Zalai Hírlap, 1957. november (2. évfolyam, 253-278. szám)
1957-11-10 / 261. szám
4. Bűnözők eldorádója Egy földművesszövetkezeti vezetővel beszélgettem a minap vagyonvédelmi kérdésekről, s belőle tört ki hirtelen támadt bosszúságában a fenti kijelentés. Hogy miért? Véleménye szerint a földművesszövetkezetekben elharapózott lopások, sikkasztások egyik oka az, hogy bíróságaink túlságosan lassan, vontatottan, kényelmesen ítélkeznek a társadalmi tulajdon hordásaival szemben. Eseteket sorolt fel, amikor több tízezer forintok tolvajai, sikkasztói az időben megtett feljelentések ellenére minden büntetés nélkül szabadon élvezik az összetolvajkodott hatalmas anyagi értékeket, s minden büntetésük abban merült ki, hogy fegyelmi úton elbocsátották őket, viszont . . . viszont néhány hét, hónap múlva más helyen, más vállalatnál tűnnek fel, ugyancsak olyan munkakörben, ahol közösségi vagyon van a kezükre bízva. S mivel a kutyából nem lesz szalonna — és büntetés nélkül megúszták előző tolvajkodásaikat — vérszemet kapva, nekibuzdulva folytatják ott, ahol előzőleg abbahagyták. Kétségtelen, hogy kijelentése túlzott volt ennek a szövetkezeti vezetőnek a »bűnözők eldorádójára vonatkozólag, de hogy tennivaló van ezen a téren, az is biztos. A MESZÖV főkönyvelősége a közelmúltban gyűjtötte be a földművesszövetkezeti járási központoktól azoknak a 20 ezer forinton felüli hiányügyeknek az adatait, amelyekben a feljelentést követő három hónapon túl sem történt intézkedés. Lássunk belőlük néhányat minden kommentár nélkül: A búcsúszentlászlói földművesszövetkezetben még 1955 decemberében számoltatták el Dobri Kálmán boltkezelőt. A hiány összege 40 ezer 459 forint volt. A feljelentést még aznap megtették ellene. Tárgyalását két esetben kitűzték, azonban az ellenforradalmi események miatt mindkét alkalommal elhalasztották. Dobri előzetes letartóztatásban volt. Az ellenforradalmárok tavaly októberben kihozták a börtönből, azóta szabadlábon van, Budapesten dolgozik — és — mondjuk meg magyarul, ha rosszul esik is — a kutya sem bántja. Nézzünk egy másik esetet: Kocsis István a zalaegerszegi földművesszövetkezetnek volt felvásárlója. 1955. május 30-án számoltatták el, amikor is 21 ezer 683 forint hiánya volt. A feljelentést 1955. szeptember 17-én tette meg ellene a földművesszövetkezet. Az utolsó tárgyalást tavaly március 6-ra tűzte ki a járásbíróság, ítélet azonban nem született, a tárgyalást bizonyítás kiegészítés végett elnapolták. Azóta éppen másfél év telt el, de újabb tárgyalást nem tűztek ki, ítélet nem született. Akit pedig még ez sem győz meg, hogy hiba van, annak bemutatunk egy harmadik esetet. A zalalövői fmsz-nél dolgozott Szalai Lászlóné és Papp Emil, mint pénztáros, illetve mint pénzügyi előadó. Együttesen követtek el sikkasztást, s ezzel 33 ezer forintos kárt okoztak. A feljelentést 1956 szeptember 29-én több mint egy éve tették meg ellenük. Tárgyalást első ízben 1957. június 17-re, másodízben pedig július 15-re tűztek ki, azonban azt mindkét esetben elnapolták, új tárgyalási határidőt pedig azóta sem tűztek ki. Sorolhatnánk persze olyan eseteket is, amikor a köztulajdon fosztogatói időben megfelelő, kemény büntetést kaptak de a híre nemcsak ezeknek terjed, hanem azoké is, ahol évekig húzódik, nyúlik egy-egy hiányeset lezárása, befejezése. Ez pedig vérszemet ad a tolvajoknak, a