Zalai Hírlap, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-09 / 212. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek!^ '• ZALAI •' ' * ;•» ^ • AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA III. évf. 212. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1958. szeptember 9., kedd Minden eddigit felülmúló ünnepség a Vili bányásznapon Nagylengyelben — Egymillió forint jutalmat oltottak ki — Nagylengyelben, a magyar olajbányászok fellegvárában, a zalai olajmezők legfiatalabb telepén a szénmedencék dolgozóihoz hasonlóan hetekkel előbb készültek a nagy napra. Szeptember 7-én reggelre zászlódíszbe öltöztek Nagylengyel utcái. Az ablakokban piros és nemzeti szalagok, piros muskátlik ragyogtak a reggeli napsütésben. Ezen a reggelen senkit sem ébresztett az üzem gázdudája, mégis már a kora reggeli órákban színes forgatag töltötte meg az utcákat, tereket. Reggel nyolc óra: Egymás után gördülnek be a testvér- és társvállalatok dolgozóit, a meghívott vendégeket szállító autóbuszok és személykocsik. A telep apraja, nagyja a díszemelvény felé tart, ahonnan a térzene hallatszik. Ünnepi díszben a legfiatalabb olajmező. Az ünnep nemcsak külsőségekben, hanem a termelési eredményekben is megmutatkozik. Az elmúlt évihez viszonyítva, mintegy 35 százalékkal emelkedett az olajtermelés. Az év elejétől a bányásznapig mintegy 600 tonna termelésnövekedést értek el. Napi termelésük meghaladja az 1600 tonnát. A bányásznap előestéjén újabb kúttal növelték a termelőkutak számát és az év végéig további mintegy 60 7 újabb kúttal 1800 tonnára emelik a napi termelést. Jó ütemben halad a barabásszegi új olajlelőhely feltárása is. Jelenleg a harmadik lemélyítés folyik. A nagylengyeli termelési dolgozók első féléves termelési eredményeik alapján negyedszer nyerték el az élüzem címet. Van mit ünnepelni! A kettős ünnep alkalmából közel kétezres tömeg gyűlt össze a díszemelvény előtt, hogy meghallgassa Czottner Sándor elvtárs nehézipari miniszter ünnepi beszédét. A díszemelvényen a Kőolajipari Tröszt, a testvér- és társvállalatok vezetői, a megye és a járás gazdasági és politikai vezetői és kíséretük foglaltak helyet. Czottner elvtárs a nagylengyeli, valamint a zalai olajbányászok eredményeit méltatta, majd az előttünk álló feladatokat tárta föl: — 1960-ra egymillió tonna fölé kell emelnünk a hazai olajtermelést. Ezt pedig az olajmezőkön máris megindult hatalmas műszaki fejlesztéssel tudjuk csak elérni. A műszaki fejlesztéssel egyidejűleg az olajtermelés önköltségi árát is csökkenteni kell. — mondotta többek közt. Az ünnepi beszédek elhangzása után került sor az élüzemavatásra, majd a pénzjutalmak kiosztására. Ezen a napon az eredményességi prémiummal együtt közel 1 millió forintot osztottak ki a zalai olajbányászok között. — Tessék felpróbálni. Ezt nyugodtan ajánlhatom. Színtartó, nem nyúlik és a hajához nagyon jól áll. — Ruzsics Éva pöttömnyi termete szinte elveszik a nagy halom kardigán mögött, de szavai meggyőző erővel bírnak. Versenyben vannak Barankai Józsefné és Ludvig Katalinnal — s amint Ivánkovics István, a bolt vezetője mondja, eddig 23 ezer forintos forgalmat csináltak. Hja, könnyű dolguk van. A vásárlásnál a férjek fizetnek, és ők nem a kardigánt nézik. ★ Rég nem látott ismerőssel találkoztunk a Zalaegerszegi Népbolt 23-as pavilonjában. Közel egy éve nem láttuk, s most, hogy ismét közénk jött, megállapíthatjuk, hogy