Zala - Új Zala, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám - 1. évfolyam, 1-3. szám)

1956-10-02 / 232. szám

1956. október 2. FEJLŐDŐ KULTÚRÉLET Megtartotta első beszámolóját a népművelési osztály a megyei tanács előtt A megyei tanács megtartotta­­első interpellációs tanácsülését. A tanácstagok sorba emelked­tek szólásra és kulturális, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és egyéb szakterületen ismertették az eredményeket, mulasztáso­kat, tennivalókat. Az interpel­lációk arról tanúskodtak, hogy a tanácstagok mindinkább át­érzik feladattuk jelentőségét, mindinkább magukénak érzik a megye sorsát. A tanácsülés megbeszélte a tanács második negyedéves munkáját is, az ülés zömét azonban a második napirendi pont, a népművelési osztály munkájának értékelése töltötte be. A beszámolót Turáni Dezső, a népművelési osztály vezetője tartotta. Elmondotta beveze­tőül, hogy most került első íz­­ben vizsgálat alá a megye kul­turális helyzete tanácsülés előtt. Ezután vázolta, hogy a XX. kongresszus, valamint a júliusi párthatározat sok fela­datot rótt a kulturális szervek­re is. A szocialista társadalom céljainak és érdekeinek meg­felelő kultúra létrehozása az elsődleges feladat. Az elmúlt években a személyi kultusz, a szektarianizmus, a bürokratiz­mus kerékkötője volt a népmű­velési munkának. Sok-sok szép kezdeményezés omlott össze­­ezen a gáton. Eredmények mé­gis születtek, azóta pedig meg­­­sokszorozódtak. A megyében például már ■csak 13 község van, ahol nincs még könyvtár, a mozihálózat pedig 181 közigazgatási helysé­get fog át, a megye dolgozói 163 művelődési otthonban szórakoz­hatnak, művelődhetnek. Hogy mennyire hasznos munkát vé­geznek a művelődési otthonok, arról tanúskodik az a tény, mely szerint csupán idén közel 54 ezer dolgozó vett részt szakköri fog­lalkozásokon, ahol bővíthette szakmai tudását, ismereteit. Szép bizonyítéka a kulturális fejlődésnek a művészeti csopor­tok gyarapodása is. Az 1955— 56-os kulturális seregszemlén például már 276 DISZ-csoport­­és 203 úttörőcsoport vett részt, a verseny során több, mint öt­venezren kapcsolódtak be a mu­t­ármunkába. A szép ered­mények jó munkáról tanúskod­tak. Több vonatkozásban orszá­gos példát mutattak a zalai ■kultúrmunkások. Nem maradt­­el a jutalmuk sem. Eddig 38 kultúrmunkás kapott kormány- és miniszteri kitüntetést, több százan pedig egyéb juta­lomban részesültek. Természetesen akadt hiba is. Legtöbbször kívülálló okok miatt. Sok-sok lelkes terv fosz­lott semmivé a közöny, a nem­törődömség, a bürokratizmus, a dogmatizmus miatt. Ezeknek az éveknek sajátos terméke a szocialista giccs, a vadhajtás volt. De a népművelési dolgo­zók, a kultúrmunkások azon fáradoznak — és eredménye­sen fáradoznak —, hogy ezeket a vadhajtásokat kiirtsák, egész­séges, pezsdülő kulturális élet létrehozásáért küzdenek. A népművelés értelmiségi munkakör Az értelmiség társadalmi helyzetével kapcsolatos határo­zatlan álláspont, a vele való se hideg­, se meleg bánásmód­­miatt sok értékes, kiváló értel­miségi dolgozó visszahúzódott a kultúrmunkától. Ismét meg kell nyerni őket. A népművelési osz­tályt is szakképzettebb káde­rekkel kell kiegészíteni, a mun­kában jól helytálló, kiváló gya­korlattal rendelkező népműve­lési dolgozókat pedig tovább kell képezni, bővíteni kell szak­mai tudásukat. Arra is ügyelni kell, hogy a helyi szervek több önállóságot kapjanak, mert ez kedvadó, lelkesítő, a jobb ered­mény előfeltétele. Nagy feladatok Szép eredmények születtek, a kulturális színvonal felfelé ível, de még sok, nagyon sok a tennivaló. Meg kell változtatni az értelmiséghez való viszonyt, hogy még több, még hozzáér­tőbb dolgozóval szaporodjon a kultúrmunkások