Zalai Hírlap, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ZALAI hírlap _______AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA CS A MEGYEI TANÁCS LAPJA III. évf. 231. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1958. október L, szerda A szovjet sajtó a franciaországi népszavazás eredményéről Moszkva (TASZSZ) A moszk­vai lapok részletesen kommen­tálják a Franciaországban le­zajlott népszavazás eredmé­nyét Minden elfogulatlan ember előtt világos — írja a Pravda —, hogy a szeptember 28-i nép­szavazás a demokrácia és a reakció közötti harcnak csupán egyik szakasza volt. A harc folytatódik, bárhogy alakuljon is a helyzet Franciaországban a népszavazás után. A lap a továbbiakban meg­állapítja, hogy a francia reak­ció nagy hangon számol be az algériai népszavazás "sikeré­ről". Hivatalos adatok szerint az algériai lakosság 97 százalé­ka igent mondott és csak há­rom százaléka mondott nemet. E számadatok láttára felmerül az a jogos kérdés: hát akkor ki ellen visel háborút De Gaulle és környezete? Az imperializ­mus története sok "csodát­ is­mer, de azért mindennek van határa. (MTI) A szabad algériai kormány Net€ York-i képviselőjének véleménye a francia népszavazásról New York (AFP) Az algériai köztársaság ideiglenes kormá­nyának New York-i képviselő­je, Abdel Kader Sanderli hét­főn a következő sajtónyilatko­zatot tette: "A francia népsza­vazás figyelemreméltó eredmé­nyei láttán csak tisztelettel adózhatunk a francia kormány algériai képviselői logikájának, nevezetesen a francia hadsereg­nek, amely egészen a lehetet­lenségig fokozta a saját maga meggyőződésének szükségessé­gét. Ha azonban valaki azt re­méli, hogy a világot ezzel meg­győzheti arról, hogy a négy évi háború után — amely háború­ban a francia hadsereg statisz­tikai adatai szerint az algé­riaiak naponta átlag száz em­bert vesztettek — és a franciák csak 800 ezer katonával bizto­sítható jelenléte mellett az al­­gériak 98 százaléka szavazott egy olyan alkotmányra, amely még csak nem is vonatkozik rá­juk, ez már határos az elme­bajjal.-« Az FKP nyilatkozata Párizs (MTI) A Francia Kom­munista Párt politikai irodája a népszavazást követően nyilat­kozatot adott ki. A nyilatkozat megállapítja, hogy a tekintély­­uralmi alkotmányt elfogadták, s ez súlyos veszélyeket rejt ma­gában, mind a népképviseleti alkotmányos intézményeket, mind a szabadságjogokat ille­tően. A nyilatkozat rámutat ar­ra, hogy Franciaországban a köztársaság hívei politikai vál­tozatosságra törekedtek, s ezt a jogos törekvést a személyi ha­talom szolgálatában álló propa­ganda a baloldal erőinek meg­osztottsága következtében ki tudta használni. Pártunk — folytatja a nyilatkozat — amely az alkotmány elfogadása ellen küzdött, tovább folytatja har­cát a szabadságjogok védelmé­ben. Az a 4 600 000 francia, aki »nem«-mel szavazott, máris nagy erő és nagy ígéret a köz­társaság híveinek feltétlenül szükséges tömörüléséhez. Változások várnatók a magyar labdarúgó válogatott összeállításában A megyei labdarúgó szövet­ség vezetői tegnap távbeszélőn összeköttetést kerestek Baráti Lajos szövetségi kapitánnyal, aki a zágrábi mérkőzés előké­születeivel, a csapat várható összeállításával kapcsolatosan tájékoztatta a labdarúgás me­gyei vezetőit. E szerint ma reggel társas­­gépkocsin indult a felnőtt és az ifjúsági válogatott Budapestről és Zalaegerszegre érkezése a déli órákban várható. Az ifik innen nyomban tovább indulnak Nagykanizsára, a dél­utáni edzőmérkőzésre. Szerdán este a felnőtt-válo­gatott mozielőadást tekint meg, csütörtökön délelőtt a Nagylen­gyel­ Kőolajtermelő Vállalatnál tesznek látogatást, délután a Zalaegerszegi Vas­gyár látja vendégül a csapatot, este ismét a filmelőadás megtekintése sze­repel a műsoron. Pénteken