Zala, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-26 / 201. szám
ZALA Ismét felfelé ível a Göcseji Partizán útja Jó néhány hónappal ezelőtt egy bíráló cikk jelent meg a Zalában a becsvölgyei Göcseji Partizán Tsz-szel kapcsolatban. A cikk az elnök munkáját, magatartását bírálta. Ebben az időben rosszul ment a munka a termelőszövetkezetben. Pedig a tsz már a megalakulása első évében bebizonyított, hogy életképes, fejlődőképes, megvannak az adottságai, hogy jó eredményeket érjen el. A cikk megjelenése után Miles István, a tsz elnöke szóban és írásban közölte, hogy nem ért egyet a bírálattal. Annak csak kis részét ismerte el. Azonban, ha nem is értett egyet a bírálattal, örvendetes jelenségképpen, a hibák hamarosan kezdtek eltűnni s mind jobban javult a viszony a tagság és az elnök között. A tsz javára kell írni, hogy azokban a napokban sem állt meg itt az élet, amikor saját hibájukból árnyék borult a Göcseji Partizán névre. A tsz tagjai nem rakták le a szerszámaikat, arra pedig még álmukban sem gondoltak, hogy kilépjenek abból a sokat ígérő tszből, amely már kezdetben oly jól indult. . Az utóbbi időben az a hír járta, hogy az ellentétek elsimulása után igen jól indult a munka ebben a termelőszövetkezetben. Ez a hír indított bennünket arra, hogy meglátogassuk a Göcseji Partizánt. Látogatásunk alkalmával először is azt kutattuk, minek tulajdonítható, hogy megjavult a munka. Hát azzal azért még nem dicsekedhetünk, hogy most már minden rendben'' van — jelentette ki az egyik alacsony termetű, piros arcú, időseb tsz-tag. — Vannak még hibák. Akad egy-két tag, aki csak a készet várja. Sokat beszél keveset cselekszik. * Az igaz, hogy a többség nagyon jól dolgozik. Egy másik tag arról beszélt, hogy azóta zökkentek ismét a rendes kerékvágásba, amióta Szanati István a brigádvezető. Szanati régebben a tanácsnál dolgozott de visszajött a tszbe. Igen hasznos ember. Az elnökkel reggelenként megbeszélik a teendőket, a továbbiakat aztán ő intézi. Látogatásunk alkalmával nehéz lett volna tisztázni, hogy mennyiben volt helytálló a bírálat, amely néhány hónappal ezelőtt érte ezt a termelőszövetkezetet, elsősorban is az elnököt. Miles István azt mondotta, csak 30 százalék igazság volt a bírálatban. A párttitkár, Nagy Károly elvtárs 40 százalékot, az egyik tsz-tag pedig 50 százalékot ismert el. Az egész dologban azonban az a legjobb, hogy azóta ezt az 50 százalék hibát is kijavították. Az elnök kétlaki volt. Azóta már az összes földjét bevitte a tsz-be s nagy igyekezettel munkálkodik, hogy a 330 hold közös terület minél jobban jövedelmezzen a tagságnak. Amikor az éjjeli esőtől feláztatott ragadós úton megérkeztünk a tsz-be, éppen előleget osztottak, az elnök pedig a reggeli autóbusszal bement Egerszegre, hogy 10 ezer forintot hozzon a bankból, mert nem csak gabonát, hanem pénzt is akarnak osztani a tagságnak. Ha azonban nem is volt itt az elnök, nem okozott gondot, hogy ki válaszol majd kérdéseinkre. Nagy Károly párttitkár, Szabó Sándor agronómus, Szanati István brigádvezető, Kovács János, Nagy István fogatos, Gergye Kálmán szarvasmarhagondozó, Tóth Józsefné, Tóth Istvánné, Lendvai Erzsébet könyvelő, s a többiek, akik itt voltak, minden kérdésre megadták a