sikkasztóknak, a szövetkezeti vagyon herdálói-közel nyolcszáz egervári, gősfai, vasboldogasszonyi és déneslaki dolgozó erejét fogja öszsze, testesíti meg az Egervár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. Mutassa most csak egyetlen szám, ennek az összefogásnak az eredményességét: az elmúlt év tiszta nyereségéből 33 ezer forintot fizethettek ki a tagságnak vásárlási és értékesítési visszatérítés címén. Csupán az egervári 1-es számú boltban félmillió forint értékű áru között válogathatnak a vásárlók, s hogy kelendő portékával van tele a raktáruk, azt mutatja kiskereskedelmi tervük jelentős túlteljesítése is. A fejlődés, a gazdagodás eknak, ugyanakkor bosszantja a becsületesen dolgozó értékkezelőket, de sérti egész népünk igazságérzetét is. Túlzás azt mondani, hogy eldorádója van nálunk a bűnözőknek, de mégis meggondolásra kell hogy késztessen, gyorsabb cselekvésekre kell hogy ösztönözzön az a tény, hogy évek óta húzódnak nálunk vagyonvédelmi ügyek. Aki bűnös, annak oda kell ütni gyorsan és keményen. Ez kétségtelenül elősegíti földművesszövetkezeteinkben a vagyonvédelem szilárdulását.ben az esztendőben ismét megmutatta az összefogás erejét. A közelmúltban adták át rendeltetésének a 700 ezer forintos beruházással készült új vendéglőt, amelyben végre korszerű helyhez jutott a szövetkezet szíkvízüzeme is, azonkívül ide helyezték át a szövetkezet irodahelyiségeit, tavasszal pedig ugyanebben az épületben kap helyet egy húsbolt is. További tervük, hogy nagyrészt társadalmi munkával kuglipályát építenek a vendéglőhöz, s ezzel újabb szórakozást biztosít a szövetkezet a falu dolgozóinak. De nehogy vád érhesse ezt a szövetkezetet, hogy csak kereskedelmi tevékenységet folytatnak, örömmel üdvözölték pártunknak, kormányunknak azt az iránymutatását, hogy a szövetkezeteknek mind erőteljesebben segíteni kell a mezőgazdasági termelést. Új erőre kapott ennek nyomán az alacsonyabb típusú társulások létrehozása és ma már nem kevesebb, mint hét szakcsoport működik körzetükben. Létrehoztak eddig egy gyümölcstermelő, három géphasználati, egy méhészeti évercet talajjavító szakcsoportot, amelyeknek együttesen mintegy 200 tagja van. A szövetkezet tagságának tehát negyedrésze a termelésben is megtalálta már azegységben az erők igazságát, ha egyelőre nem is a legfejlettebb fokon. És hogy mit hoz a jövő, hogyan fejlődnek tovább? Azt nagyrészt az határozza meg, hogy segíti most a tagság új részjegyek vásárlásával a szövetkezetet. Ahogyan nő a saját erő, olyan ütemben haladnak előre Az eddigi eredmények azonban minden bizonnyal arra ösztönzik a tagságot, hogy szívesen adják forintjaikat. Egerváron is eredményes a siketkesés A méhészszakcsoportban Budai József, a szakcsoport egyik alapító tagja ellenőrzi méhészetében, hogy családonként meglegyen a 16—18 kilogrammos élelemkészlet. Szakcsoportjuk ebben az évben 30 mázsa mézre kötött szállítási szerződést a szövetkezettel, s ennek teljes, egészében eleget tettek. Most a gondos beteleléssel biztosítják, hogy jövőre még nagyobb eredményeket érjen el az egervári méhészszakcsoport. Az egervári földművesszövetkezet büszkesége: a 700 ezer forintos beruházással épült új vendéglő, a szövetkezet irodahelyiségeivel és a szikvízüzemmel. ZALAI HÍRLAP Kivágták a rezet a surdiak 3 ezer forinttal teljesítették túl részjegyalap növelési