Zalai Hírlap, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-01 / 204. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ZALAI KZ MBZMF ZKhfö MELYEfl VÉS­EH HAJÍTÓ BVZOTTB'A&R ÉS R Mg®Y5ll ¥£SlMá@S­hMPM 1957‘szeptember L­ vasárnap Jó szerencsét bányász elvtársak! Az éji homályt elűző villanyfény, a cipő, ruha, az élel­miszer, vagy motorkerékpár, és minden, amire az embernek szüksége van, a bányák szorgalmas dolgozóit, hős bányászainkat juttatja eszünkbe e napon. A munkához, az élethez ők adják a föld sötét gyomrából kibányászott szenet, olajat, ércet. Energiát, életet adnak a gépeknek s így munkát dolgozó társaiknak. Bányászaink nehéz, gyakran veszélyes munkáját meg­becsüli az ország, a párt és az egész dolgozó nép. Bíznak a széncsaták hőseiben, akik már nem egyszer bizonyították be hűségüket és szeretetüket a szocializmust építő hazának. 1945-ben élharcosai voltak az újjáépítésnek, az országban a vérkeringés megindításának. És népi demokráciánk 12 éve alatt sok-sok siker fűződik nevükhöz. Az ellenforradalom után a bányászok voltak az elsők, akik a kormány és a párt helyes intézkedései és felhívása nyomán felemelték a szerszámokat és megkezdték a mun­kát az országban. Megértették, hogy ha nem dolgoznak, ka­tasztrófa szakad népünkre. De nemcsak megértették, hanem munkához is láttak. Az ellenforradalom szidta, gyalázta a bányászokat, de a becsületes emberek milliói reménykedve várták a híreket, ahogy napról napra emelkedett a terme­lés a bányákban, így bányászaink hősies munkája is nagy mértékben segítette enyhítetni az ellenforradalom okozta sebeket. Az ellenforradalom után végzett hősies munka élő folytatása a magyar bányászok nagyszerű múltjának. Vér­tanúk, hősök születtek a pécsi, a tatabányai, a salgótarjáni és más vidékek bányászai közt a Tanácsköztársaság védel­mében, a Horthy-rendszer elleni küzdelemben, majd a fel­­szabadulás után a legnehezebb időben. Kevés kenyéren, az ország, a párt hívó szavára elsőnek láttak munkához, hely­rehozták a vízzel elöntött bányákat, s azóta is vívják győ­zelmes széncsatáikat.­­A magyar nép és a párt nem felejti a bányászok hős­tetteit és mindenkor megfelelően értékeli a bányászok ál­dozatait. A múltban elnyomott és gyakran üldözött bányamun­kások ma hazánk egyik legjobban kereső és meg­becsült részét alk­otják a társadalomnak. Képviselőiket az ország vezető posztjain, a parlamentben, vagy a miniszté­riumokban egyaránt megtaláljuk. Az állam kitüntetéseket adományoz a bányászoknak és minden évben a Bányásznapon hűségjutalmat osztanak szét a bányák fegyelmezett dolgozói között. Gondoskodik munkakörülményeik megjavításáról, kulturális és szociális igényeik kielégítéséről, egészségük védelméről. A bánya­vidékek sötét viskóit modern lakásokkal váltjuk fel. Új bányászvárosok épülnek országunkban, modern lakások ez­reivel. Komló, Oroszlány, Tatabánya-Újváros, Gellénháza, Várpalota — országunk büszkeségei. Egymásután épültek a bányászüdülők, ahol a föld mélyének munkásai pihenik ki fáradalmaikat. A bányákban, amelyekben a múltban puszta kézzel, nehéz munkával folyt a termelés, ma a legkorsze­rűbb gépek könnyítik és segítik a bányászokat. Nagyszerű szénfejtő kombájnok, fejtőkalapácsok, rakodó és szállító gépek veszik le a bányászok válláról a munka nehezét. A bányászok tudják legjobban, hogy milyen sokat kap­tak és kapnak