választ. Mindjárt azzal kezdték, hogy az idén nem termett annyi búzájuk, mint amennyit vártak. Tavaly jóval 10 mázsán felül volt az átlag, de az idén csak 7,50-nel fiztett a búza és a rozs is. Aztán nehogy eszünkbe jusson lebecsülni a tsz-t, Nagy István mindjárt hozzátette: — Azért az idén is bebizonyítottuk, hogy a tsz mégis csak más, mint az egyéni gazdálkodás. Az egyénieknél nem igen termett több holdanként 5—6 mázsánál. A takarmánygabonára pedig egyáltalán nem panaszkodhatunk. A zab megadta holdanként a 12, az árpa pedig a 11 mázsát, Lendvai Erzsébet mindjárt felorolta, miből mennyi előleget osztanak. — Búzából 2 és fél, rozsból 1, zabból is 1, árpából pedig 1 és fél kiló előleget adunk egy munkaegységre. — Kik kapják a legtöbbet? — kérdeztük. A kérdésen többen is mosolyogtak. Világos, hogy a legtöbbet azok kapják, akik legtöbbet és legjobban dolgoztak. Először is Németh János juhász nevét említették. Németh csak búzából kap 11 mázsa 50 kiló előleget. Az öszszes gabona előleg, ami ma már az ő padlásán van: 27 mázsa 60 kiló. Azonban Horváth Gábor sem panaszkodhat, 20 mázsa 40 kiló gabona előleggel várja a zárszámadást, amikor majd a többi járandóságát is megkapja. Gergye Kálmán, Kovács János, Nagy István, Szanati István és a többiek is meg van elégedve a jó eredménnyel. Azt mondják, csak akkor érezték volna meg igazán ennek a mostoha esztendőnek a csapását, ha egyéniek volnának. Csupán Kovács János panaszkodott, de ő sem másért, hanem azért, mert nem kapott még építőanyagot. Egy szépistállót akar építeni a háztáji állatok számára. Amikor szóba került az építőanyag, valósággal túlbeszélték egymást. Gergye Kálmán is házat akar építeni, s Szanati István is most épül. Azt mondják, egyelőre nagyon csendes emberek lennének, ha kapnának 25 mázsa cementet. A többi építőanyag többé-kevésbé megvan már. Persze, azért fordultak elő más panaszok is. Tóth Istvánná azon panaszkodott, hogy nincs elegendő pénze, özvegy, csak egyedül keres. Egyébként Tóthné csatlakozott azokhoz is, akik az építőanyag miatt panaszkodtak, mert Tóthné is építkezni akar. Egy másik asszony, Tóth Józsefné egy kis ideig hallgatott, aztán amikor a másik Tóthné ismét arról kezdett beszélni, hogy nincs elegendő pénze, megjegyezte, hogy ő is egyedül dolgozik, mert a férje már egy év óta beteg s mégis van neki még a tavalyi gabonából is — pedig most ő tartja a férjét is, meg két öreget és három gyereket. Valaki vigasztalni kezdte az előbbi Tóthnét. — No, már nem soká lesz pénz nélkül, az elnök pénzért ment Egerszegre. Tízezer forintot hoz, abból magának is jóformán jut. — Kell is jutni — válaszolta Tóthné — a múlt hónapban 37 munkaegységem volt. A panaszok hamar elülnek. Ehelyett arról kezdtek beszélgetni, hogy ki vágott a télen két hízót, s hogy ki mennyi terményt és pénzt visz haza a zárszámadás után. A munkaegység értéke előreláthatólag 35 forint lesz. Aki dolgozott, jól megtalálja a számítását, a Göcseji Partizánban pedig majdnem mindenki jól dolgozott. Elmondták, hogy a Júliáikkal első díjat nyertek a kiállításon, aztán megmutatták az egyik istállójukat, amitlókastély-nak neveznek. Tavaly építették. 