Zala, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-01 / 180. szám
VILÁG PROLETÁRBA) EGYESÜLJETEK I mamám mm mm mm II1I¥, y ^ ,, JiPlI |||| 180. szám. ' jm Ém ||. MM áLfdOL íJrfMHfc ü±l> .jfwiich edrignii Miaiiia Bany Mflliafil A kormány beszámolója az országgyűlés előtt Hegedűs András elvtárs beszámolója Tegnapi számunkban közöltük Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke beszámolójának első részét, melyben iparunk fejlesztésének, A dolgozók életkörülményeinek megjavításában az áruellátás, a lakáshelyzet megjavítása mellett, nagy szerepe van a kulturális igények jobb kielégítésének — mondotta —, majd ismertette az elmúlt évben elért eredményeket. Jelentősen fejlődtek könyvtáraink, a mozik száma egy év alatt közel négyszázzal, a filmelőadásoké 42 000-rel növekedett. Elmondotta, hogy számos olyan jelentős intézkedés kidolgozása van folyamatban, amelyek meglevő kulturális intézkedéseink felhasználásának fokozását, a tanácsok hatáskörének növelését biztosítják. Január 1-től kezdve például a mozikat is közvetlenül a községi, a városi tanácsok kezelésébe adják át. (Taps.) — Ugyancsak kidolgozás alatt van több intézkedés, amelyek világhírnévnek örvendő zeneművészetünk támogatását és általában egész zenei életünk megjavítását hivatottak eredményezni. Az iskolai oktatásról, az ifjúság nevelésének kérdéséről szólva elmondotta: — Az iskolai oktatás számszerű adatait tekintve, általában elégedettek lehetünk az elmúlt évi eredményeinkkel. Fejlődés tapasztalható a középiskolák, főiskolák és egyetemek anyagi ellátottságában is, bár — a bizonyos kezdeti javulás ellenére — különösen az általános iskolai tanteremellátottság terén még igen komolyak a nehézségeink, és igen sok a pótolni valónk. — Ha közelebbről megnézzük az oktatás tartalmát, ha válaszolni próbálunk arra a kérdésre, hogy iskolai oktatásunk miként veszi figyelembe a társadalmi szükségleteket, akkor meg kell állapítanunk, hogy a munka neheze még előttünk van. Iskolai oktatásunk egész rendszere, módszerei és tartalma ma összehasonlíthatatlanul magasabb színvonalon áll, mint a felszabadulás előtt, s ez a fejlődés ma is tart: az általános iskolák alsó négy osztályában ez év szeptemberétől kezdve a mezőgazdasági termelés fellendítésének és a népjólét növelésének legfontosabb kérdéseiről szólt. A beszámolóját itt folytatjuk.) A kormány diákcsere keretében az idén mintegy kétezer diák külföldre való utazását tette lehetővé. Határozat született arra is, hogy évente — egy éves időszakra számítva — 35 fiatal kutató utazhasson külföldre három hónaptól egy évig terjedő tanulmányútra. A Minisztertanácsnak az a célja, hogy az ország anyagi erőihez képest segítséget adjon íróinknak, művészeinknek is, hogy műveik, művészi teljesítményeik széles körben ismertté, közkinccsé váljanak. Bízunk abban, hogy a Központi Vezetőség július 13—21-i határozata után az írók egy részével fennállott félreértéseink és nézeteltéréseink végképp eloszlanak és a jövőben semmi sem akadályozza, hogy íróink és művészeink alkotó munkájukkal az eddiginél eredményesebben szolgálják népünket, hazánkat, szocialista építésünket, életbe lép az új tanterv és megjelennek az első új tankönyvek, melyek kiváló pedagógusok munkájának és a több iskolában folyó több éves kísérlet eredményeként alakultak ki. Mégis meg kell mondanunk, hogy az Oktatásügyi Minisztérium több kérdésben nem tett meg mindent, amit meg lehetett, és meg kellett volna már tennie. Elsősorban a politechnikai oktatás bevezetése körüli huzavonát szükséges itt megemlíteni. Az ifjúság szocialista nevelésének egyik döntő