági fejlődés-mik dokumentálása és Zala megye néprajzának bemutatása. Az omladozó, régi ház helyén néhány hét múlva gyönyörű épület áll. Méltóm mondhatjuk róla: Nagykanizsa egyik büszkesége. Az előtte lévő teret, amely eddig el volt hanyagolva, ugyancsak rendezik, szépítik. Utolsókból elsők A RUHAGYÁRBAN a legrosszabb, a leggyengébb munkát a III-as gépterem 13—16-os szalagja végezte. Itt állandóan baj volt a minőséggel. Persze, minőségi hiányosságok a többi szalagnál is voltak, de korántsem akkorák, mint a 13—16-os szalagnál. Mi okozta az állandó elmaradást és a minőségi munkánál mutatkozó hiányosságokat? A hibát elsősorban is a kétlaki dolgozókban keresték. Ez nem is volt alaptalan. Aratás és cséplés idején előfordult, hogy azoknak a dolgozóknak, akik faluról jártak be, otthon még annyi idejük se volt, hogy a polyvát és a szalmatöreket kitisztítsák a hajukból. Ezzel azonban nem sokat törődtek a kétlakiak. Úgy gondolták, a gyárban lesz majd idejük arra is, hogy a hajukat rendbehozzák, sőt marad idő egy kis szunyókálásra is. Az igazán nem furdalta a lelkiismeretüket, hogyan teljesíti tervét a szalag, ha ők az otthoni fáradalmaikat itt pihenik ki. Arra sem gondoltak, hogy a 13—16-os szalag alaposan lerontja a gyár tervteljesítését és minőségi százalékát is. Voltak és még most is vannak olyan dolgozók a Ruhagyárban, akik a keresetüket csak mellékesnek számítják. Odahaza megvan mindenük. Ezek aztán nem is törődnek a gyár becsületével. Nagyrészt az ilyen dolgozókból kerültek ki azok is, akik a kormányprogrammot igyekeztek félremagyarázni s ezzel még jobban hátráltatni a gyár termelését. KÉSŐBB a Ruhagyár termelésénél mind mennyiségi, mind pedig minőségi vonalon általános javulás mutatkozott. A 13—16-03 szalag dolgozói azonban mit sem törődtek ezzel. A szalag munkája nem javult. Bár a szalagvezető azt mondta, mindent elkövet, hogy a dolgozókat öntudatra ébressze és megmagyarázza nekik, mily káros az ő rossz munkájait, mennyire hátrányosan befolyásolja a kormányprogramm megvalósulását. A párt és a szakszervezet is vizsgálta a hibákat s minden segítséget megadott, hogy a szalag munkája megjavuljon. Javulás? Semmi. Ment minden a régiben. A hibák mélyen gyökereztek s olyan hibák voltak, amelyeken csak a szalagvezető, vagyis elsősorban ő segíthetett volna... mert a hibák nemcsak a dolgozókban, hanem ehő sorban is a szalagvezetőben rejtőztek. Amikor ezt felismeri a gyár vezetősége, a 21—23-3 szalag vezetőjét, Süket Ferencet állították a tervét nem teljesítő és rossz minőségi munkát végző szalag élére. Annál a szalagnál, ahol Süket Ferenc előzőleg dolgozott, 138 százalékos átlagteljesítményt értek el s a minőségi teljesítményük is 99,7 százalékos volt. A rosszhiszeműek azt mondták, hogy a 13—16-os szalagot még Süket Ferenc sem tudja megjavítani. És Süket Ferenc nem is ígérgetett, csak annyit mondott: — Megpróbálom. Lehetetlen nincs. HAMAROSAN be is bizonyította, hogy nincs lehetetlen. — Az első napokban bizony nem ment jól a munka — mondja Süket Ferenc szalagvezető. — Ideges voltam én is. Bár megvolt az önbizalmam, csupán az idegesített, hogy hol és mikor találom meg a hibát. Azért lettem sztahánovista, mert a szalagomnál jól megszerveztem a munkát s így állandóan jó eredményt értünk el. Mindezt jól átgondoltam, szinte elemeztem, hogy mit is csináltam az előző helyen, hogyan is javítottam meg a munkát. Ekkor eszembe jutott, hogy először is arra törekedtem, hogy kiépítsem a jó kollektív szellemet s a másik, ami nagyon fontos volt: bíztam a dolgozókban. Ez volt tehát az első lépés, amit Süket Ferenc a szalagnál tett. Kiépítette a jó kollektív szellemet és bízott a dolgozókban. Mi következett ebből? Az, hogy a dolgozók is bízni kezdtek őbenne. Megállapította, hogy nem is olyan rosszak a szalag dolgozói, mint amilyennek mondják őket, csak tudni kell bánni velük. Ahogy aztán jobban megismerte a szalagot, az egyes dolgozók képességeit, jó tulajdonságait és hiányosságait, tudta már mit kell tennie. Átszervezést végzett. Állandóan figyelte a munkát. Amelyik dolgozó segítségre szorult, annak megmagyarázta, mit hogyan csináljon. Ha valahol szalagon belül elakadt a munka, a megkereste a hiba okát s mindjárt meg is adta a szükséges segítséget. Nem csupán szakmai magyarázatokat kaptak tőle a dolgozók. Süket Ferenc magyarázataiból nem hiányzott a politikai alátámasztás sem. A SZALAG dolgozói hamarosan megkedvelték. Meggyőződtek arról, ha ráhallgatnak, többet is kereshetnek s ami a fő, megértették, hogy a kormányprogramm nem holt betű, hanem olyan valami, aminek megvalósításához az ő jó munkájuk is szükséges. És mi történt? Az, hogy ma a 13—16-os szalag vezet a Ruhagyárban (HCS)