Zalai Hírlap, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-01 / 1. szám
2. " ZALAI HÍRLAP 1957. január 1. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendelete a népgazdaság átszervezésével kapcsolatos munkaügyi kérdésekről A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a gazdaságvezetés és az államigazgatás demokratizálása érdekében szükségesnek tartja a felduzzadt államigazgatási szervezet átalakítását, a feleslegessé vált szervek megszüntetését, illetőleg összevonását. Ugyanakkor népgazdaságunk helyzete, amely az alapanyagtermelés nagymérvű csökkenése és az energiahiány folytán súlyossá vált, szükségessé teszi azon üzemek létszámának átmeneti csökkentését, amelyeket nem tudunk kellő mértékben ellátni energiával. Ez a dolgozók egy részének átmeneti nehézségeket okoz, melynek leküzdéséhez a kormány a népgazdaság teherbíró képességéhez mért legmeszszebbmenő segítséget biztosít. 1. §• A RENDELET HATÁLYA (1) A rendelet hatálya alá azok a dolgozók tartoznak, akiknek határozatlan időre szóló munkaviszonyát 1956 október 23 és 1957 március 31. napja között a hivatal, intézmény, intézet, vállalat, szövetkezet (továbbiakban: vállalat) a mun- Ika törvénykönyve (továbbiak- ban: M. T. 29. §.). (1) bekezdésének A—C pontja alapján felmondással megszüntették, vagy megszüntetik, illetőleg akiket ez okok folytán áthelyeznek. Ezek az alábbiakban szabályozott kedvezményekben részesülnek. (2) Nem tartoznak a rendelethatálya alá: a) idényjellegű (időszaki) munkára vagy meghatározott időtartamra voltak alkalmazva; b) második állást, vagy mellékfoglalkozást töltenek be; c) fegyelmi határozattal kerültek elbocsátásra, vagy áthelyezésre ; d) magánmunkáltatónál állottak munkaviszonyban. (3) A jelen rendelet mnka- 1. nélküli segélyről és a munka- ■ közvetítő irodákról szóló 8—12. §-ainak időbeni hatálya az 1. §. 1 (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az 1957. évi március hó 31. napjával nem szűnik meg. 12. §. 1 FELMONDÁSI JÁBAN- 1,DÓSÁG II (1) Az elbocsátásra, kerülő dolgozók részére a 15 napi felmondási illetményen felül 1 havi átlagkeresetének megfelelő összeget kell kifizetni. (2) Az előző bekezdésben meghatározott felmondási illetményen felül minden dolgozónak, aki legalább öt évig munkaviszonyban állott, minden munkaviszonyban töltött év után — beleértve az első öt ,1 szolgálati évet is — havi átlag- fi keresetének öt százalékát kell , rendkívüli felmodási járandó cságként kifizetni. A felmondársi járandóság együttes összege nem haladhatja meg a három - havi átlagkereset összegét. Az átlagkereset kiszámítása szem- 3 pontjából a Munka Törvényikönyve végrehajtási rendelete (továbbiakban: M. T. V.) 140. §-a az irányadó. I (3) A felmondási illetménnyel együtt kell a felmondási járandóságot kifizetni. (M. T. .V. 42. §.). . I (4) A munkaviszonyban töltött idő megállapításánál a folyamatos munkaviszony alapján járó pótszabadság, illetőleg a közszolgálat körében a kárpótlék megállapítása szempontjából figyelembe vett időt kell alapul venni. 3. §: AZ ELBOCSÁTOTT DOLGOZÓKAT MEGILLETŐ KEDVEZMÉNYEK (1) A rendelet 1. §-ának .(1) bek. hatálya alá tartozó dolgozó munkaviszonya folyamatos marad, ha munkaviszonyánakmegszüntetésétől számított egy éven belül újabb munkaviszonyba lép. A munkaviszony folyamatossága egy éven belül akkor sem szakad meg, ha a dolgozó új munkaviszonyt létesít és ez még az egy év letelte előtt megszűnik. (2) A felmondás során elboc csátott dolgozót, illetőleg igény-i jogosult családtagjait a családi pótlék és a társadalombiztosítási szolgáltatások — táppénz kivételével — újabb elhelyezkedéséig, legfeljebb azonban 1évig ugyanúgy megilleti, mintha munkaviszonyban állna. (3) A jelen rendeletben foglaltak szerint elbocsátott dolgozók részére a rendelet kihirdetését megelőzően, a M. T. 80. §-a alapján engedélyezett kifizetésielőlegnek a munkaviszony megszüntetését követő időben esedékes részleteit törölni kell. (4) A dolgozó azt a munkaruhát, amely az elhasználási idő elteltével tulajdonába ment át (M. T. V. 157. §-a) (2) bek. felmondás esetében megválthatja. A megváltás árát az elhasználási idő mértékétől függően a vállalat igazgatója állapítja meg. Az egyéb védőruhát ennek használója a munkaviszony megszűntével köteles visszaadni. (5) illetményföldet annak használója a gazdasági év végéig használhatja. 