részét alkotó politechnikai oktatásnak általános- és középiskoláinkba való bevezetése halaszthatatlanul sürgős feladat! Ezért a kormány már a legközelebbi jövőben széleskörű vitát kíván rendezni, amelyben illetékes minisztériumaink, pedagógusaink, párt-, ifjúsági- és tömegszervezeteink, tudományos és kulturális életünk legjobbjainak részvételével tisztázzuk a politechnikai oktatás terén előttünk álló legfontosabb elméleti kérdéseket és gyakorlati tennivalókat. Hangsúlyozta, hogy a szocialista demokratizmus fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű az országgyűlés munkájának megjavítása. A Minisztertanács a jövőben minden olyan kérdést, amely törvény útján való rendezést igényel, az országgyűlés plénuma elé akar terjeszteni, s már a törvények előkészítésének kezdeti szakaszában kikéri az országgyűlés különböző szakbizottságainak véleményét. A Minisztertanács gondoskodni kíván arról is, hogy a képviselők által felvetett kérdéseket a minisztériumokban, a különböző hivatalokban nagy gonddal vizsgálják meg és ezekben a lehető legrövidebb idő alatt érdemi döntést hozzanak, s erről az országgyűlési képviselőket értesítsék. A Minisztertanács kötelezte a tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy minden fontosabb kérdést a tanácsülés plénuma elé terjesszenek eldöntésre. A testületi vezetés erősítése az államhatalmi és államigazgatási szervekben természetesen nem jelentheti az egyéni felelősség, az egyszemélyi vezetés háttérbe szorítását, vagy csorbítását. Az egyéni felelősségnek a továbbiakban is érvényesülni kell, sőt az eddiginél fokozottabban kell érvényesülnie. A termelési terveket illetően a Minisztertanács úgy határozott, hogy fenntartja a kötelező tervek rendszerét, de ugyanakkor tovább csökkenti a tervekben foglalat mutatók számát és a tervek részletezését minél nagyobb mértékben a megrendelő, illetőleg a termelő vállalatokra bízza. A termelés, a begyűjtés, az export-import és az ellátás tervmutatóit 1957-re az elmúlt évhez viszonyítva, egyharmadával csökkentjük. A napokban egyszerűsítette a Minisztertanács a mezőgazdasági termelés tervezését olymódon, hogy a jövőben csak az állam felé történő értékesítési feladatokat, valamint a kenyérgabona vetésterületét hagyja jóvá. Megszüntettük az átlagtermésre, az átlaghozamokra, a vetésterületekre és a szocialista szektorban a létszámokra történő tervezést és tervjóváhagyást. Ezzel lehetővé tettük az önálló, a helyi sajátosságokon alapuló üzemi és helyi tervek készítését. A Minisztertanács a közelmúltban jelentősen növelte a tanácsok költségvetési, pénzes létszámgazdálkodási hatáskörét, növelte a tanácsok érdekeltségét a bevételekben, a helyi vállalatok irányításában és úgy határozott, hogy a helyi vállalatok által elért évi nyereségtöbblet teljes egészében a jó eredményt elért vállalatoknál, illetve a helyi tanácsoknál marad. Egyidejűleg a Minisztertanács elrendelte mindazoknak a minisztériumi vállalatoknak a tanácsok felügyelete alá való helyezését, amelyek a helyszínről gazdaságosabban és könynyebben irányíthatók. A Minisztertanács — a párt kezdeményezésére — az állami élet demokratizmusának fejlesztését, az ügyintézés egyszerűsítését, az irányítás hatékonyabbá tételét tartjafeladatának, nem pedig a minden áron való átszervezést és nem is a létszámcsökkentést. Az ügymenet egyszerűsítése, a hatáskörök leadása az alsóbb szervekhez természetesen a létszám csökkentésével jár és bizonyos szervezeti változtatásokat is szükségessé tesz, de a kormány helyesen nem a létszámcsökkentést tartja a legfontosabbnak, mert ez utóbbi a túlzott központosítás jelentős csökkentése, az ügyintézés egyszerűsítése és a párhuzamosság felszámolása nélkül továbbra is magában hordja a létszám növelésének lehetőségét. A Minisztertanács meszszemenő és körültekintő intézkedéseket kíván tenni annak érdekében, hogy azok a dolgozók, akik az egyszerűsítés során elkerülnek régi munkahelyükről, szervezetten kerüljenek új munkahelyekre. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júliusi határozata értelmében behatóan foglalkozunk a területrendezés kérdéseivel és az egyes érdekeltekkel történt alapos megvitatás után a Minisztertanács ez év őszén az országgyűlés elé terjeszti ezirányú javaslatát azzal, hogy a területrendezést 1957. január 1-ig végre tudja hajtani, járuljanak hozzá az előbb említett célkitűzések megvalósításához. Mindezeken túl szükséges az is, hogy harcoljunk az úri Magyarországról reánk maradt terhes örökség, a kijárás, a protekciózás, a részrehajlás ellen. A legsúlyosabban el kell ítélni az olyan eseteket, amikor állami funkcionáriusok hatalmukkal visszaélve, személyes ismeretség, rokoni vagy baráti kapEhhez hozzájárulnak azok az intézkedések, amelyeket a Központi Vezetőség július 18— 21-i ülésének határozata értelmében a Minisztertanács tenni kíván, felülvizsgálva mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az osztályharc kiélezettebb szakaszában foganatosított. A Minisztertanács e munka során úgy határozott, hogy mindazokban a városokban — tehát Budapesten, Miskolcon, Sztálinvárosban, Várpalotán és Komlón — ahol eddig csak külön engedéllyel lehetett letelepedni, a letelepedés, illetve állandó lakosként való bejelentkezés engedélyhez kötését eltörli. A népi-nemzeti egység megteremtését elősegíti — mondotta a továbbiakban —, hogy az elmúlt nyolc hónap alatt kedvezően alakult az állam és az csolatok alapján elfogultan döntenek az eléjük kerülő kérdésekben. Ugyanígy el kell ítélni azokat, akik beosztásukkal visszaélve kijáróként lépnek közbe egyéni ügyekben. A szocialista demokratizmus kiszélesítése, az alsó szervek hatáskörének növelése elősegíti a népi-nemzeti egység további megerősödését, egyházak közötti viszony. Országunk belpolitikai helyzete ma olyan, hogy kedvező lehetőségek vannak népi demokratikus rendszerünk további megszilárdítására, arra, hogy minden becsületes dolgozót tehetségéhez és tudásához mérten bevonjunk a szocializmus építésébe. A népi-nemzeti egység megteremtése érdekében a kormánynak és valamennyi állami szervnek a legszorosabban együtt kell működnie a dolgozók tömegmozgalmával, a Hazafias Népfronttal és a tömegszervezetekkel, mindenekelőtt a szakszervezetekkel és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége szervezeteivel. Az eddiginél gyakrabban kell segítségüket kérni és az egyes feladatok megoldásában jobban figyelembe kell venni javasalataikat és kezdményezéseiket. Harmincöt fiatal kutató megy külföldi tanulmányútra Új túraterv, új tankönyvek az általános iskolák alsó négy osztályában Budapesten és más városokban megszűnik a letelepedés engedélyhez kötése Új alapokra helyezik a tanítóés óvónőképzést A kormány az új rendszerű oktatás megalapozása érdekében intézkedéseket tervez a tanító és óvónőképzés új alapokra helyezésére. A közeljövőben a Minisztertanács elé kerülő tervezet szerint tanító- és óvónőképzőbe csak a gimnáziumi érettségi után vesszük fel a hallgatókat, akik újabb kétéves tanulmányi idejük leteltével az eddiginél szélesebb és alaposabb tudással állhatnak tanítványaik elé és kapcsolódhatnak be a népművelési munkába. Ugyancsak előkészítés alatt van a tanárképzés megjavítására, a