tábora. Állan­­­dóan napirenden kell tartani a­­népművelési munkások java­dalmazásának kérdését, mely ugyancsak a megbecsülés kife­jezője, megfelelő továbbképző rendszert kell kiépíteni, a szakmai tudás bővítése céljá­ból. Lesz monográfia A beszámoló külön foglalko­zott a készülő megyei monográ­fiával. A népművelési osztály a megyei tanács támogatását, er­kölcsi és anyagi segítségét kér­te, hogy a nagy munka elké­szülhessen, megjelenhessen. Az idén például 15 művelődési ott­hon nyílt, vagy nyílik meg, melyben 1 378 000 Ft értékű társadalmi munka rejlik. Felszólalások A beszámoló alapos, részletes és értékes volt. Több tanácstag felszólalással egészítette ki, il­letve mondta el észrevételeit. Varga Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság titkára fokozot­tabb támogatás szükségességé­ről beszélt, elmondta, hogy mi­lyen szükséges a kultúrmunká­sok minőségi átszervezése, tá­mogatta a monográfia létrehozá­sának gondolatát, és a zalaeger­szegi színház felállításának szükségességét vázolta.­ Stein­hardt László miklósfai iskola­igazgató, megyei tanácstag a könyvtár bővítését szorgalmaz­ta, majd a ku­tragitáció új for­májának helyességét és szüksé­gességét vázolta. Támogatta egy megyei népművelési tovább­képző intézmény felállításának gondolatát, végül elmondta, hogy a népművelési osztálynak gyakorlati elaprózottság helyett elvi irányítóvá kell fejlődnie. Felházi Sándor, a Zalalövői Ál­lami Gazdaság igazgatója, me­gyei tanácstag, a SZOT-tal és a MEDOSZ-szal való szorosabb kapcsolat szükségességéről be­szélt és az állami gazdaságon belüli kulturális beruházások minőségi céljait vázolta. Baki István salomvári tanácstag az állandó bizottságok munkájá­nak megjavításáról, a szakte­rületek megfelelő megismerésé­nek szükségességéről beszélt. Az állandó bizottsági tag csak úgy végezhet jó munkát, ha is­meri is a kérdéses szakterüle­tet A hozzászólások mind arról tanúskodtak, hogy a megye kul­turális ügye mindinkább köz­üggyé vált, magukénak érzik a megyei tanács tagjai is. A ta­nácsülés fontos határkövet kell, hogy jelentsen a népmű­velési munkában, új tervek megvalósításában, új feladatok végrehajtásában. Kiindulópont­jává kell válnia egy új, nagyon óhajtott fejlődésnek, melyet a megye kultúrát szerető dolgo­zói egyaránt várnak és egyaránt segítenek. Bírósági hírek Szekér Károly 19 éves cell­­dömölki lakos 1956 augusztus elején az ajkacsingervölgyi szénbányától kapott egy gumi­csizmát, amit eladott, egy hosz­­szú alsónadrágot pedig nem adott le elbocsátásakor, hanem hazavitte. 1956 augusztus 21-én Zalaegerszegen Ságváry Ede pincéjéből ellopott egy 600 fo­rint értékű kerékpárt. Tettéért nevezettet a zalaegerszegi járás­­bíróság 5 havi börtönbüntetés­re ítélte. Az ítélet jogerős. * Németh Gyula 29 éves zala­­végi lakos, Csécs Kálmán 20 éves és Németh Antal 27 éves, szintén zalavégi lakosokat, va­lamint Kígyós István 18 éves, ugyancsak zalavégi lakost izga­tás bűntettében — amelyet egy személy ellen, népi demokrati­­kus meggyőződés miatt tettle­­g­ességgel követtek el — mond­ta ki bűnösnek a megyei bíró­ság. Németh Gyulát 8 hónapi, Csécs Kálmánt 6 hónapi, Né­meth Antalt egy évi börtön­­büntetésre, Kígyós István pedig 600 forint pénzbüntetésre ítél­te. Németh Gyula, Csécs Kál­mán és Kigyós István bünteté­sének végrehajtását 3 évi pró­baidőre felfüggesztette. A Hatóság tagja ellen felfegy­verkezve, csoportosan elköve­tett erőszak és államellenes iz­gatás bűntettében mondott íté­letet a megyei bíróság Molnár György, Csertán Lajos, Tóth József (Korpics), Salaimon La­jos (Balf), Kovács János (Csur­gó) szentpéteruri lakosok ügyé­ben. Molnár György a szentpéter­uri „Zala gyöngye” Termelő­­szövetkezetbe való belépése