4. §. Jelen rendelet 1. §. (1) bekez- dés szerint a dolgozó munka- könyvébe felmondás esetén: „Felmondás a vállalat részéről” bejegyzést kell alkalmazni. 5. §. Azoknak a dolgozóknak, akiknek munkaviszonyát 1957 . január 1 és március 31 között megszüntetik és a felmondás időpontjában az 1951. évi 30. ézrv„ vagy valamely ezt megelőző nyugdíjrendezés szerint ■ nyugdíjban részesülnek és ■ nyugdíjuk a havi ötszáz forintot nem éri el, 1957 január 15és március 31 között előterjesztett kérelmükre nyugdíjukat ■ 500 forintra kell felemelni. 6. §. VÁLLALATI DOLGOZÓK RENDKÍVÜLI SZABADSÁGOLÁSA (1) Amennyiben egyes vállalatoknál a termelési feltételek hiányában (anyag-, energiahiány- a munka átmenetileg szünetel vagy csökkent mértékben folyik, vállalat törzsállománya dolgozóit rendkívüli szabadságra küldhetik. Ennek ideje alatt legfeljebb azonban 3 hónapig a dolgozók havi átlagkeresete 50 százalékának megfelelő térítés illeti meg. (2) Abban az esetben, ha a dolgozó a rendkívüli szabadságolást nem fogadja el és a vállalat munkaviszonyát felmondással megszünteti, a jelen rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (1) Az 1. §-ban meghatározott időszak alatt végrehajtott átszervezés esetén a dolgozók alalcsonyabb munkabérrel járó munkakörben is áthelyezhetők. I I Ilyen esetben a dolgozó részére jegyszeri munkabérkiegészítést is kell folyósítani. Ez a bérkiegé- j szítés az áthelyezést megelőző I havi átlagkeresete és új munka- helyén elért első havi keresete közötti különbözet. (2) Áthelyezés esetében az egyszeri munkabérkiegészítést új munkahelyén a szokásos bérfizetési napon kell a dolgozó-nak folyósítani. (3) Ha a dolgozó az áthelyezést nem fogadja el, a munkaviszonyt felmondással megszüntetheti. (M. T. 30. §. (1) bek. c. pont.) Ez esetben megilletik a vállalat részére történő fel-mondás esetére jelen rendelet-ben biztosított kedvezmények. (1) Munkanélküli segélyt kell folyósítani annak a munkaviszonyban nem álló személynek, akinek munkaviszonya 1956. évi október hó 23 után a M. T. 29. §. (1) bekezdése a)c. pontja alapján szűnt, illetőleg szűnik meg és munkaviszonya megszűnése előtt 5 éven belül legalább 3 évet munkaviszonyban töltött, vagy a munkaviszony megszűnését megelőző 1 éven át folyamatos munkaviszonyban állott. A katonai szolgálatban, a betegállományban és a M. T. V. 106. §-a alapján távoltöltött idő jelen rendelet alakalmazása szempontjából munkaviszonyban töltött időnek számít. (2) A munkanélküli segély összege az elbocsátott dolgozóknak 1956 októberét megelőző 1 havi — családi pótlék nélküli — átlagkeresetének 30 százalé-ka — amely összeg azonban ha, évi háromszáz forintnál keve-sebb és hatszáz forintnál több nem lehet. (3) A munkanélküli segélyben részesülők számára a munkanélküli segélyen felül minden eltartott családtag után negyven forintot kell folyósítani. Eltartott családtagnak kell tekintenia segélyben részesülővel közös háztartásiban élő házastársakat, szülőket, nagyszülőket, gyermekeket, unokákat, esetleg egyéb hozzátartozót, akiknek ellátásáról a törvényes rendelkezések szerint a segélyben részesülő köteles gondoskodni, amennyiben azok önálló keresettel, vagy jövedelemmel nem rendelkeznek. (4) Munkanélküli segélyt a dolgozó részére folyamatosan legfeljebb 26 hétre lehet folyósítani. Nyugdíjas vagy nyugdíjra igényjogosult munka- nélküli segélyt nem kaphat. Nem lehet munkanélküli se- gélyt folyósítani arra az