képzés idejének 5 évre való felemelésére irányuló javaslat is. Már az 1956—57-es tanévre vonatkozóan megkezdődött azoknak a tankönyveknek a kicserélése, amelyeken a dogmatizmusnak, a vulgarizálnak, a káros személyi kultusznak kirívó példáival találkozunk. Emellett — az új tantervek bevezetéséig is — oktatásügyi szerveink felülvizsgálják a közép- és felsőoktatási tankönyveket, jegyzeteket, tanterveket és programokat, hogy azokat a tudomány követelményeinek megfelelően fejlesszék tovább. — A Minisztertanács fontosnak tartja, hogy tevékenységében — és a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak munkájában is, azaz az egész államigazgatásban — a kulturális és oktatási kérdéseknek az eddiginél nagyobb súlyuk legyen és hogy ezek a kérdések ne szoruljanak háttérbe a gazdasági építés feladatai mellett. Intézkedések az állami szervek munkájának megjavítására, a szocialista demokratizmus fejlesztésére Ezután részletesen ismertette az állami szervek munkájának megjavítására, a szocialista demokratizmus fejlesztésére irányuló intézkedéseket. Az országgyűlés megvitatta és elfogadta a Minisztertanács elnökének beszámolóját A törvényesség további megszilárdításáért A helyi szervek hatáskörének növelésével tovább nő a szocialista törvényesség biztosítását szolgáló intézkedések jelentősége, ezért az igazgatási apparátus minden dolgozóját törvényeink tiszteletére és megtartására kell kötelezni és nevelni. Az elmúlt években — az 1953 júniusát megelőzően — állami szerveink és ezek között elsősorban az államvédelmi szervek, valamint a rendőrségi, ügyészségi és bírósági szervek sok becsületes dolgozót alaptalanul vádoltak és ítéltek el ártatlanul, vagy pedig túlságosan szigorú ítéleteket hoztak olyan cselekményekért, amelyekért enyhébb elbírálás járt volna. Az elmúlt időben az igazságügyi szervek, a belügyi szervekkel és a Legfőbb Ügyészséggel együttműködve sok igazságtalanságot tettek jóvá. Ezekről a kérdésekről egyébként a Népköztársaság Legfőbb Ügyésze részletesen beszámol. Az elkövetkező időben a Minisztertanács egyik legfontosabb feladatának tartja olyan további rendelkezések kidolgozását, amelyek biztosítják a szocialista törvényesség maradéktalan megvalósítását az élet minden területén. Beszámolt Hegedűs elvtárs a készülő törvénykönyvekről, a lajstromos választási rendszer helyébe lépő egyéni, kerületi választási rendszer előkészítéséről, majd így folytatta: A jogalkotási munka megjavítása természetesen csak egyik előfeltétele a szocialista törvényesség bizotsításának, hiszen a korábbi törvénytelenségek is nagyrészben az érvényben lévő törvényeink megszegésével álltak elő. Ezért intézményesen biztosítani kívánjuk törvényeink megtartását. Ennek során intézkedtünk az államvédelmi és rendőrségi szervek fokozottabb ellenőrzésére. A Minisztertanács úgy rendelkezett, hogy megszünteti a külön bíróságok különböző felügyeleti szerveit és valamennyi bíróság működése feletti szakfelügyeletet az igazságügyminiszterre bízza. A Minisztertanács fontos feladatának tartja a helyes bírói ítélkezési gyakorlat kialakításának biztosítását is, bíróságainknak úgy kell ítélkezniük, hogy a kiszabott büntetés egyezzen a dolgozók igazságérzetével, minden arányban álljon a cselekménnyel. Több, idevonatkozó, készülő intézkedés ismertetése után hangsúlyozta: a Minisztertanács messzemenő és sokoldalú intézkedésekkel harcot indít az állami szervek törvénytelen intézkedései ellen, ugyanakkor felhívja a dolgozókat arra, hogy magatartásukkal ,a törvények betartásával, az állampolgári kötelezettségek teljesítésével Kormányunk arra