21 férőhelyes. Most még nem kell nekik ekkora lóistálló, de ők a jövőre is gondoltak. Sok lovat akartak. Hogyan is juthatott volna eszükbe tavaly, amikor ez az istálló épült, hogy az idén már Zetort igényelnek. Ha pedig egyszer majd megkapják a Zetort, kevés lóra lesz szükségük. Jövőre juhhodályt és egy 100 férőhelyes sertésszállást akarnak építeni. A szarvasmarha istállójuk egyelőre megfelel a 39 darab szarvasmarhájuknak. 17 darab tehenük van. A fejési átlag 8 liter. Ez a szép eredmény Gergye Kálmán szarvasmarha gondozó jó munkáját dicsére. Amíg nem ő gondozta a teheneket, csak 4— 5 liter volt a fejési átlag. Azt hisszük, felesleges volna ismét visszatérni arra, hogy hány százaléka volt igaz a bírálatnak, ami ezt a tsz-t érte. Tény, hogy voltak hibák, de ezeket a hibákat kijavították s azóta nagy léptekkel indult el a fejlődés útján ez a kis tsz, amely itt él a nagy dombok között, Göcsej szívében. Bázakerettye áruellátásáról Bázakerettye kereskedelmi helyzetével, illetve áruellátásával szeretnék foglalkozni. Az utóbbi időben komoly változás állt be a község hús-, zsír- és kenyérellátásában. A dolgozók rendszeresen tudnak vásárolni a hentesüzletben, a kenyér minősége is jó, hosszú idő óta egyetlen kifogás sem merült fel ellene. Általában tehát a legfontosabb cikkek ellátásával meg vagyunk elégedve. Az elmondottak mellett azonban sok hiányosságot is találunk, amelyeknek megjavítása nagyon fontos volna. Legelőször a földművesszövetkezetet említem, amelynek a község zöldség- és gyümölcsellátását kell, illetve kellene biztosítani. A Nagykanizsai Földművesszövetkezet nem tudja kielégíteni a bázakerettyei igényeket. Nagykanizsáról olyan árut küldenek, amit ott nem tudnak eladni. Többször előfordul az is, hogy Bázakerettyére csak akkor szállítanak, ha Nagykanizsán a piacot is és a földművesszövetkezet üzleteit is ellátják friss zöldségfélével és gyümölccsel. Miután rendszeres és olcsó piacot évek óta nem tudtunk megszervezni, a zöldség- és gyümölcsellátás kizárólag a földművesszövetkezetre hárul, az pedig képtelen megfelelő mennyiségű és minőségű árut adni. Az áru minőségét rontja az, hogy a földművesszövetkezetnek nincsen pincéje, ahol tárolni tudná az ideszállított árukat. Nem kielégítő a tejellátás sem. Az utóbbi időkben többízben előfordult, hogy a tej megsavanyodott, vagy összement. Jó ideig nem kaptunk tejet a csecsemők részére sem. Rossz a község ellátása tejtermékekkel is. Utoljára a Vendéglátóipari Vállalatról szeretnék írni. Igaz, hogy nem tartozik a legfontosabb áruellátási problémák közé, mégis szükséges, hogy az italbolt munkájáról szóljak. A Vendéglátóipari Vállalatot az jellemzi, hogy belenyugodtak a jelenlegi helyzetbe, nem akarnak változtatni rajta. Nem tartják fontosnak, hogy milyen állapotban van az üzlet, hogy a sörellátás nem kielégítő, hogy nincsen pince és raktárhelyiség, hogy a bolt környezete nem valami bizalmat keltő, hogy az ablak alatt folyik el a szennycsatorna, stb. Mindezezeket természetesnek veszik és nem igyekeznek változtatni rajta. Nem tatarozzák és nem csinosítják az épületet. A kiszolgálás sem megfelelő. Ha például a megszokottnál több vendég van, akkor az asztali kiszolgálás igen lassú. Érthetetlen az is, hogy amióta a Nagykanizsai Sörgyár megkezdte a szállítást rosszabb a sörellátásunk mint amikor