Elölrázzsívat — Megy ez, csak csinálni kell! — ez volt a véleménye a Surd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetőinek már akkor, amikor megyénk szövetkezeteinek nagy többségében sűrű fejvakargatások közben még úgy nyilatkoztak a vezetők, hogy az előirányzatot lehetetlen teljesítetni. Erre a »lehetetlenre« adta meg most éles csattanóval a választ megyénk nem is legerősebb, hanem közepesen működő földművesszövetkezete. A részjegy alap növelési hét végén örömmel jelentették, hogy 33 ezer forintos részjegyalap növelési előirányzatukat eddig 36 310 forintra teljesítették. — Hogy hogyan? Hát csináltuk — így adta meg nekünk is a választ a földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke, majd elmondta, hogy először is igazgatósági ülésen, majd üzemi értekezleten beszélték meg a saját erő növelésének fontosságát. Az okos szavak nyomán az igazgatóság tagjai mindjárt megértették, hogy nem lehet örökké az államtól várni a dajkálást. Bár államunk hitelek formájában igen jelentős segítséget ad, de a szövetkezetet úgy mondhatják igazán magukénak a tagok, ha abban mind nagyobb részben van bent a saját pénzük is. Így aztán sorra valamennyi igazgatósági tag újabb üzletrészt vásárolt a már meglévő mellé. Sőt, Horváth József igazgatósági tag, nem is egy, hanem három újabb üzletrészt jegyzett. Az üzemi értekezleten a szövetkezet 28 dolgozója élv emberként vállalta, hogy ugyancsak segíti forintjaival a mozgalmat. De ezen túlmenőleg azt is elhatározták,hogy a felvilágosító munkából is kiveszik részüket, elbeszélgetnek a szövetkezet tagjaival, s meggyőzik őket, hogy a szövetkezet fejlesztésének egyik igen fontos feltétele a saját erő növelése. Ezerforintos mozgalmat indítottak egymás között, amelyben arra tettek vállalást, hogy valamennyi szövetkezeti dolgozó ezer forint értékű új üzletrészt jegyeztet. Ennek eredménye, hogy többek között Rozs Imre beleznai boltkezelő 1225, Kemenyecki Erzsébet bolti eladó pedig 1055 forint értékű részjegy vásárlására győzte meg a tagságot. Elismerést érdemel a szövetkezetnek úgyszólván valamennyi vezetője, dolgozója, akik fáradtságot nem kímélve végzik felvilágosító munkájukat. Nagy részük az elmúlt vasárnap sem pihent, hanem kihasználva a munkaszüneti napot, otthonukban keresték fel a szövetkezet tagságát. Hogy ezen a napon is eredményes volt a munka, álljon itt erre is egy példa: Nafprasics Kálmánná az elmúlt vasárnapon 225 forint értékű részjegy jegyeztetésével erősítette a szövetkezetek A tervet tehát nemcsak teljesítették, de túl is szárnyalták. Ennek ellenére nem állnak meg. Mint az elmúlt napokban kijelentették: Tovább végzik ezt a munkát, hiszen saját szövetkezetük erősítéséről van szó. * A nőbizottságok életébe! Megyénk 56 földművesszövetkezete közül 54-ben alakultak meg eddig a nőbizottságok általában 57 taggal. A megalakult nőbizottságok zömében már be is kapcsolódtak jellegüknek, feladatuknak megfelelően a mozgalmi munkába. * Lentiben, Csesztregen és Novánszabó-varró és főzőtanfolyamot szervezett a földművesszövetkezeti nőbizottság. A tanfolyam mindhárom községben 20—26-os létszámmal már meg is kezdődött. Több szövetkezeti nőbizottság szervezett november 7-én tombolával egybekötött teadélutánt, amelynek tiszta jövedelmét a Gyermekváros javára ajánlották fel. * Nagykanizsán, Dióskálon, Csesztregen és Lentiben