ugyanolyan közkedveltségnek örvend, mint hirtelen eltűnését megelőzően. — Mikor érkezett? — Talán három hete. — Sokan keresik? — Nem mondhatnám. Ki vesz félre ballonkabátot Most mindenki bőrkabát iránt érdeklődik, viszont az még nem érkezett meg. * Távol a zajos forgatagtól, a központi iroda telefonos központjában Horváth István és Horváth Józsefné teljesítenek szolgálatot. Itt, ahova nem hallatszik el a bányásznap zsongása, a megszokott mindennapi munka folyik. Az olajállomások, a fúrások dolgozói közül sokan munkával ünnepelnek s köztük a kapcsolatot a telefonközpont dolgozói biztosítják. — Majd váltás után — mondja Horváth István — mi is hozzákezdünk. Reméljük, behozzák a lemaradást! A portásfülkében az idős kapuőrnek nem sok dolga akad, s miközben csendesen morfondírozott magában, szájában kialudt a »bányásznapi szivar«. — Olyan álmosító ez a csend — mondja beléptünkkor, míg az öngyújtója kupakját csavarja. — Ne gyújtsa ki! — Kiáltottunk rá szinte egyszerre. — A helyiség gázzal telített! — Micsoda? — szeppen meg az öreg. — Valahol szivárog a gáz, hát nem érzi? Hogy a szelepet mikor és ki nyitotta ki, nem tudjuk, nem is kutatjuk, fontos, hogy a legjobb pillanatban érkeztünk, s már távozhatunk is. Az öreg éppen akkor taposott rá a kialudt szivarvégre, amikor visszanéztünk. ★ Közeleg az éjfél. Az egyik vendéglátó sátornál két jóbarát karolja át egymást. Száll a nóta: »Valahol egy szőke kislány sírva leborul" ... Az égen milliónyi csillag foszforeszkál, s dalukat messze viszi az éj . . . talán egészen a kislány ablakáig. ★ Fél 1felé megérkeztek az éjfélben leváltottakat szállító bányászjáratok. Ők hozták a hírt Szilvágyról, hogy befutott a szilvágyi 1-es. A hír pillanatok alatt bejárta a sátrakat és nyomában nagy erővel hangzott fel a fúrós nóta: . . . Rendes a doboz, a fúró szára forog, Fúrós legény vígan éli a világát! Badacsonyi Lajos Pillanatfelvételek az ünneplő Nagylengyelből Harminckétfokos melegben hömpölyög a színes forgatag. A vendéglátóipar hatalmas sátrainál újabb söröshordót csapolnak. — Bródi elvtáns, milyen a forgalom? — Várakozáson felüli. Alig győzzük. Ez a tizenhatodik — mutat a frissen csapolt hordóra. ★ A borkóstolónál is élénk a tömeg. Bányász egyenruhások, civilek, férfiak, nők veszik körül a parányi sátrat. — Szabad a nevét?! — Födő István Nagykanizsáról. — Hogy ízlik? — Azt mondták, jó bor lesz... — És? — Betartották! Ez a kilencedik deci. Gépkocsivezető vagyok — ezúttal műszakon kívül. A hosszú böjt után most »ránádolt« — hogy olajos kifejezéssel éljek. ★ Egy boldog anya: Török Istvánné Gombosszegről egyszerre 3 pár cipőt vásárol a zalaegerszegi 43-as cipőbolt pavilonjában. — Nem lesz sok egyszerre? — Háromé — felel büszkén a fejkendős nénike — és megérdemlik! Jól fizették az idén a munkásokat. Telik a három fizetésből. — És magának mit vesz Török néni? — Az már megvan — szorít egyet a hóna alatt lévő csomagon, amelyből egy „berliner” kendő rojtja lóg ki. ★ A parányi kerékpáron még rajta a gyári csomagolás, de Békés Ildikó és Marika hajbakaptak az elsőbbségi jog miatt. — Elsőbe én — tör ki a négyéves Ildikóból az ellentmondást nem tűrő határozott akarat. — Hogyisne, én vagyok az idősebb, előbb én — kontrázik rá egy évvel idősebb nővére. — Tudtam, hogy ez lesz a vége, ha csak egyet veszünk — de ez már a férjnek szól. S mire az apróságok megegyeznek, hogy az egyik az egyik, másik a