délelőtt Zalaeger­szegről indul a csapat társas­gépkocsin Murakereszt­úrra, onnan vonattal mennek Csák­tornyáig, ott is­mét autóbuszra szállnak, s így teszik meg az utat a válogatott mérkőzés szín­helyéig, Zágrábig. A válogatott összeállít­ásával kapcsolatban közölte a szövet­ségi kapitány, hogy Csordás sé­rülése miatt nem szerepelhet a jugoszlávok ellen, s így valószí­nűleg Tichy kerül a csatársor tengelyébe. A balösszekötő posztjára három jelölt is van Povázsai Molnár és Monostor is. Szó lehet a Moszkvában sze­repelt védelem összetételénél megváltozásáról is, s a jobb­hátvéd posztján Mátrai neve került előtérbe. A Zágrábbal pályára lépő, végleges csapata a mai edzőmérkőzés után jelöl ki Baróti Lajos, szövetségi ka­pitány. A válogatott ellenfele — az eredeti terveknek megfelelően — az első félidőben a Z. Dózsa együttese lesz. A második negy­venöt percben pályára lépi ZTE-7. Honvéd vegyescsapat­ban előreláthatólag helyet kap az NB II-es egyesület első csa­patának több játékosa. A az ENSZ közgyűlésének hétfő délutáni ülése New York. (Reuter) Behar Stylle, albán külügyminiszter, hangoztatta, hogy sem Anglia, sem az Egyesült Államok nem tett semmit az ENSZ augusz­tusi, rendkívüli közgyűlésén a közép-keleti válság megoldásá­ra hozott határozat végrehajtá­sára. A külügyminiszter kifejtette, hogy a kínaiakra tartozó kér­dés, hogyan szabadítja fel Kína népe a partmenti szigeteket, mint mondotta, Albánia teljes mértékben osztja Kínának azt a követelését, hogy mint egyet­len megoldást, azonnal vonják ki a Tajvanon és a többi part­menti szigeteken lévő idegen csapatokat. Ezután arról a képtelen hely­zetről beszélt, amely annak kö­vetkezménye, hogy az ENSZ- ben nincs jelen Kína képvise­lője. A következő felszólaló dr. Sik Endre, magyar külügymi­niszter volt. Dr. Sik Endre külügyminisz­ter a State Departement (ame­rikai külügyminisztérium) kö­zel- és távol-keleti politikáját boncolgatta, és hivatalos ame­rikai kormánykörök különböző megnyilvánulásaiból idézve, rá­mutatott arra, hogy az Egye­sült Államok külpolitikája a «kihívás politikája«.­­ A State Departement szó­­használatával élve az Egyesült Államok külpolitikai alapelvét a kihívás politikájának lehet nevezni. Szövetségeseinek, szi­lárd, hatékony szövetségesek­nek azokat tekinti, akik maguk is a kihívás politikáját alkal­mazzák. Szövetségeseit általá­ban abból a szempontból érté­kelik, hogy mennyire alkalma­sak helyzetüknél és érdekeiknél fogva a kihívás politikájának érvényesítésére. Ezt a politikát joggal lehetne ugyan provoka­tív és agresszív jelzővel illet­ni, mivel azonban a State De­partement jobban szereti a »ki­hívás» kifejezést, ezért meg­maradok annak használata mel­lett — mondotta többek közt. A továbbiakban részletesen elemezte ennek az amerikai po­litikának a világbékét fenye­gető tevékenységét és rámuta­tott arra, hogy ez a politika sok tekintetben zsákutcába juttatja az ENSZ jelenlegi közgyűlését is, és nagyon súlyos veszélyt idéz fel az ENSZ léte és értel­me ellen. Dr. Malik, libanoni ENSZ- küldött, az ENSZ közgyűlésé­nek elnöke, dr. Sik Endre fel­szólalása után az ülést bere­kesztette. ^+**+^+*****-** ^WS4WS4WWWWW^WW^WWVW*.' A mai számunkból: — cA tüzeL&e.LLátánóL \ — (Hi tantwa - ái tankänijnek ; — cA „!JiaLaaäLQ(j,Lu aámwáL ----- Köszöntjük testvérlanunkat, a Zalai Konfekciót A mai napon jelenik meg először, s ezt követően min­den két hétben, a Zalai Kon­fekció, a Zalaegerszegi Ru­hagyár dolgozóinak lapja. Az új üzemi lap célja: segíteni a gyár dolgozóinak nevelését, magyarázni a párt politikáját, mozgósítani a feladatok telje­sítésére. Feladata a dolgozók figyelmét felhívni a gyár előtt álló legfontosabb poli­tikai, gazdasági tennivalók megvalósítására, segíteni kul­turális