kevesebb sört termeltünk. Azelőtt egy hónapban 110 hektoliter sört kaptunk, mióta pedig Nagykanizsa szállítja, csak 60 hektolitert kapunk, ami annyit jelent, hogy mindössze fél hónapig van sör az italboltban. Ha sör nincs, lehet bort kapni, de ebből is csak egyfélét, 21 forintosat. Sürgősen változtatni kellene ezeken az állapotokon. Helyes volna, ha a megyei tanács vb. kereskedelmi osztálya — a községi tanács többszöri felhívását ügyelembe véve — napirendre tűzné a bázakerettyei italbolt helyzetének és az áruellátásban meglévő hiányosságok megszüntetésének tárgyalását. Jó volna, ha azok az elvtársak is nagyobb gondot fordítanának az áruellátás megjavítására, akik közvetlenül felelősek az üzletek, boltok vezetéséért. Iványi József vb. elnök További fejlődés előtt a Zalaegerszegi Gyantagyár A megye egyik legkisebb üzeme a Zalaegerszegi Gyantagyár. Több millió forint termelési értéke azonban vetekedik a nagyobb üzemekével. A gyanta mellett gyártanak terpentint, sörszurkot, s kizárólagexportra készül a fenyőolaj. Az üzem azonban napról-napra új gyártmányok előállításával kísérletezik. Most például a fenyőolajnak lepárolt fenyőtűből a gumigyártásban használt fenyőkátrányt készítik Ezt az anyagot eddig külföldről importáltuk. A jelenleg folyó kísérletek igen biztatóak, s remény van arra, hogy az itt előállított fenyőkátrány a gyakorlatban, a gumigyártásban is beválik. Nagy távlatok az üzem előtt A gyantagyártásnak, valamint a fenyőfából előállítható olajoknak és egyéb gyártmányoknak igen nagy jövője van. A jelenleg gyártott fenyőolaj a legkeresettebb cikkek közé tartozik a külföldi pacokon. A gyanta és terpentin nélkülözhetetlen alapanyaga a papír- és festékiparnak. A sörszurok a sörgyártás fontos anyaga. Ma már annyit gyártanak belőle, hogy az egész ország szükségletét ki tudják elégíteni. " , A dunántúli erdők különösen gazdagok ebből a fenyőfa fajtából, különösen Zala megye. Erdeinkben túlnyomó részt erdei fenyő (Pinus Silvestris) található. Igen sok a fekete fenyő (Pinus Austriaca). Van az úgynevezett lucfenyő fajtájából is. Korábban ebből igen sok kárba veszett. Nem gyártottuk például a fenyőtűből készült fenyőolajat. Most a Minisztertanács is foglalkozott az erdők ilyen irányú hasznosításával is. Bővítik a Zalaegerszegi Gyantagyárat A tervek szerint már szeptember elején megkezdődnek az átalakítási munkálatok. Erről Szabó József elvtárs, az üzem vezetője tájékoztat bennünket: — A tervek szerint most elsősorban mintegy 3 millió forintos költséggel emeletet húzunk a jelenlegi üzemre. Itt elsősorban szociális létesítmények, ebédlő, öltöző, fürdő kapnak majd helyet. Itt lesz az iroda is. Emellett azonban az átalakítással lehetőség nyik a meglévő lepároló üzem korszerűsítésére is. A tervrajzok már elkészültek, s mint ahogy ismeretes, az átalakítási munka a közeli hetekben már meg is indul. — Most fejeztük be az új kazánház építését — mutatja Szabó elvtárs az új épületet, amely mintegy félmillió forint beruházással létesült. — A kazánház építésénél figyelembe vettük a helyi adottságokat, értem ez alatt az anyagtakarékosság szempontjait. Ugyanis rájöttünk arra, hogy a fenyőolajnak letárolt fenyőtű igen alkalmas fűtési célokra. Az új kazán ezzel a fenyőivel