másik pedálra áll, apu meg tolja őket, Bekesné is megbékülten, pár lépéssel hátramaradva boldog mosollyal néz utánuk. Milyen kevés kell a boldogsághoz. Egy kis biciklivel hamar el lehet érni. ★ — Van encián kék is. Tessék! A palettán nincs olyan színskála, mint a zalaegerszegi 28. sz. divatáru üzlet pavilonjában ahány színváltozat közül választhatnak kardigánt a vásárlók. Ünnepségek az olajipari vállalatoknál Bázakerettyén, a zalai olajtelepek őshazájában, dallal, tánccal ünnepelték a nyolcadik bányásznapot. Az üzemi kiszisták társadalmi munkával új szabadtéri színpadot építettek, s amelyen a vállalat, a megyei és a járási párt és gazdasági vezetői, az üzem kiváló dolgozói foglaltak helyet az ünnepi nagygyűlésen. A vállalat dolgozói közül számos dolgozót tüntettek ki Kiváló Dolgozó jelvénnyel, valamint oklevéllel. Lovásziban a bányásznapot megelőző este ünnepi tábortűzzel kezdődött a nyolcadik bányásznapi ünnepély. Másnap délelőtt 10 órakor több száz főnyi ünneplő gyűlt össze a kultúrháznál, hogy részt vegyen az ünnepi nagygyűlésen. A délutáni programot kultúr- és sportrendezvények töltötték ki, és besötétedés után csaknem hajnalig tartott a vidám mulatság. Nagykanizsán a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárnál szombaton délután tartották meg az idei bányásznapot. A II-es szerelőcsarnok falait ünnepi zászlódíszbe öltöztették a Gépgyár dolgozói. Az ünnepi beszéd után kiosztották a jutalmakat, majd a jól végzett munka tudatával készültek a másnapi központi bányásznapra. Olaj Szilvágyon Érdekes időzítéssel, alig pár órával azután, hogy Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter ünnepi beszédében elhangzott: 1960-ra el kell érni az egymillió tonnás olajtermelést — új olajmező feltárásával válaszoltak a nagylengyeli fúrósok. Közel másféléves kemény, sokszor megoldhatatlannak látszó műszaki nehézségekkel telített munka után szeptember hetedikén valamivel éjfél előtt olajat adott a szilvágyi 1-es kút. A dugattyúzás kezdetén még csak nyomokban észleltek olajat, de a továbbiak során egyre javult az olaj-víz százalék, és éjfélre mintegy 90 százalékos tisztaságú, a lovászi olajhoz hasonló, dús fehértartalmú olajat hoztak a felszínre. A kút hetedikén éjfélig 12 tonna tiszta olajat termelt. A vizsgálat tovább folyik. — Reggel a járási tanácson !; — A Gépipari Vállalatnál A mai számunkból !; — Zalamentén ) Kitüntetések a VISLik bányásznapon A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nyolcadik bányásznap alkalmából kiváló munkájuk elismeréséül többek között: Balogh Kálmánnak, a Nagykanizsai Kőolajfúrási Üzem főfúrómesterének és Lefkanics Jánosnak, a Kőolajipari Tröszt főfúrómesterének a „Szocialista Munkáért” érdemérem, Nagy Józsefnek, a Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalat csoportvezetőjének, Nemes Jánosnak, a Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalat brigádmesterének, Szász Ferencnek, a Budafai Kőolajtermelő Vállalat gyártáselőkészítőjének, Tóth Gézának, a Lovászi Kőolajtermelő Vállalat főfúrómesterének, Varga Ferencnek, a Budafai Kőolajtermelő Vállalat főművezetőjének, Bálfi Istvánnak, az Olajipari Tröszt Szakszervezeti trösztbizottsága tb. elnökének, Deák Ferencnek, az Olajipari Tröszt Nagykanizsai Fúrási Üzeme ab elnökének a „Munka Érdemérem” kitüntetést adományozta. Több, mint egymilliós tömeg tüntetett vasárnap Pekingben az amerikai imperialisták