óta rendszeres bomlasztó tevékeny­séget fejtett ki. A tagokat arra akarta rávenni, hogy a betaka­rítási munkálatokat egyénileg végezzék el. 1956 július 27-én tartott közgyűlés alkalmával a népi demokratikus államrend és a termelőszövetkezeti moz­galom ellen súlyos, izgató kije­lentéseket tett. Az intézkedő rendőröket pedig hivatásuk jogszerű gyakorlásában akadá­lyozta. Cserván Lajos az említett közgyűlésen ugyancsak izgató kijelentéseket tett. A tagságot arra akarta rábírni, hogy a ter­melőszövetkezetet oszlassák fel és mindenki vigye minde­nét haza. Az intézkedő rendőrt i­s megtámadta, kezében a puskát lefogta. Tóth József szintén izgató ki­jelentéseket tett a termelőszö­vetkezet ellen és az intézkedő rendőr kezében a puskát meg­fogta, a kezében lévő nyitott zsebkéssel a rendőr kezét meg­vágta. Salamon Lajos a szentpéter­úri italboltban 1956 július 27- én, majd később a tsz közgyű­lésén a népi demokratikus ál­lamrendre, valamint a tsz-moz­­galomra izgató kijelentéseket tett. Kovács János pedig ugyan­csak a tsz közgyűlésén a de­mokratikus államrend ellen iz­gatott. Fenti tettükért Molnárt 4 évi börtönre, 5 évre egyes jogaitól való eltiltásra és 1000 forint ér­tékű vagyonának elkobzására, Csertánt egy évi börtönre, Tó­thot főbüntetésül három évi börtönre, mellékbüntetésül po­litikai jogaitól 5 évre való el­tiltásra, és 2000 forint értékű vagyonának elkobzására, Sala­mont főbüntetésül 2 évi bör­tönre, politikai jogaitól 3 évre való eltiltásra és 1000 forint ér­tékű vagyonának elkobzására, Kovácsot 1 évi börtönre ítélte a bíróság. Molnár Károly 19 éves ne­­mesvidi lakos 1956 május 28-án munkahelyén a munkásszállás­ról dolgozó társaitól több tár­gyat ellopott. Majd munkahe­lyét ugyanezen a napon azzal a céllal hagyta el, hogy Őri­­szentpéter környékén kiszökik Jugoszláviába és onnan Ame­rikába. A vonaton igazoltatták, utazását kellően igazolni nem tudta, őrizetbe vették. Tiltott határátlépés bűntettének kísér­lete miatt a zalaegerszegi járás­­bíróság egy évi és hathavi bör­tönbüntetésre és egyes jogai­tól 3 évre való eltiltásra ítélte Kolompár Béla zalaegerszeg­­nek eresdi lakos 18 éves, zseb­tolvajlás kísérletének bűntetté­vel vádolva állt a zalaegerszegi járásbíróság előtt. Nevezett au­gusztus 17-én három egyén zse­bébe belenyúlt, hogy onnan lopjon, de eredménytelenül, mert az első kettőnél semmit nem talált, a harmadiknál pe­dig tettenérték. A bíróság Ko­lompár Bélát háromhavi bör­tönbüntetésre ítélte. Törik a kukoricát a zalaegerszegi TSZ-ben A zalaegerszegi tsz meg­kezdte a kukoricatörést. 8 hol­­­­don a rövidtenyészidejű ku­korica törését már be is fejez­­­­ték. Úgy számítanak, hogy 46­­ holdról mintegy 20—21 vagon kukoricát takarítanak be. 45— 48 mázsás termést várnak. E héten befejezik a vetést is. Már a búzának is 80 százalékát elvetették, mégpedig kitűnően előkészített talajba. ZALA Megalakult a zalaegerszegi ifjúsági irodalmi szakkör A Zalaegerszegi Városi DISZ- bizottság kezdeményezésére a városi ifjúsági klubban meg­alakult a városi ifjúsági iro­dalmi szakkör. Az alakuló ülé­sen a TTIT megyei szervezete és a megyei irodalmi munka­­közösség is képviseltette ma­gát. A diákokból, fiatal dolgozók­ból álló szakkör három szak­osztályra oszlott. Lírai, prózai és kritikai szakosztály kezdte meg működését. A szakosztá­lyok máris az első ifjúsági iro­dalmi est megrendezésére ké­szülnek, melynek megtartására a jövő hónap végén kerül sor. Az alakuló ülésen a városi DISZ-bizottság irodalmi pályá­zatot is hirdetett a szakkör tag­jai számára. Prózai, lírai, kri­tikai és drámai művekre há­romszáz, kétszáz, illetve száz forintos pályadíjakat tűzött ki. A jeligés pályaművek beadásá­nak határidejét december 