fejlődésüket. Az olvasónak lehetőséget nyújt majd a gyár különböző munkahelyeinek megismeré­sére, első helyen foglalkozik a kiváló dolgozók, azok mun­kamódszereinek ismertetésé­vel, az eredmények népszerű­sítésével, ostorozza a fellelhe­tő hibákat, igyekszik megmu­tatni a kivezető utat. Rendszeresen közöl cikke­ket, riportokat a ruhagyári munkások életéről. Ellátogat­nak a lap írói a ruhagyári munkáscsaládok otthonába, ezzel is segítve, hogy a dol­gozók megismerjék egymás életét, problémáit, érté­kelhessék nehézségeiket, osz­tozhassanak örömükben. Feladata lesz a faluról bejáró dolgozóknak magyarázni a mezőgazdaság szocialista át­alakításának jelentőségét, se­gíteni ezirányú otthon vég­zendő munkájukat. Számot ad az üzem kulturális, sport­életéről, tanácsokat ad a házi­asszonyoknak az otthoni munkához. Új lap indul ma útjára, hogy segítőtárs legyen a munkában, jóbarát a gondok­ban, szórakoztató társ a pihe­nőidőben. Tevényesége ér­tékét növeli, ha a gyár dol­gozói megértéssel, szeretettel fogadják, írásaikkal, észrevé­teleikkel, javaslataikkal, ta­nácsaikkal segítik munkáját. Igaz barát lesz, segítője a munkások szocialista tudata kialakításának, a nagy cél: a szocializmus felépítése érde­kében. Köszöntjük az első útjára induló testvérlapot, s­­kíván­juk, hogy írói és olvasói mi­előbb elérjék a maguk elé ki­tűzött nagy célt, leküzdhes­­sék a szocializmus építésében felbukkanó nehézségeket. Ko­ronázza munkájukat sok-sok siker! Október első felében közszemlére teszik a választási névjegyzéket Választási tudnivalók­­ A zalaegerszegi Városi Ta­­­nács Végrehajtó Bizottsága hét­­­főn tartott ülésén, a Hazafias­­Népfront javaslatára megalakí­tott városi választási elnökség­­és a városi választó­kerületi­­bizottságok tagjait, tisztségük­ében megerősítette.­­ Ma kerül sor a választási bi-­izottságok eskütételére. Az es­kütétel után a választási elnök­­s­ség, a városi választó­kerületi­­bizottságok haladéktalanul­­megkezdik munkájukat.­ ­ A november 16-i * választások 4 zavartalan lebonyolítását, a­­törvényesség szigorú megtar­tását ezek a társadalmi bizott­­s­­ágok segítik és ellenőrzik­­majd. Részt vesznek a választá­­s­­ok adminisztrációs munkáj-­­­ban, a szavazatok összeszámlá­­lásában.­­ E bizottságoknak egyebek "­közt az lesz a feladatuk, hogy­­nyilvántartásba vegyék a Ha­­­­­zafias Népfront jelöltjeit.­­* Október 2—23 között kerül­t’ sor a tanácstagi és az or­­­szággyűlési képviselői jelö­lőgyűlésekre. ■ ■ ( Október 9—16 közt teszik közzé a választók ideiglenes­­névjegyzékét. A névjegyzékből ’való kihagyás miatt bárki par­­nasszal élhet; e panaszokat a­­ tanács végrehajtó bizottsága­­ tárgyalja meg. A tanács végre­­­­hajtó bizottságának döntése el­len a járásbírósághoz lehet fel­­l­lebbezni.­­ A választással kapcsolatos­­ jogszabályok leszögezik:­­ választópolgáraink az or­ 4­szággyűlési képviselőket ál­­­­talános, egyenlő és közvet­­­­len választójog alapján tit­­­­kos szavazással választják.­­ A megválasztott képviselők köt­t­­elesek beszámolni választóik­­­nak. Az országgyűlést négy év­­­ re választják. Minden nagyko­­­rú magyar állampolgárnak vá­lasztójoga van. Kivétel ez alól: aki a köz­ügyektől, illetőleg a választó­jog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll; aki szabad­ságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van; aki elmebeteg. Minden választójogosult polgárnak egy szavazata van, minden szavazat egyenlő. Országgyűlési kép­viselővé mindenkit meg le­het választani, akinek vá­lasztó­joga van. Ezután a kerületekről intézked­nek a jogszabályok. 