üzemel. A jövő héten már megindul az új kazán. Vannak Mbbi tervek is A gyantagyáriak azt szeretnék, hogy a második ötéves terv során megépülne a falepároló üzem is. Szó van arról is, hogy a gyantaüzem is sokkal nagyobbra bővül. Igen bíztató fejlődés előjele az esetleges fenyőkátrány gyártás nagyüzemi fejlesztése. Erre különösképpen szükség lenne, hiszen előzetes becslések szerint a fenyőkátrány hazai gyártásával évente mintegy 2,5 millió deviza forintot tudnánk megtakarítani. A kis üzem megérdemli a továbbfejlesztést nem csak azért, mert a népgazdaság számára ez igen hasznos lenne, hanem a munkájáért is. Nem ismerünk az üzem történetében olyan hónapot, amikor nem teljesítették volna a tervet. A sörszurok gyártás havi tervét ma is már augusztus 25-én befejezték. Gyantából is mintegy 94 százalékon áll a havi terv, s hónapról-hónapra ezt tapasztaljuk. Hagy üzem lesz a Gyantagyár Ezt még csak a kezdeti lépések engedik sejtetni, és azok a tervek és elgondolások, amelyekről hosszabb ideje szó van. Egy bizonyos, hogy az üzem bővítése számottevő hasznot és eredményeket hoz majd a népgazdaság számára. Külföldi kísérletek és eredmények bizonyítják, hogy érdemes foglalkozni a vegyiparnak ezzel az ágával is, mert a fenyő, s egyéb fa- és növényfajták igen sok kincset rejtenek magukban. A feladat elvégzésére a gyantagyáriak szívesen vállalkoznak. — Csengeti — 1956. augusztus 26. 'rvi'ív >-« V : VVVr r fl-yyy V77V?TT'CTVVÍ’TV-TTTTT7--’rTl,'rW”T YYV'rV | Elkésett köszönet ! ► 3 ! A vonaton egy ismerősöm kezembe adta a Zala 22-i •« ► számát és jókedvűen hívta fel figyelmemet a vásár hí- híreire. Én is derült hangulatban olvastam a Vidám « ► Vásár rövidke, de annál szellemesebb tudósításait, — ► majd kissé elmerengtem az olvasottak felett és megje- ^ ► lent emlékeim közt valami, amiről azt hiszem, hogy ■* ► sokan jó érzéssel olvastunk volna. Nem keltett feltűnést is ► a vásár hatalmas hangzavarában és színpompájában, 2 £ úgy szerénykedett, mint a gyönyörű virágoskert szebb 5 £ nél szebb virágai között a lila ibolya. .... £ Ott állt a vásáron a stúdió és az irodabódé mellett % £ a szerényen meghúzódó kis sátor, amely csak azzal hívta k £ fel magára a figyelmet, — szerényen és némán — hogy 5 ► homlokára vöröskeresztes zászló volt kitűzve, mintha 3 t azt mondaná: „Ne haragudjatok, vidám emberek, hogy 3 ► én is itt vagyok, de ha valami bajotok van, csak gyér- ^ - tek hozzám és én segítek.” * ► Ezúton mondok köszönetet a vásár látogatói névé► ben mindazoknak az áldozatkész, névtelen dolgozóknak, '■* ► akik ebben a sátorban mindkét napon szogálatot tel- .. ► jesítettek, csak azért, hogy a bajbajutott embertársai „ ► kon segítsenek, minden ellenszolgáltatás nélkül, fele- ► baráti szeretetből. . ► Tudom, hogy ezek az emberek fáradozásukért nem ! ► csak hogy napidíjat, vagy egyéb szolgáltatást, de leg- 3 ► több esetben még a „köszönöm”-szócskát sem kapták, 1 ► pedig ha őszintén vélekedünk róluk, teljes mértékig * ► megérdemlik a megbecsülést. 