Állami Deák Ferenc gimnázium, Zalaegerszeg, 1920
példát mutatott mindenkinek s ezzel a példaadással biztosította az iskola rendjét, a tanítás és a tanulás zajtalan, csendes, de kitartó munkáját. A kötelességteljesítést és a hivatali erélyt tanártársai iránti jóakarattal, az iskolának és az ifjúságnak szeretetével párosította. Ezekkel a tulajdonságokkal érte el azokat a paedagogiai eredményeket, melyekre most, a nyugalom éveiben, boldog öntudattal tekinthet vissza. Tuczy János intézetünknek alapítása óta volt tanára s nagy része volt ennek felvirágoztatásában. A történelmet tanította a múlt nagy megértésével és a múltból a jövőbe néző tekintettel. A felfordulás és a nemzettagadás szégyenteljes napjaiban örömmel láttuk, hogy ifjúságunk hű maradt a hazához és a nemzeti hagyományokhoz s iskolánk régi tanulói között is alig akadt egy-egy megtévedt lélek. A nemzeti érzésnek ez a szilárdsága leginkább az ő lelkes, alapos, keresztény öntudattal teljes történelmi oktatásának volt az eredménye. Takács József 19 évig volt iskolánknak tornatanára. Lelkes és lelkiismeretes munkával iparkodott a „mens sana in corpore sano“ elvét valósággá erősíteni. A tornatanítás az ő kezében nemcsak a testedzésnek, hanem a jellemnevelésnek is erős eszköze volt. Tornatanítását harmonikusan egészítette ki énektanári működése, amellyel iskolai ünnepélyeinket feledhetetlenné tette. Az ő munkássága iskolánk nevelő munkájának igen kiváló és jelentékeny tényezője volt. Azt kívánjuk nyugalomba vonult kortársainknak, hogy a nyugalom éveit minél tovább és minél harmonikusabb megelégedésben élvezhessék s abban a reményben búcsúzunk tőlük, hogy csak a hivatalos kötelékek szakadtak meg közöttünk, de azok az érzelmi kapcsok, amelyek őket hozzánk és intézetünkhöz fűzték, továbbra is szilárdan megmaradnak. (S. D.) Somogyi Géza h. tanár, aki már a múlt tanévben is máro.-' 1-től az év végéig szabadságon volt, az idei évet is betegen kezdte. Erőltette a munkát, de beteg szervezete nem bírta. Kénytelen volt ismét félévi szabadságot kérni, melynek letelte előtt, 1921. márc. 24-én meghalt. Törekvő, szorgalmas és szép reményekre jogosító fiatal kartársat vesztettünk benne, aki még nehéz betegségében is tudományos önképzésén munkálkodott. Botár Imre r. tanár saját kérelmére a szolnoki áll. főgimnáziumhoz osztatott be s nov. 6 án távozott intézetünktől. Jónás Frigyes r. tanár még dec. hó elején távozott az intézettől, majd január hóban betegség cimén félévi szabadságért folyamodott s 1921. jul. 1-ével kezdődőleg nyugdíjaztatok. Göbel J. Árpád r. tanár saját kérelmére dec. 1-től a tanév végéig illetmények nélkül szabadságot kapott s helyettesítésére Kássa Gábor festőművész küldetett az intézethez h. tanári minőségben. Smida István menekült r. tanár, aki már a múlt évben sem térhetett vissza Besztercebányáról, ez évben is illetmények nélkül szabadságot kapott. Tornatanárt még ez évben sem kaptunk. Jámbor Miklós r. tanár volt szives a tornatanítást ellátni. Dr. Vida Sándor r. tanár a Rendtartás 86. §-a értelmében a tankar. kir. főigazgató úr 167/921. sz. rendeletével állandó igazgatóhelyettessé neveztetett ki.