a földművesszövetkezeti nőbizottság tagjai aktívan bekapcsolódtak a részjegyalapnövelés munkájába. Tervük az, hogy a szövetkezet nőtagjai által jegyzett részjegyekből mosógépet vásárolnak, amit csekély térítés ellenében kiadnak használatra, s ezzel az asszonyokat szorosabb szállal fűzik a mozgalomhoz. * 1957. november 10. Medrek az eredmények—de itt mindig lassan — a részjegyalapnövelési mozgalomban Az október 15-től november 1-ig tartó két hétiben a fokozatos aktivitás jellemezte földművesszövetkezeteink munkáját a részjegyalap növelési mozgalomban. Ez aktivitást jelentősen elősegítette a részjegyalap növelési hét, amikor az rmsz-ek dolgozói, igazgatósági tagjai igen sok tagot kerestek fel, s beszélgettek velük a szövetkezet anyagi erősítésének erről a módszeréről. Bebizonyosodott, hogy tagságunk szereti a szövetkezetét, ragaszkodik hozzá, s nem zárkózik el attól sem, hogy forintjaival erősítse azt. M is az október 1-i értékelés szerint 266 ezer forint volt a részjegyalap növelési mozgalom eredménye, addig november 1-re ez az összeg 175 ezer forinttal 441 ezer forintra emelkedett. Mint külön is hírül adtuk, a kurdi fmsz november 1-re 124 százalékra teljesítette 33 ezer forintos részjegy alap növelési előirányzatát. Bár a zalaszentiváni fmsz a második helyre csúszott, ennek ellenére igen szépen dolgoztak, hiszen két hét alatt 39 százalékról 50,5 százalékra növelték tervük teljesítését. A kicsiny lispeszentadorjámi földművesszövetkezet tagsága is megmutatta a szövezeti eszméhez való ragaszkodását. A csupán kora ősszel alakult szövetkezet néhány forint híján már a felénél tart előirányzata teljesítésében. De kirukkoltak a salomváriak is. Két hét alatt több mint 20 százalékot haladtak előre, s ha így haladnak, komolyan veszélyeztethetik a zalaszentivániak és lispeszentadorjániak 2., illetve 3. helyét. A teljes fmsz-ben viszont lanyhult az ütem. Alig 1200 forint értékű új részjeggyel gyarapították a két értékelés közötti időszakban saját erejüket Emiatt az 5. helyről már a 9-re csúsztak vissza és ha nem javítanak a munkán, akkor még igen sok szövetkezet fogja megelőzni őket. A palini fmsz-ben viszont »nyugodtan« hajthatják álomra fejüket a vezetők, őket egy szövetkezet sem tudja megelőzni — ugyanis mögöttük már nincs senki, mivel heves semmittevéssel sikerült »kiharcolniok« az utolsó helyet. De ha ők is rátérnek a rendszeres felvilágosító munkára, úgy könynyűszerrel megelőzhetik Gelsét, Zalalövőt, Orosztonyt, Misháldot, Sandot, vagy Komárvárost, a sereghajtók e kis csoportját, mert a fenti fmsz-ek is inkább eredménytelenségükkel tűntek ki a két értékelés közötti időszakban. A járások sorrendje az alábbi: Első a letenyei 28,9, második a lenti 24,3, harmadik a zalaegerszegi 23,9, negyedik a nagykanizsai 21,4 és ötödik a zalaszentgróti 20,4 százalékos teljesítéssel. A megyei tervet november 1-ig 23,5 százalékra teljesítettük. Töretlen lendülettel A SZÖVOSZ november 2-i értékelése szerint Zala megye a 12. helyre tornászta fel magát a megyék közötti sorrendben a cukorrépa szerződések megkötésében. Ez a helyezés, bár egyáltalán nem nevezhető tiszteletre méltónak, mégis azt jelenti, hogy földművesszövetkezeteink az elmúlt hetekben alaposabban hozzáfogtak a szerződtetéshez, hiszen az egy hónappal korábban kelt értékelés szerint még az utolsó előtti helyen