3 ► Emberek ők is, segítőtársai a közegészségügy érde- * ► kében fáradozó, áldozatkész vöröskeresztesek, akik ott 3 vannak mindenütt, ahol segíteni lehet, ahol az emberek 3 közt dolgozhatnak. ! . Köszönet nektek, Vöröskereszteseink, a vásáron 3 teljesített szolgálataitokért és azért, hogy rajtam és any- 3 nyi sok más bajbajutott embertársamon segítettetek. Tudom, hogy a két napos vidám vásári hangulatból Tik nem vettétek ki részeteket, de kárpótoljon ezért titeket + az a sok hálásan mondott „köszönöm”, amely szívünket eltölti, ha rátok gondolunk. 2 SZÁLAI PÉTER ■* Kemendollár. ^ Az olvasé kérdez -- az SZTH válaszol ását külön orvosi igazolás nélkül is szükségesnek kell tekinteni. 4. Fogkezeléssel kapcsolatban mikor adható útiköltség? Válasz: Fogkezeléssel kapcsolatban útiköltség adható: a) szorosan vett gyógyító, konzerváló fogkezeléssel (tömés ,húzás stb.) kapcsolatban, b) műfog, műfogsor, fogkorona, vagy hídpótlás elkészítése miatt szükséges utazás esetében ,a technikai munkák elvégzése ideje alatt, akkor, ha 11, vagy ennél több fogpótlás miatt jár a dolgozó szakorvoshoz. A megtérítés alapjául szolgáló igazolást esetenként az illetékes orvos adja. 5. Gyógyfürdő igénybevételével jár-e útiköltség? Válasz: Igen, de csak abban az esetben, ha a gyógyfürdő igénybevétele céljából 30 kilométernél távolabb nem eső helyre kell utazni. Gyógyfürdőkórházba utazásnál az útiköltséget általános szabályok szerint kell megtéríteni. 6. Kérdés: Milyen szabályok szerint kell a dolgozó családtagjainak az útiköltséget megtéríteni? Válasz: Családtagok után az utazási költséget a dolgozókra megállapított szabályok szerint kell kifizetni. 7. Kérdés: Kórházi ápolás után az ápoltat (dolgozót, családtagot) ki látja el útiköltséggel? Válasz: Kórházi (gyógyintézeti) ápolás után az ápoltat, illetőleg a betegkísérőt az elbocsátó kórházUtazási utalóan az esetben, ha orvosi igazvánnyal rántja el arra a helyzets szerint a beteg utazásánál! re, amelyet a munkáltató kórkísérő szükséges. Az elbírálás házi utalványon lakóhelyül a dolgozóra irányadó szabályok megjelölés ennek alapján a alkalmazásával történik. A 14. vasúton díjtalaru! kapja meg évet be nem töltött gyermeki a vasúti hazautazáshoz szükségtamásnál a kísérő alkalma-1 ges jegyet. 1. Kérdés: Mikor kaphat a dolgozó az SZTK-tól útiköltséget? Válasz: Ha az orvosi kórházi (gyógyintézeti) ápolásra, gyógyfürdőbe, orvosi felülvizsgálatra, szakorvosi kezelésre, vagy más célból az alvásától 4 kilométernél távolabb eső helyre berendeli. A megtérítésnek azonban csak akkor van helye, ha a költség egyszeri utazásnál 1,50, oda-vissza utazásnál 3 forintnál több. Az SZTK csak az 1,50, illetőleg a 3 forinton felüli útiköltség összegét téríti meg a biztosítottaknak, illetőleg családtagoknak. Kísérő esetén az útiköltségek együttes összegéből kell a 3 forinton felüli összeget kifizetni. Kórházi ápolással kapcsolatos útiköltségeket teljes öszszegben téríti meg az SZTK úgy a biztosítottak, mint a családtagok részére. Szűrővizsgálatra, vagy a munkavállaló felvételével kapcsolatos vizsgálatra beutaltak részére útiköltség nem téríthető meg. 2. Kérdés: Mikor kaphat a dolgozó az út hosszára és a felmerült költségek mértékére tekintet nélkül közlekedési költséget? Válasz: Csak abban az esetben, ha az orvosi igazolás szerint a dolgozó járni nem tud, például béna, mindkét szemére vak stb. 3 Kérdés: Fizeti-e az SZTK a kísérő közlekedési költségeit? Válasz: Fizeti, de csak uta