időszakra, amelyre — a dolgozók átalgkeresetét figyelembe véve — a jelen rendelet alapján ki- fiztetett összes járandóságok az elmaradt munkabért pótol- t ják. (5) A dolgozóknak a munkanélküli segélyre vonatkozó jogosultsága ismét megnyílik — kivéve a nyugdíjjogosultakat — ha a korábbi segélyezés megszüntetése óta legalább három hónapon át munkaviszonyban állott. (6) Családi pótlékot akkor is folyósítani kell, ha a dolgozót munkanélküli segély nem illeti meg. (7) A segélyt havonta utó-lag kell folyósítani. A segély-dől levonásnak helye nincs. (8) A munkanélküli segélyt és a családi pótlékot a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága folyósítja. (9) Meg kell szüntetni a munkanélküli segély folyósítását, ha a dolgozó: a) munkaviszonyba lépett, b) nyugdíjra igényjogosult-ságot szerzett, c) iparengedélyt kapott, d) valamilyen hasznothajtó jogosítványt kapott, feltéve, hogy ebből eredő havi jövedelme a 200 forintot meghaladja. (10) Nem folyósítható munkanélküli segély annak a dolgozónak, akinek öt kataszteri holdnál nagyobb területű szántóföldje, vagy egy katasz-teri holdat meghaladó szőlője, kertészete, vagy gyümölcsöse ’ van. 119. §. I. A munkanélküli segély a munikakönyv bemutatása esetében folyósítható és a kifizetés tényét a munkakönyvbe be kell jegyezni. Az átlagkereset- re vonatkozó vállalatigazolás 1 beszerzéséről a dolgosógon- 2doskodik. Ha ilyen igazolást 3 a munkanélküli segély folyósítását végző szervnél nem mutat be, csak a legalacsonyabb segély folyósítható. A vállalatok felmondás esetében a dolgozó részére a munkakönyv kiadásakor a munkavállalói igazoló lapra kötelesek a dolgozók átlagkeresetét is (MTV 140. §.) rávezetni. 10. §. MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODÁK (1) A munkanélküli dolgozók elhelyezkedését a munkaközvetítő irodák segítik elő. 1957 január 1-től a vállalatok munkaviszonyt az ország egész területén csak a munkaerőgazdálkodási szervek munkaközvetítése útján létesíthetnek. (2) Kivételt képeznek a fegyveres testületek és az olyan munkakörök, amelyeknek betöltése választás útján történik, a vezető munkakörök, valamint azok a munkakörök, amelyekre az MTH elnöke kivételt tesz. Az MTH elnöke ezt a jogkörét a megyei munkaerőgazdálkodási osztály vezetőire átruházhatja. 11. § (1) A dolgozók kötelező munkaközvetítését a tanácsok végrehajtó bizottságainak munkaerőgazdálkodási szervei a szakszervezetek ellenőrzése mellett látják el. (2) A vállalatok kötelesek munkaszükségletüket a területileg illetékes tanács munka-erőgazdálkodási osztályához bejelenteni. " (3) Az MTH elnöke határozza meg a munkaközvetítés részletes szabályait és a felállítandó munkaközvetítő irodák helyét. 12. §. A vállalat a munkaközvetí- tés útján odairányított dolgo- jóit — amennyiben a munka- kör ellátásához szükséges szak- ■ mai és egyéb feltételeknek nem felel meg — nem köteles alkalmazni. Úgyszintén a dolgozó nem kötelezhető a munkaközi vetítés útján számára felaján- 1ott munkakört elfogadni. "A vállalat egyes dolgozók személy szerinti közvetítését is kérheti. 13. §. VEGYES RENDELKEZÉSEK Annak előmozdítása érdekében, hogy az elbocsátott dolgozók önálló foglalkozást, (ipar, kereskedelem, háziipar stb.) kezdhessenek, részükre az Országos Takarékpénztár útján kétezer-harmincezer forintig terjedő s legfeljebb öt év alatt visszafizetendő kölcsön folyósítható. A kölcsön folyósításának feltételeit a pénzügyminiszter szabályozza. 14. §. A Munka Törvénykönyvének felmondások korlátozására és munkaügyi viták elintézésére vonatkozó rendelkezései váltoatlanul érvényesek. Az MTV- sek a felmondások korlátozásra vonatkozó rendelkezéseiből kivételt képeznek azok a vállalatok, amelyeknél a létszámcsökkentés az összlétszám egyharmadát meghaladja. 15. §. (1) A jelen rendelet alapján végrehajtott létszámcsökkentésből eredő béralapmegtakarítás béremelésre nem használható fel. (2) A felmondási járandóságok biztosítása után fennmaradó béralap megtakarítást a költségvetésből gazdálkodó szervek kötelesek zároltatni. 