az országtól. S azt is tudják, hogy népünk sokat vár tőlük. Tetteikkel bizonyítják be, hogy érdemesek a párt, a dolgozó nép bizalmára. Ha csak egy pillantást vetünk a legutolsó napok eredményeire, meggyőződhetünk arról, hogy bányászaink igazolják a beléjük helyezett bi­zalmat. A szénbányászat az elmúlt hét csütörtökjén elért SO 184 tonnás eredménye, az átlagosan napi 70—71 000 tonnás termelés és az augusztus hónapban terven felül adott 91 863 tonna szénmennyiség elsősorban igazolja a bányá­szokba helyezett bizalmat. Bányászaink a Bányásznapra kialakult munkaversenyben valóban kitesznek magukért. Az igazi bányászkodás nem csak egyszerű kenyérkere­set, hanem hivatás, amely sokszor apáról fiúra marad. Sze­retettel beszélnek aknájukról, olajkút­jóikról, ahol hosszú évek óta dolgoznak. E dolgozók alkotják a bányászok de­rékhadát, akik minden műszakban ott vannak, szívüket adják a munkába. Lehet, hogy nem érnek el kiemelkedő eredményeket, de szorgos munkájuk nélkül nagy hiányok keletkeznének. Megérdemlik, hogy megelékezzünk róluk a Bányásznap alkalmából. Méltatlan lenne, ha ünneplés közben csak azokról a dolgozókról emlékeznénk meg, akik közvetlenül a szén­falak mellett, vagy a kutaknál dolgoznak, s nem szólnánk azokról a mérnökökről, technikusokról, igazgatókról és pártmunkásokról, akik segítik, műszakilag irányítják és politikailag előkészítik a munkát. Köszönjük erőfeszítései­ket és áldozatos munkájukat, mert csak a vezetők jó mun­kája — párosulva a bányászok hősiességével — hozhatja meg a nagy győzelmeket. Hét esztendő óta minden szeptember első vasárnapján megemlékezik az ország népe a bányászok hősi munká­járól, s köszönti azokat, akik a bányák mélyén küzdenek a szénért, hősiesen dolgoznak az olaj, az érc, a bauxit s más ásványok kitermeléséért. •• Ü­nnep van ma a bányászünnep. Ünnepi fogadalmak hangzanak el Borsodban, Nógrádban, Tatabányán és Lovásziban, s az országban mindenütt, ahol a bányászok ünnepelnek. Legyen ez az ünnep új sikerek forrása, a nép, a ■párt és a bányászok összeforrottságának élő bizonyítéka. Köszönet és hála az eddigi­ jó munkáért a bányászoknak. A további sikerekhez pedig kívánunk erőt, egészséget és jószerencsét! A dolgosok minden rétege megmozdult A Letenyei Állami Általános Iskola pedagógusai élő és abszolút többségükben deklasszált elemek, börtönből kiszabadult közönséges bűnö­zők, prostituáltak és félreveze­tett gyermekek hajtottak vég­re. Mi, akik az emberszeretet­nek, a népek testvéri megérté­sének, a békés egymás mellett élésnek vagyunk hirdetői, til­takozunk az ellen, hogy a bűnt az erkölcs piedesztáljára pró­bálják emelni! Márpedig nálunk ez történt! Százával gyilkoltak le be­csületes hazafiakat, akik né­pünk és az emberiség jólétéért munkálkodtak, tömegével rom­boltak le, égettek fel és rabol­ták el népünk verejtékes mun- s kájának gyümölcseit! Mi nem avatkozunk más országok belső ügyeibe, hagy­janak tehát minket is úgy élni, ahogy akarunk! Ezek után a józan ész és az emberi erkölcs nevében kér­jük, hogy vegyék le a «magyar ügyet» az ENSZ napirend­jéről. Teljes tisztelettel: Letenye község pedagógusai. A Nagykanizsai Sütő­ipari Vállalat A Zalaszentgróti Tejipari Vállalat dolgozói tiltakoznak az ellen,­­hogy az ENSZ ötös bizottsága belügyeinkbe beleavatkozzon. Tiltakozunk az ellen, hogy atom- és hidrogénfegyverekkel zavarják a mi