katonai provokációi ellen Peking (Új Kína) A kínai főváros lakossága a hétvégi pihenőt arra használta fel, hogy páratlanul lelkes hangulatú, népes tüntetéseken és felvonulókon juttassa kifejezésre eltökéltségét az amerikai katonai fenyegetőzéseik és háborús provokációk összezúzására. Vasárnap már a kora reggeli órákban népes csoportok lepték el az utcákat és antiimperialista jelszavakat hirdető, valamint Csou En-laj miniszterelnök szombati nyilatkozatát támogató transzparenseket és plakátokat ragasztottak a házak falaira. A délutáni órákra több mint egymillió ember gyűlt össze, hogy felháborodással fejezze ki legkomolyabb figyelmeztetését: ha az amerikai imperialisták be mernek avatkozni Kína belügyeibe, akkor a hatszázmilliós kínai nép megsemmisítő csapást mér rájuk. Peking történetében nem volt még ehhez hasonló nagyszabású tömeggyűlés. Miközben a Tienanmen téren több mint egymilliós tömeg tüntetett, addig a külvárosokban és a különböző gyárnegyedekben számos tiltakozó gyűlést rendeztek mintegy kétmillió ember részvételével. Hasonló tüntetéseket rendeztek a tajvani szoros szomszédságában levő Fucsien tartomány két nagy városának, Fucsounak és Amojnak lakosai is, amikor tudomásukra jutott Csou En-laj miniszterelnöknek a tajvani szorosban kialakult helyzettel foglalkozónyilatkozata. (MTI) II Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának komoly figyelmeztetése Peking (Új Kína) Szeptember 7-én Kimoj és Amoj térségében négy amerikai hadihajó behatolt a Kínai Népköztársaság 12 tengeri mérföld kiterjedésű területi felségvizeire és ott tevékenységet folytatott. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának szóvivőjét ezzel kapcsolatban felhatalmazták a következő kijelentés megtételére: »A Kínai Népköztársaság kormánya komolyan felhívja a figyelmet arra, hogy az ország szuverenitásának ilyen megsértése veszélyes dolog.« (MTI) Becsületbeli ügyünk Szeptember 1-én megkezdődött Zalaszentgróton is a csemegeszőlő felvásárlása. Kereskedelmünk a nyári hónapokban biztosította a védekező és kötöző anyagokat. A gondos ápolás és a kedvező időjárás kitűnő szőlőtermést eredményezett. A szállításokhoz elegendő mennyiségű és minőségű göngyöleg áll rendelkezésre. Egyedül a Szegedről érkezett háncsfenekű göngyölegek minőségét kifogásolják a termelők, mert ezekben a rekeszekben könnyentörik a szőlő. A további szállítások a Zalaszentgróton készülő jó minőségű göngyölegekben történnek. A felvásárló helyeken becsületes dolgozókkal találkoznak a gazdák. Pontos mérlegekkel és szakbecsléssel állapítják meg a termés mennyiségét, illetőleg minőségét. Az exportra alkalmas szőlőt 5,50 forintért veszik át. A termelők tehát »megtalálják számításukat. A felvásárolt szőlő legnagyobb része expótra kerül. A belföldi fogyasztók, a városok lakói. Becsületünk ügye, hogy jó minőségű szőlőt szállítsunk részükre. Tavaly szép számmal akadtak olyan lelkiismeretlen elemek, akik a rekeszek aljára rothadt szőlőt, sőt tököt, uborkát, tégladarabokat helyeztek. Ezek ellen a legszigorúbban járunk el. Szállításra alkalmas csemegeszőlőnket és egyéb gyümölcseinket gondosan és lelkiismeretesen kell kezelnünk és csomagolnunk, hogy a városokba jó minőségű élelem kerüljön. A külföldnek pedig ezzel is bizonyítanunk kell, hogy a szocializmust építő magyar paraszt versenyképes a világ bármely nagy és műveltnek ismert országa földművelőivel. Nyikos György