Állami Deák Ferenc gimnázium, Zalaegerszeg, 1927
I. Hadúr, Ősmagyar Isten-eszmény irodalmunkban. Bessenyei György felléptéig szellemi életünknek hordozói és gyarapítói elsősorban a magyar egyházak férfiai, tudós papjai. Szellemük átterjed a literaturára is: egyetlen régi magyar írónk sem nélkülözi a vallásos élmény ihletét. Bessenyeivel azonban fordulat áll be: a magyarság nem egyházi, de nagyobb tömegében feltámad az érdeklődés a szellemi élet iránt s e réteg lassanként magához ragadja és lelkesen folytatja a nemzeti műveltség vezetését. De e változás nem forradalmi; nem söpri el a régi lelkiség nyomait és nem semmisíti meg eszmei tartalmát, hanem a régit tetemesen kibővíti, színesebbé és gazdagabbá teszi és a nemzeti élet hatékonyabb elemévé emeli. Teszi pedig ezt azáltal, hogy a humánumot és egyben a nemzeti elemet teszi főtárgyává. S ha szellemi életünk és irodalmunk eszmegazdagságában a legegyetemesebb vonások után vizsgálódunk, kétségtelen, hogy az elszánt munka és a folytonos nemzeti újjászületés gondolata a leguralkodóbbak, leghatékonyabbak és egyben a legnagyszerűbbek közül való. S míg az újult magyar hazán való folytonos munkálkodás lázasan folyik, állandóan figyelhetjük fejlődő irodalmunkat, mily szívesen elmélkedik és foglalkozik az első honalapítás nagyszerűségével — a múltból erőt és hitet merítvén. Így válik Árpád, a honszerzők és ,a magyarnak tartott Attila korszaka bőséges forrássá, amely gazdagon nyújtott anyagot irodalmunknak. Az őskor ismerete azonban halvány. Előre valószínű, hogy az új Magyarország nemzedéke sokban a saját lelkét vetíti vissza a távolmúlt ködös világába.* Hadúr, a pogány magyarság istene modern irodalmunk alkotása, melynek az ő alakja a legtermékenyebb vallásos mozzanata. ■ E rövid tanulmány nem sorolja fel az összes idevonatkozó költőket és műveket, még a vizsgálat alá vett 90 évről sem, melynek határai 1772, Bessenyei fellépte és 1882., Arany halála. Célja az, hogy egy fönséges fiktív alak vándorútját végigkísérje irodalmunk mondott részén. Figyeli a nagy költői feladat megoldását: milyen Istene lehetett a pogány magyarságnak? s milyen vonások alkotják fogalmi jegyeit? Hogyan küzd irodalmunk az ő alakjának művészi megjelenítéséért? Végül figyelmünk tárgya, hogy mikép tükröződik emberek és nemzedékek szelleme Hadúr álmithologikus alakján. Rajzában, mind fogalmi, mind szemléleti-művészi, mind pedig szellemtörténeti jegyek egybefonódnak, és ezért együtt vizsgáljuk és dolgozatunkban egybeforrasztjuk e három szempontot. *