békés, építő munkánkat. Huszonhárom névaláírás és tanuló ifjúsága mély meg­döbbenéssel értesült arról, hogy az ENSZ-közgyűlés napirendre tűzte az «ötös bizottság» által Magyarországról készített va­lótlan, rágalmazó és a legcse­kélyebb tárgyilagosságot nélkü­löző jelentését. Mi, akik a sajnálatos esemé­nyek szemtanúi voltunk, és akik közül egyiket-másikat ideig-óráig ugyancsak megté­vesztett a nyugati sajtó- és rádiópropaganda, kijelentjük, hogy az októberi felkelés kö­zönséges ellenforadalom volt, melyet a nyugati kapitalista körök támogatásával a régi rendszer külföldre szökött és itthon maradt urai készítettek dolgozói tiltakozunk az ENSZ ötös bizottságának hazug je­lentése ellen és tiltakozunk az ellen, hogy kapitalista országok belügyeinkbe beavatkozzanak. Tisztában vagyunk azzal, hogy szándékuk nem egyéb, mint­hogy eltereljék a figyelmet az tiltakozik az ENSZ-nél működő úgynevezett ötös bizottság ál­tal a magyarországi helyzetről készült jelentésében foglalt ha­zug állítások ellen. Az ötös bizottság jelentését belügyeinkbe való durva be­avatkozásnak tekintjük. ománi, szíriai és ciprusi ese­ményekről. Nem tűrünk beleszólást saját belügyeinkbe, békében akarunk élni, és dolgozni. Nagykanizsai Sütőipari Vállalat dolgozói Követeljük, hogy az ENSZ az ilyen ötös bizottságok helyett inkább foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy a nyugaton lévő több tízezer fiatalkorú magyar gyermek minél hamarabb visz­­szakerülhessen hazájába, a szü­lői házba. 372 szentpéterúri aláírás /‹’‹ [Hagyárosbörönd község dolgozói elítéljük az ENSZ ötös, külön bizott­ságának lérehozá­­sát és tiltakozunk országunk bel­­ügyeibe való tör­vénytelen beavat­kozás ellen. Bízunk abban, hogy az ENSZ közgyűlése az alap­szabályoknak meg­felelően tárgyalja ezeket a kérdése­ket és olyan dönté­seket hoz, amelyek elősegítik a fegy­verkezési hajsza csökkentését, a bé­ke és a népek sza­badságának ügyét. Hetvenkét névaláírás Szentpéterúr község összes dolgozó parasztja Az olajmezők veteránjai... Negyven — harcokban, küz­delmekben és próbatételekben eltelt — esztendő néz vissza a képről. S idős Szőke Gyula elvtárs, a gazolintelep főműve­zetője ebből tizenhetet töltött az olajbányászatban. Kiváló munkájáért elnyerte a Munka­érdemérem ezüst fokozatát, va­lamint a Kiváló bányász kitün­­­­tetést. A két idős olajbányászt szeretet, tisztelet és megbecsülés övezi Bázakerettyén. A zalai bányásztelepek lakóival együtt köszöntjük idősi helytállásukat, hűségüket és nagyszerű példa­­mutatásukat. ... Húsz esztendő. Ennyit töl­tött munkában és a bányász­élettel együttjáró veszedelmek­ben, megpróbáltatásokban Há­ti Sándor termelési főműveze­tő a bázakerettyei olajmező­kön. Nagyszerű munkájáért már a korábbi években meg­kapta a Munkaérdemrend ezüst és arany fokozatát. Díszőrségben a Kreml falánál A magyar úttörők a szovjetunióbeli táborozásuk során ellátogattak Moszkvába is, ahol a Kreml falánál díszőrséget álltak. (Az úttörők táborozásáról képriportot közlünk az­­5. oldalon.) S-gyanta — a Gyantagyár újítása A Zalaegerszegi Gyantagyár augusztus havi tervét 122 szá­zalékra teljesítette. Ebben a hónapban gyantát, terpentint és S-gyantát készített a gyár. Sokat küszködtek az időjá­rással a 122 százalékért, de az S-gyanta, amely Berend Miklós szállításvezető újítása, és a napos idő, sokat javított az