32 000 lakosra egy országgyűlési képviselő jut. A pótképviselők száma vá­lasztó­kerületenként a képvise­lők számának a fele. Az or­szággyűlési választó­kerületek szavazókörökre oszlanak, átlag 600—700 szavazóval. A továb­biakban az összeírás szabályai­ról intézkedik a választási jog­szabály, majd részletesen fog­lalkozik a választási elnökségek és szavazatszedő bizottságok jogkörével. A szavazatszedő bizottságok elnökből, titkárból és 3 tagból állnak, előkészítik és levezetik a szavazást, gondoskodnak a zavartalan lebonyolításról, megállapítják a szavazókörzet szavazási eredményét, és to­vábbítják a jegyzőkönyvet. A választási elnökség és a szavazatszedő bizottságok határozatának érvényessé­géhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlévők szavazattöbbsége szüksé­ges. A választás tisztasága és za­vartalansága érdekében a jelö­lőgyűléseket legalább 24 órával előbb kell bejelenteni a rendőr­ségnek. Bejelentett gyűlést be­tiltani nem lehet. A választás előtti nap 12 órájától a válasz­tást követő nap 12 órájáig sze­szesitalt árusítani, vagy más módon forgalomba hozni tilos. Ezután a választás kitűzésé­ről és a szavazás lefolytatásáról intézkednek a jogszabályok. A többi között elmondja a jogsza­bály, hogy a szavazás napján a szava­zóhelyiségben és környé­kén a rend fenntartásáért a szavazatszedő bizottság el­nöke felelős; a szavazás ideje alatt a szavazó­helyiségben tilos választási agi­­tációt kifejteni; a szavazás a hivatalosan előírt és borítékba zárandó szavazólappal törté­nik; a választók nem egyes je­löltekre, hanem lajstromra szavaznak. Mindenki személye­sen szavaz. A szavazás a szavazófülkében történik, amelyben a szavazón kívül sen­ki sem tartózkodhat a szava­zás alatt. Aki írni, olvasni nem tud, vagy testi fogyatékossága miatt akadályozva van, más választójogosult segít­ségét veheti igénybe. Visszautasítják azt a választót, aki nem tudja megfelelően iga­zolni személyazonosságát. A szavazatszedő bizottság intézke­dései ellen az illetékes válasz­tási elnökségnél kifogással le­het élni. Ezután a szavazatok össze­­számlálásáról, majd a választás eredményének megállapításáról és kihirdetéséről intézkedik az Elnöki Tanács. A választási eredmény meg­állapításánál a választási elnökség tagjain kívül csak a felettes választási elnök­ségek tagjai, a beosztott irodai dolgozók, valamint a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai lehetnek jelen. A választási jegyzőkönyv egy példányát az illetékes válasz­tási elnökségnek küldik meg, a másikat borítékba zárva és le­pecsételve az illetékes tanács végrehajtó bizottságának kell átadni. Az országgyűlési választóke­rület lajstromát akkor kell megválasztottnak tekinteni, ha a választó­kerületben az összes érvényes szavaza­toknak több mint felét a lajstromra adták le, felté­ve, hogy a kerület választó jogosultjainak több, mint fele leszavazott. A választások országos eredmé­nyét az Országos Választási Elnökség teszi közzé, az egyes választó­kerületekben folytatott választások érvényessége felett panasz esetén az országgyűlés dönt. Ha a kerületben a választó­jogosultak fele, vagy ennél több nem szavazott le, egy hónapon belül pótszavazást kell tartani, ebben az esetben új lajstromra is lehet javaslatot tenni. A választójogosultság és a választások büntetőjogi védel­me című fejezetben az Elnöki Tanács kimondja, hogy a választók jogának gya­korlásában erőszakkal, fe­nyegetéssel vagy megté­vesztéssel akadályozókat, a különböző szabálytalan­ságok elkövetőit, a titkos­ság megsértőit és a válasz­tójog gyakorlása miatt mással szemben erőszakot alkalmazókat három évig terjedhető börtönnel kell büntetni. Azt a hivatalos személyt, aki az előbbi cselekményt hivatali működési körében követi el, öt évig terjedhető börtönnel bün­tetik. Végül vegyes rendelkezések következnek. A választás lebo­nyolításával kapcsolatos dologi és személyi kiadások az álla­mot terhelik.

Next