1-re jelölték meg. A szakkör háromtagú vezető­séget választott tagjai közül, majd elhatározták, hogy össze­jöveteleiket minden hét csü­törtökén tartják meg A TTIT megyei szervezete védnökséget vállalt a szakkör fölött, a me­gyei irodalmi munkaközösség pedig segítséget, támogatást ígért a fiatal ,lelkes kollektí­vának. Oltás közben Mint lapunkban már hírül adtuk: szeptember 24-én tűz­vész pusztított a Nagykapor­nak! Állami Gazdaság Zalabe­senyő—Gálafeji üzemegységé­ben. A tűz okozta kár: 40 000 forint. Felvételünk oltás köz­ben készült. S. Legjobban tetszett a borjúnevelő, a kombájnok, a tisztaság és a fegyelem Csehszlovák küldöttség az Alsóraj­ki AG-ban Kedves vendégek érkeztek vasárnap dél­előtt az Alsórajki Állami Gazdaságba. Cseh­szlovákiából, a perdubicei kerület caslavi ál­lami gazdaságának dolgozói látogatták meg az alsóra­jkiakat. Az autóbusz, amely a 40 tagú küldöttsé­get szállította, dél tájban állt meg a gazdaság központi irodaépülete előtt. Zimics elvtárs, a gazdaság igazgatója keresetlen ,meleg szavak­kal üdvözölte a Csehszlovákiából jött látogató­kat, majd a gazdaság egyik dolgozója, egy fia­tal leány köszöntötte a vendégeket. Az üdvözlő szavakra Kubajek Jaomir, egy 45 év körüli magas, barna férfi, a küldöttség vezetője, és Vlagyimir Rohovanszky, miniszté­riumi főrevizor válaszoltak. A gazdaság dolgo­zói lelkes tapssal fejezték ki, hogy örömmel és szeretettel várták a csehszlovák vendégeket. Kubajek Jaomir országgyűlési képviselő s a területi pártbizottság tagja javasolta, hogy a caslavi és az alsórajki gazdaság üzemegység­vezetőit, brigádvezetőit, állattenyésztőit és ag­­ronómusait mutassák be egymásnak, hogy a látogatók észrevételeiket — a tolmácsok segít­ségével — elsősorban is a legilletékesebbek­­kel közölhessék. Miroslav Janda, egy 30 év körüli, rokon­szenves arcú férfi, a caslavi gazdaság főállat­tenyésztője mindjárt karon­fogta az alsórajki gazdaság állattenyésztőjét s heves szakmai vi­tába kezdtek, miután kiderült, hogy Miroslav Janda egész jól beszél magyarul. A tízórai elfogyasztása után a küldöttség tagjai kisebb csoportokra tagolódva indultak el a gazdaság megtekintésére. Az egyik csoport Zimics elvtárssal az is­tálló felé tartott, hogy megnézze a mestersé­gesen nevelt borjakat. A nagy, fehérre meszelt és gondosan fertőtlenített istállóban a deszka­kerítéssel elkülönített részek mellett a falon kis táblák hirdették a borjak korát, súlyát és napi gyarapodását. Az egészen fiatal —az egy­két napos — borjak számára a gazdaság «ma­gánlakosztályt» biztosított. A nagyobbakból 8 —10 borjú volt egy-egy elkülönített részben. A vendégek nem elégedtek meg azzal, hogy a borjúkat látták, hanem megkérték a tolmácsot: olvassa el, mi van a táblácskákra írva. Elismerésüket fejezték ki, amikor az egyik tábláról azt olvasta le a tolmács, hogy a ketrecben lévő borjak napi súlygyarapodása 1,36—1,50 kiló. Igen megnyerte tetszésüket a 221 db hízósertés is. Zimics elvtárs közölte velük, hogy a szép gömbölyű mangalicák, cornwaldok és berkshi­­rek átlagos súlya 130 kiló. Igen tetszett a látogatóknak a nagy rend és tisztaság, amit a gazdaság területén tapasz­taltak. Jól megnézték a katonás sorrendben ál­lított gépeket: Zetorokat, G—35-ösöket, U—3- asokat és a kombájnokat. Nagyon meg voltak elégedve a szerelőcsarnok s a többi műhelyek rendjével és tisztaságával. Különösképpen meg­­tettszett nekik a kellemes fűszerillatot árasztó modern, gépesített húsüzem. Zimics elvtárs mindjárt el is dicsekedett nekik azzal, hogy amíg a hosszú épület egyik végén híznak a sertések, az épület másik végén már mint pi­rosra füstölt sonkával, kitűnő kolbásszal s egyéb hentesremekekkel lehet találkozni ve­lük. Az egyik