álltunk, október közepén pedig a 14. helyen. November elseje óta azonban az tapasztalható, hogy alábbhagyott a cukorrépa szerződéskötés lendülete, pedig további erőfeszítésekkel még jelentősen javíthatna megyénk a helyezésén. Feltétlenül szükséges, hogy ezekben a napokban, amikor a saját erő további növelése, újabb üzletrészek jegyeztetése céljából az igazgatósági tagok, a szövetkezeti alkalmazottak felkeresik a dolgozó parasztságot, kapcsolják össze ezt a munkát a szerződtetéssel is. Akik az idén termeltek répát, most kapják meg a gyártól annak ellenértékét. Dolgozó parasztságunk ennek nyomán látja, hogy a felemelt átvételi árak mellett nagyon kifizetődő a cukorrépa termelése. Erre azonban ismételten helyes felhívni a figyelmét. A szerződtetés munkáját töretlen lendülettel kell tovább folytatni, hogy a mi megyénk is az előírt terv szerint járulhasson hozzá az ország cukorszükségletének biztosításához. Közel hárommillió forint Egész pontosan 2 millió 931 ezer forinttal növekedett az év harmadik negyedévében földművesszövetkezeteink saját erejéből — vagyis nyereségéből — a kiskereskedelem és vendéglátóipar raktárkészlete. Közöttük vannak olyan földművesszövetkezetek, mint a zalaszentgróti, ahol a harmadik negyedévben 220 ezer forintot tesz ki ez a növekedés. Igen jelentős a forgóeszközökben — vagyis raktárkészletben — a saját erő növekedése például a páksi fmsz-nél, ahol július, augusztus és szeptember hónapokban 201 ezerről 380 ezer forintra emelkedett a meglévő fedezet. A kis becsehelyi fmsznél is 42 ezer forintot tesz ki ez az emelkedés. Búcsúszentlászlón a második negyedév végén mindössze 4,9 százalékot tett ki a saját erő a forgóeszközökben, míg a harmadik negyedév végére, alig három hónap alatt 13,3 százalékra növelték a saját erőt. A fenti számok azt mutatják, hogy földművesszövetkezeteink zöme jól gazdálkodott a tagság vagyonával, jó helyre fordította az állami hiteleket a harmadik negyedévben. Földszöv Tent jelenti Eddig is igyekeztem minden alkalommal rövidre fogni a mondanivalómat, de ma még a szokásosnál is rövidebb leszek. Csupán tényszerűen ismertetek távirati stílusban két estet, amelyeket a szövetkezetek ellenőreinek október havi jelentésében találtam. Az első: Kunics Katalin, a zalaapáti földművesszövetkezet központi pénztárosa 1575 forintot sikkasztott. A második: Leváltották Kéri Albertet, az orosztonyi földművesszövetkezet szeszfőzde kezelőjét, mert a könyvelést nem vezette rendszeresen és a legutóbbi elszámoltatásakor 5800 forint hiánya volt. Nem az a fontos itt, hogy miért tették, hogyan tették, hanem az: hozzányúltak a szövetkezet pénzéhez, nem kezelték gondosan, lelkiismeretesen a közösség vagyonát. És hogy miért mondtam ezt el? Azért, hogy a megfelelő büntetés mellett legyen okuk szégyenkezni nemcsak községük, hanem az egész megye előtt. Mert, aki köztulajdonhoz nyúl, az megérdemli a kipellengérezést a legszélesebb nyilvánosság előtt. Legalább is nekem ez a véleményem, és remélem, hogy ez egyezik a megye valamennyi becsületes dolgozójának véleményével. Sőt, azt is elmondhatom: a jövőben sem fogom elhallgatni azok nevét, akiket lopáson, sikkasztáson, tolvajláson, vagy hanyag gazdálkodáson érnek szövetkezeteinkben. Mert most már itt az ideje, hogy véglegesen rendet teremtsünk a portánkon. Ugye ebben is egyetértenek velem? Földször Tóni