16. §. (1) Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, de rendelkezéseit visszamenőleg 1956. október 23 napja óta elbocsátott dolgozókra is alkalmazni kell. (2) A rendelet végrehajtásáról az illetékes miniszterek gondoskodnak. (3) Jelen rendelet végrehajtása során az államigazgatási és vállalati ügyvitel egyszerűsítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 26/1955. (IV. 12.) MT sz. valamint az ezt módosító 13/1956. (VI. 10.) MT sz., a 21/1956. (VI. 26.) MT sz. rendeletek, továbbá a 2081/1956. (VI. 10.) MT sz. és a 2135/1956. (VIII. 18.) MT H. sz. határozatok hatályukat vesztik. Budapest, 1956. december hó Kádár János, a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke (MTI) Párizs (MTI) Az AFP szerint illetékes körökben úgy tudják, hogy Pineau francia külügyminiszter január 6-án New Yorkba utazik, hogy előkészítse az Algériáról szóló vitát, amelyet az ENSZ közgyűlése január folyamán tart majd. Djakarta (MTI) Az indonéz kormány pénteken légi haderőit is bevetette a felkelők elleni küzdelembe, akik azzal fenyegetőznek, hogy Észak- Szumátra őserdőiből támadásra indulnak a kormány ellen — jelenti a Reuter. A kormánycsapatok Ginting alezredes parancsnoksága alatt csütörtökön visszafoglalták a felkelőktől Észak-Szumátrát és kiszorították őket Medan városából, ahol főhadiszállásuk volt. Nem sikerült azonban elfogniuk a Medanból kitört felkelőket, akik a dzsungelbe menekültek. Varsó (MTI) A Szovjetunióból Lengyelországba eddig mintegy 70 ezer tonna gabona — búza és árpa — érkezett — jelenti a PAP. Az eddigi szállítmányok a két ország között kötött megállapodásban az új év elejére kitűzött szállítási határidőnél hamarabb érkeztek meg. Tokió (MTI) Az AFP jelentése szerint pénteken este a yokotai támaszpont közelében lezuhant egy amerikai katonai repülőgép. A gép 11 személyzetéből kilencen szörnyet haltak, az életben maradottak pedig súlyosan megsebesültek. Párizs (MTI) Froger polgármester — az egyik algériai város vezetője — meggyilkolását péntken további merényletek követték. Oránban egy nyilvános fürdőben bomba robbant, amely hét embert megsebesített. Charonban megöltek egy városi tanácsost. A francia haderő nagyarányú tisztogató hadműveleteket folytat és hivatalos jelentés szerint pénteken az összecsapások során 70 felkelő vesztette életét. Berlin (MTI) Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke az újév alkalmából táviratot intézett a Zycie Warsawy lengyel laphoz. Táviratában állást foglal a lengyel és a német nép vitás kérdéseinek békés rendezése mellett és azt kívánja a lengyel népnek, »sikerüljön neki, hogy szabad akarata szerint alakítsa ki belső rendjét és foglalja el helyét a népek nagy családjában«. 7. §. ÁTHELYEZÉS 8. §, MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY A DOKTO Veszettül süvöltött a dermesztő északi szél. Mint milliónyi vasszilánk élesen csapódtak a kavargó hópelyhek a földre. Lent a városon túli völgyben hatalmas hótölcsérek emelkedtek, tekerőztek a magasba, hogy őrült sebes zuhanással, a mélyen húzódó útra hulljanak. Újra és újra ismétlődött a természet erőinek vad tánca, s áthághatatlan akadályt emelt a falu és a város közé. Estére enyhült valamit az idő, de nem ült el teljesen a vihar. Az utcán emberek jelentek meg. Kivilágított, gazdagon pompázó szórakozóhelyek vendégei. Siettek. Az idő rövid, az óramutató gyorsan jár előre, búcsúzni fog egy év, hogy helyette új lépjen elő. Szilveszteri hangulat uralta a várost. Konfetti-cső záporozott a magasból, a fényesen csábító szórakozóhelyeken likőrös kupák koccantak, boros poharak csendültek, vidám durranással nyíltak a pezsgős üvegek. Halk zeneszó szárnyalt versenyt a széllel a város felett. Nótaszó, csengő kacagás temette az évet, harsogva