látogató megkérdezte: — Az a 221 darab az összes sertésük, amit az előbb lát­tunk? — Töllös-pusztán is van még 2000 darab. Majd azokat is megtekintjük — válaszolta Zi­mics elvtáns. Minden iránt élénken érdeklődtek a cseh­szlovák vendégek. A borjakat, sertéseket nagy igyekezettel fényképezték. Holub Zdanek, a caslavi gazdaság tervese a kombájnokat látva elismerőleg szólt ezekről a nagyszerű magyar gépekről. Azt mondta, Csehszlovákiában is nagy megbecsülésben ré­szesítik az EMAG-kombájnokat. Az ő gazdasá­gukban, amely 10 és félezer hold, ugyancsak több EMAG-kombájn dolgozott. Nagyon tet­szett Holub Zdaneknak az is, hogy az Alsóraj­ki Állami Gazdaságban sok a fiatal szakem­ber. Náluk fordítva van. A fiatalokat először a központba teszik s csak később ismerhetik meg a gyakorlati munkát. Meglátogatták a gazdaság többi üzemegy­ségeit is. Minden nagyon tetszett nekik, leg­jobban mégis az ebédtől voltak elragadtatva. Azt mondták: már sokat hallottak a híres ma­gyar vendégszeretetről s a kitűnő magyar konyháról, s most, hogy erről a valóságban is meggyőződhettek, ez olyan élményt jelent, amit soha sem felejtenek el. Az ebéd alatt több pohárköszöntő hangzott el mindkét részről. A pohárköszöntők a két szom­szédos nép mind jobban elmélyülő barátságát, az egymás iránti megbecsülést és szeretet fe­jezték ki. A gazdaságban szerzett tapasztalatokról Kubajek Jaomir és Vlagyimir Rohovanszky számoltak be. — Itt ebben a gazdaságban ki­sebbek a táblák s elszórtabban fekszenek, mint nálunk — kezdte. — A mi 10 és félezer holdas gazdaságunk nálunk közepes gazdaságnak szá­mít. Földjeink nem jobbak, mint az itteniek, de a jó agrotechnikával elérjük gabonából a holdankénti 15—16 mázsás termést. Amint az eredmények mutatják, itt is megvan az igye­kezet. Nekem különösképpen tetszik az a fe­gyelem, amit üzemegységeikben a dolgozók ré­széről tapasztaltam. Többek között azt is elmondta Kubajek Jaomir, hogy náluk nincs oly szárazság, mint amilyent nálunk tapasztalt. A gazdaság dol­gozóinak dicséretére mondta, hogy a száraz­földdel is jól megbirkóznak, amit bizonyít, hogy az ősziek túlnyomó részét már elvetették. Nagyon tetszett a küldöttség tagjainak az is, hogy itt a trágyát naponta kihordják a mezőre, szarvasokba. Megragadta a figyelmüket, hogy ebben a gazdaságban az építkezéshez szüksé­ges faanyagot betonnal pótolják. Ezt nagyon helyesnek tartották. A továbbiakban az új embertípus kialakí­tásáról beszélt Kubajek Jaomir. Náluk is nagy gondot fordítanak arra, hogy a közösség érde­keiért lelkesen dolgozó szocialista embereket neveljenek. Végül kérte a gazdaság dolgozóit, hogy látogassanak el a caslavi gazdaságba, ígérte Jipgy arra, mire még egyszer találkoz­nak, megtanul magyarul Kubajek Jaomir után Vlagyimir Roho­vanszky szólalt fel. Elmondta a saját maga és társai észrevételeit. Hálás köszönetét fejezte ki a küldöttség valamennyi tagja nevében a gaz­daság vezetőségének és dolgozóinak a feled­hetetlen vendégszeretetért. — Sokat tapasztal­tunk itt — mondta. — Nagy hasznunkra lesz a látogatás. Reméljük, mi is adtunk segítséget a gazdaság dolgozóinak tanácsainkkal, javasla­tainkkal. Soha sem felejtem el ezt a szorgal­masan és eredményesen dolgozó állami gaz­daságot, s amíg élek visszaemlékezem arra a nagyszerű tejfeles paprikás csirkére, amit az elvtársak kitűnő szakácsnői készítettek. A továbbiakban elmondta, hogy sok jó dolgot látott, de a gépjavító műhely felszerelé­sét primitívnek tartja. A látogatás tapasztala­tainak értékelése után a küldöttség búcsút vett az Alsórajki Állami Gazdaság dolgozóitól s el­indult Szentgrót felé, hogy még aznap meg­tekintse a Zalaszentgróti Állami Gazdaság sző­lőtermelését is. Takács Elemér

Next