eredményeken. Az S-gyanta egészen új anyag. A sörgyárak elhasznált anyagát regenerál­ják Berend Miklós elgondolá­sa alapján. Augusztusban az S-gyanta révén 98 490 forintot takarítottak meg. Ez bizony, nem kis összeg! Gyantatermelési tervüket 107,6 százalékra teljesítették és terpentinből is 107,6 százalék augusztus eredménye. Érdekes összehasonlításként mondotta el Szabó József gyártásvezető, hogy a tavaly augusztushoz mér­ten 2,1 százalékkal termeltek többet az idén. Októberben a Gyantagyár megkezdi a fenyőtűből készült olaj gyártását is. Kiállítás Zalaegerszegen a szovjet interkontinentális világrakétáról Rendkívül érde­kes és időszerű látványossággal bővült Zalaeger­szeg képe. A Me­gyei Könyvtár Kossuth utcai frontja előtt álló kirakatában a könyvtár dolgozói kiállították mind­azt a kép-, cikk- és könyvanyagot, amely a könyvtár állományában rendelkezésre ál­lott a világpolitika legújabb szenzá­ciójáról, a Szov­jetunió interkonti­nentális világraké­­tájáról. A helyes érzék­kel megvalósított gondolat igen szemléltető módon mutatja be a leg­kitűnőbb magyar fizikusok könyveit, cikkeit a legújabb rakétakísérletek­ről, továbbá kü­lön tanulmány is­merteti azokat a nagyjelentőségű kísérleteket, ame­lyek a legkorsze­rűbb szovjet tech­nika ismert diada­lához vezettek. A frappáns képanyag — mely felöleli a nyugati kísérlete­ket is — nemcsak összehasonlításra nyújt alkalmat a szemlélőnek, de teljes áttekintést nyújt az aránylag kis férőhelyen ma­gyarázó szövegben is a világrakéta valóban világvi­szonylatban jelent­kező, történelmi hordere­j­éről. Megyeszékhe­lyünk főutcájának járókelői nagy ér­deklődéssel fogad­ták a Megyei Könyvtár dolgozói­nak legújabb ki­állítását, mely az országban úttörő módon először do­kumentálja, hogy a szocialista könyvtártudomány mennyire szorosan együtthalad a való­ságos élettel és a világesemények je­lentőségét az adott, körülmények kö­zött is hasznos módon tudja fel­tárni a dolgozók előtt. Készülnek a szüretre az állami pincészetek A Mecsekvidéki Pincegazda­ság zalai pincészeteinél ezek­ben a napokban tömegesen je­lentkeznek a gazdák értékesí­tési szerződéskötésre, mert a megye szőlőtermelő vidékeinek nagy részén jó közepes termést várnak. A pincegazdasági szakembe­rek már kétszer végeztek ter­mésbecslést és megállapították, hogy óvatos számítások szerint is holdanként átlag 16 és fél mázsa szőlőtermés várható, amely 12 hektoliter bornak fe­lel meg. Akad azonban nem egy olyan szőlősgazda, mint Zalaegerszegen Horváth László, akinek a várható bortermése egy holdra számolva 30 hekto­literre tehető. A szerződéses értékesítéssel lekötött boremnnyiség tárolá­sára felkészültek a pincészetek. Nagykanizsán elkészült 1800, Csörnyeföld-Vörösökpusztán 1000 hektoliter tárolótér. Az új tárolótérre annál is inkább szükség volt, mert a rendelke­zések értelmében csak a pincé­szetek vásárolhatnak fel bort, akár szerződésesen, akár szaba­don. Magánosok csak saját fo­gyasztásukra vehetnek bort, de spekulációs célokra nem. A kereskedelemben mutat­kozó borhiány megszüntetésére a pincegazdaság a napokban megkezdi 8 fajta bor palacko­zását. Többek között villányi, szekszárdi, siklósi és pecsenye borokat palackoznak. A palac­kozott borok aránylag olcsón kerülnek forgalomba. Az ára palackonként 14—21 forint lesz. Havonta mintegy 39 ezer liter bor kerül palackozásra.

Next