üdvözölte a jobbat ígérő újat. A doktor családjával ült a kályha mellett. Évek óta így szokta, hogy együtt, az otthonban szőjjenek tervet az új évre, forró hitvesi, apai csókkal köszöntsék a percet, amikor az óramutatók egy pillanatra öszszeölelkeznek a 12-es számnál. A szél egyhangú kitartással dörömbölt az ablakon. — Csúnya idő van kint — simult a doktorhoz kislánya, mintegy menedéket keresve. Hirtelen erős kopogás rázta meg az ablakot. A lányka öszszerezzent. — Ki az? — ugrott fel a doktor. — Én vagyok, doktor úr — válaszolt az éjszaka vándorai. — Segítsen, a feleségem... már órák óta... talán nem is él. — Megyek, István — ismerte fel a hangról a kopogtatót, s csendesen kattant az orvosi táska zárja, ahogy elnyelte a legszükségesebb műszereket. Alig telt el néhány perc, s prüszkölve indultak meg a lovak. A vastagon hulló hóréteg eltakarta a csillagokat. Úttalan fehérség, velőkig hasító hideg szél — ahogy elhagyták a várost. Az úton nem lehetett járni. Dombon fel, völgybe le, szántáson, erdőn át haladtak. Szótlanul, némán, hosszú ideig. A doktor törte meg a csendet. — Mikor kezdődött? — Már reggel, s mindig roszszabó lett. Tudja, doktor úr, hogy milyen nehezen hordta... — Tudom... — szakította meg a beszélgetést csendesen a doktor. S ebben a pillanatban hatalmas zuhatagként ömlött arcukba a hó. Vad horkantás, s a szán nagyot penderülve a sötét ég felé meresztette talpát. Nehezen bújtak ki a meleg takarókból, s teljes, erejük igénybevételével állították talpra a szánt. — Istenkísértés ez az út ilyen éjszakában. Óh, a feleségem ... Visszaviszem, haza doktor úr — kezdte István a beszélgetést, amikor lerázták magukról a csípő, szúró hótüskéket. — A beteghez megyek — válaszolt határozottan az orvos. Elindultak. A lovak prüszkölve, nagyokat horkantval szügyig gázoltak a hóban. Az erdő fái között az áthatolhatatlan sötétségben úgy kellett kitapogatni az utat. Még kétszer fordultak a hóba, míg másfél órás kegyetlen, kemény út után a faluba értek. A földes szobában sárgás fényt terjesztett a petróleumlámpa. A rózsaszín csíkos párnáról, viaszsárga arcból égő szemek meredtek segélyt kérően az orvosra. Az asszony kezei élettelenül hulltak alá. Minden ereje elszállt,csak az erős görcsök emelték szinte percenként magasra, s ő tehetetlenül tűrte a kínos vonaglást. Gyors, segítséget kérő parancsszavak koppantak. Felmelegedésre sem volt idő. Álmos percek úsztak kínos lassúsággal, csak az orvos és a bába folytatt szavai, az injekciós tű, a műszerek halk csendülése zavarta a némaságot. Az orvos jelenléte, bíztató szavai, kezének hűs simítása a forró homlokon, erőt adott az asszonynak. Élni akart már gyermekével együtt. A görcsök erősödtek, még egy utolsó vonaglás, s gyors egymásutánban két kicsiny gyermek látott napvilágot. ■— Ikrek. Az asszony ereiben boldog bizsergést, az anyaság szent érzését vitte szét a vér. Erőt, mindenre képes erőt érzett. István szótlanul omlott a könnyesen mosolygó asszony ágyához. Az út visszafelé sokkal nehezebb volt. A kora hajnali szél élesen vágott arcukba. Leheletük, a lovak párája magasan úszott fejük felett, s kísérte a kora hajnal utasait. Az orvos agyában egyetlen gondolat dobolt szüntelenül: — Három ember él... nehéz volt... sikerült. A város az új év hajnalát élte. Egy átmulatott éjszaka után igyekeztek hazafelé az emberek. Nevetés, vidám kacagás, borgőzös nótaszó szállt a város felett. Derűs jókedv ujjongott az új évnek. A szán utasai némán haladtak, s a doktor háza elé érve forró kézszorítással búcsúztak. A szobában a betörő hajnali fények sápadt színt adtak a villanynak. A kályhában vidáman, pattogott a tűz. A család ébren virrasztva várta haza az orvost. Vidáman, frissen toppant be, szívét megnyugtató, boldog érzés, a legnagyobb jólét érzése feszítette, és soha nem jött ilyen őszintén, ilyen mélyről a kedves kívánság: — Boldog újesztendőt! Trovencsák Sarolta