törekszik, hogy hozzájáruljon a nemzetközi légkör enyhítéséhez Hegedűs elvtárs ezután rátért a Magyar Népköztársaság külpolitikájának ismertetésére. Hangsúlyozta: kormányunk arra törekszik, hogy hozzájáruljon a nemzetek közötti feszültség enyhüléséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének a megjavításához és ily módon a tartós béke fenntartásához. Népünk alapvető érdekei megkövetelik, hogy békeszerető politikát folytassunk. E célkitűzés vezette a kormányt, amikor az elmúlt heti ülésén a párt javaslatára elhatározta, hogy a hadsereg létszámát újabb 15 000 fővel csökkenti. Ez a csökkentés — többek között — azt is jelenti, hogy az elkövetkező évben honvédelmi kiadásokra mintegy 35 százalékkal kevesebbet fordítunk, mint 1953-ban. Ugyanakkor a kormány tudatában van annak, hogy a háborús provokáció veszélye még nem múlt el. Erre figyelmeztet bennünket az a tény is, hogy csupán ebben a hónapban négy ízben sértették meg hazánk légiterét nyugati irányból mélyen behatoló katonai repülőgépek, köztük lökhajtásos bombázógépek is. Tovább folytatódik a különböző célzatú ballonok küldése Magyarország légiterébe, ami alig pár héttel ezelőtt újabb áldozatot, egy pilótánk halálát követelte meg. A magyar kormány az elmúlt héten tiltakozott az Amerikai Egyesült Államok kormányánál , amelyet ezekben a cselekményekben véleményünk szerint a felelősség elsősorban terhel. Tudatában vagyunk azonban annak is, hogy a tiltakozó jegyzékek egyedül nem elégségesek, ezért a kormány kötelességének tartja, hogy szorosan együttműködve a szocialista tábor országaival, elsősorban a Szovjetunióval, korszerűsítse hazánk védelmét, különösen légvédelmét, és hadseregét a szocialista haza szeretetére nevelje. (Taps.) A kormány a haza iránti szent kötelességének mindenkor eleget is tesz! Külpolitikánk megingathatatlan alapja a szocialista tábor országaival való őszinte barátság Értékelve a kormány elmúlt félévben végzett külpolitikai tevékenységét szükségesnek tartom aláhúzni, hogy — híven külpolitikánk eddig is követett irányvonalához —, a Magyar Népköztársaság külpolitikájának megingathatatlan alapja a szocialista tábor országaival való őszinte barátság, gyümölcsöző együttműködés és szoros szövetség volt és marad a jövőben is. (Taps.) Az imperialista propagandaszervek az utolsó hónapokban — mióta a nemzeti sajátosságok fokozottabb figyelembevételének kérdése előtérbe került, azzal igyekeznek zavart kelteni, hogy időnként más és más baráti országot igyekeznek úgy feltüntetni, mint követendő példát. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartjuk kihangsúlyozni azt, hogy mi minden szocializmust építő ország népétől sokat tanulunk, sőt bizonyos területeken tanulunk a fejlett technikával rendelkező tőkés országoktól is. De a mi számunkra a követendő példakép mindenekelőtt a Szovjetunió és az marad a jövőben is. (Hosszantartó taps.) Ezután szólott azokról a kölcsönös erőfeszítésekről, amelyek a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti kapcsolatok fejlesztésére irányultak. Pártunk Központi Vezetősége legutóbbi ülésén kezdeményezően lépett fel a Magyar Dolgozók Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti kapcsolatok rendezésének a kérdésében. Ezeknek kapcsolatoknak a megteremtése elősegíti, hogy a két kormány, a magyar és a jugoszláv nép között is még sokoldalúbb, meleg baráti viszony alakuljon ki — hasonlóan azokhoz a kapcsolatokhoz, amelyek a két ország között mindkét nép javára a felszabadulás után, egészen 1948-ig voltak. Hangsúlyozta, hogy a kormánynak a szocialista tábor (Folytatás a 2. oldalon)